Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-06-21 / 49. szám
2 KISKUNHALAS KELTI ÉBTESITOJB junius 21 I kormányzói százat A magyar történelemben új lap, új fejezet nyílott meg, amikor a titkos választással megválasztott törvényhozók a magyar országgyűlés mindkét házának ünnepélyes megnyitására a parlamenti palota kupolacsarnokában j egybegyűltek. Történelmünknek erre az új lapjára ragyogó, monumentális, a magyar szivárvány minden színében tündöklő iniciálét vázolt az ország kormányzója megnyitó beszédében. Ez a beszéd hosszú évtizedekig fog élni millió magyarok hálás emlékezetében és már előre látható volt, hogy a világ összes kultúrnemzetei európai viszonylatban is súlyosnak és abszolút értékesnek fogják ítélni. Ez így is történt, mert Magyarország kormányzójának, a ' legfőbb magyar Hadúrnak a Kúpola- j csarnokban elhangzott szózata minden mondatában, minden szavában nagy nemzeti királyok, nagy magyar királyok hagyományos trónbeszédét idézte emlékezetünkbe. Az a sokmillió magyar, aki ezt a kormányzói szózatot a rádión át hallgatta, megittasult az elhangzott ma- ; gyár szavakban rejlett varázstól. Ügy i érezte millió magyar, hogy az ezeréves szenvedésben megedzett akaratnak, az ősi nemes aspirációknak zsolozsmáját hallja, hogy egyetlen egy kiválasztott nagy magyar mondja el minden többi magyar lelkének egekbe szálló sóhajtását, óhaját, hogy egy ember beszél mii- ■ liók helyett, egy férfi, akit az Isteni ; Gondviselés kegyelme emelt az élre. j Az országépítő és országgyarapító, aki ; a nemzet ősi erényeibe vetett bizalom- i mai köszöntötte a törvényhozás tagjait s mint az alkotmánynak és törvényes I rendnek legfőbb őre, hívta fel őket arra, hogy a magyar úton egyenesen 1 járva, dolgozzanak az örökéletű nem- j zetért. Dolgozzanak, mert dolgozni kell, többet, mint a múltban, hiszen új szent- j istváni feladatok munkanapjaira virrad- : tunk, súlyos történelmi időket élünk, körülöttünk lázban a világ, a szenvedélyek hullámai elhibázott emberi béke- \ alkotások mesterséges bástyáit ostro- j molják, részben már el is söpörték és nekünk, az ezeréves itt hont alapított kis magyar nemzetnek egységre, munkára, megerősödésre van szükségünk befelé, kifelé viszont arra a függetlenségre és önállóságra, amelyet csak a vállvetett egységes nemzeti munka, az építésre alkalmas és hívatott erőknek egyebfogása biztosíthat. Ennek a belső munkának természetesen szüksége van energiaforrásokra. Olyanokra, amelyek ki nem apadnak, szolgáltatásuk mindenkor egyenletes, terjedelmük változatlan. És amikor erről a belső megerősödést szolgáló munkáról beszélt az ország kormányzója, két olyan kijelentést tett, amelyek méltóak arra, hogy minden családi tűzhely fölé lángoló betűkkel írjuk fel, hogy soha szem elől ne tévesszük őket, a magyar életnek minden szaka- j szában reájuk gondoljunk, i Azt mondotta a legelső magyar ember, hogy szükségünk van hazafias társadalomnevelésre, mert élő valóságnak , kpll lennie a hazafias gondolkodásnak. Hazafias társadalomnevelésről és ennek szükségességéről nem először hallunk. A fogalom azonban eddig nem yplt pontosan és világosan meghatároz- ya, A kormányzói szózat erről a vilá- gps és félre nem érthető fogalommeghatározásról is gondoskodott azzal a megállapítással, hogy a hazafias gondolkodásnak élő valóságnak kell lennie. Mindnyájunk közös lelki kincsének, akik magyaroknak valljuk magunkat, befelé egységesek, tehát erősek, kifelé függetlenek, önállóak akarunk maradni, j Ez a célkitűzés adja természetes ma- 1 gyarázatát a kormányzói szózat egy másik mondatának, amely szerint az egyedek oktatásával szemben érvényesülnie kell a családok, nagyobb embercsoportok nevelésének és pedig sze- retetre, megértésre és áldozatosságra nevelésének. Az újonnan megválasztott képviselőház elnöke székfoglaló beszédében megállapította, hogy az ország kormányzójának szózata útmutatás a jövőre, nagy nemzeti program, amelyhez ragaszkodni minden körülmények között kötelességünk. A külföldi sajtó élénken kommentálja és értékeli az elhangzott kormányzói szózatot és egyhangúlag állapítja meg, hogy a magyar j erőnek, a magyar egységnek, a nagy magyar nemzeti célkitűzéseknek kiasz- j szikus egybefoglalása volt. Amikor a j világ legnagyobb sajtóorganumainak ezt az értékelését olvassuk, megerősödik bennünk az a régen ápolt tudat, hogy a magyar úton fárosz világít, ennek lángja soha ki nem lobbanhat és nem lehet, nem jöhet olyan sötét éjszaka, hogy magyar szem ne látná, merre kell haladnia, kit kell követnie. A Uüwai értékesítése és Ära biztosítva van — mondotta gréí Teleki Päl miniszterelnök Gróf Teleki Pál miniszterelnök és J а г о s s Andor tárcanélküli miniszter vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között vette át díszpolgári oklevelét U d V a r d községben. Gróf Teleki Pál miniszterelnök többek között a következőket mondotta: — Komoly időket élünk ma is, ezért össze kell tartanunk, erőseknek kell lennünk, hogy felvértezzük magunkat mindenféle veszedelem ellen. Az idén elég jól állunk. Szarvasmarhánkat — hála annak, hogy az olaszokkal meg tudtunk állapodni — újra ki tudjuk szállítani. A búzatermést, amelyről re- ! méljük, hogy jó lesz, becslésem szerint teljes egészében értékesíteni tudjuk. Az ára is biztosítva van, körülbelül úgy, mint tavaly. De termelésünket sokoldalúbbá, gazdagabbá kell tenni. Az új tanév szeptember 4-én kezdődik és junius 7-én ér véget Diákoknak tilos a tánciskola A kultuszminiszter rendeletileg intézkedett a jövő tanév megnyitásáról. A rendelet szerint az eddigi rencf- szerrel szemben a tanév nem szeptember 10-én, hanem már szeptember 4-én nyílik meg, viszont június 7-én ér véget. Az utolsó tanítási nap után hat nap alatt kell megtartani a vizsgákat, amelyek eszerint június 13-ára fejezendők be. A tanév ünnepélyes bezárása június 20-án történik. A jövő tanévben életbe lép a gimnáziumokban az új tanügyi rendtartás, amely szerint diákok nem járhatnak nyilvános tánciskolába és nyilvános táncmulatságokon nem vehetnek részt. Magán- és zártkörű tánciskolát vagy mulatságot csak az látogathat, akinek erre az igazgató a szülők kérésére és felelősségére engedélyt ad. Nemcsak a tanulók kapnak előmeneteli osztályzatot, hanem az osztály is. Az osztály előmenetelének általános jellemzésére az osztály középérdemjegye szolgál. Ha az egyes tanulók középérdemjegye az 1.5-et nem haladja meg, az osztály előmenetele jeles érdemjegyet kap, a 3.1 átlagos eredménynél azonban már elégtelen osztályzatot kap az osztály. Lúnskai Balázs soffűr biitetésií a Tábla 8 búnapi bűnösre szállította le Ismeretes, hogy L ó c s к a i Balázs soffőrt a kalocsai törvényszék 3 évi fegyházra ítélte, mert özv. M a- gyári Lajosnét egyik korcsmában szóváltás közben megszúrta. j A kalocsai törvényszék ítéletét Lócskai megfellebbezte és a buda- ; pesti Tábla a tegnapi napon tárgyalta a fellebbezést. A budapesti Tábla a törvényszék ítéletét megváltoztatta és Lócskai Balázst dr Farkas László ügyvéd védőbeszéde után 8 hónapi börtönre ítélte és szabadlábra helyezte. A Tábla ítéletében kimondta, hogy özv. Magyariné jogtalanul és súlyosan bántalmazta Lócskait és az ő viselkedése robbantotta ki a véres esetet. Ellenforradalmi i ünnepségek Kalocsa város és környéke vasárnap hódolt a tizennyolc ellenforradalmi vértanú emlékének. A vértanúk emléktáblája előtt dr. F á у István főispán jelent meg a kormány képviseletében. Ott volt gróf Zichy Gyula kalocsai érsek, valamint a város papsága, a vértanúk rokonsága, a Fehér Ház bajtársi szövetség tagjai, a környék küldöttségei, mintegy tízezerfőnyi tömeg. Ünnepi beszédet C s i 11 é г у András ország- gyűlési képviselő, volt miniszter mondott. — Ünnepség volt Dunapatajon is. H =====^-^---_—V— Ä szegedi ipari vásáron két halasi baromfitenyésztőt tüntettek ki. A szegedi ipari vásár alkalmával baromfikiállítás is volt s azon két halasi tenyésztő is szerepelt. Az egyik a Kamara nagydíját, vagyis aranyoklevelet, a másik pedig Szeged város díját (ezüst oklevél) nyerték. Ez a tény is igazolja a halasi baromfianyag kitűnő minőségét, de egyúttal buzdítás a többi tenyésztő részére is. Minden második felvidéki családban nincs gyermek Az egyke a Felvidéken is felütötte fejét, sőt egyes vidékeket annyira megfertőzött, hogy arra az illetékes köröknek is fel kell figyelniük. Az egyes korévek közül a Felvidéken az 1922-es születésűek száma a legnagyobb, míg az ennél fiatalabbaké szinte következetesen csökken. Vagyis végeredményképpen a visszatért Felvidéken is évről-évre kevesebb gyermek jön a világra. Ez az elszomorítóan következetes folyamat ugyan meglehetősen lassú ütemű, azonban a természetes népszaporodás .— főleg egyes vidékeken — következetesen hanyatlik. Különösen fájdalmas, hogy a születések számának folytonos csökkenése főleg a magyarlakta járásokban tapasztalható. A férjes nők arányszáma a Felvidéken 18 éven felül 83 százalék, a férfiak sorában a házasoké a 92 százalékot is megközelíti. Ez magában véve elég kedvező arány, mert az előrehaladott kort elért férfinépességből eszerint csupán egészen kis töredék nem lépett oltár elé, népszaporodási szempontból azonban kevésbé megnyugtató, hogy a Felvidék magyar övezetén sok első házasság aránylag elég magas korban kerül sorra. A jövő szempontjából még szomorúbb, hogy a népszámlálás e területén 16.000 fővel több 15—19 éves fiút és leányt talált, mint öt évnél fiatalabbat, holott valóban fejlődő, illetve szaporodó népességnél ennek pontosan az ellenkezője lenne a természetes. Sajnálatosan szembeötlő az is ,hogy minden második felvidéki asszonynak nem született gyermeke, vagy pedig egy, illetve két gyermeke volt, továbbá, hogy feltűnően kevés közöttük a sokgyerme- kos anya, amennyiben csupán minden ötödik-hatodik férjhezment nő szült hat, vagy több gyermeket. A száz férjes nőre jutó gyermekátlag a tiszaújlaki járásban volt a legnagyobb; az összes születések száma alapján 405, az életben levő gyermekek száma szerint pedig 286. Ezen a vidéken még az életben levő gyermekek átlagszáma 4is meghaladja a születéskorlátozás terén sajnálatosan előlhaladó, túlnyomóan magyarlakta járások gyermekátlagát, pl. a lévai járásét, ahol az arányszám mindössze 236, az életben levő gyermekek aránya pedig 180, tehát nagyon alacsony. Az adatokból megállapítható, hogy az egyke terén vezető lévai járáson kívül az ipolysági, szobi, párkányi, put- noki, rimaszombati, rozsnyói, tornaaljai, losonci és szécsényi járások határozottan ^visszamaradó népességűek, míg} a városias egyke főleg Kassa, Komárom és Ungvár városokban jelentkezik erőteljesebben. A legerősebb egykés vármegye tehát Bars és Hont, valamint Gömör és Kishont, míg aránylag a legnagyobb gyermekbőséggel Bereg és Ugocsa vármegye dicsekedhetik. Nyomtatványokat S>en □□□□□□□□ készít iaptmk nyomdája AI <3u szerd 1 fel Fős Olga Fény Biok
