Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-10-12 / 82. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 12 A magyar csapatok bevonultak Ipolyságra Sátoraljaújhely Sátoraljaújhely megszállott részébe ma, kedden délelőtt a magyar csapatok bevonultak. A régi Hont-megye székhelyére, Ipolyságra a magyar csapatok bevonulása délután 1 óra óta tart. A lakosság leirhatatlan lelkesedéssel fogadta a magyar hadsereg tagjait. Ipolyság és a sátoraljaújhelyi állomás A magyar-csehszlovák tárgyalásodon — mint ismeretes — a tárgyalási Készség feléül a csehek teljesítették a magyar követelések első feltételét: Két helyiséget adtak jfijt: Ipo'yságot és Sátoraljaújhely cseh kézen lévő állomását. Ipolyság ősrégi nagyközség. Valamikor csak Ság volt a neve. így említik már az árpádházi kútfők. Premontrei klastrom állt hosszú évedig. A török többizben feldúlta. 1751-ben Hont vármegye székhelyéül választotta. Ettől számítódik fejlődése. A község területe 3630 kát. hold. Lakosainak száma az 1910. évi nép- számláláskor 4200 volt. Majdnem ki- eárólag magyarok. A község ez Ipoly nűndkét partján, de inkább a jobb parton épült. Igen jelentős helység, megye- és járásszékhely volt. Törvényszéke, bírósága, pénzügyigazgatósága, csendörszámyparanosnoksá- ga, erdőgondnoksága, tanfelügyelösé- ge, iparfelügyelősége, MÁV osztály- mérnöksége, gazdasági felügyelősége, gimnáziumai voltak. Kaszinója és egyesületei révén nemcsak közigazgatásilag, hanem társadalmilag is középpontja volt a vármegyének. A trianoni békeszerződés következtében, amikoris az Ipolyi állapították meg határnak, Csehszlovákiához került. Igen jelentős volt mezőgazdasági élete. A cseh megszállás alatt jelentősége csökkent — bár határváros lett. A másik terület, amelyet visszakapunk, Sátoraljaújhely régi, háború előtti állomása és vízmüve, maga a város a Csonkaországé volt. Ez is jellemző, hogy mennyire a józan ész ellenére vonták meg annak idején a határvonalat. ;"J ! J J í_ ! A magyar felvidék déli részeiben átlag 80 százalékos többségben él a magyar „kisebbség“ Londoni lapok közlései nyomán tárjuk tápunk nyilvánossága été a Felvidék magyar lakosságának számát. Az lángot sajtó felvilágosítani igyekszik ebben a kérdésben a közvéleményt. Az 1910-es népszámlálás Benes áltat Se meghamisítható adatai szerint az laítanti városokban a magyar őslakosság százalékos arányszáma a következő: Százalék Pozsony 51 Nyitna Г 93 Komárom 89 / Léva к 92 Losonc 92 Ipolyság 95 Érsekújvár I 92 Rimaszombat i 90 i j Rozsnyó i 89 Klasisa I 82 Eperjes 53 Beregszász - 96 Munkács 76 Unigvár 84 A statisztika adatai minden érvnél beszédesebben igazolják a magyar álláspont igazságát. i ' ! Magyar részről sürgetik a tárgyalások befejezését / A hétfői tanácskozásokon, amelyek normális mederben folytak, a szlovákoké volt a szó, akik megtették megjegyzéseiket a magyar követelésekig. A csehszlovák küldöttség tagjainak magatartásából megállapítható, hogy tulajdoniképpen elvben hozzájárultak a masZakértőik fogják megállapítani, hogy szerintük melyek azok a terütetejk, amelyek vissza! keilt, hoigy csatoltasBanak. Magyar részről — “értesülésünk Szerint — erélyesen sürgetik a tárgyalások gyors lefolyását és befejezését. A magyar álláspont az, hogy feltétlenül a gyár területek visszaadásához és most | legrövidebb időn belül végső döntésnek kell történnv és ezért váí szükségessé, hogy keddien a szakértők a delegáció együttes ülése előtt külön tárgyaljanak. A magyar álláspont tehát az, hogy a tárgyalásoknak rövidesen be kék ‘fejeződni és az eredménynek kétségkívül annak kel '.'enni, hpgy a magyar kívánságok honoráltassBnak. Határozottan kifejtette a magyar delegáció elnöke, hogy a magyar követelés az, hogy a magyarlakta területeket vissza kel csatolni és ezenkívül kifejtette álZt a véleményét is, hogy a többi felvidéki nemzetiségi kérdést is rendezni kell az önrendelkezési jog alapján, saját --szabad elhatározásuk szerint. 1938. október 9. Az utolsó húsz esztendő legszebb magyar vasárnapja. Ezen a napon mondották ki Komáromban, hogy a magyar hatóságok átveszik Ipolyságot és a sátoraljaújhelyi állomást. Húsz esztendővel ezelőtt elkövetett szörnyű igazságtalanság jóvátételének első lépése az esemény és minden reményünk megvan rá, hogy az első lépést továbbiak követik. A komáromi tárgyaIások tovább folytatódnak. Világos, félreérthetetlen és megdönthetetlen: Azonnali visszaadása a tiszta magyar területeknek és népszavazás a vitás részeken. A magyar kormánynak e követelése mögött egy emberként Д11 az egész magyar társadalom, az egész világ magyarsága és törhetetlen hittel hiszünk benne, hogy a -magyar álláspont teljes mértékben érvényesülni fog. Kíméletlen gyógyítást! A lengyel sajtó az eddiginél! is erélyesebben követeli, a közös magyar- lengyel határt. Hangsúlyozza, hogy veszélyes a félmegoldás, a csehszlovák állam kíméletlen gyógyításra szorul és ne m szabad engedni, hogy az elvetélt Trianon után uj mesterséges állam keletkezzék. A cseheknek nincs joguk a ruszinokhoz, a ruszin föld történelmileg és gazdaságilag Magyarországhoz tartozik és Közép- európa békéjét és egyensúlyát esek közös magyar—lengyel határ biztosíthatja. »Ha Csehszlovákia szörnyű krokodil-alakját nézzük — írja az egyije iengyel lap — meg kell rémülnünk, hogy az uj cseh államot ugyanilyenre akarják egyesek megszabni, csak még vékonyabb nyúlványnak.« Már fél vagon rozs és élelmiszer jött össze a Felvidéknek Ma, kedden délelőtt 10 órakor nagyobb értekezlet volt a városházáin. Az értekezletet dr Fekete Imre polgármester egy igen nemes imozgaiom megindítása végett hívta egybe. Arról van szó, hogy Halas város közönsége segítségére siessen a felvidéki testvéreknek és a város zászlók helyett, élelmiszert küldjön nekik. A délelőtti értekedet nagy lelkesedéssel vette tudomásul a város akcióját és már az értekezleten nagyobb adományokat ajánlottak fel. Már eddig fél vagon rozs, nagyobb mennyiségű szalonna és pénzadomány jött össze. Az adományozók neveit legközelebbi számunkban köHalas város nemes megmozdulását az értekezlet után jelentették Pest vármegye főispánjának. A főispáni hivatal nagy örömmel fogadta a bejelentést. Az értekezlet folyamányaként Fekete Imre dr polgármester a következő felhívást adta ki: »Kiskunhalas város hatósága és közönsége együttesen megtartott értekezletén elhatározta, hogy a megszállás alól felszabaduló magyar, rutén és tót testvéreinknek élelmiszerekkel való ellátásának azonnali biztosítása végett gyűjtést rendez. Felhívja a hatóság a város hazafiasán érző és I gondolkodó közönségét, hogy társa- j dalmi állásra való tekintet nélkül ve- ■ gyen részt ebben a nemes akcióban. A város belterületén utcák és házanként fog megjelenni a gyüjtöbi- zottság szombat reggel 8 órától kezdve és kérjük a közönséget, hogy természetbeni és pénzbeli adományaikat a bizottságnak adják át. A külterületen a tanyai iskolák tanítói, a 'leventék és iskolás gyermekek bevonásává 1 kezdik meg a gyűjtést szom- baton reggel 8 órakor az egyes pusztarészeken. A belterületen a bizottság tagjai egy városi tisztviselő, vagy megbízott tizedes és cserkészek lesznek, aikik az adományok átvételére fel tesznek jogositva. A természetbeni adomány rozs, búza, szalonna, cukor, bab, lencse, borsó lehet. Remélem, hogy Kiskunhalas városának mindenkor hazafiasán érző közönsége megérti az idők hivó szavát és adományaival segítségére siet kifosztott és éhező felvidéki véreinknek. Kiskunhalas, 1938. évi október hó 11-én. Dr Fekete Imre polgármester.« Oszlálysorsiegyek KAPHATÓK A Halasi Gazdasági Banknál Húzások kezdete október 15.
