Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-07-13 / 56. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE julius 13 65.972 pengő a javadalmi hivatal idei bevétele A városi javadalmi hivatal félévi statisztikája szép összeggel zárult. Az idei bevétel összege juüus 1-ig bezárólag 65.972 pengő 17 fillér. Ez az összeg a különböző adók, dijak és pótlékok szerint a következőképpen oszlik meg: Husfogyasztási adó 8238.88 P, vágóhídi dij 10.196.86 P, husszem'.e dij 3483.30 P, husszékhasználati dij 3.57 P, akol dl:j 1.40 P, vigalmi adó 712 P, kedvezményes borajánlat 9175.53 P, boritaliadó 14.269.97 P, szeszadó- pótlék 608.95 P, helypénz 14.452.12 P, italmérési illeték 3808.81 P, szesz- italforgaiimi illeték 106.15 P, birság 764.08 P, hirdetési dij 155.55 P. Kimennek divatból a vidéki váromok ünnepi hetei A Duna—Tisza közén egy város sem rendez az idén ünnepnapokat A divatok mulandók és hosszaíbb- rövidebb idő után eltűnnek. Úgy látszik, ilyen múlandó divat volt az is, hogy a. vidéki városok az előző években halmozva rendezték az idegen- forgalmi ünnepi heteket és napokat. Utóbb már a kereskede emügyi minisztériumban ke lett egyeztetni a vidék ünnepi dátumait, hogy ne ütközzenek egymással. Az idén már nßm visszhangzik a sajtó a városok propagandájától. A szegedi és pécsi játékokon kívül mindössze Debrecen és Eger rendeznek nagyobb látványosságokat. A Duna—Tisza-köze városa Kecskemét, Halas, Cegléd, Nagykőrös és K;skun- féiegyháza mind lemondtak az ünneprendezésről. „Egy éven belül, még talán hamarabb, is, képviselőválasztás lesz,“ — mondta Tasnádi Nagy András, a NÉP országos elnöke A NÉP hódmezővásárhelyi helyi csoportja nagyvá asztmányi ülést tartott,amelyen megjelent Tasnádi Nagy András, a NÉP országos e.nöke is. — Jóleső érzéssel értesültem, hogy itt is fe.lángolt; újra pártunk munkája, megindult a lelkes szervezkedés és propaganda, amit ugyan én szívesebben nevelek felvllágositó munkának. Erie minden tekintetben j hagy szükség van, meri életbelépett a titkos választójog és bár hivatalosan csak két év múlva kerülne sor a választásokra, a gyakorlat eddig is azt mutatta, hogy a parlamentek némi szoktájk végigdolgozni az időt s most is az a heizet, hogy talán egy esztendő mu.va, vagy még hamarabb is, vá asztanl fogunk az uj rendszerrel. Igen jó bortermésre van kilátás és újabb közraktárak épülnek Az időjárás viszontagságai az idén sok tekintetben, befolyásolták a szőlőtermés fejlődését. Az ország ©gyes részein, különösen az Alföld déli felén a koriatavaiszi fagy majdnem teljesen tönkretett® a t'2rmést, az északi részeken azonban eddig még semimifélie kár sem esiett a szőlőkben. A terméskilátásokkal kapcsolatban különféle hírek voltak eddig forgalomban. Nevezetesen, hogy a múlt évről maradt ’borföfósleg és az idei várható jó termés erősen le fogja rombolni a, boráxakat. MILYEN LESZ A SZŐLŐTERMÉS? A szőlősgazdáktól és hivatalos helyről ez ügyben az alábbi hivatalos tájékoztatást kaptuk: — Nem lehet beszélni tulajdonképpeni borfeles’jegről, mert borfejésleg nincsen. Van tartalékbor, ez azonban szüret idejére meglehetősen elfogy. Ami megmaradt, azt részint óbort, — hasznosítják, részint pejig a borközraktárak veszik át feldolgozás, vagy kivitel céljából. , — Az idei bortermés kilátásai általánosságban jók. Vannak egyes helyek, ahol kárt tett az időjárás. A műit évi terméshez viszonyítva á várható hozam husz-huszonöt százalékkal kevesebb. Ez a jelenlegi helyzet. A termést a szüretig még ezer veszedelem, fenyegeti: jég, molyinvázió, peronoszpóra, lisztharmat stb. ÚJABB BORKÖZPINCÉKET ÉPÍTENEK i — Ha az átlagos jó termés beválik, akkor sem fog problémát okozni a bor- feesleg értékesítése, mert a borközraktárak kitünően bevált intézménye itt rrwittflf двмим II— KRAYER IFIEjTÉKEK, 1*ККОк5^гнЛннпа HÁZT ARTÄSI CIKKEK, FESTÉKÜZLEll Csengeri utca 10 segítségére siet a kistermelőknek. A kistermem edény hiányában nem tudná hová tenni a borát, a közraktárak napi áron átveszik és vagy exportálják, vagy pedig szesszé feldolgozzák. A borközraktárak korszerűségét igazolja m a tény, hogy újabb közraktárak építése vált szükségessé az Alföldön, olyan helyeken Is, ahol már építettek közraktárt. f ' i i , i Három kilométeren húzta a ló a halott lovast i A Solt és Dunaegyháza, közötti köves | a hátáról, a lába azonban biz istrángban utón Szörnyű baleset játszódott1 le. JCnei megakadt. Erre a ló őrült vág tatásba József íovászgyerök, az egyik Solti ura- kezdett. Háromkifométar£s vágtatás dalom alkalmazottja, lóháton akart ha- után a ló kimerülve megállt, akkorra zamenni a mezőről az uradalomba- Is*- azonban a szerencsétlen Iovászgyerek rángból kengyelt kötött és abba tette fejét az ut kiálló kövei a, sző szoros be'e a lábát. j értemében szétroncsolták. Miután senAmint az utón haladt, a ló va’amiíöl kit sem terhel felelősség, az iigyész- níegijedt, megugrott és a gyérek leesett iség a temetési engedélyt megadta. Halas katonái a világháborúban A NÉMET I ÉS A PIROS CSÖVES PAPRIKA 1917-ben Wo’hymában összeragasz- I tottak bennünket (1-es honvédeket) a német ármádiával. Pihenő alatt egyször | é.ővöszöm a prótzsákomat, — kotorászok benne, hogy mit találok? Egy fej vöröshagymát, cséves piros paprikát s egy kis szafonnácskát. Könyérke nem- volt. övögeíök javában, mikor odalép mellém egy né,m|et káplár к azt kérdezi tő'em: — "Vas ist dias kamerád? Fe'ejsm, hogy: paprika. — Gut ist? , [ — Ja! [ V i i — Bitle schön kamerád ein stück! Tarisznyába nyúlok s ögy csévél barátságosan átnyújtok neki. A némöt mohón keltéharapja hárjn®;!- négyet csócsál rajta; egyszeresek tátva marad a szája. Néz rám, de a szája egyre nő lefelé, a szömei dagadnak, az arca változik, szömei könnyeznek, nyála folyik. Lép fe'ém; én mög hátrp. Majd kezeit kitárva, hol az ég felé kapkod, hol jobbra, hol meg baba csap. Nem®1 bajtársai ezt látva, odarohap- nak, ekapják, szóógatják, de németünk n©m felel, a, tünetök mög tízszörösződ- nek rajtp.. i ’ i B aj társai e kezdik kiabálni : — Mög van veszve! Kötözzük mög! Aztán puska zsinórokkal tényleg megkötözték. A némöt sógor látja, hogy kétféle baj is éri, kiköpte a szájából a piros paprikát s szitkozódik ájn csúnyául, hogy tő'em kapta. Erie a megkötözést abbahagyták s figyelmeztette az egyik baj társ: — Ez n«m németnek, — tnpgyarnak való. Ilyent kapnak, há rohamra mennek. Ezért harco'unk olyan piérgesín. Ebben aztán a szenvedő is megnyugodott. : , A KESERŰ MÉZ Az orosz fronton:, Kofodrubi község közelében járőrben voltam (beszéli tovább Мо-'nár Ferenc uram). Parancsnokunk egy Kovács nevű őrmester volt. Mönelközben egy kozák gazdasági épület mellett haladunk ej, a kertjében tömérdek méhkas volt. Az épületök üre- sök; gazdának hire se. Átvizsgáltunk mindönt, de az őrmes- tör mindég a kert felé tekinitgetöbt. Egyször aszongya: — Embörök! Kinek volt odahaza mé— Nekörn most is. van otthon 19 kaptárral! — feleltem n^ki. — Hát mondja csak Molnár, hogyan lőhetne tőlük a mézet efezödná? — Emelje mög az őrmester u-r á kaptárt, fújjon alá pipafüstöt, úgy aztán kiszödheli a sej töket! Az őrmester vissza eq mpoíygo 11 a kertbe, főieméit egy kaptárt, sátorlapba tötíe, aztán bevitte a házba. Rátörte az asztalra, az ajtókat becsukta, hogy mi ne is lássuk, hogy mit Emivel. Egyszörcsak hatalmas kiabálást haliunk. Az őrm«stör rohan ki az udvarira, a méhek mind a fője fölött kavarognak. Sapkájával csapkod jobbra-baL ra, majd kardot ránt в ázza: hadakozik. Olyan kemény csapásokat márt le, hogy két orosznak is e’ég lőtt volna. Láttuk, hogy bajban van, tele a haja, képe, bajusza méhekkel, d® mi se mertünk az apró ellenség közé keverödni. Szalma csóvákat gyújtottunk s azokkal hadonáztunk az 'őr rn.es tör kőiül. De már akkorra szöme-szája összedagadt. Úgy kötött vezetgetnünk. CSEH GARAZDALKODAS BRUCKBAN A frontról minden honvéd1 ezredtől 30—30 embert vezényeltek be Bruckba, — gyalogsági ágyús osztag tanfolyamra. Én is köztük voltam. Egy cseh brt- jgadéros' volt a láger parancsnoka. Egyszer elkapott, hogy mönet közben »jobbra nézz«-t komándiroztam. Mög- parancso'-ta, hogy másszor »rechs schautot» mondjak. Majd parancsba is edita, hogy a honvédek is némötüi ttöztö- lögjenek. t A következő napokon mögint magyarul tisztölöglem neki. Rapportra stimmölt,parancs n®m!- te jesítésért. A rapporton ismét magyarul jelöntköztem: — Brigadéros urnák alásan jelöntöm, mögjelöntetna a parancsára! Ez mégjobban fölpuskaporozta. — N©m tudja maga, — förmjedt rám, — hogy a parancs ne.mteljesitést a katonai törvény szigorúan bünteti! — A szolgálati szabályzat nem Írja elő, hogy a honvéd altiszt némöt vezényszót használjon! — védeközfem. Állítson. ha ’tetszik haditörvényszék eCiá a brigadéros ur! , j Esze ágában s£m volt. Nem is lett semmi bajomi/ s maradt minden a régiben. . I - , I I i. i , (Folytatjuk). í , cz. L,
