Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-08-05 / 62. szám

augusztus 5 kiskunhalas iiBLvi eHTESiTöJS Teleki Mihály gróf; Az őszi ülésssaH folyamán beterjesztem a földbirtok* politikai törvényt Vitéz Teleki Mihály gróf föld­művelésügyi miniszter hétfőn titká­ra, V a s z а г у László dr miniszteri titkár kíséretében Kapuvárra látoga­tott el. A miniszter résztvett és fel­szólalt azon a vacsorán, amelyet a kapuvári kerület választóközönsége rendezett Oláh György, a kerület országgyűlési képviselője tiszteletére abból az alkalomból, hogy Hit ler német birodalmi vezér és kancellár a Sas-rend II. osztályú érdemke­resztjével tüntette ki. A vacsora során Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter na­gyobb beszédet mondott. Hangoz­tatta, hogy a kormány jobboldali fajvédő politikát követ, amely szé­les néprétegek helyzetének megjaví­tását tűzte ki célul. Ez a program neki, mint földművelésügyi minisz­ternek azt írja elő, hogy elsősorban a gazdatársadalom és a mezőgaz­dasági munkásság gondjain-bajain segítsen, még pedig különösen ott, ahol nem dívik az egyke. A miniszter ezután a földbirtok­politika, valamint a mezőgazdasági szociálpolitika egyes kérdéseiről be­szélt. Többször hallottam egyes olda­lakról azt a kijelentést — mondotta — hogy a kormány nem fogja meg­oldani a földbirtokpolitikát. Igenis, meg fogjuk valósítani a földbirtokpolitikát s az őszi ülésszak folyamán beterjesz­tem a földbirtokpolitikai törvényt. Földbiriokpoliti- kánk alapelve az, hogy mi­nél több magyar embernek nyújtson biztos megélhe­tést a magyar föld. Minél több gazdaegzisztenciát aka­runk teremteni, de ugyanakkor gon­doskodunk arról is, hogy minden körülmények között biztosítva lé­gyen azoknak megélhetése is, akik­nek nem jut föld. Nem juthat min­denkinek föld. Tisztában kell lenni azzal, hogy nem lehet három—hatmillió holdat kiosztani, mert ak­kor húsz holdig minden szántóföldet fel kellene osz­tani s igy a mezőgazdasági munkásság megélhetése nem lenne biztosítva, már pedig erről is gondoskodni kell. Az önálló kisegziszíenciák számának szaporítása során elsősorban a tör­pebirtokokat kívánjuk kiegészíteni. Ezzel a mezőgazdasági munkássá­gon is segítünk, mert a törpebirto­kosok, akiknek megélhetését kicsiny földjük részben mégis biztosítja, sok­szor olcsóbban vállalnak munkát, mint a teljesen nincstelen mezőgaz­dasági munkásság. Ha tehát olyan földhöz jutnak, amely teljesen leköti munkaerejüket, nem fogják annyira nyomni a mun­kapiacot. A kisegziszíenciák számá­nak szaporításásával párhuzamosan gondoskodunk a mezőgazdasági munkásságról is. Azoknak a föld- birtokosoknak a földje, akik inten­zíven gazdálkodnak, sok mezőgaz­dasági munkásnak jó napszámot, megfelelő kommenciót juttatnak, ke­vésbé szigorú elbánás alá fog ke­rülni, mint azoké, akik extenzíven gazdálkodnak és kevesebb magyar­nak juttatnak kenyeret. Elsősorban a zsidó birtokokat fogjuk Igénybe venni, mert felfogásom szerint ma­gyar földet zsidó nem birtokolhat, a magyar földnek az azt megmun­kálók kezébe keil jutnia. Nem en­gedhető meg, hogy az ország leg­drágább kincsével mások sáfárkod­janak, kufárkodjanak. Tehát gondoskodni kívánok arról, hogy elsősorban a zsidóbirtokok ke­rüljenek megváltásra, vagy kisha- szonbérlet, vagy tulajdon alakjában. Természetes, hogy ahol megfelelő pénz áll rendelkezésre, igyekszünk tulajdonul való juttatással is rendel­kezésre bocsátani földet. — A mezőgazdasági munkásság és a cselédség, de minden magyar ember érdekében gondoskodni kí­vánok arról, hogy továbbfejlesszük az 1920. évi. földreformnak egyetlen tökéletes' intézményét: a házhelyak- ciót. Elsőrendű szükséglet, hogy a magyar mezőgazdasági munkásság és cselédség, ha leszolgálta idejét, biz'tos fedél alá juthasson, saját há­zat valíhasson magáénak. A házhely­akció és a házhelyépítés kérdésé­nek megoldásánál remélhetőleg igénybe vehetjük majd a közmun- kaszolgáltaíásí is. — A mezőgazdasági szociálpoliti­ka terén — folytatta Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter — gondoskodni akarok arról, hogy a mezőgazdasági munkásság térigé­nyei teljes mértékben kielégítést nyerjenek. Ugyanakkor honorálni kívánom a mező­gazdasági munkásság egyik régi kívánságát is, azt, hogy ne csak a mezőgazda­sági férfimunkás legyen aggkorára biztosítva, hanem öz'/egye is megkapja a nyugdíjjáruiékot. Ez méltányos kívánság, Remélem, hogy a pénzügyi fedezetet rövidesen megtaláljuk s a parlament őszi cik­lusa alatt beterjesztem ezt a tör­vényjavaslatot. — A magyar gazdatársadaiomnak az értékesítés terén is segítségére kívánunk lenni, mert hiába terme­lünk sok szépet és jót, ha azt nem tudjuk megfelelően eladni. Tudjátok nagyon jól, hogy ma a búza világpiaci ára 7—8 pengő körül mozog, mégis a kormány céltuda­tos munkája következtében 20 pengős árat kap a ma­gyar gazda. Ez azért is fontos, mert a búza Magyarországon értékmérő is és miután a mezőgazdasági munkások munkabére legtöbbnyire búzában van megállapítva, ilyen módon töb­bet keresnek. A kormány az idén is biztosította a 20 pengős árat, Milyen pofálíőf;->-л* * 3 csapna uz uram, ha agyondolgoznám magam a mosó teknő mellett és ami­kor délben hazatér fáradtan, kimerültén fogadnám. De eszem ágában sincs! Segít rajtam a Persil! Pontos u#a-i sítás szerint végzem a mo­sást és így gyorsan elkészít-' lök vele. Több idő jut arra, hegy magammal és csalá­dommal törődjem. bár ilyen hatalmas termés még alig volt, mint az idei. — Nagy gondot fordít a kormány az áliatértékesííésre is, amiből el­sősorban a kisembernek van haszna, tekintettel arra, hogy az áilatállo- Imány 82 százaléka kisember kezén van. Legnagyobb piacunkon, Német­országon kivül az utóbbi időben is­mét megindult a hízoítmarha-kivitel második legnagyobb piacunkra, Olaszországba is. Az olasz export mostani újból való megindulásakor azonban a gazdaíársadalom hibát követett el. Az első szállítmányban igen sok olyan állatot küldött ki, amely nem ütötte meg a kívánt mértéket s ezért az első szállít­mányt deklasszifikálták. — A sertéséríékesííés terén mi, gazdák, meg lehetünk elégedve. A kormány, amikor jobboldali fajvédő politikát hirdet, nem jelszavakat dob a köztudatba, hanem amit hir­det, a gyakorlati életben is meg­valósítja. Ennek egyik dokumentu­ma a budapesti ferencyárosi sertés­vásár átrendezése is. A ferencvá­rosi sertésvásáron — amely a ser­tésértékesítés legfontosabb szerve — a bizományosoknak 75 százaléka zsi­dó volt, akik csaknem minden ri­zikó nélkül búsás hasznot vágtak zsebre. — Két héttel ezelőtt sikerült ezt az egészségtelen állapotot úgy meg­változtatni, hogy a zsidó bizomá­; nyosok arányszámát egyelőre 20-ra ! leszállítottam. Azt mondották akkor j egyesek, hogy az átrendezés nagy j megrázkódtatást okoz majd, pangás i áll majd elő a vásáron s az árak 1 letörnek. Ez blöff volt, amit lelep- : lezett a gyakorlati élet. Amióta az új rendszert bevezettük a ferenc­városi sertésvásáron, semmiféle vál­tozás az árakban nem következett be, bizonyítékául annak, hogy a ma­gyar éppen olyan jó kereskedő tud lenni, mint a zsidó. Nekünk gazdák­nak arra kell törekednünk, hogy terményeinket magyar kereskedők juttassák a fogyasztóhoz és szállít­sák ki külföldre. A miniszter végül hangoztatta, hogy a kormány az egész vonalon céltudatos politikát követ s törek­vése az, hogy a magyar földből élő, a magyar földből sarjadt magyar embereknek nagyobb karéj kenyeret biztosítson. Teleki Mihály gróf földművelés- ügyi miniszter beszédét igen nagy tetszéssel és éljenzéssel fogadták. Üzletáthelyezés! —ни ■«■ i шчиыЕямгиа—иимитим вманию Tisztelettel értesítem a n. é. kö­zönséget, hogy kalapkászítű üzemel és kslapraktáramat Gömbös Gyula utca 13. sz. alól Árpád ii. S3, ez, »Iái (volt Baríek-ház) helyeztem át. Festést, tisziiiást legolcsóbb ár­ban szakszerűen készítek. A n. é. közönség szíves pártfogá­sát kérve Kóródy István kalapos. Mielőtt a tavaszi szeplői előjönnének, használja a T 0 M 0 R Y-féla Ideá Hatása csodás Csodálatos szép arcbőrt biztosit, Rövid idő alatt eltűnik a ránc és az arcbőre üde. hamvas lesz. Egy próba meggyőz mindenkit. Egyedül csakis TOMOHV gyógyszerésznél l*«esl eestdvteeié* patikában

Next

/
Oldalképek
Tartalom