Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-01-19 / 6. szám

2 KISKUNHRLRS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 19 glosszák A budapesti terménytőzsde legkere­settebb cikke a tengeri. A múlt hét folyamán emelkedő árak nte'fett né­met, svájci és dán számlára történ­tek vásárlások. Németországnak most 300 000 mázsát szállítottunk ex Re­gensburg 16.50 pengős áron. Híre járt a terménytőzsdén, hogy Angliá­ból is mutatkozik érdeklődés a ma­gyar tengeri iránt. Az idei gazdaság] évben exportált tengeriért eddig kb. húszmillió pengőinek megfelelő valu­tát kaptunk. A búza ára a tengerentúli piaco­kon megszilárdult. A nyugati államok tovább növelik tartalékaikat, s ez az oka annak, hogy az árak a legtöbb 'terménynél drágulnak. Tekintettel ar­ra, hogy búzából a négymillió má­zsás termésfelesleg nyolcvan száza­lékát már exportáltuk, nálunk az árak további alakulását a belföldi üzlet fogja irányítani. ♦ A magyar bor külföldi piacai kö­zött Ausztria, Németország és Svájc a legjelentősebb. Ausztriában határo­zottan tért veszteit borexportunk a legutóbbi évek során. Az osztrák Szőlőterület 31.000 hektárra nőtt, az évi átlagtermés 600.000—1,000.000 hektoliter. Az idei gyenge termés miatt bizonyára engedélyezni fogják Ausztriában a bor importját, való­színű azonban, hogy ezt a lehető­séget Olaszország használja ki. Németország borbevitele az 1934. évi 157.148 mázsáról 917.716 mázsá- zsára emelkedett, a magyar bor ex­portja azonban nem tudott lépést tar­tani ezzel az emelkedéssel. Amíg 1934-ben még 41 százalékkal része­sedtünk a német borimportban, 1936- ban már csak 14 százalékkal. A né­met piacon főleg Spanyolország, Por­tugália és Csil© tört előre. Magyar- országnak Brenn wein Szállításra keil berendezkedni, ha a német piacot tartani akarjuk. Svájcba évi 150.000 hektolitert tu­dunk szállítani. Az idei rossz svájci termés kedvező lehetőséget nyújt Ma­gyarország számára, bár a svájci ter­melők erősen tiltakoznak a magyar bor bevitele elten. * Magyarország költségvetését évi 40 —50 millió pengővel terheli a kül­földi adósságok kamatszolgáltatása. — Csehszlovákia 650 vagon magyar rozsot vásárolt 18.75—19.75 pengős áron. — Dánia az elmúlt évben 870 ezer mázsa magyar tengerit vett át. — Az elmúlt évben, november vé­géig 19,478.923 pengő értékű barom­fit szállítottunk külföldre. — Cseh­szlovákia 1938-ban 333.000 tonna fát szállít Magyarországnak. — Magyiar- oTszág terpentino'ajért, Szardíniáért és vasércért vagonokat, sinautobu- szokat és elektromos cikkeket szállít a spanyol nemzeti kormánynak. — Né­metországban megkezdik a négysze­mélyes, 900 márkás népautók gyártá­sát. — Jugoszláviában a rozs ára elérte a búza árát. — Románia ten­geritermése 42 millió métermázsa. — Az európai burgonyatermelő or­szágok sorrendje a következő: Német­ország, Lengye ország, Csehsz'ovákia, Bulgária és Magyarország. — Auszt­riában egy Köck nevű vegyész 100 kg. fából olcsó eljárással 40 kg. cukrot állított elő. — A Nemzeti Bank az idén is 6.5 százalékos, részvényen­ként 7-53 pengős osztalékot fizet. — Még január folyamán megkezdik a liszt árának hivatalos jegyzését a bu­dapesti terménytőzsdén. Vegyes érzelmeket keltett a halasi ügyféli karban a szegedi Ítélőtáblához falé átcsatolási terv Lázár Andor igazságügyminiszter a képviselőház legutóbbi ülésén tör­vényjavaslatot nyújtott be a bírósá­gok szervezeti beosztásának reform­jára vonatkozómi. A javaslat ötödik fejezete úgy rendelkezik, hogy a szolnoki törvény­széket, amely eddig a budapesti táb­lához tartozott, a debreceni táblához , csatolják. A javaslat szerint a kalocsai I és kecskeméti törvényszéket, amely , szintén Budapesthez tartozott, a sze­gedi táblához és a bajai törvényszéki kirendeltséget, amely eddig a pécsi táblához tartozott, szintén a szegedi táblához csatolják. í Az ügyvédi körökben a tervezett változások nagy érdeklődést keltettek mindenütt és a legkülönbözőbb állás­foglalásokra adtak alkalmat. Általá­ban tiltakozó állásfoglalás ezideig csak a szolnoki ügyvédek részéről tapasztalható, akik tiltakoznak az el­len, hogy a szolnoki törvényszéket ; a debreceni táblához csatolják, míg például Baján a terv általános örö­met keltett. i i A törvényjavaslatra vonatkozóan munkatársunk beszélgetett a halasi ügyvédi kar egyik nagyklienturáj^ tagjával, aki a következőket mon­dotta: — A halasi ügyvédi kar, amelyet ez a kérdés Szintén közelről érint, a törvényjavaslat ügyében határozott állást nem foglalt. Általában a ha­lasi ügyvédi kar körében a törvény- javaslat, mely a kalocsai kir. törvény­széknek, melynek területéhez a ha'asi járásbíróság is tartozik, a szegedi kir. ítélőtáblához való átcsatolását cé­lozza, meglehetős vegyes álásíogte- lásokat keltett. Vannak, akik ez át­csatolás következtében bizonyos ni- vócsökkenést várnak a törvénykezés tekintetében, hiszen az tény, hogy a budapesti kir. Ítélőtáblánál a ma­gyar tábliabirák szine-javának kezé­ben van a törvénykezés, s ezt a; szinvona'at egy vidéki tábla el nem érheti. — Viszont a másik oldalon áll1 a kérdés anyagi oldja’a. Ugyanis az tény, hogy Szeged sokkal közelebb van Halashoz, mint Budapest és ilyen szemszögből nézve az átcsatolás kér­dését, az előnyösnek mondható. E kéjt állásfoglalás közt ósdik meg a ha’asi ügyvédi kar vélemé­nye. Noha itt felvethető volna az a ■ kérdés, hogy a kormányzatnak vol- I iáképpen mi célja van ezekkel az átcsatolásokkal? Kiskunmajsát régeb­ben azzal az indokkal csatolták er Halastól, hogy egy régi kormány­zati programm szerint a kormány összpontosítani igyekszik a külön, böző hatóságokat egy székhelyre és e tekintetben Kiskunfélegyháza Maj- sára nézve sokkal kedvezőbb köz­pont, mint Halas, tekintettel, hogy a járási beosztása is Kiskunfélegy­házához köti és egyéb hatóságai is Kiskunfélegyházán vannak. Vájjon mi­ért cáfolja meg a kormány ezzel a tervvel az akkori indokait,, hiszen Halast és általában a kalocsai tör­vényszék területét semmi érdek sem köti Szegedhez? Minden központja I Budapesten van és attól eltekintve, hogy Budapest megyei székhelye is, mindenképp a kedvezőbbnek tetszett az eddigi beosztás? Végeredményben a ha'asi ügyvédi kar e kérdésben határozottan nem is fog állást foglalni, és nyugodtan várja a legmagasabb fórum határozatát az átcsoportosításra vonatkozólag. összesen 11.305 darab élőállatot szállítottak ki Halasról 1937. év folyamán Csökkenést mutat az élőállat kivitel az 1936. évihez képest Elkészült a kimutatás, amelyet a kir. állatorvos az 1937. év folyamán Kiskunhalasról kiszállított élőállatok­ról állított össze és ebből megálla­píthatjuk, hogy tavaly Kiskunhalas­ról vasúton és gépkocsin összesen 11.305 darab élőállatot szállito'tak ki. A kiszállitott élőállatok megoszlása a következő: Két éves és ennél idősebb lóból 1937. év folyamán 16 darabot szállí­tottak kí, legtöbbnyire katonai cé­lokra, két éves és ennél idősebb szarvasmarhából 93 darab került kivi­telre, két évesnél fiatalabb szarvas- marha 9, borjú hat hónapos korig 185 darab. A legnagyobb kivitelt a hízott sertésekből érte el a ha'asi állattenyésztés, amelyekből 1937. év folyamán összesen 6189 darab került kiszáHitásra. A sovány sertések kivi­telle 168 darabot mutat. Óriási csök­kenést mutat az 1936. évihez képest a baromfikivitel, itt több, mint f90 százalékos a csökkenés, ugyanis mig 1936. év folyamán a kivitt élőbarom- fiak száma 53.017 volt, addig 1937. év folyamán összesén 4645 élőba­romfi kivitelét mutatja a statisztika. Ezt megmagyarázza az a ténykö­rülmény, hogy az 1937. év folyamán a baromfikivitelt lebonyolító Schnei­der cég inkább csak vágott baromfit szállított ki külföldre, amely sokkal olcsóbb fuvarlehetőséget nyújt és amely* praktikusabb is az élőba­romfi szállításánál. így történt, hogy a tavalyelőtti 61.232-t mutato kiviteli szám tavaly már csak összesen 11.305-öt muta­tott. Ugyan a tények valóban csök­kenésre mutatnak, azonban ez a csök­kenés csak az élőbaromfikivitelnél veendő figyelembe szorosabban. A többi kiviteli különbség csak átmeneti állapotnak mutatkozik, és egyáltalán nem érinti katasztrofálisan a halasi állattenyésztést, hiszen a ki­viteli létszám évről-évre állandóan változik, egyik évben kevesebb, má­sik évben több, mikor milyen a me. zőgazdasági év. HALAS 1937. évi KRÓNIKÁJA Milyen nevezetesebb események foglal­koztatták a város publikumát az elmúlt esztendőben ? MÁRCIUS 13. Teleki Mihály gróf nagyszabású felszólalása a kamarai reform novella tárgyalásánál. — 121 halasi adózónak mondta fel a kincs­tár az adóját. — Megalakult Hala­son az önképző gazdacsoport. — Fi,- cza Mihály személyében veszedelmes betörőt fogott a rendőrség. MÁRCIUS 17. Megalakult a ha­lasi Turul bajtársi vegyestörzs. —■ Impozáns módon ülte meg Halas március idusát. — A KAC csapata nyerte a déli kerületi mezei futó- bajnokságot. MARCIUS 20. A halasi csipke si­kere a mezőgazdasági kiállításon. — Csökken az árvizyeszély a halasi föl­deken. MARCIUS 24. Borzalmas baleset­sorozatot okozott két megbokrosodott ló, melynek következtében egy kis­fiú meghalt, Hlatky Géza rendőrségi főtiszt súlyosan megsebesült. MARCIUS 27. Elhatározzák, hogy még ez évben kibővítik a katolikus templomot és a zárda tornatermeit. MARCIUS 31. A kalocsai ügyész- j ségre vitték Tóth Istvánt, a tiszti j étkezde sikkasztóját. | APRILIS 3. A vármegye megsem­misítette a városi képviselőválasztást. — A norvég konzul 12 halasi csipkét rendelt. ÁPRILIS 7. Uj országos vásárt engedélyeztek Halasnak. — Halas ke­gyelete Tormay Cecil halála alkal­mából. APRILIS 10. Aruzsora-vita a ha­lasi hentesáruk körül. — 177 ezer pengő bevétele és 173 ezer pengő kiadása volt 1936-ban a halasi kór­háznak. ÁPRILIS 14. Mikecz Ödön állam­titkár és gróf Teleki Mihály n|agy beszédei, számos képviselő és elő­kelőségek voltak jelen gróf Teleki Mihály beszámolóján. — Hatezer pengő segélyt ad a Csipkeház bőví­téséhez a minisztérium. APRILIS 17. Utak kiépítését kérte Halas a vármegyei útügyi értekez­leten. — Tömeges náthát okozoíjfl a szeszélyes időjárás. APRILIS 21. Harminc százalékos kár érte a nedves tavasz miatt a halasi gabonavetéseket. (Folytatják). i t APÓ Kedc A i müv PO DQ No fősz £1 Jár csütc Csak franc tas Fél Fői Ga Cha Geor Szón 22-ér Vasá 3, 5, A fii ki

Next

/
Oldalképek
Tartalom