Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-09-10 / 73. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 10 Ät. A kőka ti iskolától pedig Deák Erzsébet tanítónőt helyezte oda. Nem ismerték egymást. A sors két ©ra­bért vetett oda egymáshoz. Bizonyára beszélgettek tanügyről és az életről' s hia már a kultuszminisztérium! jóvoltá­ból egy iskolához kerültek, — úgy gondolták — örökké együtt marad­inak. Néhány mappa! ezelőtt házassá­got kötöttek. A tanya bejáráson a következő gaz­daságokat látogatták még: Károly Jó­zsef, Mészáros István, Kőrösy-tanya, Szabadi István, Nagy János, Dúsa Já­nos, Horváth Géza, Fábián Károly né, Kincses József, Rabi Mihály, Csala Iimre, Kazár Gyula, Katona István, Szalma András, dr Gsont Lajos, Tegzes Károly, Opóczki Sándor, Kokas Miklós. Faddi Iűés, Szél Sándor, Jung Adóm- és Egyed Izsák István. Teleki államtitkár Pintér képviselő beszámolóién Teleki Mihály gróf államtitkár a ta­nyai látogatást rövid időre megszakít­va, csütörtök d. e. fél 11 órakor Kis- kun/majsára ment, Pintér József orsz. képviselő 'beszámolóbeszédére. Az államtitkárt nagy ünnepé yesség- jgtel és Szeretette1 fogadta Maya közön­sége. Kiskunmajsa határában kis küldöttség várta az ál'amitiitkárt. é én Pintér József­iéi. a ma jsai kerület képviselőjével. Tóth Bar3nyi Lajos földbirtokos, községi bí­ró üdvözölte az államtitkárt, megkö­szönve, hogy látogatásával megtiszte.na Kiskunimiajsa községet. ­A piactéren, ahol több ezer főnyi kö­zönség volt együtt, Újlaki Sándor dr h. főszolgabíró üdvözölte. Az álamtit- kár néhány szívélyes szóval köszönte miejg az üdvözlést. A beszámiolóbeszéd d. e. 11 órakor vett© kezdetét. Pintér József orsz. kép­viselő egyórás beszéde irtán Teleki Mihály á' amtitkár áíítalíános figyelem n'jellett nagy beszédben ismertette az Iimrédy-kormány politikáját. — Eljöttem Mafsára azért is, hogy visszaadjam Pintér képviselő ur látoga­tását, aki egyizben az én 'beszámolóm­ra eljött. Eljöttem pzért is, elsősorban, hogy röviden megismertessem a kormány programját Májra közönségével. Azt a programot, amelyet a kormány elnöke Kaposvárott jelentett be ßS amely programot az ország érdekében kívánunk megvalósítani. — Elsősorban a kormány fölidpoliti- káját kívánom ismertetni. Nem közöm­bös ezt hogy hajtják végre, i Nem közömbös, mert nem sziabad előállni pnnak, hogy к íermeiésben hiány 'áll­jon elő. Könnyelműen ezeket a föl­deket nem* oszthatja ki a kormány. A földet nemcsak birtokolni, nemcsak szeretni, hanem mü­■ vélni ke®, r \ 'I Fontos a szaktudás. A modern gazdál­kodásra a kormány nevetni akiarja a;(né­pet, 'különböző intézmények lé'tesitéisé- véi. Ezt Szolgá ják И té® gazdasági Is­kolák, amelynek ©-'végzés© után az ott tanultakkal ir.enjien vissza az itető az léke szarvához. Szól ‘Tiölepitési tör­vényről és hogy a te’epitésf gyorsab­ban lehessen folytatni, ©zt szolgálja a kormány legújabb szociális javaslata. Miinél több' embert bekapcsolni a ma­gyar földbe, kisbérietek alakjában. 'A * i i kormány elsősorban a háború alatt I szorzott ingatlanokat, a bankok ingat- I tanait Veszi igénybe, i A nagy­bérleteket is csökkenteni kívánják. A házhelykérdés is megoldásra vár. De a kisembereket úgy kívánja házhelyhez juttatni, hogy tehet övé teszi, n'skik, hogy azt felépíthessék. Azt akarja, hogy lehetőleg mindß|n magyar embejr saját házában lakjon. Ujiaibb 40 ezer ház­helyet akar adni és felépíteni. A 'gaz­dasági munkásokon úgy kivan segíteni, hogy a birtokosokat kötelezi, hogy 6 éven át a cselédlakásokat átépítsék;. Gazdasági felügyelővé gyakorlati gja|Z- dákat neveznek ki, hogy azok1 modem gazdálkodásra tanítsák a népet. Ezután arról szál az államtitkár, hogy a kormány milyen áldozatot ho­zottja gazdaközönség érdekében, hogy a búzái árát a 'világparitási áron jóval: magasabban minimálta. Figyelmébe ajánlja a gazdaközönségnek, 'hogy buzavetésterületét n© növelje, más ter­mények 'is "állnak rendelkezésre. 'Szói arjói) hogy gazdasági 'Szempontból’ mit jetent az országra: a néntet—o’asz gaz­dasági kapcsolat. Ha ©z©k a kapcso­latok nem;lennének snfeítenne export, a két országba, azt nagyon megsiny- lené a gazdaközönség. A kormány te­hát olyan kereskedelmi poétikát foly­tat, amely tekintettel van ’ á gazdakö­zönségre. ' i í (. Az államtitkár a borkérdésröl is meg­emlékezett. Szól erről, hogy a tavalyi óriási borterméssel nagy bajok tettek volna, ha az országban a borközrak- tánakat nemi építik fel és azok, meg a Hangya nem vásároltak volna bort. Az idén a borárak megfelelően alakulnak majd. Megemlékezik arról is, hogy áz országban egyetlen kis ember szőlőjét ufáa vágták ki.azufö’agos engedélytimim- denki megkapta. A hegyközségi tör­vényt az egyfajta tjpusu bor és szőlő érdekében kell megvalósítani. A kor­mány nemcsak a többtermelés't kiván- ia megvalósítani,- hanem ' megfelelő utakról is kivan gondoskodni, ‘hogy a gazda termetvényét könnyen plvihesse a piaiéra. - , i b ] г ( | A kormány programmja a .jobb' ma­gyar jövőt, az épitő munkát hozza és ezért az ország népének fef keli Sora­kozni a kormány támogatására. ­Az ádamfitkár nagyhatású beszédének elmondása; után rögtön autón visszatért> Pirtóra. i [ ,' ( . i Pest vármegye közállapota az alispán! jelentés tükrében ! A jövő héten kedden tartja meg Pest vármegye törvármegye törvény­hatósági kisgyülését. Ezen az ülésen terjesztik elő vi­téz dr Endre László alispán jelen­tését Pest vármegye közállapotáról, i A jelentésből a fontosabb része­ket a következőkben adjuk: 1 1 Az 1938. évi május havi közgyűlé­sien megválasztott, illetve áthelyezett föszo'gabiróík helyeiket elfoglalták é® ! a közigazgatás menete zavarta’ámi1 I folyik. ' j ■ í I [ A szakképzett központi és járási előadói karból a m. kir. Belügymi­niszter ur folyó évi junius havában dr Schultz Gábor budakörnyékii fő- szo’gabirót osztálytanácsossá nevezte ki, továbbá dr Antal István és dr Da- nóczy György vm. tb. másodfőjegy- zöket a belügyminisztériumba próbal- szo'lgálatra rendelte be. Dr Gyepes István tb. főszolgabírót pedig Kis- kumhialias megyei város főjegyzőjévé választotta meg. i Végiül a vármegye főispánja dr Fá- ; ra Józsefet a vármegye főlevéltár­nokává nevezte kii. Az elmúlt évharrnadbam 75 fegyel­mi eljárás indult meg részben tör vényhatósági, részben megyei vá rost, részben községi tisztviselők el len. 20 fegye’mi ügy jogerős elinté­zést nyert. • A vármegye törvényhatóságát kép­viselve, f. év május 23-án és 30-án az eucharisztikus kong.egszu'on május 31-én, a Szent István év megnyitó t ünnepélyén, továbbá augusztus 18-án az Országgyűlés két Házának együt­tes, Székesfehérváron tartott ülésén, 'továbbá augusztus 20-án a Szent Jobb körmeneten a törvényhatóság küldőt tségileg vett részt. Az 1937. évi október 1-én kezdő­dő 1937—38. évi inségenyhitő tevé­kenység a megyei városokban és (azokban a községeikben, ahol az elérni csapások következtében a termés olyan rossz volt, hogy a lakosság megélhetését nem biztosította, vala­mint egyes nagyobb ipari 'központok­ba^,, ahol a munkásság a gazdaságii 'leromlás következtében nem jutott megfe'e'ő keresethez, ugyanazon el­vek szerint nyert lebonyolítást, mint az előző években. A nyilvántartott ínségesek szarná 40.000 volt. Ez a szám a vármegye összlakosságának 3 százalékát teszi ki!. Tekintettel arra, hogy az ínsége­sek száma 2 évvel ezelőtt 3 százalék, ez előző évben pedig 5 százalék volt, örömmel állapíthatom meg iazt, hogy az ínségesek száma fokozatosan csök­ken. Az Ínségesek számának csökke­nése a gazdasági helyzet kedvező alakulásával magyarázható. A megyei városok saját inségeny­hitő mozgalmunk lebonyolítására egy­millió pengőt, a községek pedig 605 ezer 371 pengőt fordítottak háztar­tási költségvetéseik keretében. T örvényhatóságunk közegészség- ügyi; állapota az elmúlt évharmadban kielégítő vo’t. A fertőző megbetegedések közül 1938 április 15-étől 1938 augusztus 15-éig a hasi hagymáz 176, a ron­csoló toroklob 190, a vérhas 244, a vörheny 625, a kanyaró ЗОЮ, a hökhurut 359, a bárányhimlő 210, a nyílt tbc. 388, a gyermekágyi láz 30, a szövődményes influenza 27, a járványos agy-gerincagyhártyatob 5, a Heine-Medin 4, a malária 66, a piaratyphus 8 és a lépfene 3 eset­ben fordult elő. A folyó év előző évharmadához viszonyítva a fertőző megbetegedé­sek közül a roncsoló toroklob 252 esettel csökkent, ami a rendszeres védO'Uásnak tulajdonítható. Heveny fertőző betegség következ­tében az elmúlt évharmaldban tör­vényhatóságunk területén összesen 76-an haltak meg, még pedig ka­nyaró 16, vörheny 4, szövődményes influenza 32, hökhurut 7, roncsoló toroklob 12, hasi hagymáz 2, vér- has 2 és lépfene következtében 1 egyén, Gümökór következtében összesen 1009-en haltak meg, 247-el többen, mint a f. év első évharmadában, de 15-el kevesebben, mint 1937. év má­sodik évharmadában. A Zöldkeresztes cukor juttatással törvényhatóságunk területén az el­múlt évharmadban összesen 15.090 kg. ingyen cukrot osztottunk ki a leg­-i/.w.w.y/лчг Halasi Takarékpénztár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, árúkra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek» kel gyümölcsöztél!---------Í^W1IW^71 ГЧ7Гу71ИУ^7^Г^ s > £ szegényebb gyermekek, szoptató anyák és terhes anyák közt igen jó eredménnyel. A törvényhatóság területén lévő 64 Stefánia védőintézetben az elmúlt év­harmadban összesen 53.000 tanács­adást, a védőnők pedig 96.435 láto­gatást végeztek. Az elmúlt iskolai tanévben a vár­megye területén "evő 893 elemi isko'a összes beirt tanulóit a hatósági or­vosok átvizsgálták, összesen 165.631 elemista gyereket vizsgáltak meg. Ezek a tanútok 2775 tanteremben vadnak elhelyezve. A 893 elemi isko'a közül 283 állami, 121 községi, 320 r. kát. felekezeti, 86 ref. felekezeti, 45 evangélikus és 21 zsidó iskola. A vizsgálat eredményeként összesen 5951 golyvás tanulót találtak, akik rendszeres orvosi, kezelésben része­sültek és remélhető, hogy számuk rövidesen csökkenni fog. A mezőgazdaság helyzetéről jelen­tésem a következő: A nem kedvező időjárás dacára iá gabonatermésben általában jó volt a termés, csupán a rozsoknál volt észrevehető a késői fagyok és a nagy szárazság hatása, úgy minősé­gileg, mint mennyiségieg. Az állatállomány általános eröbeíí állapota jó. A vármegye területén fellépett és folyvást terjedőben De­vo ragadós száj- és körömfájás nágy károkat okozott, nemcsak az á’latok kondíciójának lerontásával, de az el­hullásokkal, a tejértékesités megaka­dályozásával és a normális á’la tfor­gatom megbénításával, továbbá az ál­latvásárok 'beszüntetésével, ami az ál­latárakat szorította te. Az év Il-iifc harmadában a várme­gye területéről vámkülíöMre elszál- liiitatott: Ló 22 drb, szarvajs,marha 980 drb, sertés, 2045 drb, juh 280 drb, vágott baromfi 59 vasúti kocsi, sertészsír 6 vasüti kocsi, tojás 46 vasúti: kocsi. Az ipar és kereskedelem helyzeté­ben a tavaszi hónapok óta lényeges javulás nem mutatkozik. A legtöbb iparágban a foglalkoztatás visszae- esett, párhuzamosan a vi'ág gazda­sági konjunktúra romlásával. A törvényhatóság népmozgalmi eredményeként jelentem, hogy 'az el­múlt évharmadba'n az összes szüle­tések száma 8257 volt, 798-al több, mint a folyó év első évharmadában, de 62-vel kevesebb, mint a múlt év második évharmiadábaü. Az összes halátozások száma 6640 volt, 275-teI több, miiít a folyó év első évharmia- dában és 302-veI több, mint az 1937. év második évharmadában. Egy éven aluli korban 1234 gyermek halt el. A népszaporodás tehát az elmúlt év- harmadban 1617 volt, 523-mal több, mint a folyó év első évharmlajdábain, die 464-gyel kevesebb, mint a múlt év második harmadában. Szívbajban 864-en, erőszakos halál következtében 270-en, mig rák és rosszindulatú ál- képlet következtében 436-am haltaik meg. A házasságkötések száma 3754 volt, 497-ei több, mint az előző év- harmadban. 1 ! 1 i : I

Next

/
Oldalképek
Tartalom