Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-02-10 / 12. szám

február 10 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Halasi gyorsfényképek a drágaságról A drágaság egyre fokozódik és ma már nagy arányokat ölt. A HÚSFÉLÉK DRAGAASAGA A mu’t esztendőben ilyentájban 1 kiló elsőrendű marhahús ára volt i P, ma 1.40. A borjúhús ára átlag­ban 20 fillérrel emelkedett, de a leg­szembetűnőbb a sertéshús drágulása. Tavaly egy kilogram sertéskaraj ára 1.40 volt, ma 1.80, a combot a múlt évben 1.30-ért mérték, ma ugyan­azért a husért 1.70—1.80 at kérnek. A LISZT ára egy évvel ezelőtt 28—30 fillér volt, ma 40 fillér. A paprika ára 2.50 volt, ma éppen a kétszerese, 5 pengő. A szappan is hihetetlen mó- j dón megdrágult. Azelőtt 80 fillér ■ vo't egy kilogram jómmőségü szép- í pan, ma 1.12 P-t kérnek érte. A I múlt évben a középminöségü kakaó i kilója 2.80 P volt, ma: 4.80 P. A ' szaláminál kilónként egy pengős ár- j emelkedés mutatkozik. j A fokozódó drágulás az egész vo. maion érezteti a hatását és legalább úgy panaszkodik a kereskedő ás ipa­ros, mint a fogyasztó. Tegnap délelőtt néhány helyen megfordultunk, hogy GYORSFÉNYKÉPEKBEN számoljunk be a Helyi Értesítő ol- j vasótáborának a fokozódó drágaság­ról: Felkerestük az egyik vezető kus- iparost, aki a következőket mondotta: —. A helyzet megvilágítására azt hiszem teljesen elegendő, ha élmon- tíom, hogy ma 1.04 P-ért kelt el egy transzport élosertés. Egy eszten­dővel ezelőtt ezért a sertésért 80 fil­lért adtunk. De ha még lehetne vá­sárolni! De nem lehet, mert nincs áru. Gyorsan elmondok a kalkuláci­ónkból néhány számadatot és akkor rövidesen kiderül, hogy miért drá­gult meg a hús. Arra a sertésre, j amelyet élősúlyban 1.04 P-ért vásáro- , líunk, a következő kiadásunk van: ' lemegy belőle 20 százaik élefvesz- teség, fizetünk forgalmiadót, vágó- 1 hiúi dij, fogyasztási adó terheli a sertést, ehhez jön a személyzeti és dologi kiadások nagy tömege, üzlet­bér, OT1, fűtés, vi ágitás, papír és a többi mellékesnek látszó, de fontos kiadási tétel, . — A legnagyobb áremelkedés a sertéshúsban tapasztható, 40—50 fi­llérrel emelkedett a sertéshús kilo- gramja. A borjúhús arány ag még ol­csó maradt, mert egy esztendővel ezelőtt 1.40 volt kilója, ma 2 P. A hentesáruk ára már amúgy is olyan magas, hogy azt nem merjük emelni, mert akkor senki sem vásárol, — sajnos. így is katasztrófának nézünk elébe. Általában azt lehet mondani, hogy A FOGYASZTÁS VISSZAESETT. Ma 10—15 dekát vásárol az, aki az­előtt kilogramot vett, a 10 dekás vá­sárlók pedig elmaradtak. Beszéltünk egy TISZTVISELŐVEL, aki a következőket mondotta: — Kérem, én nem mondok egye­bet, csak annyit, hogy éppen most fizettem ki egy féltalpért 4 pengőt, aminek az ára azelőtt 2—2.40 P volt. Tessék elképzelni, hogy ahol sok gyerek van, mint például nálam is, hogy mit kell csak ilyen elmen ki­fizetni! A ruhaneműé к ára legalább 30 százalékkal emelkedett. Itt a ta­vasz és gondolni sem lehet rá, hogy családomnak valami ruhafélét vásá­roljak. A fizetésünk 1932 óta 40 szá­zalékkal csökkent, a drágaság pedig körülbelül 40°/o-os. Tehát meg akkor sem volna elviselhető a drágaság, ha a régi fizetést kapnánk. Felkerestük A HÁZIASSZONYT, aki legközvetlenebbül szemléli a drá­gaságot. — Jó, hogy említi, mert valóban elviselhetetlen a mai ál'aipot — mond­ta. Minden esztendőben szoktam disz­nót vágatni, az idén azonban eltér, tem ettől, mert a sertés nagyon drá­ga. A drágaság elviselhetetlen. Ha egy szerény vasárnapi ebédet né­zünk, amely áll levesből, sültből, kö­retből és valami tésztából, akkor ez az ebéd négytagú csa’ádot számítva, több, mint öt pengőbe kerül..! Drá­ga a hús, liszt, kenyér, fűszer, zöld­ségféle és általában minden. De ezen kívül se szeri, se száma azoknak a más cikkednek, ame­lyeknek iaz ára horribilis magassá­gokra ugrott, mind olyan áruk, ame­lyek közszükségleti cikkek és mind olyan áremelkedés, amelyeket nagyobb rázkódtatások nélkül nem tud elviselni a közönség. Végre is nem ok »élkül va ó, ha ай kérdez­zük, mikor fog a drágaságnak vé­get vetni щ aki erre illetékes, külö­nösen most, hogy hivatalosan is fenn­áll a drágaságot ellenőrző 'rendel­kezés. Fogy az olcsó chinin az influenza legjobb megelőző szere Halason is Az influenza-fronton nincs különö­sebb vá'tozás. A náthás megbeegs- j dések száma napról.napra nő, újabb ; szövődményes esetet azonban ma dé- ; dé’ig nem jelentettek a tisztiorvosi hivatalnak, tehát egyelő.© nagyjából vá'tozatlan a helyzet. Halason is elolvadt a hó A közel másfélhetes olvadás után a 40 centiméteies hótakaró elfogyott. Négy nappal ezelőtt még 8 centimé­teres hóréteg födte a határt, a veté­seket, de már akkor jeleztük, ha, tovább tart az olvadás, védtelenül maradnBik a vetések. A meleg szom­baton és vasárnap tovább íjprtoftt, A HalasiGazdasági Bank rt kölcsönöket előnyös feltéte­lek mellett fo­lyósít. Betéteket elfogad. Minden bankügyben készségesen ad Az infliuenza-chinm óriási kereslet­nek örvend. Mikor a Helyi Értesítő hírül adta, hogy kapható a kétfilléres chinin, a közönség megrohanta a p: tékákat. Az első szállítmány már teljesen kifogyott. Az első két nap alatt rengeteg chiniin fogyott. úgy hogy ma reggelre elfogyott a hó. Kint a határban csak foltokban látható igen vékony hótakaró, ma délutánig ez is eltűnik. A fagyveszély igy ismét kísérti a gazdákat! Nagyobb fagy a taíkaró- néiküli vetésekre nézve katasztrofá­lis' lehet. Következik Halason a férfi és női szabó, továbbá a fodrásztanfolyam Február 21-én kiállítás mutatja be az asztalosok tanfolyamának eredményét Megírtuk már, hogy Halason az ipar- ügyi mMiszter rendelkezésé:© különböző ipari S-aknaiban tan'o'yamokaf tartanaik hogy az iparosságot mennél jobbam tö- kéfetesííséüc iparágukban. . Ilyen tanfolyam folyik most Halason az asztalosoknál, ame’y szép számú je­lentkezővel dicsekedhetik é. Információnk szerint az asztalosok tanfo’yama még e hónap közepe táján, illetve második felében zárul, utálna pe­dig következni fog a férfi! és női szabód továbbá a fodrásztanfolyam, die még a tavasz folyamán meg akarják tartani és be js akarják fejezni a cipész, csizma­dia, kovács és más tanfolyamokat is. Az Ipartestüket értesítése szerint feb­ruár 21-én kiáltáson fogják bemutatni az asztaiostanfofyam eredményeit. Ez a kiállítás igen szép lesz és enra a: kö­zönség minél nagyobb számban való megjelenését kérik. A méz elismerése és ünnepe volt a MANSz legutóbbi ismeretterjesztő előadása Nagy számú érdeklődő közönség jelent meg hétfőn délután a városi közgyü’ési teremben, 3hol a Mansz. ötödik ismeretterjesztő előadását ren­dezték meg. Ez alkalommal Trap! Dezső, a lelkes halasi méhész tartott bevezető beszédet, melyben megem­lékezett arról, hogy az ember életé­ben igen nagy fontosságú és hasznot hajtó mézet, sajnos, ma nem hasz­náljuk oly sokan, mint régebben. Pe­dig a ma emberének is megkellene érteni, hogy a méz, miiyen sokféle szempontból használható és az emberre nézve igen fontos szükség­leti cikk, Majd dr Török Elemér orvos, az OME ellenőre tartott előadást »Mire jó a méz« cimen, Értékes eladásában is­mertette a méznek különféle fajtáit és megemlítette, hogy a,z általánosan kedvelt akácméz mellett az egyéb vi­rágmézeknek is meg van a kellő tápértékük. Sőt külföldön talán job­ban is kedvelik a sötét színű külön­féle virágmézeket. Beszélt áriról, hogy az orvosok is megá’lapitják a méz­nek haszná'hatóságát egyes 'betegsé­geknél és a gyógyszerekben is már egyre használják. Mindkét előadás igen értékes és tanulságos volt s az előadóknak Jerémiás Lajos mon­dott köszönetét tartalmas előadá­sukért, majd bejelentettje, hogy elő­adás után a Gazdasági Egyesületben egy kis társas összejövetel kereté­ben lehet megkóstolni a mézes teát. és süteményeket. Itt is szép számmai • jöttek össze és kedélyes hangulatban ■ 'töltött el a közönség pár órát. A legközelebbi ismeretterjesztő elő­adás március 3-án lesz, amelyen Hor­váth Ferenc gazd. isk. igazgató és Varga Jenő testnevelési tanár tarta­nak előadást. Pompás sikerű volt asllri Kaszinó hagyo­mányos farsangi bálja Az Úri Kaszinó az idén is megren­dezte hagyományos farsangi bálját. A bálát szombaton este tartották meg és azon nagyon sokan jelenitek meg. A bál a legkitűnőbb hangulatiban la reggeli órákig tartott. A bá’on megjelent: hölgyeik névsora a következő: Asszonyok: Dr. Alkér Györgyné Babó Béiáné, Dobó Kálmánná, dr. Do- iicsek Liajnsné, dr. Farkas Lászfóné, dr. Fésűs Györgyné, vitéz Feordßos- Gyulámé, dr. Franki Áronná, dir. Gaál1 Gyulámé, Gullán Pá'lné, HeiWcz Antaűné, Hodossy Gézáné, Huszágh GéZáné, dr.' Ján JánoiSné, dr. Jeniey Andorné, Jeré­miás Lajcsiié, Karády-Krafcsik Zoltán­ná, dr. Kereszthegyi Antairaé, özv. Ke- resztury Lajcsimé, Kobzsváry K:S:s Ár- pádné, dr. vitéz Kun Bertalanná, Ma­ress Tivadarmé, Menczer Henriikné, Mi- kár Ká ménné, özv. Naigykáítozy Sám- dorné, drt Novobáczky Istvánná, vitéz Osz'lányi Ко г n élné, Oravecz Sándorné, ifj. Raczo’ay Gyözcné, Paozoiay István­ná, dr. Bapp Ferencné, Sréler Andorné, Szabó Antalné, dr. Szabó Lajtaié, Tir- mann Komrádnié, Tóth E’ekné, Török Jó- zseíné, Tyukody Jenőmé, Varga Jemőné és özv. Váry Endrémé. Leányok: Biabó Éviké, -Babó Gi­ziké, Babó Lenke, Bottá Melinda, Bu- day Annuska, Dobó Ete, Dobóczky Lenke Égető Anna, Fűzik Pönci, Gaái Ciliké, Homoki Nagy Piroska, Huszágh Nelli, jeney Klárika, Karády-Krafcsik Magda, Kaithona Margit, Keresztbégyi Évi, Keriesztury Ida, Kémery Maliid. L.'ptay Erzsébet, Muhi Magda, Nagy- ká ozy Pöszi, Nagykábzy Li i, Nagyká: lozy Sári, Németh Erzsiké, Oszlányí Baba, Paczolay Cunci, Szaibó Cica*. Szabó JuSzt'na, Szántó Manci, Ticserics Margitka, Tóth Lujza, Tömösközy Er­zsébet^ Tyukody Márta és Zámbó Ildikó,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom