Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-08-26 / 68. szám

1939 augusztus 26, szombat XXXIX. évfolyam, 68. szám Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE. Helyben ....... 12 P — Vidékre ....... 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Alapította: PRÄGER FERENC Szerkesztőségi Molnár u. 2 — Telefon 45 Kiadóhivatal i Városháza épületében ——идам—дня—^диди.м—1'ачи.аш Nagyot változott a moszkvai szer­ződés aláírásának napján Danzig helyzete is. Danzig szabadváros »a nép és állam szükölködésének meg­szüntetéséről« szóló 1933-iki törvény alapján törvényerejű rendeletet adott ki, amely szerint Danzig kerületi ve­zetője ezentúl államfője Danzig sza- i bad városnak. A danzigi szenátus csütörtökön délelőtt a rendelet alap­ján úgy határozott, hogy Forter kör- | zetvezetőt a szabad város államfő­jévé választja és ennek megfelelő- j en az alkotmányt is megváltoztatja, j A lengyel hadosztály küríilzárta Danzigot A Német Távirati Iroda jelentése szerint egy lengyel vegyes hadosz­tály délről és nyugatról körülzárta Danzigot. A hadosztály a következő egységekből áll: a Zlotovi 25-ik gya­logezred, a lissai 55-ik gyalogezred, a 65-ik gyalogezred és a grandenczi 16-ik tüzérezred. Ezáltal, hogy a lengyelek háborús létszámnak meg­felelő hadosztályt vontak össze köz­vetlenül a danzigi terület határán, ! a legközvetlenebb közeibe került 1 annak veszélye, hogy küszöbön áll j a szabad város elleni államcsíny. A lengyelek lezárták a danzigi határt Danzigban a helyzet rendkívül fe­szült. Hangoztatják azonban, hogy a lakosság higgadtan várja a bekövet­kező eseményeket. Forster körzetve- zetönek államfővé történt megválasztá­sa általános lelkesedést váltott ki á német lakosság körében és nagy örö­met keltett az a bejelentés, hogy pén­teken reggel a »Schleswig« német cir­káló befutott a danzigi kikötőbe. A danzigiakat az a hír sem lepte meg, hogy; a Danzig és Lengyelország között folyó vámügyi tárgyalások megszakad­tak. A lengyel tárgyalóbizottság ugyan- j is csütörtökön reggel váratlanul eluta- j zott és visszatért Varsóba. Csütörtökön délelőtt 11 órakor a lengyelek Zop- i pótnál lezárták a határt, 12 órakor a lengyelek megszakították a telefonösz- szeköttetést Gdingen és Danzig között. Danzig politikai rendőrségét különálló hivatallá alakították át és ezentúl köz­vetlenül a danzigi szenátus hatásköre alá tartozik. Az új hivatal neve danzigi titkos államrendőrség (Danziger Ge­stapo). A német-orosz szerződés szövege A hét pontból álló megegyezés a következőket tartalmazza: 1. A két szerződő fél kötelezi magát arra, hogy tartózkodik akár egymagában, akár más hatalommal együttesen minden erőszakos cselekménytől és támadástól a másik ellen. 2. Amennyiben a szer­ződő felek egyikét egy harmadik hata­lom megtámadná, a másik szerződő fél semmiféle alakban nem támogatja a harmadik hatalmat. 3. A két fél ál­landó tanácskozó érintkezésben marad. 4. A két fél nem vesz részt olyan ha­talmi csoportosulásban, amelyik köz­vetve, vagy közvetlenül a másik ellen irányul. 5. Vita esetén viszálytkizáró barátságos eszmecserére, vagy döntő- bírósági eljárásra kerül a sor. 6. A szerződést tíz évre kötik és amennyi­ben azt egyik fél sem mondja fel, egy esztendővel ennek lejárta előtt, a szer­ződés önműködően öt évre meghosz- szabbítódik. 7. A jóváhagyásról szóló okmányokat Berlinben fogják kicserél­ni. A szerződés aláírásával azonnal életbelép. Varsó sohase járul hozzá, hogy Danzigot a német birodalomhoz csatolják Forster lépésével kapcsolatosan lengyel illetékes körökben erősen hang­súlyoznak négy pontot. 1. Lengyelor­szág sohasem járul hozzá Danzignak a birodalomhoz való csatlakozásához, — bármilyen formájában történjék is az. 2. Danzignak) a lengyel állam vámhatá­rai közt kell maradnia. 3. Lengyelor­szág danzigi jogai nem vethetők alá semmiféle kívülről jövő ellenőrzésnek. 4. A lengyel lakosságnak Danzigban ugyanolyan joga van nemzeti kultúrájá­nak fejlesztésére, mint a szabadváros többségét alkotó német lakosságnak. A józan észben és nem a fegyverek erejében van az igazság — hirdette a pápa drámai szózatában XII. Pius pápa csütörtökön este-hét órakor rádiószózatot intézett a világ népeihez. Ezeket mondta: — Súlyos óra érkezett el ismét a nagy emberi családra, a rettentő nagy elhatározások órája, amelyek nem hagyhatják közömbösen a mi szívünket, a mi szellemünket és tekintélyünket, amelyet Istentől kaptunk, hogy az igaz­ság és béke útjaira vezessük a népeket. Együtt vagyunk most mindazokkal, akikre ebben a pillanatban a felelősség nehezedik, hogy rajtunk keresztül meg­hallgassák annak a Krisztusnak szavát, akibe millió és millió ember veti bizal­mát és akinek egyetlen szava e föld minden robaja felett úr lehetne. — A veszély közelít, de még van idő. A békében nem vész el semmi, de minden elvész a háborúban. Értsék meg újból egymást az emberek! Kezd­jenek ismét tárgyalni. Ha jóakarattal és egymás jogainak tiszteletbentartásá- val tárgyalnak, be fogják látni, hogy az igaz siker nem marad el. Igazán annak fogják magukat érezni, ha a személyes és a tömegszenvedélyek szavát elhall­gattatva és a józan ész uralmát helyre­állítva, megkímélik testvéreiket a vér­ontástól és hazájukat a pusztulástól. — Vigyázzanak az erősek, nehogy gyengékké váljanak az igazságtalanság­ban. Vigyázzanak a hatalmasok, ha nem akarják, hogy hatalmuk népük pusztulására, nem pedig javára szolgál­jon. Krisztus vérére könyörgünk hoz­zájuk és könyörgésünkben velünk van minden igaz hívő, velünk vannak mind­azok, akik az igazságot óhajtják. Ve­lünk vannak az anyai szívek, velünk- vannak az atyák, akiknek el kell hagyni családjaikat... Velünk vannak az alázatosak, az ártatlanok és a fiatalok, akik nemesebb eszmény lovagjai lehet­nek. És velünk van annak az öreg Európának lelke, amely keresztény hit és lángelme folytán jött létre. Velünk van az egész emberiség, amely igaz­ságot, kenyeret és szabadságot vár. Ve­lünk van az a Krisztus, akinek alapvető tanítása a testvéri szeretet. Abban a tudatban, hogy az emberi iparkodás semmit sem ér az Isten segítsége nél­kül, mindenkit felhívunk, fordítsa tekin­tetét a magasság felé és áhítatos fo­hásszal kérjük az Urat, hogy csillapítsa le ebben a súlyos pillanatban a hara­gokat és békítse ki a lelkeket. — Ebben a reményben adjuk min­denkire atyai áldásunkat. Összetűzések a lengyelek és németek között A berlini lapok német-lengyel határ- | összeütközések egész sorozatáról szá­molnak be. Eszerint Hindenburg városa Hmellett, Plesserstrasse határátjárónál fegyveres lengyel felkelők átlépték a határt, tüzeltek a német vámhívatal- nokokra. Ezek a tüzelést viszonozták, a lengyel felkelőknek azonban sikerült visszajutniok lengyel területre. Oder­berg mellett egy német repülőgépet visszaűztek a lengyelek. Délután egy óra tájban történt, hogy egy három­motoros német bombavető elrepült len­gyel terület fölött. Lengyel részről azonnal felszállott egy üldöző repülő­gép és arra kényszerítette a német re­pülőt, hogy térjen vissza német terü­letre. Danzigi jelentés szerint eddig 15 ezer férfi, asszony és gyermek érke­zett a danzigi folyosón és az ezzel szomszédos vidékről Danzigba. Átlago­san naponta 250 menekült lépi át a szabadváros területét. A lengyelek is hírt adnak a német hatóságok lengyelellenes intézkedései­ről. Varsói hír szerint a danzigi rend­őrség egész sereg lengyel vasútast tartóztatott le és a lakosság köréből is többeket elfogtak. A lengyelek szerint tömeges letartóztatásról van szó. Románia semlegességét várják London, aug. 24. A kormány egy órakor rendkívüli minisztertanácsra ült össze, amelyen megvizsgálták a nem­zetközi helyzetet a német-szovjetorosz megnemtámadási egyezmény most köz­ismertté vált szövegének megvilágítá­sában. Az angol kormányköröket első­sorban az érdekli, hogy az egyezmény megkötésének milyen kihatásai lesznek a Szovjet-Oroszországgal szomszédos országokra. Várják Bukarest és Ankara állásfoglalását. Bukaresti jelentések sze­rint rövid időn belül éspedig messze­menő semlegességi nyilatkozat formájá­ban sor kerüj a román kormány állás- foglalására. A király elnökletével még a délelőtti órákban összeült a koronatanács. Európa sorsdöntő órái

Next

/
Oldalképek
Tartalom