Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)
1938-03-09 / 20. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE március 9 AZ IDEI FARSANG NEM JÓ ÜZLET VOLT A HALASI KERESKEDŐKNEK Az idei farsang sem tartott tehát örökké, bármily hosszú is volt... Nem tartott örökké, de nem is multa felül rövidebb é’etü elődjeit. Sőt! A kereskedők ®s iparosok legalább is arról panaszkodnak, hogy hasztalan volt hosszú a farsang és hirdettek щ meghívók szombatra vagy vasárnapra több bált is, nem volt igazi farsang az idei. Pedig az ő véleményükre adni kell, mert az üzletek forgalma mindenkor fokmérője az igazi farsangnak, a haímisitat'an, gondtalan jókedvnek. A mostani farsang nem hozott nagyobb forgalmat ia halasi kereskedőknek. Már pedig az az igazi farsang, amikor az emberek sok pénzt költenek Karnevál herceg tiszteletére. Felkerestünk néhány halasi kereskedőt és iparost, hogy beszámolhassunk arról, mit vásároltak a bátazó urak és hölgyek; s jelentette valamit Halas gazdasági életében az idei hosszú farsang? Az egyik rőföskereskedő a következőket mondja: — Mi ráfizettünk az idei farsangra.1 Szebbnél-szebb farsangi árut halmoztunk össze, s a felén sem tudtunk tu'adni. Mintha csak minden ember ä tavalyi ruhájában bálozott volna. Hasonlóképpen beszél a cipöker«skedö is: — Rég ;nem emlékszem ilyen gyenge forgalmú farsangi vásárra); Az idén nem volt keletijük a szép báli cipőknek. Még szerencsénk, hogy a szezonvégi kiárusításkor — ha kevés pénzért is — de megszabadultunk a farsangi szezonra elkészített áruink egy részétől. Egy jónevü szabómester a következőket panaszosa: — Az idén karácsony után azonnal megkezdődött a »holt« szezon. Nagyon kevés ember táncolt — sajnos — a mostani farsangi bálokon uj ruhában. De sorra panaszkodik a többi iparos és kereskedő is az idei farsangra. A vendéglők, kiskorcsmák és mulatók tulajdonosai pedig va!(amenynyien megállapítják, hogy az idei farsang nem váltotta be a várakozást Mi volt ennek a »gyenge« forgalomnak az oka? Aligha az, hogy az emberek leszoktok volna a mutatásról, gondtalan farsangolásról. S azt sem hisszük, hogy nem köl ten ének, ha volna miből... A dráguló élet volt alighanem az oka annak, hogy a halasiak kevesebb pénzt költöttek él az idei farsangkor, s kevesebb pezsgő® üveg durrant az idei báli ^szakákon. > Kutyaharapást szőrével. Egy tanyai kutyaharapás mnlatságos története és szomorú következményei Pásztor Mihály jómódú felsőtanyai gazda ellen gondatlanságból okozott súlyos testi sértis miatt emelt vádat az ügyészség, mert kutyája meg harapta Kovács Abrahám gazdát, aki olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy lába megbénult. A 71 éves, görnyedt hátú, törődött Pásztor Mihály jóizü bőbeszédűséggel meséli el a tegaprótékosabb részletezéssel, hogyan is történt a »nagy eset.« — Hát az úgy volt kéremalássan, hogy a vásárba akartunk menni. Solt- vadkerten volt teccik tudni akkor vásár, oda akartunk menni. Gondoltuk vóna, hogy e’adljuk a tehenünket, oszt veszünk másikat. A fiam már elment, a tehenet meg előre vitte a nóném- asszony unokájának a keresztapja... Nem, mégsem úgy volt. A komám nénjének az unokája... de mégsem ... az unokám keresztapjának a nénjjeasszonya... Kifogy a rokonsági kapcsolatok zűrzavaros variációjából, lemondóan legyint a kezével, '»horgasztfa a fejét. Menthetetlenül be'ezavarodott a családfa ága-bogaiba. A tanácselnök segiti ki: Hülgyfodrászatomat Avar ucca 4 szám alól Kossuth ucca 15 szám alá (gimnáziummal szemben) helyeztem át és a legkényesebb igé« nyékét is kielégítően rendeztem be. Tartás ondolálást Dauer a legkitűnőbb szerekkel 6 P»ért szavatossággal készítek. Szives pártfogást kér tisztelettel Gsánylné, Sárközy Margit hölgyfodrász — Ne tegyen fel hát magának ilyen problémákat, ha nem tudja megmondani. Azt mondja el, hogy volt az a kutyaharapás. — Ahogy éppen készülődünk, a feleségem meg még a tehenet- fejté, teccik tudni, mert van több tehenünk és akkor is ő fejte a tarkát beköszön az udvarra a sógor, már mint Abris sógor. Megkérdezi: Menteké a vásárba. Mondom: Megyünk. Aszongya: Elvinnétek-é? Mondom: Van hely a szekérbe, elviszünk mi. No hát, ahogy készülünk, én Szer- számozom a lovakat, ő meg addig leült az istá’ló eíibe egy kis székre. Van egy kutyám, nagyon derék, régi állat, teccik tudni, még akkor szereztem ... és itt jön közbevelőleg a derék, jóravao kutya genealógiája. — Ábris sógor akkor elkezdett játszani a kutya két kis kölyökivel. Egyszer csak hallom a szekér meló’-', hogy a kutya kölyke elvisongatta magát. Mert az Abris meghúzta játszásban a fű it... de mégsem a fülit, ta'án a farkát... vagy mégis a fülűt, Talán a farkát... vagy mégis a fülit, farkát... farkát... fülit. A tárgyalóterem közönsége hangos derü’éssel fogadja az öTeg gazda újabb nagy tépelődését, amely most fontosabb számára, mint a legfontosabb vüágprob'éma is: a fülit huzta-é meg a kutyakölyöknek az Abris sógor, vagy a farkát... ? — Akkor ott vo't megkötözve egy fánál az anyjok a kölyköknek. Vót oda vagy 15 lépésnyire, vagy mégis csak 12 forma... nem a, megvót m a 15 lépésnyi — dönti el az egyoldalú vitát a maga javára. Ahogy meghallja, hogy visongat a kölyke, olyan ingerültség jött rá, hogy nagyot vakkant, elszakijja a szíjat, rohan az Abrishoz, oszt beje a lábába, Az meg feikapkodta a lábát, nem is nagyon harapta az meg, a’ig látszott a foga helye. A sérült gazdát Pásztor Mihály és felesége gondos házi gyógykezelésben részesítették, kimosták a sebet, azután ölomecetes borogatást raktak rá és tisztei ronggyal bekötözték. Elmentek azután a vásárba, de Kovács Abrahám nem akart orvoshoz menni. — Eocer nap asztán jön a feleségem, aszongya, hogy az Ábris felesége aszonta neki, hogy nem gyógyul a seb, kutya szőrit keltene rálakni. Adjunk mi szőrt a kutyáinkéból, hisz a harapta meg. De minden résziből legyen, mert csak úgy használ az. Én gondoltam, hogy há- szien, ha nekik jó, nekem is jó, kö- rülnyirtam az egész kutyát, a szőrit, jól elvegyitettem, aztán adtam én nekik vagy egy jó marokkal. Vagy ta- i Ián több is volt a, nem tudom már. A feleségem elmondta nekem, hogy a szőrt belerakták egy cserépbe, megpörkölték, a hamuját aztán meg jól belenyomkodták a kutya foga helyeibe, kettévágtok tetejibe egy fehér babot, azzlal lenyomkodták, oszt bekötözték. A furcsa gyógyítási mód következtében a seb inficiálódott és Kovács Abrahámot kórházba kellett száUtáni. Kilenc napig ápolták a kórházban, de a kutya szőrével való gyógyítás következményeit elhárítani már nem lehetett. Kovács Abrahám lába megbénult és azóta csak majnkón tud járni. 1 'I 1 Több tanút hallgatott ki a bíróság a nagy kutya-ügyben és végül Ítéletében 20 pengő pénzbüntetésre ítélte Pásztor Mihályt, az itéet végrehajtását azonban 3 évi próbaidőre felfüggesztette.----- ■ TV-: ...........------------------------- - -r------AZ UTOLSÓ BÉKEÉV TallózásoK a Helyi Értesítő 1913. évi évfolyamában MIT ÍRTAK A TANGÓRÓL 1913-BAN? »Tangó láz van most Budapesten. Erős és nagyon általános az érdeklődés az uj tánc iránt, olyan, aminö rég nyilvánult meg. Szép tánc a tangó. So,k változatos és kedves figurája van. Van aztán egy csomó egészen groteszk és müatságos is. A lábszárak о alakú csúszó és forduló mozdulatai, például, amelyekre oly sok ifjú ur annyi természetes hajlandóságot mutat. Néha egy pár úgy hajol meg, mntha egy zsebkendőt ejtettek volna el s tánc közben azt akarnák felemelni. Sok igen groteszk és félszeg mozdulat van, de sok szép is. Csak egy kis bajj van. Nehéz a tánc. Az ember elnézi a táncos párokat, amint komor, gondterhes arccal bámulnak a padlóra, mintha ott a szőnyegen kotíiaapokrai volna kiterítve a tangó koreográfiája. . Huszonnyolc vagy talán meg több figurát fejben tartani, bizony nem könnyű mulatság. S bizony még a nagyon rutinos táncosoknak is nagyon kell vigyáznlok, hogy el ne tévesszék a dolgok egymásutánját.« AZ ÜSTÖKÖS »Egyik nap este fél 7 óra tájban egy rendkívüli természeti tünemény jelent meg az égboltozaton: egy meglehetősen erős fényű üstökös csll’ag merőlegesen ha’adt a láthajtár felé és fél nyolc óra tájban tűnt el szemeink elöl. A ritka égi vendéget] nagyon sokan látták és ma már megindultok a jóslások a nép között, amely az üstökös csfl'ag megjelenését háború, dögha'ál vagy más csapással hozza összefüggésbe.« BÚCSÚZTATÓ, MELY SZERINT 1913-NÄL ROSSZABB ESZTENDŐ MAR NEM JÖHET Érdekesség kedvéért közöljük azt a búcsúztatót, amellyel a Helyi Értesítő elköszönt az 1913. esztendőtől. Kitűnik ebből, hogy a békeévek között is volt olyan, amely nem volt fenékig tejfel, gond, baj, csapások voltok akkor is, nem csak a mai időkben. Az volt: a vélemény, hogy ennél az esztendőnél rosszabb már nem is jöhet, mert lehetetlen a fokozása. Hát az Idők a’aposan rácáfoltak erre és megmutatták, hogy nincs lehetetlen. De álljon itt a cikk: »Az esztendő a végéhez közeledik. Soha még esztendő végét olyan mohón nem vártuk, soha még esztendő elmúlását olyan vágyakozva nem óhajtottuk, mint a kedves 13-<as esztendőnek a végét. Vigye az ördög, pusztuljon és tűnjön el az idők végtelenségében és még az emlékét is ki kellene törö'ni az emberek leikéből. Mi minden volt ebben az esztendőben? Hát erről köteleket lehetne jrni. Az ország két harmadrészét elemi csapások sújtották. Árvizek, felhőszakadások, jégverés, tűz elpusztította a termést, nyomorban hagyta a gardákat és tönkre tette még a jövő év reménységét is. Háború, ko’erajárvány, pénzinség, munkanélküliség, ezer és miliő balszerencse üldözött bennünket és mos^tj itt állunk szegényesen, lerongyolódva a kemény, zordon tél előtt. Egyetlen tét 'kezdet© ilyen félelmetés nem volt még. Nem egy országrész, de az egész ország beteg, nem egy társadalmi osztály, de az egész társadalom ínséget szenved. A nyomor tele, a szenvedés, a nélkülözés szomorú időszaka lesz. Az emberiségnek a legnagyobb áldása a remény és soha a reményeknek olyan tömege nem várt ujj esztendőt, mint most. És akármilyen is tesz az uj1 esztendő, azt merjük hinni, hogy a mostaninál rosszabb nem lesz, mert az olyan rossz volt, hogy már minden fokozás lehetetlen.« köszönetnyilvánítás Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak, ismerősöknek és a tanári karnak, kik felejthetetlen jó fiunk, 'testvérünk temetésén resztvettek s ezáltal mérhetetlen fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét, KIS B. ISTVÁN és családja. Megnyílt Záborszki-cukrászda helyén cukrászda U] vezetés. UJ készítmények. Lakodalmakra, teaestélyekre, névnapokra sütemények, torták készítését vállalja.
