Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-07-29 / 60. szám
4 KISKUNHALAS «EL Уi ÉÉTESITÓJB júUas- 2.9 Levél a szerkesztőhöz. A háziiparok célja és jelentősége Kaptuk a következő sorokat: Egyre fokozódik hazánkban a háziiparok jelentősége. Mutatja ezt az a körülmény, hogy már a kormányzat is felismerte a háziiparban rejlő hatalmas Érőt s min(t a nemzet talpraállításának egyik fontos tényezőjét, bevette mun- kaprogrammjába annak fellendítését és elterjesztését. Minden évben sok-sok községben és városban tartanak tanfolyamokat, amelyen a lakosság ügyesebb asszonyai és leányai, sőt férfiai odaülnek; a szövőszék mellé és fonják, szövik! a szebbnél-szebb vásznat és egyéb holmit, amit aztán büszkén használnak, mint saját kezük munkáját. Mivel ez évben Halason is nyílik egy háziipari tanfolyam, ismerjük meg eneek célját és jelentőségét. Általános célja, hogy a hosszú, téli esték unalmát elűzve, a nagyobb munkák szünetelése alatti időt hasznosan, célszerűen és kellemesen töltsük el. Közelebbi célja kettős: egyik az,hogy bárki, aki megtanul valamely háziipart, képes legyen különféle nyersterményt olyan cikkekké feldolgozni, melyekre saját otthonában állandóan szüksége van, hogy ezáltal is megtakarítást érjen el; másik célja az, hogy tömegcikkek előállításával és a saját célra fölös mennyiségben termelt cikkek értékesítésével mellékkeresetet nyújtson. A háziipari cikkek előállítása, akár saját, akár eladási célra történik, roppant nagy jelentőségű, mutatják ezt az országban többfelé működő háziipari telepek. Ahol ilyen yan, ott a lakosság annyira megkedvelte a jó, erős, megbízható holmit, hogy az előállításukkal foglalkozók alig győzik a sok rendelést kielégíteni. Nálunk még sokak előtt tévesen él a háziiparok fogalma. Sokan lealacsonyí- tónak, másodrendű foglalkozásnak tartják a len, kender és egyéb nyerstermékek sajátkezű feldolgozását. Sajnálatos körülmény, hogy bár sokan megtermelik a lent és kendert, nevelik a gyapjat és a bőrt adó állatot, tehát a legnemesebb ruhaanyagokat állítják elő, mégis ezek egy nagyrésze olcsó gyári holmiban jár. Lám a székely, román, bolgár tetőtől-talpig a magaszőtte-fonta ruhában jár s dologtevő napon is ün- nepiesebb az öltözék, mint szegény magyarjaink ünneplő ruhája. Ne higyjük azt, hogy a szövés-fonásnak nincs már jelentősége, mert a gyárak olcsón termelnek. Sőt most kezd csak igazán fellendülni a háziipari cikkek kereslete. Vegyük tekintetbe pl. azt is, hogy Angliában készül a világ legjobb, legszebb gyári szövete és lám ugyanott készülnek az ugyancsak világhíres háziszőttesek is. Franciaországnak nagy gyári szövőipara mellett igen virágzó a háziszövőipara is. S a szövőszék mellett éppúgy megtaláljuk a társasági hölgyet, mint az egyszerű munkásasszonyt. Sok millió pengőt adunk ki évről- évre a külföldről behozott pamutért, selyemért, pedig a len és a kender sokkal nemesebb, szebb, tartósabb és egészségesebb annál. Kellemes a viseleté, könnyű a mosása, mind szebb és szebb lesz, a belőle készült ágynemű hűvösebb, nem pelyhedzik. Mivel a vászonnemü egyre elterjedtebb s egyre divatosabb lesz, bizonyára sokan fogják örömmel fogadni annak hírét, hogy ezek elkészítésének megtanulása lehetővé válik Halason is. Az ország gazdasági állapotán is segítünk, ha a pamut és selyem holmi mellett, —■ amit nagyrészt idegenből importálunk, — a belföldön is előállítható lenből és kenderből való ruhaneműt is viselünk, sőt megtanuljuk annak elkészítését. Fogadjuk tehát ezt az új törekvést megértéssel, szeretettel, hogy majd annakidején minél több szorgos kéz tanúskodjon a magyar élniakarásról. Isten áldását kérem a magyar háziiparra és az ezt felkarolókra! (D. E.) Mint mondották, azért szöktek,-mert már nem bírták a szenvedést. Nőtlen, fiatal erdélyi testvérünk a következőkben mondta el életének kálváriáját: — Május 18-án szabályszerű mozgósítás volt Erdélyben. Megkaptuk a parancsot s azonnal be kellett vonulnunk. A mozgósítással egyidőben általános rekvirálást is foganatosítottunk, amely öt napig tartott. Minden fellelhető élelemnek kétharmadát elvitték az oláhok, a talált állatoknak pedig a felét hajtották el. Szüleimtől egy sertést, egy tábla szalonnát, tíz kgr. zsírt, hét mázsa lisztet rekviráltak el s az összeharácsolt élelmet azután Ó-Romá- niába, a regátba szállították. — A váratlan mozgósítás nagy zavart keltett az oláhok körében. Izgalom, fejetlenség, rémület .lett úrrá rajtuk; ellenben mi, magyarok: boldogan vártuk a magyarokat. Én Temesvárra vonultam be. Tavalyi katonáskodásom idejét háromezer lej-jel sikerül két- hónapi katonaélettel befejeznem. Az őrmestert ugyanis megvesztegettem) s ezzel alkalmatlan lettem tovább a katonai életre. Most tavasszal már nem lehetett megvesztegetni' az oláhokat. Bevonultam azzal az elhatározással, hogy az első kedvező alkalommal megszököm. Aztán elbeszélte szökésének történetét: A határon a háborús hírre kettőzött őr cirkált is a szökésért csaknem életével fizetett. Fényes nappal, délben lépte át a határt Kürtösnél. Búza- és kukoricatáblák között szökött. Már csaknem sikerült elérnie a határt, ami- yor az oláh határőrök észrevették szökését s tűz alá vették, amit a bátor fiú tűzzel viszonzott. 1. — Négyszer lőttek rám az oláhok! — mondta önérzetesen, de mégis sikerült átszöknöm a határon. Az oláh katonák .»bátorságát« bizonyítja az, hogy amikor az erdélyi fiú egymaga viszonozta a .puskatüzet, a kettőzött oláh őrség .hanyatt-homlok menekült vissza. . A magyar hatóságoknál azután jelentkezett s a hivatalos eljárások után került Soltvadkertre, ahol összetalálkozott nagykárolyi testvérével, { akivel most együtt várja azt a percet, amikor visszatérhetnek szülőföldjükre. Példátlan szélsőségek az időjárásban Az egyhétig tartó kibírhatatlan kánikula után minden átmenet nélkül hidegre fordult az időjárás. Két nap alatt mintegy harminc fokot zuhant a hőmérő higanyoszlopa. Szerdán a Kékesen már három fokot mértek, Budapesten nyolc fokot, yjdéken pedig általában tízet. A lehűlés országos jellegűvé vált, az esőzés azonban csak az ország északi és nyugati részeire szorítkozik. A Meteorológiai Intézet a rendkívüli időjárásról a következő információt adta: — A hideg idő két részletben jelentkezett és míg az első lehűlés kellemes időjárást hozott létre a nagy kánikula után;, a második .hidegbetörés már kellemetlen hideg állapotot okozott. Az ország keleti részein még elég meleg volt kedden, a hőség végleges megszűnését a kedd délutáni hidegbetörés okozta. Ott még kedden délelőtt 27—28 fok volt és így a hirtelen beáramló hideg levegő nagy küzdelmet vívott a meleggel, sokhelyen pusztító erejű szélviharok, zivatarok voltak. Püspökladányban például háztetőket sodort pl, fákat csavart ki a szél. Kárpátalján jég esett. — A hideg levegő most már az egész országban elsöpörte a meleg maradványait. Csütörtökre valami kis javulást kaptunk, de ez távolról sem jelenti azt, hogy a hideg idő megszűnik. Beszélgetés egy erdélyi katona- szökevénnyel, akire négyszer rálőttek a románob Románia sorsa megpecsételődött ,s általános vélemény, hogy naponta egyre közelebb sodródik ahhoz a ponthoz, amikor megérdemelt sorsa beteljesedik. »Nagy-Románia«, miként egykori »hű« szövetségese, az azóta Európa térképéről letűnt Csehszlovákia volt, Trianon torzszülöttje. A nekik »ítélt« magyar kisebbséggel ezen új impérium urai is a lehető legkegyetlenebb módon bántak. Magyar véreinket azonban a tengernyi szenvedés és a méltatlan támadások özöne sem tudta »románná« átformálni, sőt szívükben, lelkűkben még magyarabbak lettek. Minden korbácsütés csak fokozta bennük a magyarságuk iránti ragaszkodásukat s erősítette hitüket Erdély hazatérésének a reményével. Ebből az oláh pokolból menekült el két »oláh katonaszökevény«, akiknek a neveit érthető okokból nem közöljük. Mindketten érzés- és gondolatvilágukban ízig-vérig lelkes és becsületes magyar emberek. Most soltvadkerti rokonaikat látogatták meg és munkatársunknak alkalma volt velük beszélni. Az egyik 23 éves nőtlen, Aradról szökött át a határon, mint tényleges szolgálatot teljesítő katona, oláh katonaruhába s fegyverrel, a másik Nagykárolyban élt, nős, családos ember s ö a katonai kényszermunka elől szökött át a határon. Nem együtt szöktek, nem is egyidőben, csak a sors különös kegye folytán kerültek össze Soltvadkerten. Halasi Gazdasági Bank Rt. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank leányintézete Nitelek folyósítása a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem számára Setéteket a legjobban gyümölcsöztet és felmondás nélkül bármikor visszafizet Utazási, biztosítási és sorsiegyosztáiy Érdekkörébe tartozik: a Halasi Villamessáoi Rt. és a Jéflűzem és HűtOház Kft. Foglalkozik a ban к üzlet minden ágával A mezőgazdaságra az utolsó pillanatban jött az eeö A hűvös idő és különösen az eső az utolsó pillanatban jött a mezőgazdaságra. Az elmúlt hét nagy hősége és szárazsága igen komoly veszélyt jelentett. A kapásnövények, a kukorica, burgonya és a répatermés szempontjából igen fontos ez az eső. Az esetreg' beálló károktól ez mentette meg a mezőgazdaságot. A legelőkre is jól jött az eső, mert az utóbbi hetekben már sokhelyen egészen kiégtek és kevés táplálékot adtak a jószágnak. О r s z á g—V i 1 á g Cegléd városa testvérközségévé fogadta a történelmi nevezetességű uzsoki hágó lábánál elterülő Uzsok községet. — Ungvárott augusztus 13-án a vadaskerti két sporttelepen szabadtéri előadás keretében előadják a János vitéz című magyar daljátékot. — Vácott megdöbbentő eset foglalkoztatja az embereket. A székesegyház szószékére szerelt mikrofont ismeretlen tettesek ellopták. A vakmerő tolvaj felmászott a szószékre és ott ügyesen leszerelte a több mint kétszáz pengő értékű mikrofont. — Rábagyarmaton a falubeli gyermekek fürödtek a strandon. Sós Károly nevű gyermek csónakkal a mélyvíz fölé evezett és a viz a csónakot felborította. A gyermek már-már a vízbe fulladt, amikor Barbarits Miklós, a nagykanizsai piarista gimnázium ötödikes diákja, cserkész, utána vetette magát és a partra húzta. — Szentesen Keresztúri Dániel gazdálkodót lovai elragadták és a gazda a vad vágtában kiesett a kocsiból. Kórházba szállították, az orvosok azonban nem tudtak rajta segíteni és súlyos fejsérülés következtében meghalt. — Pellérden rejtélyes szurkálás áldozata lett Kovács József 24 éves pécsaranyosi legény. A gazdakörben rádiót hallgatott, közben egy ismeretlen legény lépett be a körbe, leoltotta a villanyt és Kovácsot a sötétben összeszurkálta. Kovácsot, aki a karján, fején és balszemén szenvedett súlyos sérülést, beszállították Pécsre. Az ismeretlen szurkálót keresi a csendőrség. — Nyíregyházán összeroncsolt koponyával, életveszélyes állapotban találták Páljenek József 28 éves gazdasági cselédet. A kórházban vallomást tett, amely szerint gazdája, Puskás József okozta sérüléseit. Elmondotta, hogy a gazda régóta féltékenykedett reá és emiatt gyakran összetűztek. Legutóbb ölre mentek, verekedtek és közben Puskás valami nehéz tárggyal úgy fejbeverte, hogy eszméletlenül rogyott össze. Hirdessen a Helyi Értesítőben!
