Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1939 (39. évfolyam, 1-95. szám)

1939-04-01 / 26. szám

KISKUNHALAS HELYI ßBTESITÖJl április 1 Megkezdte a Ház bizottsága a földbirtokpoiitikai reform tárgyalását A képviise’őház üsté kés bizottságai kedden programszerűen megkezdték й! föi'dbirtiokpo'iitikai javaslat tárgyai- lásiát. A földművelésügyi, igazságügyi és pénzügyi bizottság vitéz Meesér András elnökLésével tárgyalta a ja­vaslatot. Bejelentette az elnök, hogy a fö dmüve1 émgyi miniszter a javaslat tárgyalásának tartamára Lukács Béla államtitkárt és Vass Elek miniszteri osztályfőnököt jetentetjte be minisz­teri megbízottként. A bizottság elő­adójául MáriáSsy Mihályt választot­ták meg. Az e'őadó részletesen ismertette a törvényi a vás! ato t és rámutatott arra, hogy a bír tok megosztás mai arány- ta'ar.ságát fenntartani nem ehet, mért életképes kisüzemek megteremtése nemcsak birtokpoiíikai, hanem nem­zetgazdasági és nemzetvédelmi szén> pontból is szükséges. Ez indokolja1 az államnak, a kormánynak és a törvényho zásnak azt a törekvéslét, 'hogy az aránytalanságot, amely az egyes birtokkategóriák között fenn­áll, a kisbirtokos-társadalom javára megváltoztassa. Hangoztatta, nem Szabad megen- igedmi, hogy a földi a demagógia és az izgatás eszközévé váljék. A tár­gyalás a’att állló javadat' tulajdon­képpen a te építési törvény folytatása és kiegészítése. Az alapgondolat ugyapaz: minél hama­rabb és minél több kísegziszlen- .ciiát teremteni!. A törvényjavaslat el­sősorban a kishaszonbértetek a'aki-tá- (Sá't cé'ozzja, mert a juttatásnak ez a legolcsóbb módja, mert jgy egy ké­sőbbi időben Való tulajdonba juttatás nagyobb biztosítékot: jelent az ország Szempontjából, nemzetvédelfmi és faj- védelmi szempontból egyaránt. A termelés folytonosságának biztosítása Előadta ezután, hogy a felépítési a'ap évenként mintegy 4000 kát. hol­dat fog megszerezni! négy uj telepes^ község létesítésére, a mintegy 6000 házhely létesítése céljából pedig 2200 —2300 klät. holdat keür megSzeiezinj. ismertette la terv pénzügyi végre­hajtásénak módozatait és rámutatott arra, hogy a javas at csakis a kis- haszonbérlet céljára, való átadás kö­telezettségét álltja fel azzal, hogy a haszonbérletekhez juttatott kisbirto­kosok líiz év elteltével, ha már be­bizonyították érdemességüket, azt igénybevehetik s az állam támogat­ja őket a tu'ajdonblavétel kérdésé- ívéi A javaslat szériát 'háromféle köte­lezettség tesz. Egyik az átengedésre kötelezés iaz ezer holdon felüli há­borús és általában a háromezer hol­das birtokok tu'ajdonosai tekinteté­ben, a második a kishaszonbérletek p'akitása cé'jára való átengedés azzal a korlátozással, hogy bizonyos ese­tekben 300, illetve 500 kát. hold, birtokminimum, mindenkor érintetle­nül maradjon, végül1 az átadási kö- Jezettség a bérbeadott birtokok terü­letének 33 százaléka erejéig. A ja­vaslat értelmében igénybevehető min­den parlagon heverő föld, továbbá korlátozás nélkül a nem magyar ál­lampolgárok birtoka és a zsídókézen lévő birtokok. A javaslat kisebb mértékben érinti! a sok munkáskezet foglalkoztató, belterjesen müveit kö­zép- és nagybirtokokat. A törvény- javaslat a felügyelet és lajz ellenőrzés [törvénybe'ktiaíáSiával biztosítja a ter­melés folytonosságát­Részletesen ismertette, hogy körül­belül másfélmillió hold földterüffet megmozditásáról van szó. A bilrto- kos'társadía'omnak á'dozatot kell hoz- nfa és meg va;n győződve arról, hogy amint elődei a jobbágyság fel- szabaditásakor áldozatokat tudtak hozni, a birfokostársadalom most is megérti az idők Szavát. MarSchall Ferenc szólald fél első­itek a javaslathoz és Kijelentette, hogy elfogadja, mert okos és józan, amel­lett, hatályos és erőteljes birtokpo­litikái gondolatot képvisel. Megnyug­tató körülmény, hogy a javaslátót I gróf Tje’leki Pál Személyében poli­tikai szempontból olyan áifiamférfiu zSirá’ja, akinek gondolkodását a 'leg­nemesebb magyar agrár-tradíciók t sztélé te hatja át. Birtokmegoszlá­sunk nem egy vonatkozásban olyan aránytalanságot mutalt, amely veszé­lyes feszítőerőt jelent. Sok vidéken csak Kishaszonbérletre vágyik a nép. Ez már azért fs hasznos, mert a haszonbérlet nagyon jó előzetes is­kola. Jöjjön előbb a kishaszonbérileít és ha a bérlő megerősödött, akkor megérdemli, hogy később tulajdona legyen. Vé'eménye Szerint a földmi- ves nincstelenek kérdését Esősorban házhelyhez-juttatással kell megoldani. Azzal fejezte- be beszédét, hogy a a törvény a nemzeti fejlődésnek és a társada’om konszolidlácjiiój1 álnak javára fog válni. Éber Antal is elfogadta a javas­latot. A haszonbérleti telepítés he­lyett a j áradékbiifrtokok létesítését ajánlottá. A magyar birtokpolitika nagy érdekei Ivpdy Béla örömmel fogadta el a javaslatot, mert két o’iytan nagy­jelentőségű cél szolgá arában ®jp, amelyek egyben a magyar birtok- polifijka legfontosabb céljait 5S je'entiK. Az egyik a kishaszonbérletek alakí­tásának fokozottabb mértekben való előmozdítása, a másik a mtezö- és erdőgazdasági ingatlanok tu’aj domh Való megszerzésének szabá’yozása. Aki elfogulatlanul bírálja a javaslat céljait, csak elismeréssel adózhat a javaslatot előkészítő Imrédy-kormány­nak, azért, hogy ezeket a nemzetünk és fajunk közös fejlődései szempont­jából annyira fontos és sürgős biir- tokpo'jtikai kérdéseket a törvényho­zás elé hozta. A sajtó egy része mindeddig a maga kü önlleges szem­szögéből bírálta a javaslatot és iáiig ákadt olyan tárgyilagos hang, amely |kjiemeltíe volna azokat a sorsdöntő nemzeti, faji érdekeket, fontos nem- zetpotitjkai, birtokpolitikái, családvé­delmi, általában Szociálpolitikai, mond­hatni honvédelmi Szempontokat, ame­lyek a földkérdés megoldásával el­választhatatlanul összeforró'tak. IMagáHapdtoittla, hogy azok a módo­sítások, ame'yeket a javas aton eddig eszközöltek, nem változtattak a 'jat- vas’át eredeti elgondolásain. Felelős­sége 'tudatában nyugodt toklAsmeiét­tel szavazza meg a törvényjavaslatot, mert bízik abban, hogy nagy lépés­sel viszi előbbre nemcsak a magyar birtokpo'iti'ka fontos érdekelt, de ered­ményesen szolgálja majjd a mezőgaz­dasággal fog'aikozó népességünk anyagi boldogulását és szociális tíőj- íchaladását is. A renidl'kivüli energia és lankadatlan szorgálöm, valamint a helyes gyakorlati érzék, amely gróf Te'eki Mihály fö'dmüve'ésügyi minisztert jellemzi, biztosíték arra, hogy la nagy és nehéz munkát kel­lő körültekintéssel, fetefős- ségérzetiel és sikerrel tudja az életbe átülteim. Az együttes bizottság a javaslat tárgyalását husvét után folytatja.-lW-k-7l[7^^D^7^IWT?7r7T Halasi Takarékpénztár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, arukra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek' kel gyümölcsöztél!----------'W.WIIWT^71l/.V/.\iMAW.\lf A Zagyva Hatvannál átszakitotta a vasúti töltést A de utáni órákban a Háívannáil a Zagyva átezakitotla a vasúti tö'tést, úgyhogy a forgatom teljesen meg­akadt. 1 ' '' 1 U i 'r! I Budapestről a Fe’vidék felé induló vonatot már niém is engedték á't. A szlovákok magyar területre jelentettek be igényt A kárpátaljai magyar-Szlovák ha­tár megállapitására hivatod vegyes bizottság kedden tartotta első érdem- jeges ülését, amelyen a magyar kül­döttség előterjesztene javaslatait. Ek­kor a tárgyalásokat fél'beszakitottálk, mert a szlovák küldöttség ütestásó­kat akart kérni kormányától és ezért néhány napra visszautazott Pozsony­ba. Ezeknek az utasításoknak birto­kában csütörtökön a kora dé'utánii órákban érkezett vissza Budapestre a sztovák küldöttség és a külügymi­nisztérium tanácstermében a két bi­zottság össze is ült. A tárgyalásról az alábbi hivatalos jelentést adták ki: A magyar és sztovák detegációk csütörtökön déuf-án öt órakor Vörnte János rendfcivü'i követ és meghatal­mazott miniszter élnökleije alatt ü’ést tartottak. A sz’ovák küldöttség a ma­gyar kormánynak fo'yó hó 28-án át­adott javasltára válaszképpen ma­gyar teruetre jelentett ble igényt, amit a magyar küldöttség kerekén visszautasított. A Sztovák küldöttség kormányátór uj utasítást kér. m — U) pofsltaJilvTaJafolk fa RuSfinfoldon. A positaveiziériigazgátóság közlésé 'sze­rint- az anyaországhoz visszacsatolt' Ru- ténföt-d-öni e következő po-Stehivatatok1 kezdték m©g újabban i Imiik ödé síiket: Dóiba, Heirin cső, .Nagybe№niai, Vo'm-c, Berüsiényifalvia, Bustyáházia, Po'éna, Té- csö, Turjaneimabe, Visk, 'Akna szia,tiniaj, Taracköz, Szetbödny©, Frilgyasfátoa, Be- ragráko s, Beiregsárirléf, Antal ó-c, Nagyt- bocskő, Gyertyánligét, Rahó, Tei-ebCs- fej érpatak1, Bare-gkisialmás, Bcregteány- faiva, Kőrösmező, ök'ömtező, Bíke, Tií- sziaborkut, Tiszabogdány1, Nyéretsháaa, Dombó, Majdánka és Ilálmog. [I í : TOLL és TINTA JÖ MEGFIGYELÉSÉIRŐL és jó megjegyzéseiről ismert ur minap ajzt mondja egy társaságban: »Észrevet­tétek ti már azt, -hogy a bufeság milyen jót tesz az egészségnek?« Aztán igy folytatta: »Figyeljétek meg. A legtöbb buta embernek jó a köz­érzete. Minél butább valaki, annál virul óbb, a legbutábbak majd kicsat­tannak az egészségtől.« (Illető ur egyébként gyomorbajos.) ILL AVAT járt felkelő meséli: »Mi­előtt ruszin fö’dön fogságba estem votoa, hogy a csehek te ne szedjék a lábamról, kicskával összehasogait- tam a csizmámat. Amikor aztán ha­zaérkeztem, mit csináljak a miegron- gált csizmával? — neki adtam a kO|- cSisormak. Viselte jó egészségger, vi­selte egy darabig, amiig aztán nem­rég végleg tönkrement. Azt mondja ám a mfniap e-z a pernahajder: Nagy­ságos ur! Miké lössz rná mögin föl­kelés?...« Az EMBERI gonoszságról beszél valaki mások társaságában és azt mondja; »Hejh, barátom, be jó is tenne hajóra ülni és elviítor’á,zni egy üakatten szigetre, hová csak becsü- ietes ember ék léphe tnéníek.« Mire csöndesen megszólal a másik: »Ke­vesen tennétek...« VÉNASSZONYOS természetű föi- dinkről mesé'álk. Szentvedélyesen há­zasít, koincndái, szeiet összßboromiäl- ni fílátal porokat. Minlap egy iSmerős fiatalembert fog karon egyik üzlet előtt, »janikám, kedves Janikám — mondja neki — hejh, tudnék magá­nak egy olyan partit, hogy mind ö fiz kprmét megnyalná után'a.« A Janikám moso'yogva hallgatja az öreget s az így folytatja: »Nézzen csak be az üzletbe, hátí|al felénk Hálja azt a kislányt?« A Janilkáim benéz. »Ugy-e csinos ?« — kérdezi lajz öreg. »Az — hagyja he’yben la Jajnifcám — njagyon esifnos.« »Na lát­ja, hát ezt a kislányt komenídátom én magának!« — lelkesedik a házas- ságközvefitő. »Köszönöm — fete’i ja­nikám és béteklarol a hölgybe, akii közben már kilépett láz üzletből —. köszönöm, a menyasszonyoím!«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom