Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-04-19 / 31. szám

2

KISKUNHALAS HELYI EBTESITÖJB

április 19

Elhalasztották а МЕР vasárnapi alakuló nagygyűlését

László kijelentette, hogy ő m&ga vál- W$a a Hangyával való hasznos együttműködés előkészítését. RáimiulPJto'tt arra, hogy a belső fogyasztást ma egyedül a Hangya tudja megszervezni. ; , I ’ í j I •. j i I

Megírtuk egyik számunkban, hogy ft Magyar Étet Pártja Halason április 23-áin tartja zászlóbontó nagygyűlését.

Lapzártakor vesszük a hirt, hogy & vasárnapi a'aku'ó gyűlést későbbi {időre halasztották el. Gróf Teleki Mihály földművelésügyi miniszter, a város orsz. képviselője, mint iamieretes,

I Berlinbe utazott Hitter vezér és ■ kancellár 50 éves születésnapi ünmep- I ségérie. A miniszter ezért nem vehetne j részt a vasárnapi alakú1 ó gyűlésen.

1 Az a'aku’ó gyűlést a miniszter hazaérkezése után tartják m'eg, miivel a I MÉP zász’óbontó nagygyűlésére Ha- J Sasra jön Tjeleká Mihály gróf föktml- ve''ésügyi miniszter is.

A HALASI DIÁKOK TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSA

Ä balasi határban is az idén nagy gyümölcstermésre van bilát&s

A szefszé'yesnék ismert április végre Meghozta a csodálatosam szép tavaszi hapokat. Mindenki arra gondol, csak azután meg nie együk ennek a böjtjét, miután a nagyböjt már napokkal lejjőbb elmúlt.

A múlt évbiejn pontosán ápri’is 10-érn leirősen hullott a hó s mindent fehérnél meszelt. Igaz, hogy a kései hó iéj'iejte csak pünkösdi királyság volt.

Bizonyos az, hogy a tél e'muiott s he jönnek js még időjárási zavarok lés meglepetéseik, úgy azok csak a tét etrő’ködései lesznek, amik higyjük

— hatástalanul fognaik elmúlni.

Egyik hala®! gazdasági szakértővel beszélgettünk a várható időjárásról jés a téjről. L

— A növényeik igen jól tereltek és az lejgy hét óta tartó verőfényre щщ- diemfé'ié megindult a természet és egy hét múlva !m|imde|n zö'dütni fog. A gyümölcsfának imjeg éppen jól jött a hosszú 'té|l, mert így a mvárciusi csalóka napfény nem tudta kicsalni a rügyeiket és a virágokat s azok a március végej éjszakai lehűlések során nem fagyhattak el. Az idén igen nagy gyüm ö cs (elmésre van kilátás.

A halasi nef. gimnázium 70 diákja 12 vezető kíséretében 5 napos kirándulásra ment az elmúlt héten Pécsre és környékére. A kirándulás nagyszerűen sikerült. A diákok megnézték Pécs nevezetességeit, ldrán- 1 j dúltak Siklósra és a Mecseket is meg- i

mászták.

A diákok a pécsi ref. egyház vem-; dtégtei voltak és április 15-én este 8 j órakor a ref. egyház gyüekezeti ter- ! rnében imiüsoros estet rendeztek igen nagy siker mellett. A pécsi közön- í

ség hagy tetszéssel fogadta a nivós est minden számát. A gazdag műsorból ki kel! emelni Gulyás Sándor igazgató miélyiemszántó beszédét, a girnn. zenekar és énekkar számait, ifj. Gulyás Sándor zongorajátékát, a vá-ogatott diákcsapat zenés puskagya- korfatát és a növendékek magyar to- borzószámát.

A diákok és kísérőik hétfőn este értek vissza a városba egy nagyszerűen sikerült kirándulás kellemes е|щ_ lékével.

A tüzérlaktanya kérdése a közgyűlésen

1 iillBfivelÉsiní miniszter részvéteiével

gazdatájékoztaté ülés tűrj a fel a Dnna-Tisizaközének minden gazda kérelmét, panaszüt

Nagyfontosságü és kihatásaiban je;- j Ijejntőségtelijes választmányi ütést tar- '■ tio'tit szombaton Kecskeméten a Dúlta—Tjs zakód Mezőgazdasági Kamara.

Máriássy Mihály dr képviselő elnöki megnyitója után Gesztelyi Nagy László dr kamarai igazgató vázolta Űz időszerű kérdéseket. Rámutatott arra, hogy az ál'atiértékiesités körül még imindig vannak panaszok. Dét- pestmegyében a sertés-vásár!ásóknál az árakkal visszás tésiek történtek. Er- rőt terjedelmes jelentés imént a mi- n|is|Ztiériumba és szigorú vizsgálat indult. Azok a gazdák, akik panasizt tettek és panaszuk a’aposnak b|izo- nyul1, kártérítést kapnak.

Beszélt az idénycikkek, a gyümölcs kilátásairól.

— A közös magyar-'engyel határ — mondotta többek között — újabb lehetőségeket ígér. Nemcsak a len- gye'oszági e helyezés tehetőségét, hanem azt is, hogy o'ésóbb lengyel tarifával könnyebben meg tudjuk közelíteni az északi és részben a nyugati piacokat.

Dobos László és Bayeír János al- eJnök fe’szó'a ása után Kovács Jenő a xuszinfö d visszatérésével! kapcsolatban rámutatott arra, hogy joggal lehet követelni a só árának leszáli- tásót. Békébe|n a legmagasabb ára 20—24 fillér volt, most 40 Mér, a méltányos ár 30 fillér lenne. Hangoztatta, hogy a munkaidő korláozása igen nehéz probléma a mezőgazdaságban.

Nicsovics György az értékeisitéls problémáiról beszél. Amjkor az élőállat a nagy áresések miatt úgyszólván eladhatatlan, a piacon egy fillérrel sem estek a húsárak, a kisfogyasztók továbbra is tulmagas árakat kénytelenek fizetni.

Berta Mihály hódmezővásárhelyi választmányi tag szerint Vásárhely környékén az jnségmunka okozott legtöbb kárt a mezőgazdaságnak. Vásárhely gazdaközönsége követeli az jnségmunkia eltörlését.

Máriássy elnök összegezte a vitát. Eszerint kéri a kamara a só árának mérséklését. Ami az élő állat és a kisfogyasztói ár közötti feltűnően nagy kifönbséget illeti, felkérik az árkormánybiztost; hogy a feg- erélyesebben nyúljon bele a kérdésbe, a kisfogyasztói árakat legye a legszigorúbb vizsgálat tárgyává.

A csetédködözködési időt illetően a kamara figyelemmel fogja kísérni, hogyan válik be; az uj rend.

Örömmel vette tudomásul a választmány, hogy április végén gaz- datájiékoztató ütést rendez a kamara s azon megjelenik Teleki Mihály gróf födmüvetésügyi miniszter iis. Az ülés a városháza dísztermében lesz, célja a termelési és értékesítési kampány megindulása előtt feltárni és letárgyalni minden problémát, amely létében, bo'doguíásában érdekli a homoki gazd a к ö zöpséglet. A nagyszabású eseményt országos érdeklődés várja.

Hasonóan nagy tetszést, helyeslést keltett az éJékeisitő osztály szervezésének indítványa. A kamara az idén minden elejével belekapcsolódik a termés értékesítésének sorsdöntőén fontos kérdésébe, A legszorosabb együttműködést vállalja a Hangyával. A kamara maga nem kereskedik, nem foglakozik portékával. A Hangya ad hozzá tisztviselőt a kamarának s a ka|m|ara csak feltárjá a Hangya előtt a vásárlási és eladási tehetőségeket. Természetesen mindenkor úgy, hogy annak a gazda lássa hasznát.

A felszólalások után Gesztelyi Nagy

A város kiépyiseiőtestu ete szombati ütésén tárgyalta a tüzérlaktanya részére vásárolandó tétek ügyét. Erre a célra a katonai bizottság a Szegedi Ujt köze ében tévő Berky és Hofländer Ignác-féle birtokokat jelölte kji. í

Az ingatlanvásárlási ügyiét a pénzügyi bizottság is tárgya ta és a bizottság jUvas'at&t terjesztette elő a város a közgyűlésnek, hogy az ingatlanért iáit az árat ladfla meg a tulajdonosnak, amennyiért azt évekkel ezelőtt vette. Dr Holländer Ignác

csereingatlant, vagy a földért négyszögödként 2 pengőt kért.

A közgyűlésen hosszú vita volt., Tjegzes Károly a pénzügyi bizottság j(ayas'atát ajánte ta elfogadásra, Farkas Elek, Baranyi László, dr Bódi Lajos nem fogadták el a javaslatot és magasabb összeget kértek az ingatlanért megállapítani. Dr Farkas Sándor és dr Borbás Imre fe'szóla- lása után a közgyűlés a pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el, mely szerint azt az árat fizetik az ingatlanért, amennyiért a tu'ajdonos vette.

OH, a Шоп Ш már iarosyásárhely...

Felvidéki levél — A székelység fővárosa trianoni távolból

Szerkeszt őségünk egyik barátja küid- tei ezt a cikket Marosvásárhely tőszomszédságából. Irta és végigéfJta a Tisza partján, h(ova a maros vásárhelyi székelyek sóhajtását viszi a szél... ; ;

■ *

Alig hjárolmi kilómé ternyire tőfemi, ott, a hídon tut már Marosvásárhely. A híd közepén fehér tábla van messz|eiátóim( segítségév1® olvastam te; Tatrgiu. Mures.

Mint h^loimi az uj barátaimtól, |a hozzánk visszakerült testvérektől1, ruténektől, először Mures Csorhieziunak keresztelték el a románok Marosvásár- hieíyt. I i i I 1 , I

Hiába minden: még Trianon is. A székelység fővárosa maradt ős falai között még most is 90 százalékig magyar a lakosság. A város (múltja egy- boforrt az ezeréves magyar múlttal.' Magyar volt ez a föld a tatárjárás és a törökdulás idején is. 1439-től, az ®sö Habsburg-kiráiiytó!, Alberttől kezdve II. Rákóczi fejedelem; koráig több mint 33 országgyűlést tartottak a imarosvá- sárheiyi vártemplom körük Most is hivogatóan, de méginyUgta|tóia|ti int felém;: őrködöm a népem felett. Magyarok voltunk és azok .maradunk, ha a pokol minden kárhozatát végig kéj® szenvednünk, j . 1 i i | i

*

Amott a dombtetőn a Domlotnkosok- nak irniári a XV. százaidban templomjuk és kolostoruk volt, amelyet 4492-ben Báthory István alakított át várrá. A négyszögletű vár tegjetentősebb épülete a gótstihiSu, ha|fallmias református teunp- tom. A középkori ma,gyar építészet műremeke, amietyet a ferencesek építették. i, I , ! ! I 1

; -i I i ■* • (

Műiden épület, mindén kő, mmd,en zötéelő fa magyar történetemről buszét. ( . i I l j ; . .

! I I I * / ' v

Alig a trianoni határon tuí köddel !á Postarét. Itt vátesztották meg II. Rákóczi Ferténcet Erdély fejedelmévé ős itt végezték1 ki 1854 március 10-én Török, Gálfi és Horváth honvéd vértanu- kat. , i • ! I í ; '[ , '! 1

1 ( Ili'*' ' I '

És ebbő11 az ősi magyar városból indult el a végzetes segesvári csatába Petőfi Sándor, aki 1849 júliusában állítólag a Főtéren ugyanabban a kétemeletes . Görög-házban lökött, Bholí 1852-ben Ferenc József király] is mégI SZáUt. j : . I 1 ; I I I (

I • I I * , ' '

i Lech|n)er Ödön építette még a város;- • házát. Székely iparművészéit múzeum- h|oz még a románok semj mertek nyufni! i i i i I i I

i 1 ( * j ,

Marosvásárhely évszázadok óta] isko- i laváros. A románok 20 év alatt mindössze egy állami eltemi iskolát építettek. A templomok városa1. Itt volt Erdély leghíresebb zené okulja, méíy- nek zenéje némi igén tetszett a román] fülekn®k. Lebontották és égy hatalmas görögkeleti templomot tépitettiek he- tyére. ; ! iil i i. j

i i p * j ,

A város őslakossága — kereskedők, iparosok, gyárosok, tanárok — magyarok. A tisztviselők tömeges áthé.yezé- sével és néhány évvel! éZ®őtt égy környékbe! román falu híozzácsaío ásávUli érték e', hogy Ima már néhány százaléknyi románt is ki tudnak mutatni

Mjarosvásárhjelíyi staatisztikájáb'ain.

I * I ; I

A magyarság ádáz ellenségé, la magyar pénzen tanult, kulturálódótt Gogé Oktavián egyszer Marosvásárhelyen járt kortesuton. I I i l

Erdélyi zamatu magyar nyelvén beszélt a város lakosságának. Hencégett, hegyi ménnyire szereti u magyarokat, irodalmat: i • i - < i t

— És most fordítom Madách ImM tragédiáját, — jelentette ki büszkén.

A tömegből égy székely közbeszól't:

— Ha a miniszter ur fordította lé Madáchiét, talán tudja azt is, ki fordi- te Kossuth és Bénii szobrát...

Marosvásárhelyen ugyanis egy \ éjszaka ledöntöttük Kossuth Lajos és Bem József szobrát, sőt ai Rákóczi szobrot és Petőfi, émíékmüvet is. i .

A város szivéből azonban a magyar érzést nemi tudják; kiölni... i

Igazi, ősi magyar éjét yá(r! bennünket a »hidon« [tut is.' i * 1 —в —и.