Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-01-22 / 7. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 22 Hódi Lászlót és társát, Csorba Józsefet a kecskeméti törvényszék is súlyos fegyházbüntetésre ítélte Még emlékezetes az a hatalmas hajsza, amelyet csaknem az egész Alföld csendőrsége 'teljes felkészült­séggel folytatott a hartai fegyházból megszökött Hódi László és társai után. Valósággal detektivregénybe beillő kalandos nyomozás során sikerült csak ártalmatlanná tenni az elyete. ' mült szökevényeket és azóta Hódi Lászlót, a kalandos é'etü fiatal ha- ' lasi haramiát a kalocsai törvényszék 1 el is ítélte. Mostanában tárgyalta a kecske­méti törvényszék Hódi László- | nak azokat a bűncselekményeit, ame­lyeket társával, Csorba Józseffel együtt a kecskeméti törvényszék ha­táskörébe tartozó területen követett el. Lopások és vakmerő betörések egész sorozata állott a két cimbora bünlajstromán, amelyeket rövid időn belül gyors egymásutánban követtek el. A tárgyalásra Hódi Lászlót a hartai fegyházból állították elő. A törvényszék mindkettőjüket bű­nösnek mondotta ki és Hódi Lászlót három évi, Csorba Józsefet pedig két és fél évi fegyházbüntetésre itélte. Három pengő a vadnyul minimális ára A Külkereskedelmi Hivatal közli, hogy a lőtt vadnyul darabonkénti leg­kisebb beváltási árát három pengő­ben állapítja meg, de a darabonkénti súlynak a három és fél kilót meg kell haladni. Akinek nem akarják megadni a maximális árat, tegyen jelentést a Küllkereskedelmi Hivatal kirendeltsé­génél. Nem töltik be a nyáron msoMntt bírósági kezelői állást Még a nyár folyamán Fodor Ist­ván kezelő áthelyezésével megürese­dett járásbirósági kezelői állás az­óta js betöltetlen a halasi járásbíró­ságon. ; j A járásbíróság elnöke több ízben is kérte a kezelői áUás betöltését, egy időben úgy is volt, hogy az ál­lás betöltésre kerül, azonban most megérkezett a kalocsai törvényszék: elnökének leirata, hogy a kezelői ál­lás betöltéséhez az illetékes fórum nem járult hozzá, azzal az indoko­lással, hogy a jelen segédhivatali lét­szám az ügyforgalom lebonyolításá­hoz elegendő. A bírósági segédszemélyzet érdeké­ben meg kell álapi tanunk a tényt, hogy ez a megállapitás semmiképpen sem fedi a helyzetet. A segédhivatali személyzet a ráháramló rengeteg j munkát eddig is csak erejének végső megfeszítésével és az ügyvédi kar pénzén tartott két irodagyakornok se­gédlete mellett tudta ellátni, azon­ban most, hogy az ügyvédi kar ha­tározata következtében, ez utóbbi ál­lások közül is csak egy marad be­töltve, végeredményben az amugyis túlterhelt segédhivatali személyzet két tisztviselő munkáserejének lecsökken­tése után most már igazán csak túl­órázásokkal tudja ellátni munkakö­rét. Ez az intézkedés semmiesetre sem fog hasznára válni a halasi bíróság eddigi messze területen híres kifo­gástalan ügymenetének s ha hiba nem is történik, mégis meg kell állapítani a tényt, hogy a sok szo­ciális terv közt néha megfeledkez­nek az illetékesek, hogy mi ezeknek a terveknek a lényege. Képek és rajzok Halas életéből RÉGI CIGANYÉLET A PUSZTÁBAN A cigányélietnek Is más a tartalma máma, mint hajdanában. A civilizáció túlméretezés®, me'y mellékesen szólva minden bajainknak kuttorrása, a cigány - életben js elvégezte a maga építő, de elvégezte romboló munkáját is úgy, ami­ként azt már rég megszoktuk a min­dennapi élet világában. Ugyan ki hitte volna félszáz esztendő­vel ezfi|lőtt, hogy a cigányt helyhez le­hessen kötni., hogy rátudja a fejét adni a fötomive'ésrö? Hogy sátrukból kiköl­tözve a cigányasszonyok-lányok, ha pi- ^ paszóval is, de muskátlis ablakokból szemtélgessék az alvégen egyre ritkuló szélmalmok hánykódó vitorláit, — cse­réptető» házaikban? Hogy adót fizes­sen, vagy törvényes házasságban étjén a cigány1, valamikor erre gondolni is alig lehetett. És íme, ©z mja valóság, ez: a változás is végbement az emberi ha­ladás kérlelhetetlen parancsszavára. De mialatt szalad velünk «te idő s öz a ném- ; szeretem világ tovább és tovább, a régi halasi cigányáét romantikus világából sok érdekes és (elemző sajátosság bal­lag visszafelé, hogy végképen elmerül­jön a fenekét'én ür végére mohé tetten sötétségében. ( Mielőtt ©z a kérlelhetetlen ború a régi halasi dgányétet minden érdekessé­gét, romantikáját végképen betakarná, ■ örökítsünk meg néhány képet ezekből is. i • í j A legrégibb halasi cigány törzs a Pu- 1 czota. névre hallgatott. A kuruc korszak­ban ez a család már itt élt, ami íráso­san bizonyítható. Egyik leszármazottját i a muh század középső idejében Во dog- i tár pusztában találjuk. A család ezen ágának életmódja abban is különbözött a többi vándor cigányokétól, hogy ezek nem sátorban laktak, hanem afféle dü- tedező tanyában, (hol egyikben, hol má­sikban, míg össze nem dűlt), melynek rogyadozó falait gyephaníokbót, be- csurgó tetejét meg csumaszárrai ve­gyes ballangókóróval ők maguk szokták kijavitgatni. A család fejét Piktor Jánosnak szólí­tották amerre csak ismerték, ö is így nevezte magát. A Piktor név úgy ra­gadt rá, hogy minden esztendőben szü­letett egy rajkó, mely feletti örömében bejárta a pusztabeli tanyákat s ázz«' di­csekedett, hogy olyan szép a kis1 pur- dé, hogy a piktor se tudna különbet festeni. Aztán ejinivalóféléket к eregetett, hogy a szép purdékat fiat is mevelbési- se. Mindenütt megszánták s adakoztak & számára, néhol viselt ruhaneműt js:. Mikor a purdék már ötben hordoz­hatókká fejlődtek, Piktor bácsi felesége, Boris néni is körülhordozta a tanyákon a purdékat. Mutogatta ő is, hogy milyen szépek, »mintha csak a piktor festette volna.« i így lett a családnév Piktor-ra szen­tesütve. i • - ■ r ■ ; * Hogy a család segélyezését minél job­ban kiérdemeljék, Boris néni kártyát is vetett ahol csak megjelent. Egyik megjelenésétől a másikig történt pusztai hírekkel is kedveskedett. Mivel pedig abban az időben még ujságpapirosnak № tanyai ember még szinét-világát se láthatta, hát az elujságolt hírek igen kapósak voltak. Piktoroktól tudták csak meg, hogy melyik tanyát vagy kamrát mikor fosztották ki a házásók? Melyik birkaszinet mikor bontották ki a tolvajok s hol, mennyi, kárt tették s a tyuk- meg tudóinkból is miket ©meltek el? ök újságolták el a pusztában min­denfelé, hogy ЬЫ vo't születés, vlagy la­kodalom? .Kiket vertek féiholtra a bo- doglári csárdában, vagy a szanki Faki- lincsesben? ők tudatták legalább a gaz­dákkal, hogy kiket fogtak el a némöt zsandárok, vagy komiszáros uraimék a distriktos embereivel1, a persekutorok- kal? Ki, mennyi időt kapott lopásért, verekedésért? Mikor és hol lesz a kör­nyéken disznótor, vagy névnap; ha* lesz országos vásár? Mindezeket úgy tudták könyv nélkül bárhol is lesorolni, mintha csak úgy olvasták volna, * A kéregetés, meg hirhordáson kívül más mellékfoglalkozása is volt Piktor ék- n«R: vályogverés, sündisznóke.esés, ür- geöntés, tozSzőr készitgetés — ürge bőrből. Boris néni meg a szép rajkók mutogatásán s a kártyavetésen kivü> meszelő, meg ételhordó kantár készíté­sével is foglalkozott. Az előbbit disz- nósörtébői, az utóbbit, kócbói sodorta madzaggá. Még a kéményalj füstössit bemeszelni való fehérföldet is árusított, holmi füstölt husdarabokért, — cse­rébe'. 1 i ■ ; ; i i , (Folytatjuk). Cz. L. Halálos sxerencséf fen­séget okozott egy kidőlt fa Kecelen Kedden délután Kecel határában borzalmas módon lelte halálát fa­vágás közben egy napszámos, a ki­dőlt fa törzse alatt. Újvári György 37 éves keceli nap­számos többedmagával fát vágott egy keceli gazdálkodó akácerdejében. TégLás József nevű napszámostársa döntötte a fát mellette. Az egyik hatalmas fatörzs, amelyet Téglás Jó­zsef fűrészelt el derékban, olyan Sze­rencsé Lenül dőlt el, hogy a mit sem sejtő Újvári Györgyöt teljesen maga alá temette. A szerencsétlen favágó koponyáját a szó szoros értelmében össze lapította a súlyos fatörzs, úgy, hogy azon- nyomban a baleset után, még a hely­színen kiszenvedett. A kihívott or­vos már csak a beállt halált kons­tatálhatta. , Az eljárás megindult annak tisz­tázására,, hogy a szerencsétlen fa­vágó szörnyű balesetéért terhébe va­lakit felelősség? Szalay Gábor báró a posta nyugalmazott vezér­igazgatója a postadijszabások leszállítását sürgette A gazdasági é'et régi kívánsága, hogy az üzleti forgatom növe’ése cél­jából különösen a vidéki fogyasztók olcsóbban juthassanak árucikkekhez s ezért szállítsák le a postai tarifá­kat. Hosszú idők óta folynak ezzel kap­csolatban a tárgyalások, mig végül az elmúlt héten a Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara közlekedés- ügyi szakcsoportja Szalay Gábor báró államtitkár, a posta nyugalmazod ve­zérigazgatója elnöklete alatt ülést tar­tott s ezen hosszabb vita után úgy döntöttek, hogy javasolják a Kama­rának, hogy kérje a postai tarifák bizonyos irányú csökkenését. A közlekedési szakbizottság állás­pontja szerint a magyar posta hely­zete az elmúlt évben annyira javult, hogy a kamara kívánságának ezidén eleget fognak tenni. Az érdekes ja­vaslatot a Kereskedelmi és Iparka­mara megtartandó rendkívüli közgyű­lése tárgyalja. egyedül csak a Kárpáthy fagybaizsatn használ. Hatása csodás! A viszkető TAMADV érzés Püffedtség azonnal megszűnik. Olcsó és hatása ItfPlQjfCl biztos. Egyedül TOMORY gyógyszerésznél (Isteni Gondvi- féle selés*patika)

Next

/
Oldalképek
Tartalom