Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-08-23 / 67. szám

augusztus 23 KISKUNHftLAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Halas keblére Slelte a Felvidék katonáit A vasárnapi szép katonai parádét több ezren nézték végig Mintha szörnyű álom lett volna az a húsz év, amíg távol, idegen rabigában éltek tőlünk. Most újra itt vannak: a felvidéki regruták: a szlovák és magyar-rutén fiúk. Mo­solyogva, délcegen álltak vasárnap a kaszárnya udvarán. Ahogy vé­gigfutottunk szemünkkel pompás so­raikon, szívünk súgta talán, de úgy éreztük, hogy éppenolyan édes test­véreink ők is, mint az alföldi fiúk. Gyönyörű, szép katonai pompa keretében fogadta be a halasi hely­őrség vasárnap délelőtt a felvidéki fiúkat. A város közönsége igen nagy számban vett részt ezen a felemelő ünnepen. Több ezer főnyi közön­ség jött össze az ünnepély kez­detére. A város minden hatósága és testületé képviseltette magát. A városi tisztviselői kar dr Gusztos Károly h. polgármester vezetésével jelent meg, a csendőrség, rendőr­ség, a MOVE, a frontharcosok és más egyesületek szintén szép szám­ban képviseltették magukat. Tíz órakor már a kerékpárosok felsorakoztak. Nemsokára megérke­zik vitéz О s z 1 á n у i Kornél, a zász­lóalj parancsnoka, aki a csapatokat szemléli meg. Pont fél 11 órakor érkezik meg vitéz Koltay Ferenc vezérkari ezredes, dandárparancs­nok, aki a zászlóaljparancsnok je­lentését fogadta, majd megkezdő­dött a szép ünnepély. Vitéz Koltay Ferenc ezredes mondott gondolatokban igen szép beszédet. Beszéde elején meleg sza­vakkal üdvözölte a Felvidékről ide­jött fiúkat, hogy 20 év után új­ból tagjai lehetnek a magyar hon- viédségnek, annak a magyar hon­védségnek, amely az egész világ előtt híressé tette nevét. Beszédét azután így folytatta: — Az Isten kegyessége adta, hogy azon a napon foghatja meg a fel­vidéki honvéd kezét, a Kiskunság vitéz katonája, amikor az ország apraja, nagyja Szent István emlé­két ünnepeli. Szimbólum ez a nap nekünk, magyar katonáknak, akik­nek feladatunk, hogy a Szent Ist­ván által alapított szép, nagy Ma­gyarországot visszaállítsuk. Felvi­déki fiúk, ezekkel a gondolatokkal kezdjétek meg a legnemesebb szol­gálat teljesítését. Gondoljatok arra, hogy olyan csapat kebelében szol­gáljátok a Hazát, amely háromszor ment el, hogy felszabadításotok­ért küzdjön és vérrel pecsé­telte meg a mai szent találkozást. Legyetek erre büszkék. Ti pedig, tizenötös kerékpárosok, fogadjátok őket szeretettel, vezessétek őket azon az úton, melyet nemes és hős zászlóalparancsnotok kijelölt. Kérem a város közönségét is, fo­gadja szeretettel őket, hogy a derék felvidéki honvédek itt közöttünk húsz esztendő minden szenvedését elfelejtsék. A dandárparancsnok nagyhatású beszéde után vitéz О s z 1 á n у i Kor­nél alezredes, zászlóaljparancsnok mondott figyelemreméltó, szép be­szédet: — Volt már — mondotta — éle­tetekben egy ilyen nap, amikor az ezeréves haza egy letört zöld me­zején állottatok, hogy égfelé emelt kézzel esküt mondjatok. De az nem az volt, ami a mai nap. Az az ál­lam, amelynek nyelvén akkor va­lamit mondottatok, akkor keletke­zett, amikor ti a világot meglát­tátok s az az állam ma nincs. Azóta megtértetek oda, ahová szükebb ha­zátok nem húsz, de 1000 év óta tar­tozott. Erre az ezeréves Hazára es­küsztök ma. Arra az örökéletű Ha­zára, melyért eskütöket életetekkel és véretekkel is meg kell pecsételni. Ezután megrázó szavakkal mon­dotta el vitéz Oszlányi Kornél, hogy mit jelent a magyar honvéd es­küje, majd így fejezte be szívbe- markoló beszédét: —• A magyar Isten úgy áldjon Benneteket, s ha kell, úgy verjen, ahogy az eskütöket megtartjátok! Ezután a felvidéki fiúk levett si­sakkal, feszes vigyázz-állásban el­I mondták az U r h e g у i Antal szá­zados, zászlóalj segéiT.iszt által fel­olvasott esküt. Az eskütétel után a zászlóalj dísz­menethez sorakozott. A zenekar hangjai mellett először a felvidéki fiúk vonultak el pompás díszmenet­ben parancsnokaik és a közönség előtt. A közönség lelkesen, könnyes meghatottsággal éljenezte és ünne­pelte a felvidéki fiúkat, de a cso­dálatosan szép, felejthetetlen dísz­menetben felvonuló alföldi fiainkat is. Az ünnepség után a közönség megszemlélte a kaszárnyát, amely a legtökéletesebben van felszerelve és a többezer főnyi közönség a honvédség szeretetétől áthatva tért vissza a városba. Halasi Gazdasági Bank Rt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Hitelek folyósítása a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem számára JBetéteket a legjobban gyiimölcsöztet és felmondás nélkül bármikor visszafizet Utazási, biztosítási és sorsjegyosxfáiy Érdekkörébe tartozik: a Halasi Villamossági Rt. és a Jégüzem és Hűtő ház Kft. Foglalkozik a ban к üzlet minden ágjával Halálos szerencsétlenség; a vasúti atilt rónát! Hajón Kecskemétről a Fekete tengerig... Csergő Károly vezércikke a Nemzeti Újságban a Duna—Tisza csatornáról Csergő Károly csongrád- megyei alispán igen érdé- ; kés vezércikket írt a »Nem­zeti Újság« vasárnapi szá­mába. Ebből közöljük az alábbi részleteket: Ma a gazdasági és szociális al­kotások felé fordul a közvélemény figyelme és az egész világon és nálunk is lázas igyekezettel dolgoz­nak azon, hogy minden erővel és minden áldozatkészséggel megoldják azokat a gazdasági és szociális újí­tásokat és reformokat, amelyek gyö­keresen és intézményesen jobbá fogják tenni közviszonyainkat. Ebből a szempontból is első he­lyen áll a Duna—Tisza-csatorna ter­ve. Gazdasági szempontból rendkí­vüli jelentőségű, mert megnyitja az olcsóbb víziszállítás lehetőségét az eddig elzárt Duna—Tiszaköze és a Tiszántúl előtt a Duna felé. Az 1906. évi Hoszpotzky-féle adatok szerint a mai viszonyokra átszámítva már 200 km. viszonylatban is körülbelül 2 millió tonna évi forgalomra van kilátás. Már ilyen forgalom mellett is az Alföld mezőgazdasága 15— 20 millió pengőt fog évenkint meg­takarítani azon cikkek és termé­nyek szállításánál, amelyek bírják a víziszállítást. Ha az élöfolyók, a Tisza és Kőrös felsőbb szakaszai is hajózhatók lesznek, a megtaka­rítás még nagyobb összegre emel­kedik. Ez a lehetőség a termelési és ér­tékesítési költségek jelentős leszál­lítását jelenti a mai túlmagas tari­fákkal szemben s ez az évről-évre mutatkozó megtakarítás az Alföld jobb viszonyainak egyik fontos elő­feltétele. A szociális szempont szintén dön­tő jelentőségű. Elsősorban a föld­munkás réteg jövőjéről van szó. A Duna—Tisza csatorna megépíté­sénél ugyanis a tervek szerint kö­rülbelül 60 millió köbméter földmun­káról és évenkint körülbelül 1 mil­lió munkanapról van szó. Ez pe­dig annyit jelent, hogy ez a munka nyolc éven át évi 200 munkanapot számítva, átlag 5000 munkáscsalá­dot lát el állandó foglalkozással és keresettel. Ennek a nyolc évi biztos és állandó kereseti lehetőségnek a szociális hatása át fogja alakítani munkásosztályunkat lelkileg is, tes­tileg is és kiemeli a leromlásnak ab­ból az állapotából, amelybe őket az elmúlt éveknek, főként a gazdasági válság éveinek a munkanélkülisége és az élet sok gondja juttatta. Az a 90 millió, amennyibe a csa­torna kerül és azok a további mil­liók, amelyek szükségesek az élő- folyók hajózhatóvátételére, a kikö­tők, rakodók és hozzávezető útak kiépítésére — belekerülnek a köz- gazdasági élet vérkeringésébe és egy általános fellendülés következik az Alföldön s ennek hasznát látja nemcsak a gazda, nemcsak a mun­kás, hanem az ipar és a keres­kedelem is. De van egy harmadik szempont is, amely talán mindegyiknél na­gyobb jelentőségű. Két évvel ezelőtt Liebel nürn­bergi polgármester az Alföldi Bi­zottság, a Magyar Hajózási Szövet­ség és a Magyar Belhajózási Egye­sület meghívására Budapesten ve­títettképes előadást tartott arról a víziútról, amely a Rajna folyásától a Fekete tengerig terjed és amely­nek egy közbeeső szakasza, a Duna —Majna—Rajnai csatorna most épül és 1942-ben lesz készen. Ennek a víziútnak a megvalósulásával Buda­pestről hajon lehet majd utazni Nürn- bergbe, Frankfurtba, Kölnbe, vagy Rotterdamba és a hajórakományok úszhatnak lefelé a Fekete tengerig, feleflé az Északi tengerig. Ehhez a hatalmas és gazdasági hatásában szinte beláthatatlan je­lentőségű európai víziúthoz be kell kapcsolnunk az ország gazdaságilag legfontosabb országrészét, az Al­földet is. A hajórakományok ne csak Budapestről, de Szolnokról, Szegedről, Kecskemétről, Szentes­ről is úszhassanak Rotterdamig vagy a Fekete tengerig. Ez az európai víziút már készen lesz 1942-re, tehát a Duna és Ti­sza összeköttetése is égetővé vált, ha azt akarjuk, hogy ennek a vízi­útnak a gazdasági előnye és rádi­usza elérjen a Duna és Tisza kö­zött levő magaskulíúrájú területek­re is és a Tiszántúl bőven termő rónáira is. Halasi vállalkozó ajánlata a kelebiai kulíurház Kelebia község a nemrég meg­vásárolt községháza melletti épület felhasználásával kultúrházat épít. A meghirdetett versenytárgyalás eredményeként az alábbi ajánlatok érkeztek be: Menczer Henrik (Kiskunhalas) kul- j túrház átalakításra 30.231 P 70 f., építésére kőm. munkára 3248 P, Égi Adám (Baja) kultúrház átalakításra 16.639 P, kőm. m. 2530 P, Bajai Építő­iparosok Szövetkezete (Baja) kultúr­ház átalakítása 16.582 P 50 P, kőm. munkára 2144 P, Behaiik István (Ké- lebia) kőműves- és ácsmunkára 10.022 P, 3958 pengő. ütötte a másikat, amely maga alá te­mette a szerencsétlen gazdát. Vén Já­nost a kalocsai kórházba szállították s ott még aznap éjjel meghalt. A bonco­lás megállapította, hogy minden bor­dája összetört. Az egyik ló elpusztult. • A kocsinak semmi baja sem történt. A nyomozás megállapította, hogy senkit sem terhel felelősség. Borzalmas szerencsétlenség történt a kalocsa—kiskőrösi vonalon. Kiss Vén János kocsijával keresztül akart haladni a vasúti síneken. Mikor felért, akkor jött arra a vonat. A lovak ettől annyira megijedtek, hogy megálltak a vasúti sin közepén. A gazda vissza akarta tolni a jkoesit. Ekkorra a vonat odaért és elkapta az egyik lovat s az el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom