Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-03-26 / 25. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 26 TOLL Milyen volt Magyarország 1848-ban ? A kittencven év előtti Magyar országon még kezdet'egesek voltak a területi megállapítások, a terepfátvétetek s így csialk az akkori. térképeik alapján tehet megállapítani, hogy az ország területé­nek müvetési, ágiaa szerint való megosz­lása1 igen. kedvező vö t. Mezőgazdasági­lag az akkori országnak csapán egyha- toda volt kihasználatain. Szántóföld volt 16 és félmillió kishoüd, lege ő 7 és iflél- máiiilió, szőlő közel másfél miliő és erdő csaknem 15 müK&ó kishold. A meg nem művelhető temetek jeentős ré­sze mocsár volt, a Hanság, az ecsedi láp, a szárnyéi, mocsár voltak a legna­gyobbak. Már akkoriban megkisére ték a mocsarak le-csapotását. A folyók és a patakok szabályozása kezdetleges volt és árvizek idején szörnyű vö t a pusz­títás. Andikor a Duna szabályozását be­fejezték, 336 ezer mocsaras hold vált termő területté. Legnagyobb ilyirányu munka volt nemcsak hazánkban, hanem az egész világon a Tisza szabályozása, mellyel köze® kétmillió holdnyi termőföld szabadat fö!. A viziköztekedés akkoriban legnagyobbrészt lóvontatta hajókon ment végbe, ami azt jelenti, hogy a lovak a partok mentén húzták a vizen úszó hajót. Az akkori népszámlálási adatok sze­rint tizennégymil.ió téek élt az ország­ban. A lakosság nemzetiségi szempont­ból nagyon tarka volt. A magyarok n lakosság összességének körülbelül 40 százalékát tették, mingyárt utánuk a tótok következtsk 14.7 százalékkal, a szerbek 10.9 százalékkal, a románok 10.6 százalékkal és a németek 9.5 szá­zalékkal1. Vallási szempontból az ország lakos­sága százalékosan igy oszlott meg: ró­mai katolikus 53.3, görögkeeti 15.3, evangélikus református '14.7, görögka­tolikus 7.5, ágostai evangélikus 7.0, ízt. 2.2. ’ ! ' Az ország legnagyobb városa Pest volt, bár az országgyűlés Pozsonyban ülésezett. Pestnek 110.000 lakosa veit, de már akkor is Budával egy városnak tekintették és már Budapest néven is emlegették. A 48-tas Budapestnek esze­rint másfélszázezer lakosa voL és az osztrák-magyar monarchiában a lakos­ság számára nézve mingyárt Bécsután következett. 126 város, 792 mezőváros, 13 ezer 766 falu és 1200 puszta volt az akkori hazában. A teljes politikai jogot élvező nemesség száma több mint hatszázezer főre rúgott. Tízezer tanitjója és 33 ezer­nél több hivatalnoka volt a „90 év eCiőtti országnak, mely kimaritheltetien tárháza volt a természeti javaknak és mégis szegény ország volt. Kossuth Lajos mondotta akkoriban: Ipar nélkül félkarú óriás a nemzet s ez igy is volt. Volt valami "háziipar, igy például a szövés-fonás, de az álta­lános iparosítás munkája csak akkor kezdődött, hogy a félkarú óriás két kar­ral dolgozhasson. Érdekes, hogy há­romszáz serfőző dolgozott az ország­ban, de az igényesebbek mégis az ide­gen, a bajor sört itták. Tizenkilenc cu­korgyár is volt, legnagyobb közülük a pesti, mely 278 munkást foglalkozta­tolt. A malomiparban a vízi és szélmal­mok vezettek, bár már dolgozott a pesti József-malom és a pozsonyi gőzmalom is, melyek a magyar maö^tpar alapját megvetették. Jel emzö, hogy az ország behozatala 68 és fél millió forintot telt ki, a kivitel pedig közei '7.3 míKió forintra rúgott. Szigorú rendelet a halasi járdák tisztántartására A rendőrség közli, hogy szigorú rendelet érkezett a halasi rendőrka­pitánysághoz is a város belterületén levő járdák fokozott tisztántartására. Ezért azuton is felhívják a közön­ség figyelmét}, hogy a háza előtti járdarészt tartea rendben és tisztáin, mert az ez elten vétőket a rend­őrség szigorúan meg fogja bün­tetni. ; i I A lejére esett a cserép — a kórházba kellett szállítani Súlyos baleset történt szerdán dél­ben a Csalogány-u. 15. számú ház­ban. Benedek Józsefné 28 éves ász- szony a ház udvarán kisgyermekét sétáltatta a gyermekkocsival, mikor egy hirtelen szélroham a háztető egyik cserepét kirántotta a tetőből és a szerencsétlen fiatalasszony fe­jére sodorta, majd onnan az a kis­gyermek pólyájára esett. Benedekné vértől boritva, eszmé­letlenül terült el a földön. A házbeliek azonnal értesítették a mentőket, akik ha adéiktalianu a hely­színre mentek és a fiatalasszonyt be­szállították a kórházba, aho' Benedek- nét súlyos zúzott fejsebével ápolás állá vették, majd kötözés után ismét lakására szállították. A hírneves Rád i ó női és gyermek cipők ZOLTÁN cipőüzletében szerezhetők be В havi részletfizetés 6 Képek és rajzok Halas életéből Héjában ne dolgozz, okos embert ne oktass. (Városi jegyzőkönyv IV. kötet 1763. évi címlapján.) Akinél szeret lenni az ember, öröm- ' mel válik ott az idő. Háromszor mérj, egyszer vágj. (Ré­gi ácsok szavajárása. Ha rosszul vág­ják el az épületfát, fel lehet tüzelni.) A szegény ember, amint élhet és j vészen, ád is amiint adhat, nyer, ■ amint lehet. (Városi jegyzőkönyv j 1772. évi 107. lap.) Kutyának, molnárnak otthon a he- \ lye. Több fejben több ész. Ha meghal egy szegény, alig van egy-kettő, ha meghat egy gazdag, teii a temető. Ami fölös, az lefoly. Még engem látsz, nem vakulsz meg. Rossz a fej, ha mindent fél kell írni Akinek tarka a bajusza, tarka an­nak a lelke is. Jó gyereket, szép öregasszonyt ke­veset találsz. Minden ruhát nem akasztanak egy szegre. A szegénynek nincsen ellensége. Zöld füt nem talál december, hív szeretőt a vén ember (Gózon I.) Onnan, ahol nincs éleem, kiéhezik a szere.em. (Gózon I.) Akinek nem inge, ne vegye ma- gáTa. Inkább a ló harapjon meg, mint ember csókoljon meg. Egy kalap nem e.ég két főre. Ha megadod a királynak a kirá­lyét, városnak a városét, senkitől sie félj. (Városi jegyzőkönyv VI. kötet 187. lap. 1771.) Üres konyhának, kamrának, bolond a gazdasszonya. Vén darázs nem eszi a szőlőt; csak körül dongja. Hiába földeden a ménes, a guíya, ha a fejed üres, mint a sósgurgu1- lya, j Aki kerüli a kisbajt, utóbb nagy­ra talál. Ki az eséstől fél, ne menjen a jégre. : } Moso’yog, mint Zseni agara a tej­feles fazékra. Körmeten macska hiába mászik a fára, úgyis visszaesik. Föl se veszi, mint Jónás az üres ku ácsot. Nem tarthat mindég, mint a Monda kemencéje. (Mire megcsinálta, ösz­Néhány tudós nyilatkozata a sok közül: 1 1 j г »... szív, cukor és a 'legkülönbözőbb szervi és idegbajosokon végzett gyó­gyító kísérleteim a müpszcillátor segítségévei messze felülmúlták legvérm,e- sebb reményeimet.« (G. PuppinS, New Medical Rewiéw). »... Számtalan.' a legkülönbözőbb fajtájú, de közöttük is elsősorban Miomájs, Prostata, gyomorfekélyes és súlyos rákos betegeket sikerüt minden műtéti beavatkozás nélkül az oszcillátor segítségével meggyógyítanom.« (Kivonat Sordeüo Attilijnak, a római egyetemi rádiumkórház igazgató tanárának a Kir. Tud. Akadémián tartott előadásából 1937. május 28.) »... A legkülönbözőbb stádiumban tevő máj-, epe- és vesebajosokon vég­zett ellenőrző kísérleteim foöyamán a teljesen gyógyultak száma 83 százalék!, változatlan 11 százalék és csak 6 Százalékban nem sikerűt javulást észlelnem. És ugyanekkor nem egy már operatív stádiumon tut c&vö rákos beteget sike­rült a lánc segítségéve, meggyógyitanom, vagy legalábbis fájdalmait enyhí­tenem.« (Dr. Ch. Perjniau, a párisi k-iidka igazgató tápára.) A „R ADIOSZCÍLLÁTOR“ egy rádiumos telítettségű vékony lánc, amelyet állandóan a nyakon kell viselni. Ara: 18 pengő. Kapható a legtöbb prvosj müszertárban. FÖterakat: VADASZ MIKLÓS orvosi müSzertára,, Budapest, Vilmos császár ut 28. Ttetefon: 120-070 Szédült). Akinek Jézus a barátja, könnyen beszélhet az az Istennel. Fölképeitek, mint Vig János a flas macskát. üt, mint a bo'ond óra. Megérzi, mint macska az esőt. Adj a tótnak szállást, kiver a ház­ból. Csak elmúltává', lehet dicsérni, a napot. j I A bizonyost ne add a bizohytla- j lanért. I Úgy áll, mint Katiba a gyerek. Jó tett helyébe jót ne várj. j Kaparódzik, mint a rihes birka,. Dörgöiődzik, mint a kosfeos ma­! lae. J Gebeszködik, mint a teknősbéka, ; mikor hanyatt fordítják, j Hogyha feltöri a kapanyél tenye­: red, jóizün eszed az érdemlett ke­nyeret. (Bacsó L.) ; Cz. L. Él a - „halott, de a hulla kiléte ismeretlen Rejtélyes ügy fog’alkoztatja a kecs­keméti rendőrséget. Néhány nappal ezelőtt a Benedek-telep közé'ében a vasúti síneken egy összeroncsoltfejü férfiholttestre akadtak a járókelők. A holttest ruhájában több sorsjegyet és egy ezüst cigarettatárcát találtak és ezeknek a’apján indult meg a nyo­mozás. Megállapították, hogy a sors­jegyeket hol vásárolták. Az áruda vezetője szerint Fehér Gusztáv kis­fái kereskedő vásárolta a sorsjegye­ket. Azonnal értesítették Fehér Gusztáv hozzátartozóit, akik közül kelten a holttestben felismerték Fehért. Ezt jelentették az ügyészségnek és már úgy volt, hogy az ügy hamarosan befejeződik. Ekkor a rendőrségen megjelent Fehér Gusztávné és bejelentette, hogy férje él. Elmondotta az asszony, hogy az ura, amikor bent járt Kecs­keméten, este gyalog indult kisfái lakásukra, és a repülőtérnél annyira elfáradt, hogy leült. Amint ott pi­hent, egy ismeretlen ember jött, hoz­zá, megkérdezte, hogy hová megy, mikor megmondta, hogy Kisfáiba tart, hozzácsatakozott és egy dara­bon együtt mentek. Valószínű, hogy az utón lopta ki Fehér Gusztáv zse­béből a tárcát és a sorsjegyeket. A nyomozást folytatják. HARISNYÁT, KEZTYÜT ад ЕМШИСИ! női fehérneműt, tinóm kötött árukat legnagyobb választékban szaküzletünkben talál (Konzum jegyre 6 havi telet) HARISNYABOLT ÍTTTTTnilllH 11ЛЧВ1ИП (Gazdasági Bank épület)

Next

/
Oldalképek
Tartalom