Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-05-19 / 40. szám

május t9 KISKUNHALAS KELTI ERTBSITOJB 3 CsendőrKézre Került a halasi tanyáK, í Minden mást megelfizött CsonRa-BácsKa és a szegedi határ legveszedelmesebb haramiája Detektivregénybe illő körülmé­nyek között sikerült hosszú hónapo­kon keresztül tartó hajsza után a ke- lebiai csendőrségnek kézrekeritenie a pestmegyei és csonka-bácskai ta­nyai gazdák rémét, aki hét bűncselek­mény elkövetését ismerte be. A nyo­mozás természetesen ezzel még nem fejeződött be, mert ki keli terjesz­teni a vármegye egész területére. Az eset részleteiről munkatársunk az alábbiakban számol be: Kelebia község határában fekvő ta­nyák lakossága sorozatos panaszokat tett az elmúlt hónapok alatt isme­retlen tettesek elén, akik tanyáikról részint közönséges lopás, részben pe­dig betörés utján kisebb-nagyobb ér­tékeket, baromfikat, disznókat, lószer­számokat, gazdasági felszereléseket s hasonló holmikat tulajdonították él. Ugyanekkor Bácsalmáson 'lólopások és hasonló bűncselekmények történ­tek. De Szeged-Alisótlanya és Kis­kunhalas környékén levő tanyákról is érkeztek jelentések sorozatos bűn­cselekményekről. A gyanú már eleve Abrahám Fu- ,rus Gergely ellen irányult, de a rej­télyes bűnözőt kézrekíeriteni nem te­het. , i Ismeretes, hogy Kádár János szeH ged-átokházi lakostól- 5 darab disz­nót ei'optak. A disznókat a halasi piaacon a rendőrség lestoppolta, de fiz a személy,jaki a jószágokat árulta, azzal védekezett, hogy csak »őri-: zetbs« vette át a rendőrség áíal ke­resett jószágokat. A disznók tehát megkerültek, de a tetteseket nem sikerült elfogni. A ketebiai csendőrség a tompái vásáron erélyes nyomozást indított Abrahám Furus Gergely után,. aki­nek anyósa Tompa határában lakik. Erős volt a gyanú ugyanis, hogy a keresett betörő és tolvaj meg fog jelenni a tompái vásáron. A ketebiaii csenjJörség feltevése valónak bizo­nyult s már a délelőtti órákban a csendőrség tudomására jutott, hogy Ábrahám Furus Gergely valóban Tompán tartózkodik. A tanyák rémét azonban már na­gyon jót ismerte a csendőrség. Ki­jelentette, hogy engem eleven csen­dőr elfogni nem fog! Amikor tehát teljes bizonysággal megállapították, hogy a hires tolvaj anyósa tanyáján tartózkodik, körülvették a tanyaépü­letet. j Ábrahám Furus Gergely amikor észrevette, hogy veszedelem fenye­geti, menekülni próbált. Az épület egyik hátsó ablakán próbálkozott ki­jutni a csendőrök gyűrűjéből, de kí­sérlete balul ’ütött ki a csendőrség kellő felkészültsége miatt. Abrahám Furus Gergely elfogyásakor zsebé­A Halasi Gazdasági Bank RT kölcsönöket előnyös feltéte­lek mellett fo­lyósít. Betéteket elfogad. Minden bankügyben készségesen ad felvilágosítást ben nyitott beretvát találtak a csend­őrök. Elfogatása után megindult a hires bácskai betörővezér kihallgatása. Kézrekerült két veszedelmes társa is Rabbi István és Erdélyi Pál szemé­lyében, akik a vezérnek jobbkezei volatk. Kiderült az is, hogy a ve- szedelmes betörőbanda fészke a ha­lasi határban fekvő úgynevezett »Sas. heverő« részen volt, ahol a környék teljesen lakatlan és igen alkalmas­nak bizonyult a régi betyárromantika ujabbkori berendezkedésére. Abrahám Furus Gergely és társai­nak bünlajstromát most állítja ösz- sze a csend őrs ég s a nyomozásba bele fog kapcsolódni a megye csen­j dőrsége is. 1 Ez a bünlajstrom egészen bizonyo­san még növekedni fog, mert Abra­hám Furust valóban szinte az ©gész országban ismerik, csaknem olyan hírhedt névre tett szert, mint nagy betyárelődei, valóságos modern ki­adású Rózsa Sándor vált belőle az idők folyamán. j Rablások, betörések, egyszerű tol- ; vajlások egyképpen az ö hatásköré- j be tartoztak és nemcsak a közönség­nek volt a réme, de a legkülönbö­zőbb csendőrőrsök is mindent el­követtek, hogy a veszedelmes ha­ramiát kézrekeritsék, ami most sike­rült is nekik. Minden bizonnyal jó nyomra bulk- ! Eötvös u. 21 A cimre ügyeljen! kant a csendőrség, amikor elhatá­rozta, hogy a veszéyes és hírhedi betörő további bünlajstromát is le­leplezi, mert kétségtelen, hogy Ab­rahám Furus terhén még rengete|g| bűncselekmény vau, amelyeknek a kinyomozása egészen bizonyosan több hetet is igénybe fog még venni.-C E^ész Délma^yarorszá^ra és igy Halasra is kiterjedően megalakították Bajári a termelés Régi kívánság és óhaj valósult meg m|ost Baján, amikor megalakították a termetes szövetségét. Az alakuláson je- j ten volt Alfö’-dy Béla képviselő és több más olyan férfi, akik a gazdasági élet­ben nagy szerepet játszanak és kimon­dották a Dé'magyarországi Termelők Szövetségét, amelynek területébe ter­mészetesen Halast is bevonják. A Termp és Szövetkezetéről munka­társunknak a következő nyilatkozatot adták: i; i ,, — Az ország mai si;vár közsae lemé­ben ж gazdasági szempontok nincsenek o yképea honorálva^ miként azt az étet érdeke követeli meg. A legaktuálisabb prob éniáka t, az állástalan diplomások, a munkanélküliség és mindenekelőtt a mezőgazdaság érd ekeinek felkarolását kizárólag gazdasági elgondolások alap­ján oldhatjuk meg. ­Magyarország agrár állam, a gazda jó’été az összes kereseti ágak felvirá­goztatását és az adóbevétetek emelkediéj- sét eredményezi. Lege’sörendü feladat tehát a gazda érdiekéit eiömpzditiaint. Gazdasági életünket mia a kairíellek uíiaíma és a bankokrácia jeliem zi. En­nek következménye az, hoigy láz ipar­cikkek ára a háború előtti árakhoz viszonyítva hihetetlen mértékben emel­kedett és a mamu t-pénzintézetek együtt­működése e közvetiltő kereskedelem bi­zonyos kategóriáival teszi lehetővé, hogy a kereskedők a mezőgazdasági termékek árát tenyomják és a közvetítő kereskede’eim igy a gazda rovására, te­hát az egész gazdasági életének kárára jogosutetfan haszonra tegyen szőrt. Ez az á’dat'an állapot csakis azért lehetséges, mart a gazdatársadiailiom szervezetten s igy ki van szolgásaivá a vele szembenálló érdekcsoport ere­jének. i i De különben is az ország mezőgaz- daságia ma uj utakat kény telén az érté­kesítés terén keresni. A Monarchia fenin- alása idején egy negyvenötmillió lakos- saíí bíró, a RüRötd versenyével szemben magás vámmá!' védett piac állott a magyar mezőgazdaság termékeinek ren­delkezésére, Az értékesítés nemcsak hogy nem vöt probléma, de a magyar vámvédelem is teljes mértékben érvé­szövetségét nyesitette hatását, amj, a termékek árá­ban jutott kifejezésre. Ily körülmények között a kerestet, oly nagyfokú volt, hogy a természetes verseny kizárta azt, hogy a gazda rovására bárki: Is spekulálhasson. Ma, sajnos, más a hely­zet, ima á gazdának magának kel az értékesítés ügyével foglalkoznia, ha nem akar továbbra js mint báb, tehe­tetlenül kiszolgáltatva, maradni azok­nak, akik termékeit potomáron vásárol­ják össze, hogy azokat busás haszon­ná® adják te1. 1 í I Ennek a védekezésnek és töimjörül,ás­nék csakis egy tormája képzelhető el és ez: a szövetkezetben való összefogás. Csakis igy biztosíthatja magának a gazda, hogy az értékesítés is az ő befo­lyása alatt és az ő érdekeinek meg­felelően történjék meg. Csakis igy ér­heti el azt, hogy az ő keserves munká­jának gyümötesét kellőképen értékesít­hesse és senki abbóí magának az övénél nagyobb jövedelmet ne biztosíthasson. És miinél szélesebb alapokra van fek­tetve, a tömörülés, annál erősebb, annál tiata’masabb И szervedét és annál in­kább valósíthatja meg a maga célkitű­zéseit és szolgálhatja a gazda jogos érdekeit, | , . ! . ; i i Felére csökkentik a lisztforgalmi adót A kenyér ára három Hatáson is sok vita volt á Iíszt- forgahni adó miatt és lapunk is nagy cikkben ismertette azt, hogy ez a iisztforgalmi adó mennyire megdrá­gítja a szegény ember mindennapi kenyérét. Fővárosi jelentés alapján most ar­fiiíérrei oicsóbb lehet г ói értesülünk, hogy a földművelés­ügyi és pénzügyminiszterek megálla­podtak ennek az antiszociális adó­nak a felére való csökkentésében. Ha ez bekövetkezik, a kenyér ára 3, a liszt ára pedig 3 és fél fillérrel í olcsóbb lehet. Megállapították a tojás legalacsonyabb árát, amelyen alul a kereskedők nem vásárolhatnak Megalakult az Országos Tojásmeg- áliapitó Bizottság, amely mindenkor megállapítja a tojás legalacsonyabb árát. i. Halasra kilónként 90 fillérre mini­malizálták, amely darabonként 5 fil­lérnek felel meg. Ez a tegáacsonyabb ár, de a kereskedő ennél magasabb árat is fizethet. H|a a termelő a legalacsonyabb árát nem kapja meg, akkor a Hangya gyüjtöteiepeket fog felállítani és ösz- szevásárolja a tojást, egyben a ter­melőnek módjában áll az olcsóbban vásárló kereskedőről jelentést tenni a Külkereskedelmi Hivatal halasi ki- rendeltségének. A mai tojás ár jóval fölötte volt a minimalizált árnak. Aranyat érne az eső... Csapadék nélkül lassabban feliednek a vetések A gazdák napróLnapra emlegetik, hogy esőre volna szükség, szárad a föld. A gabonának nagyon kellene a csapadék, a fej és a szár most fejlődik. D« nemcsak a kalászosok, hanem a kukorica és a répa is kí­vánják már a csapadékot. A föld mélyén van nedvesség, dte a mái időjárásra rááll a régi közmondás: »A májusi eső mindig aranyat ér!« Most is azt érne, ha kaphatnánk, be|öle. , ,v .. i i ,i ÜJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom