Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-03-23 / 24. szám

március 23 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Halálos baleset áldozata lett a Mollináryk legendás kapitánya Szomorú hír terjedt el mindenfelé, ahol csak 38Jas MoHináry-baka lakik a Magyar Alföldön. A Mo lináry-bakák legendás hírű kapitánya, Thuránszky Ágoston nincs többé az élők sorá­ban. A világháború egyik legrettenthe­tetlenebb tisztje szállt alá vélte a sárba, akit mindig feltétlenül példa­képnek állítanak a beszélgető maj- gyarok. Kapitány ur Thuránszky ra­jongott a magyar bakáért, századá­nak kosztjáról és ruházatáról a leg­nehezebb körülmények között is gon­doskodott. Megfé'.eml'ithelet'en bá­torságával számos baka életét men­tette meg, úgy, hogy emberei ra­jongtak érte. Az elmúlt héten a liftbe akart be­lépni budapesti lakásán, nem vette észre, hogy a lift nincs a földszin­ten és belezuhant a liftaknába,, ahol azonnal meghalt. Halála mindenütt óriási részvétet keltett. Le akari szúrni az ügyfele agy maisai ügyvedet Érdekes ügyben Ítélkezett az el­múlt napokban a félegyházai járás­bíróság. Több hónappal ezelőtt tör­tént, hogy Kiskunmajsán dr Ba'ogh Imre ügyvéd irodájába feldúl tan ro­hant be Halász Alajos magsa; akos, aki azzal kereste az ügyvédet, hogy ,©szúrja. Szerencsére dr Balogh Imre nem tartózkodott otthon, gépírója hiába igyekezett szép szóval el távoli!ani Ha­lász Alajost, az duhajkodni kezdett és csak több járókelő segítségével' sikerült a makacs kliensei e távo­li tani. ] A bíróság ité etében 50 pengő pénz- büntetésre ítélte Halászt, aki felleb­bezett. Kőcseren el egy különös család, amelynek tagjai egy esztendő óta nem szólnak egy szót sem Különös bolondéria rabja lett De­meter Gábor kocséri gazda és csa­ládja. Megfogadták, hogy többé nem beszélnek. Ennek már több mini egy esztendeje s azóta Demeterek senki­hez sem szólnak egy árva szót sem. Azóta többször jártak náluk hivatalos személyek, papok, orvosok, csend­őrök, de senki sem tudta Demeter gazdát, feleségét, fiát és leányát meg­szólaltatni. Az azelőtt jól gazdálkodó Demeter gazda 15 holdas kastély szerű házzal bíró gazdasága, egy év óta, elárvult, | kihalt, pedig benne lakik a gazdája, j A föld parlagon hever. Az istáiéban ’ a 8—10 darab jószág kínjában a já­szolt megette, alattuk méterv-astag- ságra gyűlt a trágya s a,z udvíart benőtte a gaz. A csont-bőr jószágokat azután a rokonok elvitték, nehogy éhen pusztuljanak. Fiukat tavaly besorozták katoná­nak. Nem akart bevonulni, de a csendőrök elvitték. A katonaságnál azután mgszó'ait és katonatársai sze­rint kifogástalan katona; lelt belőle. Pár hónap múlva azonban mint csa­lád fen tartót hazaengedték s midőn átlépte a kocséri határt, újra némává lett s az azelőtt szorgalmas, erőtel­jes 24 éves ember azóta a család többi tagjaival bezárkózik a> lakásba és nem csinál semmit. A gazdaságban egyébként a roko­nok fognak hozzá a gazdálkodáshoz, de Demeterek velük sem állnak szóba. Dr. Kiss István esperes-plébános hatalmas beszéde a Legényegylet díszgyü/ésen a mai kor problémáiról A Kiskunhalasi Kathofflms Legény- egylet vasárnap délután 5 órai kezdettel műsoros diszielőadáSt rendezett, amelyet nagyszámú közönség hallgatott végig. A műsort Peics Anitái tag nagyhatású szavalata vezette be, aki Harsányi La­jos: »Polgár, nem hallod a haramigszót?« dmü versét szavalta. Az Iparos Dalkar Beethoven egyik remekművét énekelte (Himnusz az éjhez). Ezután került sor a díszelőadás ünnepi eseményére, Kiss István kimszentmiktósi esperes-plébános nagyhatású, gondolatokban gazdag elő­adására, aki korunk legégetőbb problé­máiról tartott avatotthangu előadást: »A mai korban — mondotta, — sú­lyos problémák viharzanak el fejünk felett és ezeket észre nem venni bűn volna és öngyilkosság. Ha élni akarunk és kivivni a szebb jövőt, akkor szembe kell nézni ezekkel és megkeresni a megoldást. , , ^ A szociális el’entéíek talán sohasem voltak annyim kié’ezettek, mint nap­ijainkban. Pedig azok a mondvacsinált korlátok, melyek a grófot elválasztják a nem gróftól, a gazdagot a szegénytől, úgyis hamarosan megszűnnek. Csiak egy korlátot kell ledöntenünk: a müveitssg- beli különbségek korlátját! Ha az iparos társadalmunk a műveltségben ©gyra-ngra [kerülne a nemzet nagy átlagával, akkor megszűnne bennük az az »alaosoinyren- düségi érzés«, mely mostanában mjég oly sok derék iparost és földművest fél­szeggé és ügyetlenné tesz, ha művelitek j társaságába kerül. A nemzeti eszme korunknak a legtöb­bet hangoztatott és legelterjedtebb áramlata. Az egész világ a nemzeti esz­me hirdetésétől hangos. Milliók lelke­sednek érte. És mégis azt kell monda- . mink, hogy éppen ez a nemzeti eszme szörnyű válságban van és ha idejekorán nem szorítják helyes mederbe, akkor napjai meg vannak Számlálva. A féktelen nemzeti eszme napjainkban szebbe á-l.t- ja a hazát és az Istent. Az emberek millióit a legszörnyübb lelki probléma elé állítja: választani, hogy a hazáját szeretijobban, vagy a vallását. Pedig az ember természete szerint a vallás támasza és al3pjia minden hazaszeretet­nek. A fékte.en nemzeti eszme megha­sonlásba kergeti a becsü’etére valamit is adó embert. Eddig az adott szót szentnek tartottuk. A szerződésekben bíztunk. A politikai tárgyalásoktól ered­ményt is vártunk. És most arra 'fanati­zálják az embereket, hogy a hazájukért képesek legyenek minden jieiémtéJsmség- re. Az adott szó csak arra való. hogy a másik nemzetet megcsaljuk vele. Ha kell, csa’unk, rabiunk és gyilko'unk a hazánkért... És az az ember, aki visz- sziariad a jelemtelenségtőt, aki borzad a kétszínűségtől, — az kétségbeesik, hogy képesbe ő úgy szeretni a hazáját, ahogy azt a nemzeti eszme tébolyult­jai kívánják?! Eb a lelki konfliktus, amelybe a túlzó nemzeti eszme kergeti éppen az hű­bériség legjobbjait, megássa annak a sírját, hacsak idejekorán meg nem tisz­tul a túlzásoktól. Következhet egy szörnyű visszahatás, mely rombadönt nemzetekett és kiöli a szivekből a haza­Bútorát legolcsóbban 12 havi konium rébZ- leire szerezheti be SNSEL JÓZSEF nagyaranyéremmel kitüntetett müasztalos butorraktárában Szilády Áron ncca 11 (Régi posta épület) Tanulót felveszek szeretet utolsó csiráit is. Ettől csak úgy menekülhetünk meg, ha a keresz­tény világiéi fogás alapj ára helyezke­dünk. Isten akarata az, hogy ftz emberi­ség nemzetekre tagozódjék. Mindén nemzet elé valami hivatást tűzött a Gondviselés és addig nem pusztulhat el, mig hivatását betölti. De amint az egyes embernek is tekintettel kell fen­nie a másikra és nem keresheti boldo­gulását a másik letiprásával, ugyanez Iá® a nemzetekre és népekre is.« A szárnyaiban hatalmas eőadást fe.- felhangzó tapsviharok szakították meg- Ujra félbe. A beszéd után az Iparos Daikar Szen­té Sándor vezényletével egy népdalegy­veleget adott elő, majd egy eucharisz­tikus színdarab-, »A mi kenyerűnk« ke­rült színre. Méltóan járult hozzá az ünnepi hangulathoz Simon Gábor sza­valat és Kőrös József káplán vezény­letével a Legényegylet férfikarának Eucharisztikus Himnusza. A pompás elő­adás gazdag élményt jelentett az ösz- szes megjelentek számára-. Filléres gyors indul Halasról a tenyészállatvásárra Hivatalos helyrő1 közfek Vélünk, hogy a MÁV igazgatósága március 27-én, vasárnap a t-enyészáö-atvásár megtekintésére filléres vonatot indit. A fillér vonat menetjegyeit a helyi hivatalos menetjegyirodában és az áilomáspénztárnái árusitják. A filléres gyors Bajáról indul és Kiskunhalas, Soltyadkert és Kiskörös­ről is vesz fel utasokat. Hatásról in­dul reggel 8 óra 30 perckor, Buda­pestről visszaindul éjféli 11 óra 20 perckor. A menetdij 3 pengő 10 fil­lér, a kiállítási belépőjegy ára pedig 1 P 60 fillér. Akinek tollat szórtak útjára az angyalok... A napokban a nagykőrösi piacon feltűnt egy ismeretlen férfi, aki na­gyobb mennyiségi tollat áru t. Iga­zolásra szólították fel s az ismeretién ember Szabó Istvánnak mondotta magát. Előadta, hogy tanyán lakik, felesége beteg és orvosságra kell a toll ára. A detektívek erre közölték vele, hogy kimennek tanyai rakására hely­színi szemlére. A tolláruió ember azonban útközben bevallotta., hogy mesét mondott, ö nem Szabó István, hanem K. Tóth László ceglédi la­kos. A toll eredetér® azt adta elő, hogy azt hazafelé haladva, az országúton találta, az angya’ok hullajtottak elé­be, hogy tudjon valamit kezdeni. Gyereiehhellüra üaküeetak a ház padlásán Titokzatos eset foglalkoztatja, a ba­jai rendőrség bűnügyi osztályát. Az egyik bajai ház padlásán gyer­mekim.Iára, bukkantak és most folyik a nyomozás annak megállapítására, ki helyezte el ott a gyermekholt­testet? A padláson az egyik cselédeány valami után kutatott, amikor a ház- beliek velőtrázó sikolyra lettek fi­gyelmesek. A sikoly a padlásról tört elő. ^ Azonnal felsiettek a házbeüek a padlásra, hol a cs-e'édlteányt ájultain találták. Kiviitték a levegőre, ahol ké­sőbb magához térve egész testében remegve adta elő, hogy a padlás egyik zugában elrejtve egy gyermék- hullára bukkant. A házbeiek azonnal értesítették a rendőrséget a borzalmas le'etről. A rendőrség azonnai ki is szállott a helyszínre és az ügyészség utasítására a gyermekholtte-stet. a kórház hulla- kamrájába szállíttatta., hol azt a mai nap folyamán fogják felkoncolni, a halál okának megá iapitása, végett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom