Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-09-07 / 72. szám

szeptember 7 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE A halasi ifjúság elhelyezkedése A fiatalság jövőjének megalapozá­sa fontos állami: feladat. Ennek tö­kéletes, ;kivitele azonban a jelenben igen sokszor nehézségekbe ütközik; a megcsonkított, gazdaságilag legyen­gített ország ma nem tudja imiegadni azt, .ami tegnap, a béke boldog évei­ben természetes, magától értetődő volt. Nagy örömmel és megelégedéssel vette tudó mása í Halas város egeísz közönsége, hogy a halasi, ifjúság elhe­lyezésében milyen jelentős, örömteljes fordulat állott be. Az elmük hónapokban meg­lepően sok ha'as: fiút nevez­tek ki. különböző állásokba. A város széles rétegében so­kat beszélnek erről az örven­detes tényről. S nekünk sem szabad megfeledkeznünk ar­ról, hogy a legnagyobb tisz­telet és szeretet hangján ne tolmácsoljuk Hajas város kö­zönségének háláját a fiatalf- ság nagy barátjának, Teleki Mihály grófnak, aki szive egész melegével karolta fel és karolja fel a halasi fia­talság problémáját. A fiatalság a, nemzet virága; tö­rődés, segítés nélkül elhervad* 1, el- senyved. A nemzetnek nagy érdeke fűződik ezért ahhoz, hogy a Holnap kiformálásában erős és egészséges ifjúságot használhasson fel. Teleki Mi­hály gróf már évek óta hirdeti, hogy az ifjúságé a jövő; elgondolásai, célkitűzései kapcsolatosak az ifjúság­gal. A város közönsége hálás képvise­lőjének; megismerte benne az igazi politikust, aki az ország összeségéért dolgozik a földművelésügyi kormány­zat étén 'és aki országos elfoglaltsága mellett' sem feledkezik meg törődni kerülete ügyeivel’. ’ \ A város fejlődése számos kivána- j lommal kapcsolatos, erőkifejtésre, összefogott munkára van szükség, j hogy megvalósuljanak azok, amelyek egy kultur-város tartozékai,. A város közönsége biztos abban, hogy gróf i Teleki. Mihály államtitkár gondoskodó szeretet© Halast a fejlődés útjára viszi. Tíz filléren alul „vigad“ Halas Érdekes statisztika a városok vigalmiadójáról Az 56 miagyar város közül 51 vá­rosban van vigalmiadó, amely 1936- bajn 1,310.000 pengő bevételt bízta- , Sütött a magyar városoknak. Az az t öt város, ahol még különadó fizetése | nélkül lehet vigadni: Csongrád, Gyu'á, Hajdúböszörmény, Mohács és Pest- szentlőrinc. A vigalmiadé mértékét nem tötr- vény, vagy kormányrendelet állapítja meg, hanem helyhatósági szabályren­delet és így a: befo'yó vigalmiadó­jövedelem alapján a magyar váro­sokat összehasonlítani nehéz dolog, mert más és más az adóalap, más és más a rendszer, ahogy a vijgal- mia.ríót kivetik és így a befolyó ajdóösszeg nem hü vetülefe azoknak ia különbségeknek, mely egyes vá­rosok lakosságának életkedve kö­zött teljesen egyforma vigalmiadé- , rendszer mellett megállapítható . volna;. Ennek elemére érdekes és tanul­ságos néhány pillanatot szentelni a magyar vár osok vigal miadó -statiszti­kájának, mert az derül ki belőle, hogy a városok vigalmiadóból szár­mazó jövedelme a városok életked­vének ai függvénye. Azokban a vá­rosokban, amelyekben pezseg az élet, a vigalimatíófillérek könnyebben fo'.y- na|k a városi pénztárba. Az egy év alatt befolyó vigalmiadőból legtöbb esik egy lakosra Szombathelyen: 83 fillér. A következő 10 város az egy főre eső vigalmi,adó csökkenő sor­rendjében: Budapest 80, Újpest 75, Pécs 75, Debrecen 57, Szeged 52, Salgótarján 47, Miskolc 44, Magya­róvár 44, Veszprém 37, Szolnok 36, Kecskemét 29 fillér. Tíz filléren alul »vigad« Halas, Ka­posvár, Cegléd, Eger, Szekszárd, Kő­szeg, Szentes, Hajdúnánás, Kiskun­félegyháza, Ka'ocsa, Hajdúszoboszló, Kisújszállás, Turkeve és Karcag. 200 pengő vigaszdijat követelt riválisától a börtönből ‘ Szőke István mélykúti gazdát a törvényszék esztendőkkel ezelőtt em- beröliés miatt jogerősen három évi {egyházra ítéltje. Az Ítélet után iá gazdát a szekszárdi törvényszék {egy­házába szállj Rótták a büntetés kitöl­tésére. Szőke ellen a íegyházban sem­mi panaszt nem találtak s két és egynegyed év múlva feltételesen sza­badlábra helyezték. Szőke István boldogan sietett ha­za Mélykutra feleségéhez, akit azon­ban férje hazatérte váratlanul ért, Felesége állítólag bizalmas kettesben volt Mifcó András mélykúti gazdá­val. A börtönből szabadult Szőke István iszonyú haragra lobbant, ne­kiment Mikó Andrásnak s még: ott a helyszínen, iá kukoricásban aápo- posan elintézte szerencsés vetéty* szabadult íérj társát. Mikor háborgásából le csen­desedett, eszébe jutott, hogy a férj! becsületén ejtett sérelmet gazdasá­gosan fogja megtorolni, 200 pengő vigaszdij'iat követelt Mikótol és azzial fenyegette, hogy ellenkező esetben megfojtja _ Mikó András zsarolás miatt felje­lentette Szőke Istvánt, aki igy ismé­telten a törvényszék elé került. A megtartott főtárgyialáson a terhelő bizonyiíékok alapján a bajai törvény­szék Szőke Istvánt zsarolásért jog­erősen egyhónapi fogházra Ítélte. ma Hirdessen a Helyi Értesítőben ! 3 Amajsai utmester tragikus öngyilkossága Miért menekült a halálba az emléklapos huszárszázados ? Megrendítő öngyilkosság történt flz elmuh napokban Kiskunmajsán. Frommer pisztollyal agyonlőtte (ma­gát Dabasi Halász Jenő 45 éves törvényhatósági utmester. Dabasi: Halász Jenő pár év ótia lakik Kiskunmajsán, nemrégen nősült és egy kis gyermekük is van. A fia­tal utmester súlyos betegségen esett keresztül, amely ugylátszik, gyógyít­hat, altiján vo t és sokat szenvedett. 1 Pénteken este feleségével a leg­szebb harmóniában kártyázhatott 9 óráig, majd elbúcsúzott tőle. A haj­nali: órákban kiment a lakásból s mikor huzamosabb idő óta nem tért , a szobába vissza, felesége keresni i kezdte. Nem találta. A községházára ! rohaint a fiatalasszony, ahonnan a csendőrség és rendőrség kiment ä helyszínire s először is a belülről be­zárt fáskamra ajtót nyitották ki. Ott ■ egy karosszékben ült hatva Dabasi, jobbkezében a Frommer pisztoly, bal­kezében tükör, amelynek segítségé­vel a fegyver csövét homlokához il­lesztette. A golyó a jobb halántékon hatolt be és az agy hátsó részén jött ki A szerencsétlen férfi, aki valaha jobb nlajpokat látott és (a családja dúsgazdag volt, emléklapos huszár- tíziázaidós volt s előre megirte egy levélben búcsúját feleségéhez, kis­gyermekéhez. Pontos utasításokat ha­gyott, kinek sürgönyözzenek a család tiajgjiai közül és hogy huszárszózadosi egyenruhájában temessék el,. Megírta azt is kuszasorokkal, hogy mennyire fájt neki,, hogy reggel nem csókol­hatja meg utoljára feleségét és kis­gyermekét, de nem ajkaríía őket álmukból felébreszteni,. A halá'osvégü öngyilkosság ügyé­ben a,z ügyészség a temetési enge­délyt megadta. I Halas, Soltvadkert, Csengőd bőrnyékén katasztréfáiis veszély fenyegeti a szőlőket, a sok eső miatt A Duna—Tiszaközi borvidéken a . termelők egyre nagyobb aggodalom- 1 miat szemlélik azt a nagylmérvü pusz­tulást, ami a szőlőkben indult meg a sok esőzés miatt. A rengeteg viz 1 miatt megindult a rothadás a sző­lőkben. Sz'ees, napos, meleg időt kívánnak a szőlőföldek, hogy a rot­hadás megálljon. Bácskában, Almás vidékén a molykukac is sok kárt tett a szőlőkben, amely az idén rend- : kívül nagy mértékben lépett fel. A szüret megkezdésére is nagy kiha­tással van a rendellenes időjárás. Ha ebben a hónapban kedvezőre fordul az idő, úgy a hónap végén vagy október elején tesz a szűre}' Délvidéken. Ha azonban tovább tart p nemkivánt esőzés, akkor a szüret áttolódik októberre. A Duna—Tisza­közi borvidékeken, különösen Halas, Soltvadkert és Csengőd vidékén ka­tasztrofális veszély fenyegeti a sző­lőket a sok eső miatt. Egyes sző­lőkben már 30—40 százalék elpusz­tult. Fekete kutyafej a tojásban, avagy hogyan lehet a bajtól „könnyen“ megszabadulni Egy cigányasszony jóslásai a bíróság előtt Solfv&dkerien lakik Tónyi Ferencne kétgyermekes fiatal asszoiny. rUanuár 20- án történt, hogy megjelent lakásán egy feltűnően szép, szőkehaju, kékszemü fia­tar eigányasiSzoiny azzal, hogy jó so ni akar. Tónyiné nem akart jósoltatni, a cigányasszony kijelentette, hogyha nem jósol, két gyermeke nagy veszélybe kerül, meg főig halni. Ezalatt megér­kezett Tónyiné anyja, akinek a cigány- asszony ^szjntón jósolni akart. Ez sem: állt kötói-nek, miire a jósnő megmondta, hogy flz idős asszonynak Van egy rö­vidlátó lánya, azonkívül egy fekete kukorékoló1 tyúkja. A két asszony a megdöbbenéstől szól- , ni sem: tudott, mert várójában igazat I mondott a szőke cigányasszony. (Elő- i zőleg már tájékozódott). Tekintve, hogy , Tényiné féltette gyerekei é'etét, kötél­nek. ártott. A jósnő azonban kijelentette, ' ho;gy a jóslás psaík, úgy lesz 'ered,mér 1 nyes, ha asztalterítőt,L epedőlt, fcrtefti 1 aranynemüt „pénzt ’és két szennyes tö­rülközőt kap, afölött imádkozik, hogy 1 a gonosz szellemet e-üzze. i Tényiné eLő is ho'zta a kívánt dolgo­I kát. A cigányasszony erre tojást kért. ' Nagy hókuszpókusz között feltörte,; ‘ majd megmutatta: Tényinének: I — Nézze, ebben van egy fekete ku- ! tyafej, ezt kell nekem éüzni, i márt bajt csinál. ( i i ( i ( Ezután elvitt egy lepedőt, hogy más. nap visszahozza, otthon imádkozik raj- ; ta. Másnap megjelent a lepedővel-. De kijelentett©, hogy a lepedő kevés vo!ty j a többi kért holmik felett is imádkozni® kell, hogy ai baj könnyen elmúljon, j Tényiné most már hitt és több mint 40 j pengő értékű holmit adott át neki. Az I már természetes volt, hogy a cigány- asszony ezeket n©m hozta vissza. Ho:sszu hetek miulva Tényiné édes­anyja a kiskőrösi vásárban1 járt, itt fel­ismerte lánya abroszát,egy cigánygye­rek volt beleburko-va. Csendőrnek szőtt és így előállították a jósnőt. Kitűnt, hogy Jakab Józsefné Rafael Anna, még nincs 23 év©5, öt élő gyer­meke van. Ezenkívül arról is n©vezefes, hogy büntetlen előéletű és saját, alig hihető, állítása szerint, 32 foggal szüle­tett. , * i I i A bíróság előtt beismerte, hogy a holmikat ellopta. Jogerősen 40 pen­gőire büntették, amit 20 napi fogházra tehet átváltoztatni.1, r > • : j igyo patikámat gyógyszer« r

Next

/
Oldalképek
Tartalom