Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-07-15 / 56. szám
st KISKUNHALAS HELY8 SETE SITO JE július 15 Halason voltak a leg ni 2 gaeabb barackárak I halasi Hangya-ielep 132 vaggu barackot sxállitcít sár el Néhány hét óta a gazdaközönség legnagyobb problémája a gyümölcs, különösen a barack értékesítése. Az idén rekordbaracktermés volt s ez a körülmény is gondot adott az illetékes kormányköröknek, hogy a nagy termésnek megfelelő piacokat teremtsenek és a gyümölcs olyan árban legyen értékesíthető, amely a termelő verejtékes munkájával arányban áll. Kiskunhalason az idén a Hangyára hárult a feladat, hogy a gyümöles- 'exportot lebonyolítsa. Ugyanis a budapesti Hangya bérbevette a Schneider Ignác Utódai cég hatalmas telepét. Jól eső örömmel írhatjuk meg hogy a Hangya a nagy feladatta! nagyszerűen megbirkózik és a központból leküldött fiatal, agilis igazgató, Horváth Máté kitűnő irányításával ez a hatalmas exportvállalat teljesen megfelel a ma minden kívánalmának. Óriási munka hárult a Hangyára, .hogy -á hatalmas baracktermést felvehesse. A gyümölcsszezon elején voltak nehézségek, hütökocsik hiányoztak és a külföldi piacokra nem voltak meg a kiviteli engedélyek. Ezeknek az akadályoknak elhárítása jután a Hangya-telep minden nap megfelelő áron vásárolt gyümölcsöt a piacon és telepein és a lehetőséghez képest minden exportra alkalmas barackot felvásárolt. Az elmúlt héten 4 napig Kecskeméten és Jánoshalmán nem vették meg a kereskedők a barackot, mert vagy hütökocsi nem volt, vagy a kontingens hiányzott. Halas ezekkel az akadályokkal is megbirkózott, pedig itt is közelharcot kellett folytatni a MAVA-1 a hűtővagonokért. A vásárlást azonban nem szüntették be. S hogy ezeket az akadályokat sikerült elhárítani, azt a kerület képviselőjének, vitéz gróf Teleki Mi- hálv földművelésügyi miniszternek köszönhetjük, aki országos gondjai mellett ezúttal is a barackügyben hozzájuttatott panaszokat orvosolta. A Hangya-telep eddig 132 vagon barackot szállított el és a hűtőházban 45 vagon barack van elraktározva és várja az elszállítást. Ezek a hatalmas számok mutatják, mennyi barackot vásárolt a Hangya. A halasi árak pedig mindig magasabbak voltak a kecskeméti és jánoshalmi áraknál. Azt is meg kell említeni, hogy a termelőket erősen érintette az a körülmény, hogy az exportra nem alkalmas barackot eleinte nem tudták eladni. Most itt is változás történt. Több konzervgyár intervenciós vásárlást eszközöl Halason és ezenkívül a termelők Jánoshalmán és Kecelen is eladhatják a barackot az ottani Szeszfőzdének. Halason nincs szeszfőzde és így itt ezt a vásárlást nem bonyolíthatják le. A szerdai piacon a Hangya 16—22 fillérért vásárolta a barackot, a szép exportképes barackért 26 fillért is adott. A Hangya nagy munkájában részt vesz E. К a b а у István, a Külkereskedelmi Hivatal halasi kirendeltségének vezetője, aki rendkívüli nagy agilitással végzi felelősségteljes munkakörét. A város vezetősége naponta érdeklődik a gyümölcsárak iránt. Szerdán dr Gusztos Károly h. polgármester látogatta meg a Hangya telepet, ahol 450 munkás dolgozik. A h. polgármestert behatóan tájékoztatták az eddigi vásárlásokról, majd a most épülő munkásintézményt is megnézte. A látottak legnagyobb megelégedését vívták ki. A Hangya-telep szívén viseli a halasi termelőtársadalom érdekeit s úgy a helyi, mint országos vezetősége méltó a gazdatársadalom bizalmára. körtefa vált már termővé, ezek is roskadásig vannak most gyümölcscsel. Megkérdeztük a helyettes polgármestert, mi van a piaci szabályrendelettel, miért nem teremtik meg Halason Délpestmegyének azt az exportpiacot, amit Kecskemét az ő vidékének megteremtett? — A közgyűlés kétszer hozott már olyan szabályrendeletet, ami az exportpiac kialakulását célozza. Az elsőből nem lett semmi, nem hagyták jóvá, a másodikat most küldte le a kereskedelemügyi miniszter bizonyos kiegészítések végett. Hiszem, hogy ez a kérdés még ebben az évben elintéződik, de ezzel még nincs minden megoldva. — Gyümölcspiacterünk ugyanis olyan kicsi, hogy most is alig férünk rajta. Ha piacra jön minden halasi gyümölcs s a környék is idehozza az árút, négy- szerakkora piactér kell. A református templom mögötti nádasokat akarjuk erre a célra feltölteni... Megtudjuk még, hogy a barack intervenciós vásárlását nemcsak a Hangya, de a Dréher-gyárak is megkezdték Ha- \ lason. Kiviteli kontingens is van elég s ma kezdi me$ a vásárlást a piacon egy nagykőrösi cég és az EKE szövetkezet, de az almát és a korán érő körtét sehogy sem tudják a gazdák eladni. Tehát a gyümölcsértékesítés terén még mindig igen súlyos bajok és gondok vannak. Hic áii üi nil iliitiriii A Délpestmegyei Szőlő- és Gyümölcs- termesztők Egyesületében Medveczky Károly gazdasági főtanácsos, elnök így világítja meg a helyzetet: — A barackkivitel még simábban folyna, ha volna elég hütökocsi. Bé- csen túl már csak előhűtött és hűtőva- gónba rakott gyümölcsöt lehet szállítani s az exportőrök keserves kínnal jutnak ezekhez a vagonokhoz. Legnagyobb most a baj a nyári alma körül. — Harminc éve nem volt ilyen aima- termé* s a gazdák a disznókkal etetik meg, mert 3—4 fillérért is csak egészen kis tétéit tudnak elvesztegetni belső fogyasztásra. — Németország egyáltalán nem veszi át az almát: ami keveset kivittek, arra azt mondták, hogy paizstetves és visz- szaküldték. Elmondja Medveczky Károly, hogy a gyümölcsértékesítés biztos alapokra való helyezésének Délpestmegye hatalmas területén még sok előfeltétele van. Elsősorban is konzervgyárakat kell fölállítani, hogy a harmadrendű árú ne vesszen kárba, értékesíthető legyen. Szesz- és likőrgyár kellene, ahol barackpárlatot és körtelikőröket gyártanának. Gyümölcsaszalók, hűtőház kellene, amit a termelők az árszabályozás céljából igénybe vehetnének. De mindenek fölött meg kell szervezni a belső értékesítést. Svájcban 1*0 kiló a gyümölcsfogyasztás fejadagja, addig nálunk mindössze 20 kiló. , Pedig mi termelő és exportáló állam vagyunk! A gyümölcs azonban addig nem is lehet Magyarországon néptáplálék, amíg radikális intézkedésekkel nem biztosítják, hogy ne legyen Budapesten ma is 40 filiér az a barack, amiért Kiskunhalason 12—14 fillért adnak. í Sátoraljaújhelyen ma is 70 fillér a barack, Losoncon pedig 80 fillér. Tiszán- í túli városokból hallom, hogy ott majd- j nem ugyanez a helyzet és sok helyen nem is tudnak hozzájutni. Szükséges i volna tehát, hogy a belső fogyasztást úgy szervezzék meg, hogy a gyümölcsöt és csemegeszőlőt nem termelő helyeken olcsóbb áron juthasson ezekhez a magyar fogyasztó. Nagyon magasak a szállítási díjak is. Itt van például a dinnye. Többe kerüi egy kiló dinnye Budapestre való szállítása, mint amit a termelő kap érte. j — A termelők — mondja Medveczky . Károly — kormánybiztost kérnek a gyümölcskérdés gyors megoldására. A i kormánybiztos munkája a készülő föld- í birtokreform megalapozása is lenne, hiszen a kisbirtokon való gazdálkodásnak igen. fontos része lesz a gyümölcsös kertgazdálkodás. I fülül liip li jfüiáFi! MŰÉ! т\МШт süilias teilst A kiskunhalasi Hangya vezetősége értesíti mindazon tagjait, akik beérett, rothadtmentes barackjukat 13 filléres áron el akarják adni, vigyék át a barackot Jánoshalmára, vagy Kecelre az ottani szeszfőzdékbe. Barackjukat ott átveszik, adnak róla elismervényt s a vételárat, kilónkint a 13 fillért az elismervény ellenében a kiskunhalasi Hangya főüzletében fizetik ki. Ismételten hangoztatja a Hangya, hogy csak beérett, de nem rothadt — pálinkafőzésre alkalmas barackot vesznek át a főzdék a 'Hangya termelő tagjaitól. Hétfőtől, július 17-től kezdve a beérett barackot a Hangya székházánál lévő udvarán is átveszi termelő tagjaitól, a 13 filléres árból azonban levonja a keceli, illetve a jánoshalmai szeszfőzdéig felmerült fuvarköltséget, mert a 13 filléres ár csak a szeszfőzdék telepén átvéve értendő. Gróf Teleki Mihály miniszter jóindulatú rendelkezése tette lehetővé, hogy Kecelen és Jánoshalmán ezerezer mázsa kiskunhalasi barack kerül kifőzésre. Valószínű, hogy a miniszter gondoskodása folytán további kontingenst is kapunk, ha e kettőezer mázsa kimerül. Sok halasi munkás nem akar munkába állni A városházáról közük : Tudomására jutott a hatóságnak, hogy most a legnagyobb dologidőben is előfordul, hogy akadnak olyan munkások, akik mégi a mai megfelelő napszámbérekért sem hajlandók munkába állni. Mindazon munkások, akik így a saját és családjuk megélhetésének biztosítására szükséges kereseti lehetőséget elmulasztják, legtöbbször a téli idény alatt közsegélyt, vagy legalább is szükségmunka juttatását kérik a hatóságtól. Figyelmezteti a hatóság az érdekelt munkásságot, hogy a saját jól felfogott érdekében mindenki igyekezzen a szorgos és sürgős munkában munkát vállalni, mert a hatóság a munkákból magukat kivonó egyéneket nyilvántartásba veszi és minden szükségmunkából és segélyre szorulás esetében minden támogatásból kizárja. Még külön nyomatékosan figyelmezteti a hatóság az érdekelteket arra is, hogy mindazok ellen, akik másokat rábeszéj léssel, vagy akár csak rossz példaadással is a munkavállalásról iebeszélni ä igyekeznek, megtorlásul a legszigorúbb i büntető eljárás fog folyamatba tétetni. Halasi “ Tafcaréfepénzfőr Alapítva í 8 72 évben Folyósít kötesöréket ■ öld és házingatlanokra, £ értékpapírokra, A r ú h r s. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek» kel ^vlímöfcsöztet 5 к Két ajiiiiliüil a fővárosi eíjllli a halisí harukievlea Az Uj Nemzedék tegnapi számában hosszabb, oldalas tudósítás jelent Weg a halasi gyümölcsértékesítéssel kapcsolatban. Dr. Gusztos Károly h. polgármester többek között a következőket mondotta: — Kétségtelen, hogy pár nappal ezelőtt még sok volt a panasz. Azonban, ha tárgyilagosak akarunk lenni, a panaszoknak javarésze túlzott volt. — Halas a barack értékesítésével meg lehet elégedve. Ellenben nagy baj van az almával, inert azt sehogy sem veszik, nem tudják kiszállítani. Féiünk a körtétől is. Halason az utóbbi eszten- . dőkben ugyanis rengeteg Kiefer-
