Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-12-29 / 95. szám

2 Kisknnhalas Helyi Értesítője december 29 A rozs ára Halason 15*15—15*55 P Az árak hónaponként emelkednek Az árellenörzés országos kor­mánybiztosa a rozs és a sörárpa legmagasabb árát a gazdasági kö­rülmények időközben bekövetkezett változásával kapcsolatosan újból ren­dezte. A legmagasabb rozsárakat a korábbi rendelkezéstől eltérően nem a fogyasztói, hanem a termelői he­lyekre állapították meg. A vonatkozó rendelet értelmében a szakványminőségű rozs legmaga­sabb ára pestvidéki és pestmegyei budapesti paritásban 15.10—15.35 P, másféle budapesti paritásban 15.30— 15.55 P mázsánként. A rendeletben megállapított legmagasabb árak ja­nuár elsején 60 fillérrel, február el­sején és végül május elsején 15—15 fillérrel emelkednek mázsánként. A NŐK TOVÁBB ÉLNEK, MINT A FÉRFIAK A Statisztikai Szemle legutolsó szá­ma behatóan foglalkozik a magyar né­pesedés, a népesedési mozgalom és az átlagos élettartam adataival, összeha­sonlítást végez a magyar és nemzetközi viszonyok között. Születések. A népesedési mozgalomra vonatkozó­lag 23 európai állam adatai állanak rendelkezésre. Az élveszületések tekin­tetében a legnagyobb számmal Romá­nia vezet, ahol minden ezer lakosra 31.5 élveszületés esik. Utána következik Jugoszlávia 31.4, Görögország 28.3, Len­gyelország 26.2, Bulgária 25.6, Litvánia 24.1, Olaszország 22.2, majd a 8-ik helyen Magyarország 20.4, azután Hol­landia 20.1, Írország 19.6, Finnország 19.6, Németország 19.0, Lettország 18.1, Dánia 17.8. Halálozások. Szomorú a halálozások tekintetében a statisztika. A halálozás minden ezer lakosra számítva, ugyanezen államok között a sorrend a következő: Romá­nia 19.8, Jugoszlávia 17.0, Franciaor­szág 15.7, Észtország 15.7, Görögor­szág 14.9, Írország 14.4, majd a sor­rendben a hetedik Magyarország, 14.3, Lengyelország 14.21, Bulgária 14.1, Lett­ország 14.1 halálozással. Itt tehát szin­tén előttünk van Románia és Jugo­szlávia. »Szaporulat.« Mindezek alapján a természetes sza­porulat minden ezer lakosra számítva az európai államok közt igy fest: Jugo­szlávia 14.4, Görögország 13.4, Lengyel- ország 12.0, Románia 11.7, Bulgária 11.5, Hollandia 11.4, Litvánia 10.8, Olaszország 8.7, Németország 7.2, Finn­ország 6.9, Dánia 6.8, ezután jön a 12. helyen Magyarország 6.1, majd Íror­szág 5.2, Norvégia 4.5 számmal. Pasz- sziv a természetes szaporulat száma Franciaországnál (0.5) és a régi Auszt­riánál (—0.1). Viszont Magyarország természetes szaporulatának képe egé­szen sötét, mert annyit jelent, hogy Magyarország természetes szaaporo- dása évenként nem ítész ki 60.000 lelket, ami Romániában 222.000, Jugoszláviá­ban 201.000. 48 év az átlagos magyar életkor 1900. körül a férfiak átlagos élettar­tama a legnagyobb volt az európai ál­lamok között Norvégiában, 54.82, az­után jött Svédország 54.53, Dánia 52.90, Hollandia 51.00, Svájc 149.25, Anglia 48.53, Franciaország 45.33, Németor­szág 44.82, Olaszország 42.60, Bulgária 42.08, majd Magyarország 37.07, Romá­nia 36.10, végül Oroszország 31.43 év­vel. A nők átlagos életkora 1—3 évvel több, igy Magyarországban 37.83 volt. 1930 körül Európában már lényege­sen megnőtt az átlagos életkor és ak­kor a sorrend már igy alakult a .fér­fiak között: Dánia 62.20, Hollandia 61.90, Svédország 61.19, Norvégia 60.98, Németország 59.86, Svájc 59.25, Anglia 58.74, Írország 57.37, Lettország 55.39, Ausztria 54.50, Franciaország 54.40, Olaszország 53.80, Finnország 50.68, majd Magyarország 48.19, azután Bul­gária 45.93 átlagos évvel. A nők ja­vára változatlanul mutatkozik 1—3 év többlet, igy Magyarországon a férfiak 48.19 évvel szemben a nők átlagos életkora 51.25 év. HADI EMLÉKEK December 27. j916. A Románia ellen viselt had- járat folyamán a volt nyír­egyházi 4. közös huszárezred tarta­lékos szakaszvezetője. Keserű György követésreméltó példáját adta a magyar katona hősiességének. Ezen a napon az ezrednek a mold­vai Zabolapatak menti Nerejutól dél­re fekvő Vrf. Pietrei 1304-es magas­lat ellen intézett második támadása alkalmával a derék szakaszvezető géppuskájának tüzével elárasztotta-iw^w.winiw.WHW^g-y Halasi Takarékpénztár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, érákra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek« kel gyümölcsöztél!- l^7^7HW-WlZIEg3IVAWJl^ állásba helyezte és hatásos tüzelé­sével a hátráló ellenség soraiban nagy veszteséget okozott. Nyomban ezután a románok három zászlóalj- nyi túlerővel támadtak csapatunkra. De Keserű György szakaszvezető géppuskáját kezében hordva, részt- vett a rohamban. A puskát legott saját elhatározásából megint meg­szólaltatta géppuskáját, a számunkra legkedvezőbb irányból és közvetlen közelről csakúgy kaszálta tüzével az ellenség támadó sorait. Hősiességé­ért az arany vitézségi érmet kapta. December 28. 1848. Mészáros Lázár tábornok honvéd serege Szikszónál üt­közetet vívott a Kassáról Miskolc felé előnyomuló Schlik osztrák al­tábornagy hadtestével. Mészáros a honvéd tüzérek oltalma alatt hu- szárságát a Hernád völgyében tá­madásra rendelte, de az erősebb ellenséges tüzérség hatásos gránát és röppentyű lövedékei visszafor­dulásra késztette őket. A magyar sereg visszavonulása rendben ment végbe, az osztrákok nem merték ül­dözni és Schlik szintén visszavonult Kassára. Finn-est újév délutánján a gimnáziumban Az evangélikus fiókegyház újév nap­ján délután 5 órai kezdettel a gimná­zium dísztermében nagyobbszabású finn-estet rendez. Megnyitó és két sza­valat után a finn himnuszt és egy ere­deti finn egyházi éneket adnak elő a Leánykor tagjai. Finnországról; Polgár János gimn. tanár tart előadást. Ezúton hívnak és várnak minden érdeklődő vendéget. Tizenöt fokos hideg A szárazföldi eredetű igen hideg közben állandóan csökkent és csü- légtömegek egész Európát elborí- törtökön reggel Budapesten mínusz tották. Ennek következtében hazánk ; 12, az ország jelentékeny részén is belekerült a hideg zónába és Ma- j mínusz 15, Kárpátalján mínusz 20 gyarországon valóságos fagyhullám fokig szállt le, sőt Ungvárott mínusz söpör végig. A hideget a tegnapi 25 és Alsóvereckén mínusz 28 fo- északi szél hozta. A szél hatása kot észleltek, következtében a hőmérséklet nap- ' Thorma János óriás képe Petőfiről, a Kiskunság szülöttjéről Irta: Medveczky Károly m. kir. gazdasági főtanácsos A Kun honfoglalás 700 éves forduló­ján mint az Alkotó művészet nemes­lelkű rajongó megértőjének áldozat- készségéhez fordulunk szülővárosunk hatalmas Mesterének, csepaki Thorma János emléke megörökítésére, hogy döntő kulturközponttá avathassuk Ha­last, a kunok székvárosát a »Sedes Cumanorumot«, ami a kulturfölényen kívül idegen forgalmat vonzó látvá­nyosság is legyen és mint a gombhoz a kabátot, új zene és kultur palota gyorsabb felemelését vonja maga után — amit üstökön kell ragadnunk. Lenyűgöző hatása alatt állunk a Nem­zeti Szalonban látott Thorma emlék- képkiállítás óriási vásznának, amelyen 18 éven át dolgozott. Petőfi »Talpra Magyar«-ja 1848 március 15-én, Mun­kácsy honfoglalásához hasonló nagy­szabású festmény, drámai dynamizmus- sal mozog a nép az Egyetem téren; ez a kiskunság költő fejedelmének Apo- teozisa, — egy külön nagytermet igé­nyel, vagy templomot. Ha megszerez­hetjük maecénásokkal, csodájára jár a külföld is. Századokra emelvén Halas város kulturális hírnevét minden ver­senyen felül. Miután Halasnak és festő művésze­tünknek Párisban elismert Apostolát, a nagylelkű első polgármester, vári Szabó István képeztette ki a főváros­ban Székely Bertalannál; azután Mün­chenben és Párisban is. Jónak látszik a 12.000 pengőre tartott csodamüvet Halas maecénásainak figyelmébe ajánl­juk. Megoldásként szolgál nevük meg­örökítése is a képráma réztábláján a Halas városi kiskun múzeum letétje­ként. Ez alkalmas lenne a tulajdonjog fenntartására is. A vételár lekerekítése is valószínűnek látszik. Állítólag a Vá­rosok Szövetsége óhajtaná megvásá­rolni a Tudományos Akadémiai Orszá­gos Történeti Képtár részére, most az emlékkiállítás bezárása után. A kilenc­venes években a Sebastiáno Del Piom­bó-féle Renezánsz arckép festményt az ezredév alkalmából 54.000 forintért vette meg a magyar állam Florenzből. A Halasi Mester képe »Március Idu­sán« Tintoréttói méretű és értékű gyö­nyörű alkotás Thorma életének főmü­ve. Jobb az Aradi vértanúk képénél; modern, havasesős-levegőjű, Március szellője érzik rajta. Vállalni kell a megmozdulást, hogy döntő eredményhez érkezhessünk. A Benczúr-féle »Ezredéves hódolat«-ot is Mészáros magyar maecénás vette meg, illetve készíttette el a Szépművészetek Múzeumának adományul. A Talpra Magyar« első vázlata is szerepelt az emlékkiállításon 1000 pen­gős vételárral. A különtermet igénylő nagy műalkotású díszkép Csók István »Báthory Erzsébet« nagy képének moz­galmas modorával készült; annál na­gyobb méretű. Utóbbit Szeged város újabban Kultúrpalotájának külön nagy, csarnokába helyezte el egyedül. Köteles kultur-érzékből az illetékes fórumok elé is kell vinni ezt a Halasra felülmúlhatatlan szépművészeti ese­ményt. Meg kell mozdulnunk és még a sziklákat is meg kell mozdítanunk. Ti­sza Kálmán, egykori kormányelnök zsu­gorisága miatt Munkácsy négyszeres nagyságú vezéralkotása »Krisztus Pilá­tus előtt« Amerikába került, Wánemá- ker Filadelfiai áruház csarnokába; on­nan kellett a másolatát most visszasze­rezni a fővárosnak. Ez a Károlyi-pa­lotában, a fővárosi képtárba kerülő reprezentáns nagy mű, szintén hat mé­ter hosszú és négy méter széles mé­retű, mint Thorma János »Talpra Ma­gyar«^. Annakidején Munkácsy párisi mütáros támogatója, Szédelmayer Shar- les, egymillió frankért adta tovább a »Golgota képével együtt« az amerikai milliomos vevőnek. Thorma nagy mű­vén Jókai Mór és neje Laborfalvy Róza is ott állanak a vállra kapott Pe­tőfi közelében s a XIX. század ural­kodó eszméi »A Szabadság, Egyenlő­ség és Testvériség« diadalmasan zúg­nak felénk, a napsugaras festőművészet remekében, melynek Halas város köz­gyűlési dísztermét kell mielőbb ékesí­tenie. Hirdetni a színek varázsának ere­jét s a nagy Halasi Mester emlékét, aki Fontenbló és Barbisoni erdő kor­szakújító művészetének szellemében alapította meg a Nagybányai Festő Akadémiát. ааааааааааааи Nyomtatványokat S,en □□□□□□□□ készít lapunk nyomdája Érte; sá te kézi Ka ke: 2« ál órák ven; IP /о h 8 ó n Каг t T< tar Viz а I Лап u a KÜI kel' Ki kül fi' } 1 H Cf t É £ L 2 2 П I

Next

/
Oldalképek
Tartalom