Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-10-26 / 86. szám
október 26 KISKUNHALAS HELVI ÉRTESÍTŐJE Magyar földön a felvidéKi meneRülteR Rözt i ir™yi,ották öket ■ zank. — Csupa a németek hoiz»ÉN VAGYOK AZ A GYERMEK, AKI A BOZÓTOS HATÁRON HASSNCSUSZVA ÁTHUZGÁLTAM KÖTÉLEN A GÉPPUSKÁKAT!“ , — A Helyi Értesirő munkatársa Ókécskén — Különös, soha nem látott kép tárult elém a hét egyik nfapján. A g ö yörü őszi r.apsü sen a; eoyjfc szinmagyar nagyközség akácfái aiíaitt sétálgattam, mikor vidáim katona nó- tázás ütötte meg füem. A »Rakass® ki rakassa...« a »Harminckettes baka vagyok én« pattogó ütemét kemény katonás léptek dobbanása kisérte s nyomban rá feltűnt az egyik fordüfó- nát egy század katona. D© micsoda ellentétek! Hirtelenében azt sem tudtam, hogy hol vagyok tulajdonképpen? Szemben velem a község félár- bóera engedett országzászlója leng az enyhe szélbein, az úttest közepén masirozó katonák pedig a csehszlovák hadsereg gyűrött, рогоз egyenruhájában ének ik a magyar nótákat. Fegyver nincs a vá lükön, de a derékszíj juk csa ttján még ott a cseh állam felségjelvénye, a sokfarku oroszlán. Mellüket kivétélnéilkül pi- ros-fehér-zöld szalag diszitji ezzel a felírással: »Vissza a Felvidéket — Mindent vissza!« A templom tornyában delet harangoznak, a menet egyre nő, mert innen is, onnan is újabb csapatok csatlakoznák hozzájuk. Most látni, hogy nem mindegyikem van cseh forma ruha és sapka, sok közöttük a civil, sőt akad a sorokban egészen fiatal gyerek is. A Felvidék menekültjei ők, a cseh terror elöl át- szökött véreink. Amerre ha adniak, kinyitnak az ablakok és a szivek. A nép szeretné a keblükre ölelni őket, mert érzik, tudják, hogy testvéreik) Anyát, apát, testvért, feleséget és gyermeket hagytak »oda át«, ami most még ne|m lehetett. a miénk. Az egyik udvaron hatalmas bográcsokban, gulyás ágyukban főt az illatos paprikás hús burgonyával s a fáradt, de jókedvű, mosolygó arcú fiuk gyermekes örömimiei sereglfk körül. Sokan vannak. Amikor ott jártam, számuk ímegköze.itette a fél ezret, de még mindég újabb cső por» tokra váriak. Magánházaknál vannak elszállásolva és Csupa miegelégedel\ boldogság a szavuk, mikor arról esik szó, hogyan érzik magukat. — Mintha otthon lennénk. Egészen más itt — zúgják kórusban. Hogy fogadtak mindenfelé bennün- nünket, amerre jártunk, nehéz volna elsorolni, ünnepelnek, elhalmoznak bennünket! Hiába, mi itt idehaza vagyunk hála Istennek!... Nem ügynek könnyes az arca, amikor arról emlékezik meg, hogyan sírtak a templomban, almikor először tehették lábukat magyar földön az Isten házába, pedig 'a megfélemlítés minden eszközével bizonyítgatták eiötitüík a csehek, hogy 'aki tőlük átszökik, azt a magyarok lelövik, vagy visszaküldik. — Ezzel szemben az igazság, hogy a tenyerükön hordanak bennünket magyar testvéreink — mondja Ipz egyik polgári ruhás, 40 év körüli menekült s a többi hangosan helyesel. — így jöttem el mellényben, minden nélkül uram — mondja egy jó- képű bácsi. A trafikba mentem dohányért, de mikor hazafelé tartottam, a szomszédok figyelmeztettek, hogy ne menjek haza, mert otthon már várnak rám a csendörök. Ei akartak vinni, mint megbizhialiadamt. Az elmúlt 20 év alatt, miótia a bitangok uralkodnak nálunk, számtalanszor ie voltam csukva, összesen 37 hónapot ültem cseh börtönben azért, mert nem titkoltam magyar mivoltomat. — Nem mérteim haza menni, meg- üaemtem a szomszédokkal, hogy átszököm. Most nem tudják a gyermekeim, sem az asszony, hogy élek-e, halokLegtöbbjük, aki katona ruhában jött át, a szudétafötd német határán szökött meg, onnian magyar fiuk, csalóköziek, kassaiak, pozsonyiak álltunk a sízept. 26-i cseh mozgósítás előtt, már a német határon. Úgy jöttünk éjjel egyenként, ha lehetett egész szakaszonként is. Azért állítottak minket oda, mert, tudták,, hogy mi ne|m harcoünk az ő oldalukon. — Azóta, szedtük össze magunkat, amióta Itt vagyunk. Egyszer kaptunk napjában ennii, az is moslék volt. Hanem itt kitűnő a koszt — mondják mások, csupa szinmagyar név viselői. Jól megtermett, 14 éves gyerek áll elém, csillogó szemmel. Fején már magyar levente sapka. — Én vagyok az a gyermek — mondja büszkén, aki a bozótos határon hasoncsuszva áthuzjgáitlam magam után kötélen a géppuskákat^ — Mér tetted? — Mert magyar vagyok és szerettem volna levente lenni! Ott nálunk -a Szokoi Egyletben csak cseh iratkozik be. Megsimogattam a fejét és megnyugtattam, hogy nálunk olyan levente ehet, amilyen akar, különösképpen azok után, amiket még ezenkívül is végrehajtott, összeüti a bokáját, tiszteleg s azt mondja éles kis hangján: — Le a, pimasz csehekkel! Adjanak puskát a kezünkbe, hogy visz- sza vehess ük a miagyar fődet. 50 ezer rádiót akar forgalombahozni a posta 1935-ben, Winchter István kereskedelmi miniszters&gß idiején felvetődött faiz a gondolat, hogy megoldják az úgynevezett nép vevő rádió problémáját. Régebbi kívánság volt ugyanis, hogy a rádiót, ezt a fontos kulturális intézményt, hozzáférhetővé tegyék a szegényebb népréíegek számára is. Akkor az volt a terv, hogy 50.000 darab nép vevő-készüléket hoznak forgalomba, olyanok részére, axiknek még nem volt rádióappflráíiusuk, vagy legfeljebb csak detektoros és akiknek a lakásában legalább három vn.amos- támpa van fe.szerelve és akik yáiBlják, hogy a készü-éket iegaiább kéíeszien- dejg üzemiben tartják, egészen miinimfá- 4s összegért, pár pengőért juiotak volna az említett népvevő-készü ékek birtokába^ Két év után tulajdonukba is kerülhetett a késznek, vagy ha időközben lemondtak a haszná ul áró1, a posta vette volna vissza és juttatta volna másnak. t . A készüiékgyárak tulajdonkénen a postától kapták volna meg a megál*api- tott árialt. A havi 2.40 pengős rádióelőfizetési dij fele, 1.20 pengő a rádiótársaságé, a másik fele pedig a postáé. A posta ebből' az összegből törleszthet te a népvevő-készüékek árát és erre annál is inkább több lehetőség mutatkozott, mivel 50 ezer uj előfizető bekapcsolódása évente majdnem lé millió pengő uj rádióelőfizetési díjbevételt jelenthetett. vagyis a postának majdnem háromnegyedmi %} pengőt. Sőt szó volt arról is, hogy a villamosközpontok, — amelyek az uj rádióelőfizMők bekapcsolódásától tekintélyes többletfogyasztást remélhettek, — szintén vádaknak bizonyos részesedést a törlesztésből. Ez a következetesen végiggondolt és könnyen megvalósítható terv azonban annakidején meghiúsult. Mint értesülünk. most három év után isjnlét előtérbe került ez a probléma. Igaz, hogy időközben a rádióelőfizetők szárma п!йщг várt mértékben emelkedett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy időszerűtlen tenne a kisembereknek olcsó rádiókészülékekkel való ellátása. A posta és a rádiótársaság szerződése olyan, hogy 400 ezer előfizető után az utóbbinak az előfizetési diából való ré- ^ szesedése 50 százalékról 20 százalékra i száll le. Amint értesülünk, a posta. ( most ált a 400.000 rádióelőfizető batá- ! rán és már foglalkozik a tarifarefoirm- ! mai. Az uj tarifa víaíiószinüen lépcsőzetes (esz és a készülékek nagyságához fog igazodni. Az uj előfizetési dijskála megáhapitásában tehát a szociális szempontokat is érvényesíteni akarják, ami a méffányosság szempontjainak érvényesítésén kivüi biztosíthatná, hogy a rádiótársaság bevételei különösebben ne csökkenjenek. Nem .ismeretes még, hogy a posta mny©n határok közölt kívánja megvalósítani az uj rádióelőfizetési tarifát, úgy tudjuk azonban, hogy a legkisebb készülékek előfizetési dija lényegesen alacsonyabb lesz, mint az eddigi 2.40 pengős havi előfizetési dij, viszont a nagyobb és főként a lu xius készülékek üzemb©ntartásáért az eddiginél sokkal többet kell majd fizetni. A'l-itóltag szó van arról, hogy az előfizetési dijskála havi 50 fillértől 5 pengőig terjedjen. Mert a mostani havi 2.40 pengős rádió- előfizetési dij nincs igazságos arányban a készülékek használhatóságával. A tarifareformmal egy id őben ismét felmerült az a terv, hogy a posta 50 ezer népvevő-készüléket gyártat és hoz forgalomba, sőt az is, hogy a posta service-í is vállalna a készülékekért s minthogy egy típusról van szó, épp olyan- könnyen végezhetné a hibajavítást |és a karbantartást, mint a telefonkészülékek esetében, i i I i Kunder miniszter és két államtitkár felesége a csipkeházban Hirt adtunk arról, hogy a halasi csipkeházat hétfőn előkelő vendégek látogatják meg. Délelőtt 11 órakor autóval Halasra érkezett Kunder Antal kereskedelmi miniszter feleségei, Törley Bálinlné, a kereskedeftni minisztérium politikai álamtitkíárániaki felesége és Algyai Hubert Páfeé, a kereskedelmi minisztériumi államtitkárának a felesége dr Fluck István mijn. titkár kíséretében. Az előkelő vendégeket a város részéről a csipkeháznál dr Fekete Imre polgármester, dr Guszfcos Károly h. polgármester, dr Gytenes István főjegyző, dr Kathona Mihály főügyész és dr Ha’ász D. Sándor tanácsnok és a különböző hatóságok részéről Tjóth Elek főtanácsos, a kapitányság vezetője, Sényey Árpád postafőnök, Vörös Vince áÜbmásfő- nök, Zeisz Károly dr és Mészöly István dr fogadták. A ha asi hölgyek közül dr Fekete Imréné, özv. dr Babó Imréné és dr Zeisz Károiyné. A szépen feldíszített csipkeháznál Farkas Hédi igen kedves kis köszöntő kíséretében virágcsokrot adott át Kunder miniszter és a két államtitkár feleségének, majd a polgármester üdvözlő szavai után megnézték a kibővített csipkeházat. A régi épületben most már csak a csipkeimühely és a kis vendégszoba van elhelyezve. Az uj épületben helyezték el az állandó csipkekiá Btást és a váro*s népének életére jellemző régiségeket. A ki- áHitási teremben faragott halasi bútorok vannak és az üvegálványokom. helyezték el a csipkéket. A vendégek hosszasan időztek a csipkeház- ban, gyönyörködlek a szebbnét-szebb csipkékben és a látottak (felett a, legnagyobb elragad tatással nyilatkoztak. Később megtekintették a csendőr lovastanosztály laktanyáját. Huba Ferenc a'ezredes mutatta meg a laktanyát és annak belső életét. A ragyogó szép rend, valamint az ott látottak meglepték az előkelő látogatókat. A vendégek tiszteltére délben a csipkeházban ebéd volt, délután pedig a polgármester és felesége látták őket lakásukon vendégül. Az előkelő vendégek délután fél 5 órakor utaztak el Halasról. A legte jesebb elismeréssel szóltak a látottakról és köszönték meg a szives fogadtatást. Hétfőn a csipkeházat egy belga ur látogatta meg. Elmondta, hogy külföldön hallott a halasi csipkéről és Magyarországon első útja hozzánk vezetett. Tjöbb csipkét vásárolt és fényképfe vételeket is eszközölt. iwn patikámat jö gyógyszer« táramat a régi helyről a harmadik, illetve Kossuth uceaf Berk;házba (szemben” a Váry házzal) helyeztem át. И fi К A Y • gvógvszerész. Fér«- és női pulóvereket, HUtlSNYABOLT ЗУ С Г Ül 0 к kötöttruhakat (Konzum jegyre 6 havi részlet) (Gazdasági Bank épület)
