Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-02-11 / 12. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 11 A Hangya Közép-Európa legnagyobb borkereskedője A központ a szövetkezeti tagok minden felkínált bortételét meg­vásárolta — Nagy jövő vár a szüretelő telepekre — A külföld is szívesen vásárolja a Hangya borát A magyar1 szőlőtermelő kiaem{b®lek hálattól örömmel fogadták a Hangya központinak néhány évvel ezelőtt meg­indított akcióját, amely arra) irányult, hogy a borüzlet erőteljes kiépítésével megvédje1 a kistermelőket a kizsákmiá- jiyolástó1. Olyan években, amikor nagy (volt a (termés^ különösen rendkívül nagy szolgálatokat tett a Hangya intervenciós vásárlásaival a termelő gardáknak. A központ borosztálya az utóbbi évek folyamán egyre növekvő forgalmat bo:- nyoüt te. Csak szövetkezeti tagok borát vásárolja! meg s a nem szőlő tierjmjö vi­dékeken lévő szövetkeztek szívesen vá­sárolják a központ pincészeteiben ke­zelt borokat, m®rt ezek valóban 'kiváló minőségűek. Rendkívül érdekesek a borosztály for­galmi adatai s mindenképpen a széles nyilvánosság elé kívánkoznak, minit a szövetkezeti mozgalom erőteljes fejlő­désének bizonyítékai. Lássuk ©zeltet az ßldlaltokiäjt, hogy a szövetkezeti munka előbbre viteléhez erőt merítsünk belőlük: A Hangya borüzleti össz­forgalma az 1937. évi 800 vagónró/1 938-ban 1 41 8 va­gonra emelkedett, ami i. 76 százalékos e m e Ac e d és n élt felien/ meg. A borokat a Hangya) szövetkezetek bortermelői tagjaitól vásároltuk és min­den közvetítő kikapcsolásával juttattuk fel a fogyasztó tagokhoz, vagy pedig exportáltuk külföldi: vevőink résziére. A nagyarányú üzlet,-ameiy- ' n©k méretei Közép-Európa íeg- ' nagyobb borkereskedőjévé : avatják a Hangyát — úgy ; elgondolásban, mint kivite- I iozésb en a szövetkéz leli ktei­rösztény munka gyümöíese és ahho z idegen fajú ügynö­kök, vagy kereskedők a íeg- csekélyebb mértékben sem járuíftak hozzá. Nagyjelentőségű ez a forgalomemelke­dés abból a szempontból, hogy a szö­vetkezeti bortermelők részére állandó értékesítési lehetőséget nyújtott, mert a Hangya laíz egész év fo­lyamán rendelkezésére ál­lott! tagjainak és minden felkínált tételt megvásá­rolt. A szövetkezeti kistermelők borain kí­vül megvásároltunk olyan nriasági faj1- borofcat is, Bm,e®ytek a megkívánt jó mi­nőség előállításához efaigedhettetjend1 szükségesek voltak. Az 1938. évben tovább fejlődött ex­portunk is. ( ; Az előző évi 4 8 vagonná* szembenl81vagónbortjex- portálfunk. Az export főleg Svájcba és Németor­szágba irányult. Külföldi vevőink közűn kiemelkedik a svájci hiatalknaß: szövet­kezeti hálózat (V. S. K.), amely 7000 hl. bort vásárolt tőlünk és ©zzen a nem­zetközi szövetkezeti együttműködés lfe!- hetőségének szép példáját nyújtotta. Nem tudta volna azoniban a központ boroszfálya tebonyKÄtlani eizt a hatalma? forgalmat i i * Y a szövetkéz éti vezetőik megértő és önfeffáldo ző együttműködése nélkül, j Ezek az önZtlén szövetkezeti férfiak j voltak azok4 akik1 iaiz .idegen ügynökök I és borkereskedők munkáját átvették és a termelők, valamint a központ teljes megelégedésére lebonyolították íaiz ösz- szegyüjtés és szálítíás riehéz munkáját és vezették a,z 1938. .évben először ala­kított szüretelőteiiepekiet. A budafoki pincészet az ország teg- ; nagyobb pincészete. Befogadóképessége I körülbelül 35—40.000 hektoliter. A Ham- I gya megnövekedatt borforgalímáhöiz vi- j szonyitva azonban már ez a hatalmas I pincészet is szűknek bizonyult. A kor- I Szdrűen fészereit pincészetben mintegy I 150 ember dolgozik. Az 1938. évben Gyöngyösön, Keiie- j bián, Jánoshalmán. Kiskunha>ason, j Balfon, Sopronban, Szöged-Afsóközpoji- í ton j' : szűrete,főtelepekét' ái'ti- ■ to/ttunk fel, olyan formában, hogy az ifflotö szövet­kezethez íiéküidtük. hordőinkiat, kádjain­kat, szőlőzuzóinkat és sajtotoittkiát és közhírré tétettük, hogy a Hangya hajlandó a kistermelők szőlőit illő áron megvásárolni. Ezt a vállalkozást álta­lában nagy örömmé- fogadták és külö­nösen a Szeged-Alsókö'zpont környéki elhagyatott kistermelők, akik tomeg0- í sen hozták szőlőjüket a Hangya szőíő- teiepeire. Itt azután azonos minőségű, egyöntetű mustot készítettünk; a sok kistermelő szövőjéből. A múlt évben körüíbeíü* 1500 kistermelőtő* vásá tol­tunk mintegy 10.000 hekto­liter mustot. A szüretclőtelepek intézményére nagy' jövő vár és ezek rendszeriének kiépí­tése ái jövő legszebb feladatai közé tar­tozik. i Nagy vonatkozásokban eziek az Adat­tok mutatják a Hangya 1938. évi borüz- letének hataitmas arányú fejlődését. A rideg számok mögött azonban mleg к6® látnia, mimdenkiniek, főként pedig a gaz- datársa.dalommakN a szövetkezeti telket, azt a szere tetet, azt a meg­értést, amefуet а к огдо nt vezetősége ennét a:z üz*et- ágnáf is tanúsít a term'® *ö társadalom iránt. Meg kel látni a szociális gondoskodást a kisemberekkel szemben, akiknek se­gítségére siet iái Hangya s igy nem kénytelenek dkőtyavetyéllni termésüket. Azok a fillérek,, ameijyiekkiefí többet ad a Han;gya a kistermelőknek boruk li­terjéért, mint amennyit szervezetten ér­tékesítés esetén, szövetkezeti árszabá­lyozás hiányában kapnának, végered­ményben igen hatalmas összegét ttesz­nek ki. A szövetkezeti értékesítés ré­vén ez a;z összeg a gazdaitársadaliom érdekeit szolgálja, a termelői munka becsületes jutalmazásához járul hozzá. Minél kövesebb idegen kéz kapcsoló­dik be a magyar borüzletbe, minél na­gyobb lesz a Hangya borosztátyának a forgalma, anná* inkább tájának meg a magyar termelők nehéz és sok kocká­zattal járó munkájuk becsületes ellen­értékét. i ; !|;r t| 106 ezer pengő Halas ezévi földadója A városházán munkatársunkkal kö- ' 106 ®zer ю P. 1 zölték, hogy iaz ezévi földadót ki- Az id®i földadó nem több, mint a vetették. Halas 1939. évi földadója tavalyi. j „j j Nem /esz magánparcellázás a kisszállási olasz uradalomban A kormány később fogja a törvény alapján földbirtokpolitikai célokra igénybe venni A Délvidék nincstelen földműves és kishomoki törpebirtokos népe igen nagy érdeklődéssel fordul a herceg Buoncompagni Ludovico és gróf San Martino di Valperga Enriíco olasz fő­úriak tulajdonát képező kisszáHási 17.000 holdas uradalom f®lé, amelyet a KiSszáHási Uradalombérlő Rt. bé­re*. A földművelésügyi minisztérium! most a régebben megindult telepítési élj,árás tárgyalásait beszüntette s kö­zölte, hogy a tervezett parcellázási helyett az uj földbirtokpolitikai tör­vény alapján fogják a kisszállás! ura­dalom területét ;ax 'törvényben meg­állapított feltételek Szerint földbirtok- politikai célokra igénybe venni. Ez a hir kisemberek szempontjá­ból megnyugvást jelent, mert (mód­juk lesz a hosszúlejáratú bérleten megerősödni, gyökeret verni s ké­sőbb az ingatlanok tulajdonként vato megszerzésével kiváló fekete földek juthatnak örök birtokukba. OYÖNQYTYUKOT TENYÉSSZÜNK, mert abból minden mennyiséget felvesz az angol piac, mig a pulykának egyre több konkurrense akad A Magyar Rónában, a gazdákámárá hivatalos lapjában olvassuk az áláb- biakat: »Egyre fejlődő baromfitenyésztésün­ket illetékes tényezőik az eddiginél is fokozottabb mértékben igyekeznek fellendíteni. A külföldi piacképesség elérésére a termelés bizonyos irányúi változtatását tervezik. így mindenek­előtt körzetenként meg fogják álla­pítani, hogy milyen baromficsopor- tok tenyésztése látszik a legkivánalto- sahbnak és különböző támogatások és kedvezmények nyújtásával rábírják a gazdákat a megfelelő baromfiányág termelésére. Illetékes tényezők most az ango1 piac következményeit tették vizsga- I lat tárgyává és a tapasztal álapján különösen a gyöngytyuk és a meg­felelő minőségű csirke szélesebb ke­retű tenyésztését látják szükségesnek. E két cikkből az angol piac úgyszól­ván minden mennyiséget felvesz, (míg a hazai pulykának ujabbán erős versenyt támaszt a hollandiai áru. A fejlesztési program tökéletesebb minőség előállítására js súlyt helyez és nánevelik a gazdákat, hogy a külföldi piac igényeinek megfelelő tel­jes előkészítést maguk végezzék. Ezt eddig rendszerint az export-cégek tel­jesítették s igy a gazda aránylag kis haszonnal volt kénytelen megelé­I ged|ni.« Beszámoló a Mansz. ismeretterjesztő előadásáról Szerdán (délután 5 órákor teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség a Gazdasági Egyesület termét, ahol a MánSz. újból megkezdte ismeretter­jesztő előadássorozatait. Az első elő­adó Gálét a József volt, aki a tőle megszokott vonzó előadásával vetí­tette a hallgatóság elé Mongólia éle­tét. Előadásában a Góbi sivatagon és az Altáj hegység vidékén tett uta­zását és benyomásait ismertette. A nagy nehézségekkel és akadályokká1 megtetjt ut egyes mozzanatait élénk Színekkel tárta a hallgatóság elé, kik­nek alkalmuk volt bepillantani a de­rék mongol nép életébe és megis­merhettük az ott lakók életmódját, népi erényeit és becsületességét. A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta végig a tartalmas előadást. A másik előadó Benedek József, a toli gazd. iskola igazgatója volt, áki vetitettképekben bemutatta az export- ra alkalmas terményeinket, állatain­kat és mindegyik szép képhez igen érdekes és szakszerű magyarázatot fűzött. Az értékes előadásból büsz­kén állapíthattuk meg a magyar gáz­dásági élet fejlettségét, amely ver­senyképes nemcsak európai, hanem világviszonylatban is. Az értékes elő­adást a hallgatóság Szintén nagy ér­deklődéssel fogadta és meleg tapsok- kl mondott köszönetét mindkét elő­adónak. A legközelebbi előadás március ele­jén lesz, pontos idejét lapunkban kö­zölni fogjuk. : : ’ ; j 4:--------[^£711Z?^aiW-WJIW7?71(7rífl Halasi Takarékpénzf ár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, árúkra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek« kel gyümölcsöztél! V-v fii Értés sáf febr Vas Ka Ipa fet sz este uj’i ki keze kel Érdt be Vásá alatti A Rí fel kez^f ta Külöi kelt » Kisg házi В C E oki. F Ká Г I ©] a gazt ép rakt fali, in és z Szemi vála Briliái ezüst] nya (töt maga; Órát ponti

Next

/
Oldalképek
Tartalom