Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-03-19 / 23. szám

március 19 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Teleki Mihály gróf a Csipkeházért Ismeretes, hogy a Külkereskedelmi Hivatal ötezer pengővel járni hozzá a Csipkeház bővítéséhez. Az adomány ki- eszközlésében részt vett Te'eki Mihály gróf országgyűlési képviselő is, aki közösen Fekete Imre dr polgármester­rel, hívta fél a Külkereskedelmi Hivatal figyelmét a Csipkeház jelemtt őségére. | Városunk országgyűlési képviselője, j mint minden halasi problémát, a Csip- j keház ügyét is nagy figyelemmel kiséri és örül annak, hogy a Csipkéüláz bőví­tése olyan stádiumba jutott, hogy már az építési munkálatokat kiírhatják. Tűz volt szerdán egy Ősz nccai házban i Szerdán délután negyed négy óra tájban értesítették a tűzoltóságot, hogy az alsóváros! iskola me lett ile- vö Ősz utcában kigyulladt Dómján Imre kocsifényező háza. A tűzoltóság teljes kőszeneiben ha­'adékta'anu- a helyszínen termett, mi- ’ re azonban a helyszínre értek, a kö- ■ zeii házak lakói már él is oltották a tüzet. A háznak csak a teteje égett i meg. I A vizsgádat a tűz okának kiden- j tésére megindult. i Megugrottak a lovak — összezuzódott a kocsis feje Csaknem su’yos kimeheíe’ü ba'eset történt a tűzoltó laktanya e ott szer­dán dé után. Karnóczi György 49éves keceli gazdasági cse'éd kocsivá1 hur- colkodott uj ha'asi szolgáíathel'yéie, amikor észrevette, hogy a gyepi öszár megakadt a kocsin. Leszállt, hogy aiz igazítást elvégezze, mikor a lovak hirtelen megugrottak és Karnóezit; a kövezetre vágták. A szerencsétlenül járt gazdasági cse’éd vérző fejjel te­rült el a kövezeten.A mentők azon­nal első segéyben részesítették és beszállították a kórházba. Képek és rajzok Halas életéből MqitréfMjc néhány Aspirin tabletta .... és a rheumatikus fájdalmak szűnnek, meghűlés, fejfájás elmúlik. Az Aspirin tökéletes hatását és régen bevált összetételének állandóságát külön­leges gyártási eljárás biztosítja, a tabletták valódiságáért pedig a rápréselt »йоу«4«-kereszt szavatol. Éneikül nine» Asplrln-tabletta. ASPIRIN tabletták a »Öűyeti-kereszttel. Két halasi gazdálkodó nyerte a második dijat az országos tejtisztasági versenyen Napi 48 és fél kg. tejet ad egy bácsalmási kisgazda tehene Az Országos Tejpropaganda BizOlt- ság a szarvasmarha tenyésztő egye­sületek és szövetségek és a földmü- ve'ésügyi mhísztérium támogatásával 1936. évi október 1-től 1937. évi ok­tóber 1-ig terjedő időben rendezték meg a VI. magyar országos tej tiszta­sági versenyt, amely meg tepe tésszerü ha'asi sikereket hozott. Ugyanis most készült el a díjazási lista, amelynek kapcsán a bizottság döntése szerint az országos verseny első diját a kisszállás! uradalom nyer­te, de a második dijat két halasi tejtermelő gazda között osztották el, I Borisz József és F. Nagy Lajos gaz- | dálkodók között. Ugyancsak e versennyel párhuzam­ban egy másik verseny is folyt, a mely szintén a déli részeknek hozott diadalt. Ugyanis egy bácsalmási kis­gazda »Börcsög V.« nevű saját te­nyésztésű tehene újabb rekordot ál látott fel, mert a legutóbbi ellenőr­zések idején napi 48.5 kg. tejhozam- mial felállította a délvidéki szajrvas- márha tenyésztés újabb rekordját. Tudni kell ehhez azt is, hogy az ed­digi rekordot Puhl Pál nagybirtokos telecskai gazdaságának Borcsa VI. nevű tehene tartotta napi 45.2 kg. tej hozam mai. TARY URAM SZERENCSÉJE Török István két akónyi vett borát Тагу István főbíró az 1768-ik esztendő­ben elkobozta. István bácsi nemhogy engedett vagy apellált volna, hanem Király János hadnagyot megíaszigálta. Amikor ezért árisíomjnjal ijesztate t, a városi jegyzőkönyv V. kötet 102-ik lap- j ján, amint olvasható: »Kezeinek id© s tova hányása, tes­tének — nagy kiáltozásokkal és teli Jó­tokkal való kerenyé'ése között meg­újította mosdaiian szavát: hogy ő az áristomba nem mjegy, eb megy, eb megy, eb megy, az is huncut,aki megy! Isten Szentháromság uttse nem mék! Igyatok, ott a bor; — igyátok, rámsaok- fcatok már, ő—ü! Csak kelek tartja mar gát valaminek, én sem vagyok disznó- pásztor. Ihatnék kegye'metek belütö — ahall Nékem bizony sem egyik, sem másik nem földesurajnj! i Mely nyilvánvaló vakmerő mocskoló- dását a törvényszék nem hallgathatván Török Istvánnak, a Törvényszéknek vio- lációjáért most mindjárt szenvedendő 25 pálcákra ítéltetett, meg is vezettetett, de azon jobbítások alatt is nem hogy megalászodott volna, sót vakmerőségé­nek nagyobb tanúbizonyságára azt kiál­tozta: Itt van Тагу uram pecsenyéjei, egye meg kad! i ji [ Végződvén az executió, ugyancsak 8 órákig estve áristomot szenvedett, az- : tán szabadon bocsáttatott.« MUSTAFFA BASA PÉNZÉT ELOROZZAK 1744 okt. 17-én történt (L városi jegy­zőkönyv VI. kötet 210—11. lapjain): »hogy bizonyos Török birodalomban ; való Mustaffa Basa, vé’e lévői janicsár társával Gál napján Vác városában ce­lebrál taíolt vásárról hazaié é utazván, j Kiskőrös és Halasi határokhoz érkezvén, valamely útonálló tolvajok tál — társa j agyonlövetelt, maga pedig a nagy féle- j lemnek miatta kocsijából leugorván, Ha- ; íiasra bésza’adoft, azonban a gyilkosok ; mindenét felprédálván, 2637 forintját ei- ragadozták.« HITVESEK UTÁN KELL NÉZNI Az 1768. évi városi jegyzőkönyv 266. ' lapján olvashatók az alábbi sorok: j «Bindis István, Szabó Mihály és Üres juhászáé magok hit»e:ek nélkül itt tar- j tózkodni tapasztaltatván, indicraliter ad- ! mőnesztáltattak, hogy bitve:ek után lás- i aanak, különben hitszegő életek mások- j nak botránkozására a városban meg j nem engedtetik.« HOGY AZ ÉLŐ FÖLD NE SZORITTASSÉK... Az 1769. évi jegyzőkönyv 43-ik lapján 1 olvasható : »Zama István (kálvinista) zsellér ins- \ táüja, hogy Lakos András eladó h.á- ; zát megvehesse, de mivel a Nem)05 Та- | nácinak régtől fogva meghatározott ; akaratja azt tartaná, hogy a város jö- j vevényekkel ne szaporittassék, hogy az : élő föld ne szorittassék; azért Zana Istvánnak a háznak megvéle'ére enge- í delem nem adatik.« i (Folytatjuk). Cz. L. шрамом őszi vetések tavaszi ápolása és fejtrágyázása A nappali feimeegedések és az éjjeli fagyok erősen megcsigázzák az őszi vetéseket, különösen azokat, amelyek az ősz folyamán nem tudtak kellőképen knegerősödn-i s az erősebb fagyok még felfagyásokat is okozhatnak, amiből nagy kár származik a gazdára. Éppen ezért fölhívjuk a gazdák figye mét, hogy mihelyt az időjárás annyira fémelegszik, hogy vetéseiket összejárhatják, azonnal a legpontosabban szemléljék meg a ve­téseket és ahol felfagyásokat tapasz tat­nak, azonnal járassák meg nehéz hen­gerrel. A henger ezé s célja az, hogy a talajt odanyomjuk a növényzet megla­zult és sokszor a fagyok áltat elszakí­tott gyökér Zeitéhez, hogy újabb gyöke­rek hajtását ezáltal elősegítsük. Az ilyen vetéseket föl té t énül fej trágy ázzak és pedig adjunk egy kát. holdra ,40- 50 kg. péti só műtrágyát. A hengerezés után kb. 10 napra kiszórhatjuk a (péti sót egyenletesen és könnyű, magtartó fogassa! a talajba fogasoljuk. A fogaso- lást azért nem szabad hamarább végez­ni, hogy kteüő idő álljon rendelkezésre és hogy a növényzet uj gyökérzetet hajtson. A gyengén fejlődő őszi vetése­ket is nagyon ajánlatos tavasszal fej- trágyázni, amit ugyancsak kaf. holdan­ként 40—50 kg. péti só felülszórásával végzünk. Erre azért van szükség, mert a növényzet az ősz folyamán a talaj felső rétegének salétromkészteitét, tehát nitrogénjét igyekszik felhasználni. A fe» nem használt nitrogént pedig a késő őszi és a téü csapadékokkal a, talaj mé­lyebb rétegébe lugozódik ki. A fejtrágyázásra fordított költség bő­ségesen megtérül azáltal, hogy a gyen­ge növényzetet megerősítjük, fejlődését elősegítjük, aminek következménye a megfelelő terméshozam és a jó minőség. Tehát, ha észrevesszük, hogy vetése­ink felfagytak, vagy gyengék, azonnal végezzük az ápolási munkálatokat .és a fejtrágyázást. Sz. L. — Akkord munkánál is Ьг keli tar­tani a min.mális bérekét. Munkáskö­rökben panaszkodnak, hogy ott, ahoi akkordbéreket fizetnek, nem tudják megkeresni a megállapított minimális béreket sem. Az egységárakat sok helyen olyan alacsonyan áüKapitják meg, hogy igy módjukban legyen a minimális munkabérekre vonatkozó kormányrendeletet kijátszani. Most újabb rendelet jelent meg, amely szé- rint a legkisebb munkabérek az ak­kordmunkára is vonatkoznak o’ykép- pen, hogy az akkordi keresetnek egy órára eső hányada nem lehet keve­sebb, mint a megfelelő legkisebb órabér. ' i J j HARISNYÁT, KEZTYLJT ,е8па8у®ьь választékban HARiSNYABOLT ....„....................szaküzletünkben talál тзшззВаЯ^втштяш^Ю!шЯ női íehérneműt, finom kötött árukat (Konzum jegyre 6 havi fÓSZlBt) (Gazdasági Bank épület)

Next

/
Oldalképek
Tartalom