Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-08-23 / 67. szám
augusztus 23 KISKUNHftLAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Halas keblére Slelte a Felvidék katonáit A vasárnapi szép katonai parádét több ezren nézték végig Mintha szörnyű álom lett volna az a húsz év, amíg távol, idegen rabigában éltek tőlünk. Most újra itt vannak: a felvidéki regruták: a szlovák és magyar-rutén fiúk. Mosolyogva, délcegen álltak vasárnap a kaszárnya udvarán. Ahogy végigfutottunk szemünkkel pompás soraikon, szívünk súgta talán, de úgy éreztük, hogy éppenolyan édes testvéreink ők is, mint az alföldi fiúk. Gyönyörű, szép katonai pompa keretében fogadta be a halasi helyőrség vasárnap délelőtt a felvidéki fiúkat. A város közönsége igen nagy számban vett részt ezen a felemelő ünnepen. Több ezer főnyi közönség jött össze az ünnepély kezdetére. A város minden hatósága és testületé képviseltette magát. A városi tisztviselői kar dr Gusztos Károly h. polgármester vezetésével jelent meg, a csendőrség, rendőrség, a MOVE, a frontharcosok és más egyesületek szintén szép számban képviseltették magukat. Tíz órakor már a kerékpárosok felsorakoztak. Nemsokára megérkezik vitéz О s z 1 á n у i Kornél, a zászlóalj parancsnoka, aki a csapatokat szemléli meg. Pont fél 11 órakor érkezik meg vitéz Koltay Ferenc vezérkari ezredes, dandárparancsnok, aki a zászlóaljparancsnok jelentését fogadta, majd megkezdődött a szép ünnepély. Vitéz Koltay Ferenc ezredes mondott gondolatokban igen szép beszédet. Beszéde elején meleg szavakkal üdvözölte a Felvidékről idejött fiúkat, hogy 20 év után újból tagjai lehetnek a magyar hon- viédségnek, annak a magyar honvédségnek, amely az egész világ előtt híressé tette nevét. Beszédét azután így folytatta: — Az Isten kegyessége adta, hogy azon a napon foghatja meg a felvidéki honvéd kezét, a Kiskunság vitéz katonája, amikor az ország apraja, nagyja Szent István emlékét ünnepeli. Szimbólum ez a nap nekünk, magyar katonáknak, akiknek feladatunk, hogy a Szent István által alapított szép, nagy Magyarországot visszaállítsuk. Felvidéki fiúk, ezekkel a gondolatokkal kezdjétek meg a legnemesebb szolgálat teljesítését. Gondoljatok arra, hogy olyan csapat kebelében szolgáljátok a Hazát, amely háromszor ment el, hogy felszabadításotokért küzdjön és vérrel pecsételte meg a mai szent találkozást. Legyetek erre büszkék. Ti pedig, tizenötös kerékpárosok, fogadjátok őket szeretettel, vezessétek őket azon az úton, melyet nemes és hős zászlóalparancsnotok kijelölt. Kérem a város közönségét is, fogadja szeretettel őket, hogy a derék felvidéki honvédek itt közöttünk húsz esztendő minden szenvedését elfelejtsék. A dandárparancsnok nagyhatású beszéde után vitéz О s z 1 á n у i Kornél alezredes, zászlóaljparancsnok mondott figyelemreméltó, szép beszédet: — Volt már — mondotta — életetekben egy ilyen nap, amikor az ezeréves haza egy letört zöld mezején állottatok, hogy égfelé emelt kézzel esküt mondjatok. De az nem az volt, ami a mai nap. Az az állam, amelynek nyelvén akkor valamit mondottatok, akkor keletkezett, amikor ti a világot megláttátok s az az állam ma nincs. Azóta megtértetek oda, ahová szükebb hazátok nem húsz, de 1000 év óta tartozott. Erre az ezeréves Hazára esküsztök ma. Arra az örökéletű Hazára, melyért eskütöket életetekkel és véretekkel is meg kell pecsételni. Ezután megrázó szavakkal mondotta el vitéz Oszlányi Kornél, hogy mit jelent a magyar honvéd esküje, majd így fejezte be szívbe- markoló beszédét: —• A magyar Isten úgy áldjon Benneteket, s ha kell, úgy verjen, ahogy az eskütöket megtartjátok! Ezután a felvidéki fiúk levett sisakkal, feszes vigyázz-állásban elI mondták az U r h e g у i Antal százados, zászlóalj segéiT.iszt által felolvasott esküt. Az eskütétel után a zászlóalj díszmenethez sorakozott. A zenekar hangjai mellett először a felvidéki fiúk vonultak el pompás díszmenetben parancsnokaik és a közönség előtt. A közönség lelkesen, könnyes meghatottsággal éljenezte és ünnepelte a felvidéki fiúkat, de a csodálatosan szép, felejthetetlen díszmenetben felvonuló alföldi fiainkat is. Az ünnepség után a közönség megszemlélte a kaszárnyát, amely a legtökéletesebben van felszerelve és a többezer főnyi közönség a honvédség szeretetétől áthatva tért vissza a városba. Halasi Gazdasági Bank Rt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Hitelek folyósítása a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem számára JBetéteket a legjobban gyiimölcsöztet és felmondás nélkül bármikor visszafizet Utazási, biztosítási és sorsjegyosxfáiy Érdekkörébe tartozik: a Halasi Villamossági Rt. és a Jégüzem és Hűtő ház Kft. Foglalkozik a ban к üzlet minden ágjával Halálos szerencsétlenség; a vasúti atilt rónát! Hajón Kecskemétről a Fekete tengerig... Csergő Károly vezércikke a Nemzeti Újságban a Duna—Tisza csatornáról Csergő Károly csongrád- megyei alispán igen érdé- ; kés vezércikket írt a »Nemzeti Újság« vasárnapi számába. Ebből közöljük az alábbi részleteket: Ma a gazdasági és szociális alkotások felé fordul a közvélemény figyelme és az egész világon és nálunk is lázas igyekezettel dolgoznak azon, hogy minden erővel és minden áldozatkészséggel megoldják azokat a gazdasági és szociális újításokat és reformokat, amelyek gyökeresen és intézményesen jobbá fogják tenni közviszonyainkat. Ebből a szempontból is első helyen áll a Duna—Tisza-csatorna terve. Gazdasági szempontból rendkívüli jelentőségű, mert megnyitja az olcsóbb víziszállítás lehetőségét az eddig elzárt Duna—Tiszaköze és a Tiszántúl előtt a Duna felé. Az 1906. évi Hoszpotzky-féle adatok szerint a mai viszonyokra átszámítva már 200 km. viszonylatban is körülbelül 2 millió tonna évi forgalomra van kilátás. Már ilyen forgalom mellett is az Alföld mezőgazdasága 15— 20 millió pengőt fog évenkint megtakarítani azon cikkek és termények szállításánál, amelyek bírják a víziszállítást. Ha az élöfolyók, a Tisza és Kőrös felsőbb szakaszai is hajózhatók lesznek, a megtakarítás még nagyobb összegre emelkedik. Ez a lehetőség a termelési és értékesítési költségek jelentős leszállítását jelenti a mai túlmagas tarifákkal szemben s ez az évről-évre mutatkozó megtakarítás az Alföld jobb viszonyainak egyik fontos előfeltétele. A szociális szempont szintén döntő jelentőségű. Elsősorban a földmunkás réteg jövőjéről van szó. A Duna—Tisza csatorna megépítésénél ugyanis a tervek szerint körülbelül 60 millió köbméter földmunkáról és évenkint körülbelül 1 millió munkanapról van szó. Ez pedig annyit jelent, hogy ez a munka nyolc éven át évi 200 munkanapot számítva, átlag 5000 munkáscsaládot lát el állandó foglalkozással és keresettel. Ennek a nyolc évi biztos és állandó kereseti lehetőségnek a szociális hatása át fogja alakítani munkásosztályunkat lelkileg is, testileg is és kiemeli a leromlásnak abból az állapotából, amelybe őket az elmúlt éveknek, főként a gazdasági válság éveinek a munkanélkülisége és az élet sok gondja juttatta. Az a 90 millió, amennyibe a csatorna kerül és azok a további milliók, amelyek szükségesek az élő- folyók hajózhatóvátételére, a kikötők, rakodók és hozzávezető útak kiépítésére — belekerülnek a köz- gazdasági élet vérkeringésébe és egy általános fellendülés következik az Alföldön s ennek hasznát látja nemcsak a gazda, nemcsak a munkás, hanem az ipar és a kereskedelem is. De van egy harmadik szempont is, amely talán mindegyiknél nagyobb jelentőségű. Két évvel ezelőtt Liebel nürnbergi polgármester az Alföldi Bizottság, a Magyar Hajózási Szövetség és a Magyar Belhajózási Egyesület meghívására Budapesten vetítettképes előadást tartott arról a víziútról, amely a Rajna folyásától a Fekete tengerig terjed és amelynek egy közbeeső szakasza, a Duna —Majna—Rajnai csatorna most épül és 1942-ben lesz készen. Ennek a víziútnak a megvalósulásával Budapestről hajon lehet majd utazni Nürn- bergbe, Frankfurtba, Kölnbe, vagy Rotterdamba és a hajórakományok úszhatnak lefelé a Fekete tengerig, feleflé az Északi tengerig. Ehhez a hatalmas és gazdasági hatásában szinte beláthatatlan jelentőségű európai víziúthoz be kell kapcsolnunk az ország gazdaságilag legfontosabb országrészét, az Alföldet is. A hajórakományok ne csak Budapestről, de Szolnokról, Szegedről, Kecskemétről, Szentesről is úszhassanak Rotterdamig vagy a Fekete tengerig. Ez az európai víziút már készen lesz 1942-re, tehát a Duna és Tisza összeköttetése is égetővé vált, ha azt akarjuk, hogy ennek a víziútnak a gazdasági előnye és rádiusza elérjen a Duna és Tisza között levő magaskulíúrájú területekre is és a Tiszántúl bőven termő rónáira is. Halasi vállalkozó ajánlata a kelebiai kulíurház Kelebia község a nemrég megvásárolt községháza melletti épület felhasználásával kultúrházat épít. A meghirdetett versenytárgyalás eredményeként az alábbi ajánlatok érkeztek be: Menczer Henrik (Kiskunhalas) kul- j túrház átalakításra 30.231 P 70 f., építésére kőm. munkára 3248 P, Égi Adám (Baja) kultúrház átalakításra 16.639 P, kőm. m. 2530 P, Bajai Építőiparosok Szövetkezete (Baja) kultúrház átalakítása 16.582 P 50 P, kőm. munkára 2144 P, Behaiik István (Ké- lebia) kőműves- és ácsmunkára 10.022 P, 3958 pengő. ütötte a másikat, amely maga alá temette a szerencsétlen gazdát. Vén Jánost a kalocsai kórházba szállították s ott még aznap éjjel meghalt. A boncolás megállapította, hogy minden bordája összetört. Az egyik ló elpusztult. • A kocsinak semmi baja sem történt. A nyomozás megállapította, hogy senkit sem terhel felelősség. Borzalmas szerencsétlenség történt a kalocsa—kiskőrösi vonalon. Kiss Vén János kocsijával keresztül akart haladni a vasúti síneken. Mikor felért, akkor jött arra a vonat. A lovak ettől annyira megijedtek, hogy megálltak a vasúti sin közepén. A gazda vissza akarta tolni a jkoesit. Ekkorra a vonat odaért és elkapta az egyik lovat s az el-
