Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-08-30 / 69. szám

augusztus 50 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Мну Iliül i mezigazdaság! lernalia átállításáról Prémium-rendszer és büntetés az elhanyagolt birtokért A földművelésügyi minisztériumban a napokban indult meg a munka egy új törvénytervezet elkészítésére, amelynek célja: a magyar mezőgazdaság fejlesz­tése. Gróf Teleki Mihály földműve­lésügyi miniszter régebben bejelentette már, hogy szükség van a mezőgazda­ság fejlesztésére és elkészítenek egy törvényt, amely módot ad arra, hogy a gazdaságokban szükséges modernizá­lásokat, valamint a mezőgazdasági ter­melés fokozását végrehajtsák. Egyik leglényegesebb része a terve­zetnek a bevezetni szándékolt jutalmi rendszer, amellyel a kormány azokat a gazdaságokat támogatja, amelyek a leg­célszerűbb eszközök igénybevételével az ország termelési viszonyainak legin­kább megfelelő termelési átlagokat pro­dukálják. Érdekes elgondolása a tör­vénytervezetnek az, hogy az elhanya­golt gazdaságok tulajdonosai ellen bün­t I i tető szankciókat foganatosít, amelyek kétségkívül alkalmasak arra, hogy egyes földbirtokosok az általuk birto­kolt földek karbantartásával az eddigi mértéknél többet törődjenek. Gazdakö­rökben különös jelentőséget tulajdoníta­nak a prémium-rendszer bevezetésének, mert egyrészt a becsvágy, másrészt az ilyen közvetett címen juttatott anyagi, vagy erkölcsi támogatás nagymértékben fokozni fogja a gazdák igyekezetét. Rendkívül érdekes újításokat tartalmaz a tervezet a legelőgazdálkodással, az állattenyésztéssel, a tejgazdálkodással és a haszonnövény termeléssel kapcsolat­ban. A törvénytervezet módot nyújt arra, hogy az ipari növények (kender, len, ricinus és egyéb olajos magvak) termelésének fokozása a termelőkre nézve is a legcélszerűbb formában le­gyen megoldható. Letartóztattak a prénayfaSvai Megírtuk legutóbbi számunkban, hogy Prónayfalván és Halas kör- j nyékén sok hamis pénzt hoztak for- j galomba. A csendörség nyomozását máris siker koronázta. Kiskunmajsán tettenérték V ág­völgyi Balázs huszonegyéves prónayfalvai földművest, amint ha­mis 2 pengősökön akart tovább ad­ni. Átadták a csendőröknek, Vágvöl- gyi azonban mindent tagadott, azt mondta, hogy a hamis pénzt ö is úgy kapta. Megmotozásakor azon­ban egész csomó hamispénzt talál­pénzhamisítót tál a zsebében. Házkutatást tartottak Vágvölgyi Balázs kötönypusztai lakásán s ott megtalálták a hamispénz gyártásá­hoz használt negatívokat és cinket. Vágvölgyi ezután beismerte, hogy hónapok óta gyártotta az 1, 2 és 5 pengősöket s a jól sikerült hamisít­ványokat a kiskunhalasi, prónayfal­vai, majsai, soltvadkerti, kiskőrösi, Jánoshalmái és mélykúti vásárokon és hetipiacokon hozta forgalomba. Vágvölgyit letartóztatták és átad­ták a budapesti kir. ügyészségnek. Románia megnnmtámaáÉsi lunflíit ajlDieit, amilyet visiuBtuitittui A bukaresti magyar követ megbízást kapott, hogy tájékoztassa a román kor­mányt bizonyos kérdésekről, különösen a Romániában megkezdett mozgó­sításról, amelyről a magyar kormánynak tudo­mása van. A magyar kormány még az elmúlt hónapban több ízben kért felvi­lágosítást a mozgósításról. A magyar kormány nem tulajdonított túlságos je­lentőséget a román mozgósításnak és nem tett azonnal ellenintézkedéseket. Miután azonban, amikor e hó 23-án a magyar kormány tudomására jutott, hogy a román katonai parancsnokság a mozgósított csapatok egyrészét a magyar határ felé tolta, célszerűnek látszott, hogy a román kormányt értesítse arról, hogy a ma­gyar kormány bizonyos védelmi jellegű és katonai természetű intézkedéseket tesz. A bukaresti magyar követ hang­súlyozta ezeknek az intézkedéseknek védelmi jellegét. Kijelentette, hogy a magyar kormány elhárítja magáról a felelősséget azért, hogy a magyar kor­mány kezdeményezésére az utóbbi idő­ben megindult javulás a két ország kö­zött nem folytatódott. A román kormány cáfolta augusztus 24-ikén a mozgósítást és mindössze annyit ismert el, hogy bizonyos egy­ségeket összevontak a csapatok ki­képzése és a nagygyakorlat céljából. A román kormány, hogy megmutassa bé­kés érzelmeit,, támadást kizáró szerződést ajánlott a magyar kormánynak. I Erre a magyar kormány válaszkép 1 kijelentette, hogy a román mozgósítás- ! ról és csapatmozdulatokról szóló hír I nem csupán feltevéseken, hanem megfe­lelően ellenőrzött híreken alapul. Ép i ezért a magyar kormány fenntartja til- I takozását a román csapatmozdulatok ellen. Ugyanekkor közli Bukaresttel, hogy Magyarország nem hajlandó sem politikai tárgyalások kezdésére, sem ilyen természetű egyezmények kötésére fegyveres nyomás alatt, amint azt már áprilisban közölte. A magyar kormány nem a mozgósítás el­len emel szót, amely hidegen hagyja, hanem; a román csapatoknak; a magyar határ mentén való elhelyezése miatt. Hogy pedig a magyar kormány jóhi­szeműségének teljes jelét adja, azt ja­vasolta a román kormánynak, hogy kössenek egyezményt a kisebbsé­gek védelmére. Ez minden másnál jobban hozzájárulna a kélf ország közötti kapcsolatok javí­tásához és noha ez a szerződés poli­tikai természetű lenne, senki sem ma­gyarázhatná úgy, hogy a román csa­patok mozgósítása és összevonása foly­tán keletkezett. A román ajánlatról és Magyarország válaszáról úgy; a lengyel, mint a német sajtó beszámol, de érdembe vágó meg­jegyzéseket nem fűz hozzá. A román sajtó is ismerteti a helyzetet azzal a jelentéssel, hogy Magyarországnak nincs módjában elfogadni Románia ajánlatát. Európa katonai arca A német—orosz megnemtámadási szerződés aláírásával egyidejűleg va­lamennyi európai állam hadvezető­sége lázasan dolgozik a szenzációs politikai fordulat által megváltozott katonai mérleg kiszámításán. A ve­zérkari főnökségeken számolnak, rajzolnak, hogy minél előbb elkészít­sék Európa új katonai térképét. Ez­zel kapcsolatban érdekes visszapil­lantani, hogyan és hányszor vál­tozott meg a kontinens katonai arca az elmúlt húsz esztendőben. 1919. Franciaország 1919 után szövet­ségesekkel vette magát körül és ez volt az irányadó a helyzet kialaku­lására. Franciaország oldalán állot­tak akkor Anglia, Olaszország, Len­gyelország, Belgium, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia, Görögország. Ezeknek az országoknak a leszere­lés utáni békehadsereg létszáma kö­rülbelül kétmillió katonát jelentett. Ezzel szemben állott a másik oldal, a forradalmak által megviselt or­szágok katonasága: Németország, Ausztria, Bulgária és Törökország. Összesen alig 200.000 embert jelen­tet a négy állam akkori hadserege. 1936. Húsz évvel ezelőtt tehát a fran­cia biztonságot tízszeres katonai túl­erő jelentette. Tizenhét évvel később Franciaország biztos szövetségesei Oroszország, Csehszlovákia, Anglia, Belgium, Románia háború esetén 370 hadosztály katonaságot jelentett. Franciaország biztos ellenségei pe­dig Németország, Olaszország, Ausz­tria háborús létszáma még mindig csak 200 hadosztályt tett ki. Nem sokkal később úgy alakult a helyzet, hogy Németország, Olasz­ország, Spanyolország, Ausztria há­ború esetén 230 hadosztályt jelen­tett már, míg francia oldalon Fran­ciaország, Románia katonasága 165 hadosztályra apadt. A francia ol­dal tehát erősen megérezte az orosz segítség kivonását. 1939. Ausztria és Csehország megszű­nésével újra megváltozott a hely­zet. Most pedig, a szenzációs vi­lágpolitikai fordulat következtében teljesen újjáalakult a katonai mérleg. Német oldalon a megnövekedett Németbirodalom, Olaszország, Spa­nyolország és Oroszország háború esetén közel 450 hadosztályt mozgó­síthat. Ebben az igen tekintélyes számban nincs benne azonban Oroszország távolkeleti hadserege. Az angol—francia oldalt szembe­állítva az új helyzettel, az ered­mény bizony igen nagy változást mutat a húsz év előtti képhez vi­szonyítva. A sokszorozottan felfoko­zott háborús létszám még a leg­jobb esetben is alig 220 hadosztályt tesz ki, tehát a felét sem a másik oldali erőknek. Természetesen a felsorolt katona­létszámot nem lehet az esetleges háború első napján harcbavetni. Egyes államok csak fokozatosan, he­tek múlva tudják kiállítani a teljes létszámot. De nem lehet számolni ezekkel az igen tekintélyes ármá­diákkal, azért sem, mert köztudo­mású, hogy minden hadsereg több részre tagozódik és a szárnyaknak a legkülönbözőbb feladatok jutnak. A csaiapusztai érsekuradalom ispánja hátba lőtte az uradalom egyik tolvaj alkalmazottját A napokban Császártöltésre hívták ki a mentőket. Lenczner Menyhért császártöltési 28 éves napszámost sú- hátlőtt sebbel vitték a kórházba. Lenczner Menyhért a Császártöltés­hez közel fekvő csaiapusztai érseki uradalmi pusztán dolgozott. A munka végeztével nem tért társaival haza, ha­nem bűnös szándékkal az uradalmi raktárban rejtőzött el. A sötétség be­álltával nagyobb zsákba búzát mert és azt a magtárból ki akarta lopni, de rajtavesztett, mert épp akkor végezte felülvizsgálati körútját az uradalom is- I pánja, aki észrevette Lenczner Meny- I hértet, megállásra szólította fel, mikor az nem engedelmeskedett és többszöri felszólításra tovább futott, utána lőtt és hátán megsebesítette. Lenczner Menyhért állapota súlyos, di nem életveszélyes. A csendőrség a nyomozást megindította. 30 és fé'millio mázsa búza termett A tengeritermes kilátásai rosszabbodtak A földművelésügyi minisztérium most kiadott vetésjelentése szerint a búza cséplését befejezték, a termés minősé­gére és mennyiségére nézve jó. Búzából összesen 30 és félmillió mázsa termett. Rozsból jó termés van, összesen 9 millió 200 ezer mázsa. Az árpa jó közepes termést adott, míg a tengeritermés kilátásai rosszab­bodtak. Burgonyából jó közepes termésre van kilátás. Halasi Gazdasági Bank Rt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Hitelek folyósítása a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem számára Meséteket a legjobban gyiimölcsöztet és f e 1 m о ti d á s nélkül bármikor visszafizet Utazási, biztosítási és sorsjegyosztály Érdekkörébe tartozik: a Halasi Villamossági Rt. és a Jégűzem és Hűt6ház Kft. Foglalkozik a ban к üzlet minden ágával

Next

/
Oldalképek
Tartalom