Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-04-27 / 34. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 27 "Recseg Trianon rozzant eresztéke 50.000 ember a revíziós nagygyűlésen i A Revíziós Liga 1930 óta most tartotta első nagygyűlését a buda­pesti Vigadóban, melyet zsúfolásig megtöltött a lelkes hallgatóság. A termekben és a tereken 50.000 torok követelte: — Vesszen Trianon! Az első szónok Herczieg Ferenci volt, aki 5 év munkálkodásáról be­szélt, majd így szólt: — Ezekután felmerül a kérdés: mi itetjte szükségessé a mai nagygyűlést és mi a nagygyűlés célja? Felelek erre is: a gyűlés hirdetését az a körülmény tette szükségessé, hogy a minket oly közelről érdeklő cseh­szlovák válság é® vele a megszállt Felvidék sorsa döntő fordulat előftt áll, az angol és francia államférfiak megállapítása szerint is a csehszlovák tíuameszme csödbejutott. Csehszlová- sz'Iovákiia imperialista alapon jötjt létre, azonban ez a világtörténelem legsiralmasabb imperializmusa, mert nem saját erejével, hanem francig, lángol és orosz erővel akart nálánál nagyobb és erősebb népeket feldara­bolni és felfalni. Csehszlovákia régi Protektorat körében is kezd felülke­rekedni a meggyőződés, hogy ez a jgfeo gráfiai és néprajzi szörnyszülött puszta fennállásával az európai bék6 állandó veszedelme. — A prágai kormány úgy látszik kénytelen lesz rövidesen meghajolni и német erő előtt és úgy kívánja «eltüntetni, mintha a német kívánsá­gok teljesítésével megoldást nyerne 0 válság. EZ ellen a porhintés ellen, nekünk magyaroknak ia legélesebben Hiltakoznunk kell. A mai nagygyűlés célja, hogy ország-világ előtt han­goztassuk: a Dunavölgyében béké­ről, nyugalomról, együttműködésről szó nem lehet, mig jóvá пещ tették a Magyarország ellen ©lkövetet|ij igazsá gtalans ágo t. — Abból a tényből kell kiindul­nunk, hogy a cseh határ harmincöt kilóméternyire van Budapesttől és a cseh tüzérség gránátjai megtalálhat­ják az utat ebbe a terembe is, ahol most együtt vagyunk. Igazán, Európa utolsó söpredékének kellene lennünk, ha valaha is bele tudnánk nyugodni^ ilyen képtelen helyzetbe. Prága fél­revezette az egész világot, amikor az elnyomás és jogfosztás rendsze­réről elhitette, hogy az demokrá­cia. Euróápnak tudnia kell, hogy a magyar kérdés megoldása nélkül nincs nyugalom a Duna-völgyében és nincs béke Európában. Az óriási hatású beszéd után Ta- kách-Tolvay József, a Frontharcosok elnöke beszélt: — 1917-ben a csehek egy pamflet­tel árasztották el a világot, amelynek címe ez volt: Romboljátok szét Ausz- tria-Magyarországot! Most, 1938-ban az egész civilizált világ kiáltja, ma­gyarok, németiek, tótok, rutének, len­gyelek, romboljátok szét a vörös Csehországot! A gyűlés résztvevői ezután határo­zati javaslatot fogadjak el, mely ki­fejti, hogy a magyarság tel­jesen egységes abban a kö­vetelésben, hogy magyar, német, szlovák és rutén testvérei, akiket ide­gen uralom alá kényszerbe ttek, visz- szanyerjék emberi és nemzeti sza­badságukat. Az impozáns, hazafias nagy meg­mozduláson még több lelkes beszéd hangzott el. A Jegyintézet kérdést intézett a vidéki pénzintézetekhez: hajlandók-e a borkészletekre lombardkölcsönt nyújtani? A borának ugyan az utolsó na- J pókban megszilárdultak, de a szőlős­gazdák a borárak kedvező alakulása (szempontjából fontosnak tartanák a borlombardot, ha a pénzintézetek kölcsönt folyósítanának a gazda bor­készletére. A borlombard feleslegessé »enné a minimális borárak megálla­pítását, mivel a pénzrautalt gazdák megvárhatnák a bor kedvező árala­kulását. i 1 ! ■ i • ! i Az országos szőlősgazdáegyesüiet) azt a kérést terjesztette a Nemzetit Bank főtanácsához, hogy tegye le­hetővé a borlombardot. A Nemzeti Bank a szőlősgazdák kérését közölte a vidéki pénzintézetekkel. Egyúttal a vidéki pénzintézetek felhívást kap­tak, ismertessék álláspontjukat: haj- landók-ie a borkészletekre lombard­kölcsönt nyújtani? j Hétfőn délelőtt elég nagy érdeklő­dés mellett rendkívüli közgyűlésit .(tartott a város képviselőtestülete Fe- Jtete Imre dr polgármester elnök;-* illésével. A képviselőtestület első tárgy soro­zati pontként tudomásul vette több városi tisztviselő előlépését magasabb fizetési osztályba. Ezen a közgyűlésen tjelentették be a képviselőtestület­nek a számvevőség államosításával kapcsolatban, hogy a halasi szám­vevőséget is államosították. A közgyűlés döntött két építkezés I ügyében. Az apaállat központ építé­sénél elfogadta a közgyűlés Egyed Izsák István által felajánlott telket, majd az építkezést is kiadta a vá­ros, a telep építését Menczer Hen­riknek, a tetöfedőmunkát Túri Já­nosnak, a bádogos munkát Szarvas Imrének, a lakatos munkákat Horváth j Lajosnak. A Csipkeház bővítésére vonatkozó ajánlatokat is letárgyalta a közgyű­lés és a Csipkeház építését Tóth La­jos építési vállalkozónak adta, a rész­munkákat pedig Martinov Emil és Sziarvas Imrével végezteti el. A közgyűlés elé került a piactej- lesztési járulék szedési ügyében Mon­da Benő és társai városi képviselők beadványa. A közgyűlésen ismertet­ték az erre vonatkozó beadványt és polgármesteri javaslatot, amelyet a képviselőtestület egyhangúlag magá­évá tetit. A városi képviselők akt kérték, hogy a képviselőtestület hoz­zon olyan határozatot, hogy a vá­ros területén bárhol eladott gyümölcs és baromfi után piacfejlesztési járulé­kot szed, hogy ezáltal elérje, hogy minden termelő piacra vigye tojás, baromfi és gyümölcs terményét és ott adja el, amiáltal jobb ár alakul­hat ki és ez minden más tekintetben is a termelők érdekeit fogja szolgálni. A közgyűlés tárgyalta Markovics Mária, a Csipkéház vezetőjének ké­relmét, hogy részére kegydijat álla­pítson meg a közgyűlés. Az ügyhöz többen szóltak hozzá és mindegyik felszólaló méltatta Markovics Máriá­nak érdemeit a halasi csipke fejlesz­tése körül és a közgyűlés el is hatá­rozta, hogy nyugalombavonulása ese­tén mostani fizetését havi százhúsz pengőt kegydijként utalja ki böki. Többen azirányban is felszólaltak, hogy a városnak már most kelle# gondoskodni Markovics Mária utód­járól és a közgyűlés úgy határozott, hogy ezt a kérdést rövidesen letár. gyalja, még pedig úgy, hogy а XI. fizetési osztálynak megfelelő foko­zatban egy állást szervez és a csjp- ke érdekében nyugdíjas állásban ve- ! zeti tovább a mindenkori vezető a Csipkeházat. Itt felszólalt Róna Gábor igazgató és elmondta, hogy szomba­ton milyen jelentős tanügyi esemény történt a város falai között. A halasi tanítóság munkáját a tanügyi vezető­ség nagy elismerésben részesítette és a pedagógiai szeminárium lefolyásá­ból mindenki láthatta, hogy a halasi tanítóság milyen nemzetnevelő mun­kát végez. Ezzel kapcsolatban em­lítette meg, hogy a polgármester a pedagógiai szemináriumon a halasi csipkéről tartott előadást és ezért, valamint a csipke érdekében történt munkásságáért a tanítóság! köszönetét nyilvánítja a polgármesternek. Ugyancsak Róna Gábor a közgyű­lésen jelen levő Gulyás Sándor gim­náziumi igazgatónak is köszönetét fejezte ki a tanítóság nevében a pe­dagógiai szemináriumon tartott érté­kes előadásáért. A közgyűlés még több kisebb ügy tárgyalása után az óvodák felügyeleti bizottsága tagjaiul megválasztotta dr Fekete Imre polgármestert, Gusz- tos Károly dr h. polgármestert, Ba- ranyi László esperes plébánost, Sza­bó Zsigmond ref. lelkészt és Róna Gábor igazgatót. Gazdasági glosszák A gazdaadósságok rendezés© világ­szerte minden államnak gondot okozott. A mezőgazdasági válság nyomán min­denütt bekövetkezett a termény- és éf- tatárak esése és a kormányoknak min­denütt segítségére kellett sietni az el­adósodott mezőgazdaságnak. Amerikában külön állami szervet ál­lítottak fel a mezőgazdaság hitelszük­ségletének ellátására. Ez a ‘szerv — a Farm Credit Administration — kedvez­ményes kölcsönöket nyújtott, bevásárló- és értékesítő szövetkezeteiket létesített. Kanadában kúton kényszeregyességi el- járással igyekeztek csökkenteni a me­zőgazdaság adóaságJteirheit. A rendezés­hez a,z állam kői csődökkel' járult. 'Ar­gentínában mérsékelték a gazdaadóssá­gok kamatait és felfüggesztették a hitel- felmondás jogát. Uj-Zéiandban az adó­sok 20 százalékos kamatmérséklést kap­tok, az eladósodott gazdák ötéves mo­ratóriumot. Japánban és Kínában a me­zőgazdaság részére uj hitetszervezeteket létesítettek. Svájcban fö'tomivés segélypénztárak révén részesítették támogatásban a me­zőgazdaságot. Dániában a hitelezők kö­vetelésük 35 százalékát kapták meg, a többi követelést négyszázalékos kamat­tá* konvertálták. A német kormány le­szállította és konvertálta a terhekelt. Romániában bírósági adósságrendezési eljárással az adósságok 60—70 .százalé­kát engedték el. Jugoszláviában a gaz­dák évi törlesztésit kaptak. Lengyelor­szágban is a törlesztési időt hosszabb!- tották meg. * A magyar hiteléletnek a fővárosban való központosítását jellemzően tünte­tik feli az alábbi adatok: Budapesten jelenleg 45, a vidéken 363 pénzintézet működik a PénzWézeti Köz­pont tagjaként. A budapesti 45 intézet alaptőkéje 300 millió pengő, a 363 vi­déki intézeté 79 miliő pengő; a buda­pesti intézetek tavalyi nyeresége 23 mi­liő pengő, a vidékieké 7 millió pengő; a budapesti intézetek által kezet összes tőkék összege 3102 miliő .pengő, a 363 vidéki intézetnél kezelt tőkék összege 871 millió pengő. Az önálló pénzintézetek métert a hi- telközvetitést 320 budapesti és vidéki bankfiók és az OKH 1008 tagszövetke­zete bonyolítja le. | Az elmúlt esztendő a pénzintézetek szempontjából általában kedvező volt. Néhány intézet emelte, több pedig meg­kezdte az osztalékfizetést. A tavalyi idegenforgalom negyven mi1- lió pengőt jövedelmezett Magyarország­nak; ebbőt az összegből 34 millió pengő jutott Budapestnek. — A múlt .év végén Magyarországon az ipari munkásság 18 százalékának munkaideje és 20 száza­lékának munkabére volt rendezve; ma már 36 százalékának rjiunkaideje és 53 százalékának munkabére van szabá­lyozva. — A legközelebbi öt év alatt a MÁV közel 200 millió pengőt fordíthat beruházásokra. — Április folyamán összesen 100 vagon zsírt és 35 vagon sózott szalonnát szállítunk Németország­nak. — Franciaországban az áprilisi fagyok egymffliárd ErUnknyi kárt okoz­tak a bortermelőknek. — Mezőgazdasági kivitelünk értéke ez év első negyedében 14 millió pengővel volt kisebb, mint tavaly. — A Hangya kap megbízást az osztrák fa behozatalának lebonyolítá­sára. — Május elején folytatják Buda­pesten a magyar—román gazdasági tár­gyalásokat. — Magyarország az elmúlt évben 84.031 darab marhát szállított Olaszországnak. — Csehszlovákia ezer vagon orosz rozsot vásárolt. — Március folyamán1 Budapesten 67 millió pengővel csökkent a betétáitomápy. — Az építő­ipar hosszúlejáratú amortizációs kölcsö­nöket sürget az építkezések megindítá­sára. I Nyomtatványokat □□□□□□□□ készít lapunk nyomdája Apr szer A fr BVái ki dráma m a Máj szerd Así ß Milyen ügyeket intézett el a hétfői közgyűlés?

Next

/
Oldalképek
Tartalom