Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-07-23 / 59. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julíus 25 SZOMORÚ JÓSZÁG ÉS A SZOLGANÉP Irta: Mezey Lajos dr. országgyűlési képviselő A Nagy-A’föM rendezés, az ország • enrSésének ez a fontos szakasza, Tmrédy Béla ^politikájában^ végre fe'jutott fontosságának megfe^eo Szent István birodalmának hartem Kto .zép-Burópának is súlypontja s «У ZZ i-w.й ЙГ. 74* súlyának egyik támasztéka. a N gy w**a tíüfuffvakraia vo-i az . m -kihatásai európai fókuszában es így jelleggel bírnak. a”*honalapító árpádoktól Mátyásig, aki után Mohácsnál megtörta magy szupiemácia folytonossága, __ lödö magyar élet kontmuitasa is maid Széchenyitől napjainkig mind Pintös magyar tényező ДО* * oltalmazó pillantása a Duna-Tisza taj- ra. az alföldi végleten rónákra és annak .szívós, őserejü, a magyarság deti tradícióit hordozó népére es.*t, toy á ma élő legnagyobb magyaré, a Kormányzóé is, akinek személyeben az Alföld végteen perspektívája megtestesült, aki szintén a Dél-Magyaratfcld- rői Szegedről indult el az ország meg megmentésére. De itt kereste a nemiét megpróbáltatásainak n«hez idején csaknem miinden nagy magyar a f ! lemékedés erötortia'ékát. A Bsthen , a Bocskayak innen egészítették ki se. regeiket, a Felső-Tiszától ide nyomult b© Rákóczi kuruc hada, hogy a szaba ^ ságharc ügyét országossá, nemzetive tegye, id« zarándokolt el Kossuth á létért küzdő nemzet hatottakat , a- masztó kiáltásával honvédeket toborozni s a Tisza mögött szervezte ujja fcyöze mes hadseregét Görgey és Damjanich. ÉS az Alföldi, rónaságán, oly Lk magyar rn^tt, itt születtek a magyar szeltomf.ség legnagyobb géniuszai: Petőfi Sándor és Arany Janos, felejthetetlen dalnokai és szerelmesei az Alföldnek és népének. Itt kereste .Széchenyi látnoki szeme a magyar szellemi és agyagi megújhodásnak Eshetőségeit, Írván: »Oíy munkaerő flg kifejlődni e hazában, hogy... rövid Idő alatt csodák fognak előtűnni!« És vaskövetkezetességgel fejtegeti ugyanezt a gondolatot a Stádium hasábjain: -»Qsak tőlünk függ és virágzó kerteket, Szorgalmasán m£ködö, gyárakat és sza bad embereket állítani oda, ahol... ma «аошап. iteit »ng « szolganap henyél.« 1 ' S valóban a Tisza és a Duna szabályozása csodákat mivé.t s miután Magyarország a kiegyezés után átvette a nyugati kapitalizmus ternyi formáját, a gazdasági fejlődés terén evto- ijedek alatt példátlan szorgalomn# kívánta behozni az elmulasztott évszázadok késéseit. Sajnos, a dualisztikus államforma, mely közgazdasági vonat- hozásokban is át- és áthatott kozele- tünket, nem mindenben szólalta a magyar öncéluság érdekeit. A hozzánk behatoló kapitalizmus nem. bontodott l jés nem változott át magyar vonatkozásúvá s miután saját pénzünk jóformán nem volt, nálunk kezdettől’>*va inkább csak 4cöIcsönJcapitalizmus«-rói (ehetett beszélni, ami egyben pénzügyi kiszolgáltatottságunkat is je'entette. A kettős monarchia határain belül Magyarországnak a mezőgazdasági, vagyis nyersanyagtermelés szerepét osztották ki s háttérbe szorították iparát, azonban mezőgazdaságát és-a .magyar agrártömégeket ugyancsak nem hagyták je'entöségükn'ek megfelelő mérvben kifejlődni és ehhez hiányzott a kellő támogatás. Az agrártermelésünk tekintélyes részben még igen sokáig félfSudálisjcllegü maradt és a földbirtok megoszlása, a vi agháboru iráni időkig egészségtelen volt s nem lehetett alapja egy ©ros,; független, lelkileg és testileg egészséges nagy parasztoéteg s Innen szelektálódó magyar polgárság kifejlődésének. Az aranybulla 26. cikkétől az 1852-jki ősiségi pátensig a törvényes végzések sokasága fekteti le a nagy elvet: »Birtokot az országban kivülvaló embernek pe adjanak, ha pedig valamelyest adtak, vagy eladtak volna, azt a haza fiai válthassák meg.« Ezt a 700 éves jogfejlődést egyetlen tolivonással megsemmisítette ez ősiségi pátens, mely kimondja, hogy »bárminemű javak szerzésében a honosítás vagy belföldisiág hiánya miatt a jövőben senki s®m gá- toltassék.« 1 1 A jobbágyfelszabadítás és a robot megszüntetése s általában az 1848-49- es idők gazdasági alkotásai a szabadságharc elbukása folytán nem nyertek kellő befejezést és az ősi birtokos nemesség súlyosan károsodott, тР'у károsodást to. későbbi pátens csak részben tette jóvá, először is politikai szempontokat szolgált, majd megkezdődött az idegenek előretörése a magyar ugaron, a magyarság rovására. A külföldiek és Becsből támogatott nem;zeti- ségek térhódítása kétségbeejtő méreteket öltött. Erdélyben Bethlen István vészkiáltása, hia'iik és Darányi Ignác, a 'magyar föld nagynevű sáfárja, az 1894. évi V. to. után nemzeti jellegű leépítésben látja a komoly megoldás lehetőségeit, azonban a nagy koncepciót megakadályozta a dualisztikus viszonylat, vagyis a teljes függte Hanság és önrende’kezés hiánya mé!g bdviszo- nyainkban is, igy nem épülhetett ki a telepesekből álló korridor, mely a Szamos, Kőrös, Maros mjentén át az alföldi magyarságot területileg is közvetlen összefüggésbe hozta, votoa áz erdélyi magyarsággal és széketységgel s igy gazdasági és szellemi vérközösságet állított volna helyre a magyarság egymástól elvágott tömbjei között, amelyeket a török megszállás szakított szét. Az Alföld mostoha bánásmódban részesült, hidak, utak, csatornák, iskolák nélkül maradt, mert ezekkel inkább a nemzetiségi perifériák egy részét látták el. igy tehát az alföldi magyarság Szinte csak önerejére volt utalva s így a haladás, az a na|gy és hatalmas gazdasági és szellemi előtörte, mplyet a kossuthi ideológiában felnőtt Alföld népe ki teljesített. Salamon FeTönc szerint a magyarság államialkotó képességének togragyogóbb bizonysága, mely díszére válhatna bármely m|ás nyugati, gazdaságban és számban nagyobb, kedvezőbb körülmények között élő nemzetnek is. i És az Alföld népének heroikus küzdelme joghozta a maga gyümölcseit s ha száz év után Széchenyi prófétai tekintete magába fogadhatná az Alföld képét, megállapíthatná átmpinak beteljesülését. Az elhagyott parlagokon, homokon, szikeseken azóta uj élet zsen- dül, az Alföld óriási kertté, a magyarság termelési tartalékforrásává változik át. Virágzó falviak és gazdag városok emelik az ég felé tornyaikat s gyárké- ményeiket és a »szomorú jószág« pagy és reális értékké, a »szolga nép« pedig önérzetes, dolgozó magyarrá változott. De ez még csak ia kezdet, az áttörés munkája, lame'yet még további áldozatos küzdetemnék kell követni, mndének- e'őtt a falu szinmagyar népéért, amelyet fel kell emelnünk kulturálisán, szeüi- temiteg és lelkileg, valamint anyagilag is. > I L Fej teszten! kell az iskoláztatást,-különösen a vándortanitói intézményt 'és a mezőgazdasági szakoktatást, valamint a rendkívül fontos isko’ánkivüli népmü- ve’ést, mely mfár Széchenyi, Kossuth, valamint Eötvös tervei között is szerepelt, dia még m(a sam. érte el la kívánatos fokot. A magyarság megsegítésére e’ső tényezők közé sorozhatjuk iá tetepitést, m©rt ahány uj önálló m(3gyar kisgazdaegzisztenciát fétesjtünk, annyi uj vasbeton támpont védelmezi ß falut és lelkét. Ahol a nagyszabású telepítés nem vihető keresztül, ott legalább arra kell törekedni, hogy minden dolgozó magyar munkás házhoz és akkora telekhez jusson, amelyen a család1 bizonyos önellátást jelentő kertgazdaságot űzhet. Minderre már vannak törvények és van kiváló földímvelésügyi miniszterünk, aki az Írott hetüket'élő tartalommal fogja megtölteni és fel fogja emelni a magyar fold népét, t <Rendkívül fontos ,a csatornázási tervek mielőbbi keresztülvitele, az alföldi úthálózat további kiépítése, a fásítás. Halasi Takarékpénztár Alapítva 1872 évben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, irúkra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek« kel gyümölcsöztél I a szövetkezeti gazdálkodás eszméjének általánossá tétele és ©zen az alapon a gazdálkodás formáinak modernizálása, a termelés minőségi és mennyiségi fokozása, kapcsolatosan az érté- kesités megszerv©zesévet. ■ Heroikus fe'adiat vár tehát Imrédy Béla kormányára és különösen a kiváló földmivelésügyi mí.niiszterünkr3. mert hiszen az uj magyar étet felépítéséhez közgazdaságunkat korszerűvé kell tenni és ennek keretén Jjelül megorganizálni esősorban is a mezőgazdaságot, me’y eddig fájdalmasan érezhető hátrányban volt щ ipari tényezők szerv©- zettségéve-' sz©mben. Szent István királyunk emlékezete, a jubileumi év magasztos érzete adjon erőt mindnyájunknak, hogy hetvenéves, de lelkileg és testileg fiatalos jelrejü Kormányzónkat követve, ja kormány munkáját az összes németi és népi erők fatbiavetéséviel diadialra segíthessük. Csak igy állhatjuk meg helyünket a népek tusijában, a kavargó sz-eTterni áramlatok és gazdasági vá'ságok fenyegetéseinek közepette s csak igy válhat valóra a najgy Széchenyi fohásza: »Ne legyen henyélő szotganép, ne legyen szomorú jószág a magy:r földön.« HáromfelQ macska született Felsökisteleken A kánikula szezonban vagyunk, de e pillanatban mégsem nyári kacsa, amit alább közlünk. Rendkívül nagy érdeklődést kellett Felsőtesteteken a nlaipokbain, hogy Orbán János gazdálkodó macskájának összenőtt hármasikrei születtek. A kis szörnyszülött egy törzzsel, hat lábbal, három teljesen kifejlődött fejjel és három farokkal jött a világra és nagyszerű életerőnek örvendett. Azonban nemsokáig örülhetett a napvilágnak, gazdája, Orbán János, azt hívén, hogy úgy sem sokáig él, elásta a kert végében. A kisgazdák érdekében a földimüveiésügyi miniszter rendeletét adott ki a húsz holdon ailüli elárverezett birtokok visz- szaszerzéséről. Az elmúlt eszten- i dők során, aimikor a kisgazda- társadialoim. az egymásután bekövetkezett etemi csapások nyomán teljesen eladósodott, egy- remiásra kerültek dobra az elterjedt kisbirtokok. Legnagyobb i részük a hitelt nyújtó bankok kezébe került és elveszett minden lehetőség arra, hogy az ilyen tönkrement kisgazdák valaha is hozzá juthassanak földjeikhez. Annak a szociális népi politikának, amit az Imrédy-kormány is folytat, egyik legfontosabb eredménye most az, hogy lehetővé váljék ismét az elárverezett kisbirtokosoknak földjük visszaszerzése. A földművelésügyi miniszter rendeleté értelmében augusztus 1-ig lehet kérni azoknak a húsz holdon aluli birtokoknak a visszaszerzését, amelyek 1937. év augusztus elseje előtt nyilvános árveréssel, vagy árverés hatályával (magánkézből, vagy eladás utján kerültek a bankok és egyéb hitelintézetek birtokába, ha ezek a birtokok még ma is az illető pénzintézetek tulajdonában vannak. Az eljárás befejeztével le kell fizetni a földjét visszaf- váltó gazdának az ingatlan imái értékének egy harmad részét, a másik kétharmaejrész pedig 20 év alatt törieszthető három százalékos kamatfizetéssel. A vitézek és tűzharcosok imég ezen túlmenő kedvezményben is részesülnek. A földjüket visszaváltó kisgazdáknak birtokuk visszaszerzését Halason a polgármesternél, községekben az elöljárósághoz benyújtott és a földművelésügyi imi:niszterhez intézett kérvényben tehet kérni. Szükséges, hogy ez a fontos miniszteri rendelkezés minél szélesebb körben kerüljön nyilvánosságra, különösen most a határidő tejárta előtt alig egy héttel, mert egészen bizonyosan jelentkezni fognak azok a kisgazdák, akik önhibájukon kívül vesztették el földjüket s most ime mégegyszer meg van a lehetőség arra, hogy megalapozzák kisgazdaságukat.
