Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1938 (38. évfolyam, 1-105. szám)

1938-02-26 / 17. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 26 Uj középiskolák a gazdasági élet és a nevelésügy szolgálatában A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter szerdán két törvényjavaslatot ter­jesztett a képviselőház elé, amely­nek életbeléptetésével a középiskolai oktatás rendszerét akarja a mai élet szükségleteinek megfelelőén átalakí­tani. Az egyik törvényjavaslat a gya­korlati irányú középiskoláról, a másik pedig a népiskolai tanítóképzésről szól. Ezek szerint, a középiskolának há­rom faja lesz:- elmé'eti irányú gim­názium, gyakorlati iránya líceum és , gyakorlati irányú gazdasági középis. i kola s ennek keretében a mezőgaz- ; dasági, ipari és kereskedelmi közép- s iskola. A két utóbbi iskolafajtára — éppen a gyakorlati pályára való ne­velés miatt — csak a gimnázium vagy a polgári iskola alsó négy osztályá­nak sikeres elvégzése után vehetők fel a tanulók, akik azután érettségi vizsgálat letevésére jogosultak. Ezek­ben az iskolákban magán tanulás: nincs. A líceumra — mondja a javaslat — azért van szükség, mert a nép­iskolai tanítóval szemben egyre fo­kozódó igények, a tanítóképzés idő­tartamának kibővítését követelik. Négy líceum és két akadémiai évvel hatéves lesz a tanítóképzés. A női gazdasági középiskoláik, ha­sonlóan a líceumhoz, azt célozzák, hogy a nők eltereltessenek a tudomá­nyos pályákról a gyakorlati pályák felé. i ( Képek és rajzok Halas életéből LÁTOGATOK Egyik tiaeakétökrü halasi gazda így búcsúzott el háromnapos vendéglátó atyjafiától: — Hát tik mikor gyűltök? — Mjajd egy szőr ott termünk! Még mög is untok! — ügy lóimé jó, ha legalább egy hetet töüenétökí Egyszer aztán ökrös szekérbe fogva el is indultak a íátoga.tásí; visszaadni, — feleségestöí, a családnak pedig meg­hagyták, hogy egyhamar ne is várják Qket haza. Mlég a kutyát is a szekérhez kötötték. : Megölelték őket a leszálláskor. — Csakhogy itt vágytok vajhára! De пещ is möntök ám eí innen egy- hamarjába! í — Nincs is szándékunkban! ; — No akkor kerüíjetök beljebb! Kitűnő ellátást kaptak. Másnap átjöt­tek a szomszédos tanyabeliek is^ aztán együtt ettek-ittjak. Még a nóta. is elő­buggyant. Harmadnaptól kezdve ők vet­ték. sorra a szomszédokat. Eszem-iszom, dalolás mindenütt. Egyszer, úgy й 7-dk napon azt mond­ja, a vendég az atyjafiának: ■ — Még a nótámat ©1 nem találod, addig пещ mögyünk haza! Mögu átüt­jük mjagunkaí! i , , , , ( , r . I •diimpfat MINDEN HÁZBAN SUGÁRZÓ.HAA SÜTEMÉNYEK SUTÖPORRAL KÉSZÜLNÉK — Dehogy ununk mink mög bemet ö­kiet! (gondolta, majd csak eltalálja a nótáját), i ■ i ; > A másik hét végéig mindég próbál­gatta az atyafi kom®, de csak azt a választ kapta: Ez se az, — az se az! A harmadik héten kieresztett az idő. Azt mondja a. gazda; a cselédeknek: i — Fogjátok be az ökröket, aztán próbáljátok mog, hogy bee mén-e már az eke a földbe! Amint az igák a 'tanyaudvarbői 'ki­indulnak, elkezd ám az ©gyík taligaten­gő nyikorogni. Erre a vendég felkiál­tott: i ' — No annyukom, készülj! Már most tovább nem maradhatunk! Ez ám az én nótám l 1 < , ! Megköszönték a vendéglátást s felhaj­tottak. ■ t 1 . i AKI TÖBB NYELVEN TUDOTT, MINT SZILADY ÁRON Meghitt embere volt Szilédy Áronnak Hiathá|zi Sándor, kit a gazdálkodás kö­rüli dolgokban is gyakran segítségül hivott a tudós pap. Egyszer, agy a török-orosz háború idején, amint értekeznek a pirtói tanyán egy vén eperfa alatt, látják, hogy egy különös öltözetű ember közeledik felé­jük. Sándor bácsi sp io nná к nézte a jö­vevényt, kit a tanya végénél Klári néni szólított meg. Négyféle nye-rven is tuda­kolta tőé, hogy mi járatban vám, de a jövevény nem. feleli. Klári néni erre oda­vezette az embert Áron bátyjához, ki szintén előszedegetíe nyelvtudományát, de hi áb a . I j ; — Sándor! Adjon csak neki két jó pofont, — mondja Szdády Hatház inak, — a méregtől nekipiruWa, — már ti- | zenhét nyélven szóltam hozzá, de nem iákarja érteni! Sándor bácsi lekente a két pofont, mire a jövevény ékes magyar nyelven megszólalt: ! — Ejnye barátom, még ilyen két pofont nem kaptam az életemben! Szilády Áron pedig igy szóit: — NO' Sándor barátom, nem is gon­doltam volna, hogy maga több nyelven tud, mint én! r Ä TANÍTÓ ELŐTT 1 Elemi iskolás korában sokat fukuzál! Hatháizi Béni, mert igen félt a tanító­jától, Zsoldos Lajos bácsitól, aki sűrűn elverte. , , : H® szülei kérdezték, hogy: — mért nem akarsz te oskolába; mönni? — a felelet mindig ugyanaz volt; — Mert a Zsoldos mindég szekál!! Egyszer, mikor már a szülei is sokall­ták a fukuzálást, feliment a fiúvá» az apja is az iskolába s igy kezdte a; Szót; — Tanító цг! Ez a gyerök mindig panaszkodik, hogy szekálja! Azért nem akar gyünni oskolába! — Úgy Sándor bácsi?... — szólalt meg Zsoldos. Aztán ránéz a gyerekre Halasi Takarékpénztár Alapítva 1872 év ben Folyósít kölcsönöket föld és házingatlanokra, értékpapírokra, érákra. Felmondás nélküli betéteket legelőnyösebb feltételek­kel gylimöScsöztet)-----------EZSZK2ZS3C s kérdi tőle: — Mondd: meg csak fiacskám, mennyi kétszer kettő? A gyerek iaz apja felé sandítva, e elpi- tyeredve igy feleit: t — Látja édesapám?!... Már kezdi! (Folytatjuk). Cz. L. KINT A TANYÁN... Népművelés Füzespusztán Vasárnap, 20-án est© csakúgy sereg- lett a sok nép a füzesi iskolához. Akkor tartották a népművelési kézimunka tan­folyam záróünnepé'.yét színdarabokká», dalokkal:, zenével fűszerezve. Sok szép kézimunka volt kiállítva, közte az a 20 darab himzett selyem tűpárna és más 22 darab hasznos tárgy, amely sorso­lásra várt. A műsoron három tréfás színdarab Szerepet, amelyen sokat mu­ta tóit a közönség. Nagy gyönyörűséggel hallgatták a szép költeményeket, a ma­gyar dalokat. A zenekar pedig egyre- másra húzta a szebbnél-szebb magyar nótákat. Emelt© az ünnepély fényét kát pici kis lány tánca, Bácsfatusi Sárika és Sipicki Magduska a tfroÜ táncot lejtet­ték, Ezenkívül Bácsfalusi Sárika eljárta a menyecske táncot. Mindkettőjük szá­mát zugó tapsviharral jutalmazta a kö­zönség. A szereplő leányok közül kitűn­tek : Agócs Esztike, Erdélyi Erzsiké, Lázár Teruska és Mariska, Hován Túl­esik©, Tallér. Mancika és Mariska és Lázár Zsófíka. A fiuk közül Lázár Ist­ván, Bálint István és Lajos arattak nagy sikert. A tanfolyam vezetője, a tanítónői a kedves szereplőkkel együtt egy nagyon kedves vidám estét szer­zett a szép számban megjelen teknek. аняВИВЗ Csütörtökön kiszállt a vizsgálóbirö a Kazal uccal gyilkosság ügyében Emlékezetes még az a halá'osvégü bicskázás, amely január 29-én éjjel Nyinka Miklós napszámos életét kö­vetelte áldozatul a Kazlai ujÉca 10. számú házban. A gyilkosság tettesét, Sörös Balázs 40 éves földművest pár napra rá a csendörség átkisérte a kalocsai ügyészség fogházába. A vizsgálóbirö csütörtökön szállt ki a gyilkosság ügyében Halasra és a helyzet tisztázása céljából íanuki- haUgatásokat foganatosított. A bűnügy tárgyalására csak ezek után kerül sor egy eddig még meg nem állapított határnapon. Eddii még nem ártott a halasi vetéseknek a fagy A hó már eltakarodott a vetések­ről és az ország több részén, de kü­lönösen a bácskai területeken sokan riadtan tapasztalták, hogy a búza- vetések megbámulták, sőt sokhelyen megfeketedtek. Megkérdeztük Jászay Miklós gaz­dasági felügyelőt ezzel kapcsolatban, hogy nyilatkozzék a halasi vetések állapotáról. s Kiderült a nyilatkozatból, hogy ugyanezek a jelenségek előfordiutnak a halapi határban is, azonban, riadd1- ! lomra nincs ok, mert ez csak a ta^ | iajmenti fagyok következmény®, az első tavaszi esőre a vetések megint dús zöldi szint vesznek fel. Igaz, hogy Halas területe a fagy szempontjából1 nagyon kedvező, mert a homokos területen a fagy nem tudja hatását közelről sem oly mértékben nyilvá­nítani, mint a bácskai fekete, sőt sok helyen tőzeges területeken. A vetések állapota mindenütt kedf vező, a hótakaró hiánya nem érez­hető, s hacsak esős fagyok nem jönnek, aggodalomra ok nincs. Kötött ruhák, férfi és női pullóverek, Bébi ruhák, finom női fehérneműk, kesztyűk Harisnya boltban legnagyobb választékban sehönheim " Gazdasági Bank épület KOHZÜM bevásárlási hely Vásároljon szalQzlet* ben 53SZ52SEZSa E=3 iv-z:y-z»w.wit7^7rrrgi

Next

/
Oldalképek
Tartalom