Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)
1939-04-26 / 33. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉBTESITÖjl április 26 Teleki Mihály gráf földmivelásfigyl litiliilir Mimi szóikéi este a 41-11 Sör HGserájáe Megírtuk legutóbbi számunkban, hogy a Függetlenségi 48-as Kör szombat este nagyobbszabásu vacsorát rendez a Kör helyiségében. A vacsorát a Kör vezetősége abból az alkatomból rendezi, hogy a Kör nagytermét a földművelésügyi mibiszté- rium támogatásával rendbehozták. A teremavató ünnepségen, mint ma délben Budapestről értesuünk, résztvesz a város orsz. képviselője, Tje- leki Mihály gróf földművelésügyi 'ma- nász tér. A vacsora iránt általános érdeklődés nyilvánul meg a város széles rétegében és azon a közeli községekből is többen vesznek részt. A vacsorára jelentkezni lehlet 48jas Körben kitett iv«n. Jugoszlávia a tesgelyhatalaah mailéit Rövidesen aláírják a magyar—jugoszláv egyezményt Vasárnap fejeződtek be Velencében CianO’ o' asz és Cincár-Markovics jugoszláv külügyminiszter tárgyalásai. A kiadott hivatalos közlemény minden szükszavusíága mellett is sokat miond. Kiemeli az Olasz—(jugoszláv kapcsolatok különös szívélyességét és minden téien va'6 megerősödését, hangoztatja, hogy sikerült eímétyitenii Jugoszlávia és Németország bizalolmi- tetoes együttműködését és végül azzal a fontos megalapítással záródik, hogy megnyílt az ut a Budapest— Belgrad közötti hasznos megértési előtt. Amit a hivatalos közlemény óvatos szavakkal burkol, azt a római és berlini lapok nyíltan megírják. Szerintük Veencében Jugoszlávia félreérthetetlenül állást foglalt a tengelypolitika mellett, aminek bizonyságául felemlítik, hogy a jugoszláv külügyminiszter közvetlenül a tanácskozások befejezése után Berlinbe látogat. Párizsban is hasonló következtetésre jutnak a velencei tanácskozások eredményeinek irrjér'egelésében. Egy- te világosabb, hogy Olaszország a MegalaRult a halasi MÉP szervezete „A nemzet egységesen álljon a kormány mögött, mely 2o esztendő tespedése után a magyar teltámsdáshos vezette as országot.'* lett ezután a liberálismus évtizedeire s a nationa'izmus uj eszméjével hasonlította össze. Látták, hogy a Beth- (ten-Ikorszak alatt a kereszténység nem vo't egyéb ,mint üres jelszó, de tulajdonképpen a kereszténység gondolatának leépítését célozta minden. Amikor az egész nemzet áldozatokat hozott a nagyiparért és kereske- delemért, amire kétségtelenül szűk ség is volt, ugyaniakkor rá kellett döbbenni, hogy a magyarság mind- eizjejkbő! már ki van zárva. Ezért vo't szükség Gömbös Gyula natio nácizmusára. Megírtuk előző számunkban, hogy a Magyar Bet Pártja vasárnap dél- | ! előtt tartja alakúd gyűlését. Az aäla- : jtoujó gyűlést a Dohány utcai párthe- I íyiségben tartották meg, amelyen " részivé tt Bárczay János orsz. kép- 3 viselő, а МЁР alelinöke és nagyobb 3 beszédben vázolta а МЁР oélkitüzé- ; j sét. Több fe’szólalás után a gyűlés 1 I kimondta а МЁР halasi szervezeté- j < nek mega akulását. A szervezet ve- s »tősége ás tisztikara Mészöly István dr és Zeisz Káro’y dr vezetése mellett kapta meg felsőbb helyről a megbízást. А МЁР nagy zászdbontó gyűlését rövidesen megtartják és akkor Ha'as- гй várják a város orsz. képviselőjét, •Te-'eki Mihály gróf fö'dmüveiésügyí minisztert. Az alakuló svülés 1 Mészö'y István dr elnök nyitotta meg az a'iakulö gyü'ést lés üdvözölte Bárcziay János orsz. képvise öt. Majd dr Zeisz Károly főtitkár rövid beszédében ' visszapillantást vetett a párt eddigi munkásságára szó ott a párt négy éves é’etéről és rendkívüli meleg hangon emlékezett m|eg a város képvise djiének, gróf Teleki Mihály munkásságáról. Beszédében rámutatott arra is, hogy a párt ma is változatlanul azokért a nagy célokért harcol; melyeket 1932-ben néhai Gömbös Gyula maga és a nemzet elé tűzött. Az országnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a nemzet Egységesen á Ion amögött a kormány mögött, imiely 20 esztendő tespedése után a magyar feltámadáshoz vezette led az országot s mely át van hatva attól a szándékjtól, hogy uj szociális berendezkedéssel az ország minden lakójának jólétét előmozdítsa. ••Én is elleméki voltam, amis Gömbös Gyula nem jött1* Ezután Barclay János orsz. képviselő szólalt fel. Beszéde elején, arról emlékezett ímeg, hogy ellenzéki politikus volt mindaddig, amiig Gömbös Gyula nem jött. Azonban Gömbös Gyula volt az, aki eiősz,ör meglátta, hogy a világháború csak egy epizódja volt annak a nagy forrongásnak, amin Eeurópa keresztül m|egy s azért hirdette hittel, hogy ezt a nemzletet csak az összefogás s az eljövendő eseményekre való felkészülés tarthatja meg. Ezért csát akoztak Gömb bős Gyula zászlója a á. Visszatekintést Földközi-tengeien jóindulatú sem’eges államokból álló övét akar megteremteni és O aszország Jugoszláviával együtt a jövőben a balkáni helyzet megszi árdulása érdekében fog együttműködni. Megerősítik azt az értesülést is, hogy rövidesen sor kerül a magyar—jugoszláv tárgyalásokra is, amelyek esetleg oly egyezményhez vezethetnek, ame'yben Jugoszlávia Ígéretet fog tenni a magyar kisebbség sorsának megjavítására. A dip’omácia mérkőzéseinek egyébként Veenoéből Londonba tolódott el a színpada. Gafencu román külügyminiszter vasárnap dé'után Angliába érkezett iés hétfőn a külügyi hivatalban tett látogatásával megkezdődtek az ango'—román megbeszélések. Anglia főképpen arra kiváncsi, mik a ba'káni államok közötti:, továbbá a Románia és Lengye'orSzág közötti együttműködés kilátásai és támadás esetén mi'yen haderőt tudnának lekötni. Gafencu fő’eg Románia gazdasági helyzetére és hiteligényére igyekszik ráterelni az eszmecserét. A magyar küldöttség visszaérkezett Berlinből Й n u^ati omé§9k !. ásták msg m trianoni j < sirt • j * Bárczay János nagy figyelemmel ha'lgafott beszéde további részében az elmúlt kormányzati rendszerrel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy nem erősítették a nemzetet fokoza. losan-gazdasági ag és nem fejlesztették a hadsereget. Most mindezeket egyszerre ke 1 megva ásítani. A zsidókérdésről és földkérdésről emlékezett meg ezután, majd a kormány külpolitikai irányáról beszélt. Érthetetlen, mondotta, hogy még ma. is akadnak, akik francia, és ango' orientációt hirdetnek, • amikor ezek az országok ásták meg nekünk a trianoni sírt és ők állítottak körülöttünk; bör tönőr öke tj Néme t és о asz barátainknak, mondotta, érdeke, hogy Magyarország erős legyen. Nemcsak gazdasági ag, de lelkileg is, rend, béke és egyetértés kel idebent, mert o’yan barátra a nagy nemzeteknek nincs szüksége, me.yeknié'I bizonytalanság uralkodik és nincs biztosítva a külpolitikai irányvezetés. A Magyar Étet Pártja nem pártpolitikát folytat, táborába hiv mindenkit, aki az ország érdekét szolgálni akiajrja a maga helyén. Az alakuló gyü'és Medveczky Károly gazdasági főtaáncoss, aíelnök beszédével ért véget. A hercegprímás 55 születésnapja Dr. Seréül Jusztináén bíboros hercegprímás, aki irnmjár 12. esztendeje áJU 'a magyar katolikus egyház élén, vasárnap1 töltötte be é elérnek: 55. esztendejét. Születésnapját esztargoimi palotájában tejes visszavonul'tságban töltötte el a hercegprímás, v j , l ; A fővárosi sajtó isimétekten, , hírt adott róla, hogy néimet reszro® milyen megtisztelő, kitüntető módon fogadták a Hitler vezér és kancellár 50. születésnapjára kiutazott magyar küldöttséget, a melynek tagjai Darányi Ká-mán és vitéz Imrédy Beta, ny. miniszterelnökök, Teleki Mihály gróf és Kunder Antal miniszteriek, Vay Lász-ó báró, vitéz Mocsár Endre és Rajniss Ferenc dr. voltak. A kü döttség szombaton vett búcsút a német birodalom fővárosától1 j s vasárnap délben érkezett vissz» Budapestre, a Keleti-pályaudvarra!, ahof a küldöttség jjjgadiatására, megje-eait többek között vitéz Rátz Jenő ny. honvédelmi miniszter, 'Álgy-ay-Hubert Pál államtitkár, Kádas Károly miniszteri osztályfőnök, vitéz Ko-oS vár у Borosai Mihály vezetésévé-' a. magyar étet pioiz- ga'om' kü döttsége. Megjelent a német budapesti követség részéről Weiisáei dr. köveíségi titkár is. ( A] i Ap szei fi Ni Ii Szói 29 é Vas; 7* Megszűrte önmagát is, hogy önvédelemre hivatkozhassék Tavaly augusztusban Nagykőrösön vé- res verekedés viollt az egyik korcsmában. Deák Ferenc 22 évasi földműves mulatott, da társai beeénekcDtiek nótájába, mire Deák, elővette .bicskáját és Göd'án Sándoirf nyakonszurta. Godán. sérülésébe belehalt. A garázda legény Akócsii Józsefet és Kocsis Györgyöt is megszórta, sőt még több társát ja könnyebben megsebezte. Ezután kimiemt ment a rendőrségre. Ott bejelentette, hogy társai megsebesítették, mire ön- védeieimbő'3 kénytelen vott bicskáját használni. A kecskeméti kiír. törvényszék szándékos emberölés büntette miatt Deákot 10 éivi tegyházra Ítélte; a budapesti tábla a büntetést 7 évre enyhítette. A semmiségi panaszok folytán éfss végső fokion a Kúria ete került Kisé V Mi 0! a korcsma udtarairla, beleszurta i a j az ügy éis a táblai ítéletéit jogerőre combjába bicskáját és vér,zől Ijáhbaí1 "ей- emelte. I I i i , ■w -------- -г» . -тнг ^ VE Л* W ъ 9 # kialkudni. A gulyás-кзnász gyerekek 12 j —15 éves korban 140—150 pengőt, vagy ! 80—100 pengőt s 1 .pár cipőt, 1—2 пиаь I íacot, 2—3 mázsea gabonát; 15—18 I éves gulyás, juhász-gyerekek 160—180 I pengőnyi bért kaptak. Legtöbben sz®- j gödiek hónap számosoknak, mertUyen- ; kor tavasszal, az emberek abban bíznak, hogy jó napszámi, jó aratás lesz s akkor a nyáron 'megkereshetik azt, amiért esztendeig кеИшэ szolgálni! A felnőtt. legények és etnbaréík, mint hónapszárruosok 30—35 pengős bértkap- nak a kosztjuk mellett. Egészen fiatat gyerekek aprójószág mellé havi 5—6 pengőért, miéig a kosztjukért szegődtek el. Szentgyörgynapján zajlottak te Halason a szokásos ere édfogadások. < , ; Hogy milyen cseTJédbérek melífaft fogadtak cselédeket a gazdák, arról a következők számolnak be: Katonasoron túllévő, — bentkosz- tös béresek, kocsisok 400 pengőt kérték évi bérbe, dié bizony szívesen lementek 350—360 pengőre, csak helyet kapjanak. Ez volt az átlagos bánik. Mások 280—300 piangő készpénzt, 1 pár csizmát, 1—2 mázsa búzát, 1 rend ruhául, vagy téli kabátot kaptak. Fiatal, -even- feköteles béresek, kocsisok 240—250 P készpénzt, vagy ennék .megfelelő gabona, ruha, lábbeli járandóságot tudtak Milyen cselédbérek voltak a Sientgyörgynapi cselédfogadáson ?
