Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-04-17 / 31. szám

április 17 KISKUNHALAS HELYI ÉR TESITÖJE Fehér Géza. volt halasi diák, aki j Minden mást megelőzött Bulgáriában él — érdekes mozaikokat közöl a 48=as idők emlékeiből Száz éven felüli bolgárok, akik még látták és ismerték a menekülő Kossuthot Fehér Géza volt halasi diák, az európai hírű tudós tudvalevőleg Bul­gáriában é.í és ott fejti ki nagysza­bású értékes tudományos munkássá­gát. Fehér Géza most rendkívül ér­dekes cikkben irt mozaikokat a hő­siesen elbukott magyar szabadsági harc emlékeiről egyik legújabb tu­dományos könyvének lapjai között. Ezeket az érdekes visszaemlékezése­ket a tudós a következőkben írja meg:' A magyar szabadságharc történet­iről keveset foglalkoztak aizzál az idő­vel, .amelyet Kossuth Lajos és me­nekült társai Sumenben töltöttek, amely most Botgarországhoz tartozik. Akkor azonban még török terület volt. Pedig ez a csaknem féleszten­dős tartózkodás tele volt érdekesség­gel és izgalommal. A többhetes me­nekülés után az akkori Suliidéban ve­rődtek össze a török földre jutott magyarok, a legtöbben itt találkoz­tak feleségükkel és itt fogott hozzá a törhetetlen lelkű Kossuth ahhoz a munkához, amelyet a magyar ügy szolgálatában később külföldön vég­zett. Kossuth kíséretében voltak a ve­zérek . közül Bem tábornok, Parczel Mór, Dembinszky és a szahajdsági harcnak több mint ezer hős kato­nája. Kossuth Lajos felesége is Sufn­iéban érte utol az urát. Tömérdek emberi és történelmi emléket lehe­tett volna összeszedni az idején el­kezdett kutatásnak, de már meghaltak az emberek, ákik Kossuth Lajossal és társaival’ érintkeztek, a dokumen­tumok nagy része is szétszóródó ;t, csak egy töredékét tudták össze­szedni és: — úgy mondják — Kom! stantinápolyba szállítani. Suíücíibcn kegyelettel őrzik Kossuth Lajos emlékét Sumen lakossága még ma is ke­gyelettel őrzi Kossuth Lajos emlé­két. Minden gyerek tud a nagy fér­firől és elvezet a házhoz, amely­ben 1849 november 21-töl 1850 feb­ruár 16-ig lakott, .. A bolgár-magyar egyesület néhány hónappal ezelőtt emléktáblával je­lölte meg azt a házat, amelyben Kossuth Lajos lakott. Megérkezésekor ugyan társaival együtt a török ka­szárnyában szállásolták el, de már néhány nap múlva átköltözött Had- zsi Dirriitraki portájára, A török ha­tóságok úgy találták, hogy ebben a házban jobban tudnak vigyázni a nagy magyar életére, akit a bécsi kamarilla fölbérelt emberei török földre is követtek. Kossuth fejére nagy összegű vérdiij volt kitűzve, mert Becsben tudták, hogy nem lesz tétlen, ha vesztett harc után ec'ls kellett hagynia hazáját. A török kor­mány is értesült a bécsi orgyilkosok­ról és éppen ezért jelölte ki Sument, a legnagyobb török katonai helyőr­ségek egyikét Kossuth Lajos tartóz­kodási helyéül.' Még igy is meg-t történt, hogy három bécsi kopó Kos­suth közelébe férkőzött és séta köz­ben megtámadta. Kossuth beugrott a háza kapuján és elretieszelte. A gyilkosok baltával estek neki á nehéz tölgyfának és addig vágták, amíg a közeli házakból oda nem iramodtak az emberek. Bem tábornok azután úgy intézkedett, hogy a kormányzót állandóan három magyar kísérje a sétájára. Kossuth apánk hajdani hajlékában Elvezettek Kossuth Lajos hajdani I hajlékába. Rendes kis török ház, ap- I rócska kerttel. A kapun ma is fát- I szarnak a baltavágások! Kis falépcsö : vezet a verandára, onnan nyílt Kos. I suth lakása. Az ajtó melleit ott lóg Hadzsi Dimitraki fényképei amelyet kilencvenöt éves korában készítettek Kossuth házigazdájáról. Két szobája volt a kormányzónak. Megmutatták, melyik volt Kossuth hálószobája és melyik szolgált dolgozóul. A hálószo­bában kinyitották egy nagy faliszek­rény ajtaját, kalauzom, a ház gazdája, megnyomott egy gombot, mire a polc kifordult a helyéből és lépcső lett láthatóvá, amely a föld alá vezetett. — Ezi a lépcső alaguitba visz — magyarázta — amely a kerten túl lorkoljik a szabadba. Természetesen nem goszpodin Kossuth számára ké­szült. Az apámtól tudom, hogy akko­riban minden gazdag török ház­nak volt ilyen titkos kijárója, mert sohasem lehetett tudni, hogy éjszakának idején mikor fogják kö­rül a házat — a szultán nevében. Elmondta, hogy maradtak emlékek Kossuth után, de azokat még az apjla éleiében elvitték — úgy emlékszik — Konsíiantinápolyba. Csak egyetlen kardhüvelyt őriz, a kertben ásták ki. Elő is hozta, Rozsdás tokja olyan a magyar kardnak, amilyennel Kos­suth Lajost ábrázolják. Beszéltem öreg törökökkel, akik atyjuktól tudnak egyetmást a, sum- lai magyarokról. A sok adatot egy­bevetve, meglehet állapítani, hogy a menekültek a település első napjai­ban munkához láttak, hogy megél­hetésüket biztosítsák. Miagyarok épí­tették és tartották üzemben török föl­dön az első spiritusz- és sörgyárat. Épiiettek Sümenben fürdőt is, a mely különbözött a török fürdőktől és amelyet messze földön »magyar fürdő«néven ismertek. Egy Sáfrányi Mihály nevű zenész, aki a magyar hadseregben tambur- major volt, zenekart állított össze (a bőgőt maga fabrikálta) és nagy si­kerrel húzta a törököknek a szebb­nél szebb magyar nótákat. Saját szer­zeményei is szerepeltek a műsoron, úgy -mint a Kossuth-mars, Szolnokit- mars sth. Ezeknek a kottáit nemré­giben Fehér Géza, a Bulgáriában dolgozó magyar tudós találta meg. Egy Szil,ágyi György nevű szabad­ságharcos tánc és illemtanárként működött és megtanította a benn- szülötteket a magyar csárdásra. So­kain áttértek a mohamedán vallásra és hivatalt vállaltak. Egy Farkas ne­vű szabadságharcos Osmán pasa né­ven a konstantmápoljyi katonai is­kola parancsnoka lett. Egész: Török­országban Farkas Osmán néven is­merték. Később elvesztette a Szul­tán kegyét, mire selyemzsinórral megfolytották és holttestét a Bosz- porusba dobták. Néhányam a névte­len magyar hősök között Sumen­ben megnösühak, unokáik még ma I is itt élnek. Kutattam ilyen magyar nevű ivadékok után, de nem tudtak nyomra vezetni. Két aggastyán, akik látták Kossuthot Ellenben találtam két csaknem százéves férfit ,akik látták Kossuth Lajost és jól emlékeznek reá. Hadzsi Achmed N-asid bejjel a törökül 'ki­tünően beszélő Döbrösi Lajos re­formátus lelkész hozott össze. Ki- lencvenhét éves, de sziellemíeg friss. Kis török kávéházban találkoztunk egy pohár sörbet mellett. — Látod, magyar barátom — for­dult hozzám — te most az én ven­dégem vagy, úgy jHetnék, hogy én fizessek, de nekem nincs pénzem, Kossuth effendi?! Haj, haj, régen volt, de jói emlékszem reá, mert járt az apám házához, aki kajmakám volt... helytartó... — Szép, méltóságteljes tairtásu fér­fiú volt ,a ti királytok, pompás sza­kállal. Kardot nem viselt. Szemben lakott velünk, mi gyerekek egyre les­tük, de ő ritkán ment el hazulról. Ha nagyritkán kisétált, néhány ma­gyar kisérte. Volt egy arab tanítóm, aki magyarázta, hogy azért olyan szomorú a magyar király, mert nagy csatát veszített. A másik kortárs Nikola 'Zeleansko, volt bolgár ügyvéd, A fia és az unokája vezetik föl és nagynehezén elhelyezik egy széken. De amikor már ül, vidáman néz körül. Pedig nincs messze a száztól. — Kossuth Lajos?! Jót emlékszem rá — kezdi. A napra is, amikor kö­zénk érkezett. Már őszi idő járt, zuhogott az eső. Kis, egyíovias ko­csiban ült, mögötte hosszú karaván gyalogolt a sárban. Senki sem tudta, hogy kik. Magyar hősök voltak, mind. A kaszárnyába vonult a menet Eötvös U. 21 A címre ügyeljen! : és másnap reggel hire járt, hogy magyarok érkeztek közénk. Erre min­denki a kaszárnya felé futott. /V magyarok jöttek-meniek, kardosam Arany török líráért birkákat vették és megsütötték őket. Később nagyon megszerettük a magyarokat. Asszo­nyok is voltak velük. Akkor lát­tunk először kalapos nőt. Rögtön dolgozni kezdtek. Sokan, kijárták a mocsarakhoz, teknősbékát; fogtak, a húsát megették, a csontjából minden­féle holmit csináltak. A magyarok­nak köszönhetjük, hogy disznóhast ehettünk. Nekünk addig tiltották a törökök, de a magyaroknak megu engedte Huszmein, pasa, mert ven­dégek voltak. Erre aztán nálunk is tűrték. Kossuthot kérdezem. — Ritkán láttam — feleli — die az apámtól tudom, hogy nagy em­ber volt. Minket úgy tanítottak, hogy tőle vettük a bátorságot a szabadi ságharchoz. Hallottam, hogy az öz-\ vegy Batthyány grófné (tisztán ejti ki a nevet) küldözött neki pénzt. D© a magyarok is csináltak pénzt. Ver­tek rézgarast, amit még a távolabbi Törökországban is elfogadtak. Szép világ volt, a városunk fölvirult, amíg a magyarok itt éhek. I Megsimogatja a kezemet_ — Úgy ám, te magyar — mondja elégülten — emlékezem 5n mind­ezekre. És még sok másra is. Alkonyodott már, amikor az ötödik feketekávé után az utcára értünk. A török mecset erkélyén épp akkor jelent meg a muezzim, hogy esti imára hivjla a próféta fiait. Súlyos sérülésekkel véres verekedés folyt csütörtökön este a Kisfaludy uccában Csütörtökön este kilenc óra táj­ban véres verekedés folyt le a Kis­faludy utcában. A Kisfaludy utca 71. számú ház­ban lakó Bal a Pál és Szabó István már régóta haragos viszonyban van az ugyancsak abban a házban lakó Mucsi Imrével, aki állítólag és a házban lakók szerint összeférhetet­len természetű ember volt és a ház­ban lakókkal 'állandóan veszekedett. Különösen Balla Pállal 'és Szabó Ist­vánnal nem tudott összeférni és már többizben volt köztük összetűzés és -apróbb verekedés is. Ugylátszik, hogy csütörtökön este is összetűzött egymással a három ember és az udvaron verekedés tá­madt közöttük .Balta és Szabó élő- adása szerint a veszekedést ismét Mucsi kezdte és ők erre vasvillát ragadtak és Mucsi Imrét erősen meg­verték. A vasvffiával fejbeütötték és arcán súlyos sebeket ejtettek rajta. A házbeliek és a szomszédók közüt többen azonnal értesítették a rendőr­séget, ahonnan rendőr ment ki a helyszínre és ott a földön fekve vé­resen Málta Mucsit. A rendőr értesítette a mentőkéi, akik kórházba szállították a súlyosan sérült embert, ahol megállapították, hogy húsz napon túl gyógyulható sebesülés érte, ezenkívül pedig a kar. ját is eltörték Mucsinak, A kórházban azonnal ápolás alá vették a sérült embert. Bállá és Sza­bó ellen pedig súlyos testi sértés címén megindult az eljárás, egyúttal a nyomozás is arra vonatkozóan, hogy mi okozta a súlyos verekedést. A LEGSZEBB AJ/iNDÉK ÉS MARADANDÓ: A FÉNYKÉP! örökítse meg gyermekét, családiját. Műtermem munkakörét kibővítet­tem. Poroelán, sírkő képeket és , menyasszonyi képeket és nagyítást iá legmüvészfeebb kiviteliben készí­tek. ünnepnap és vasárnap műter­mem egészniap nyitva! Tegyen próba-rendelést! Mérsékelt árak! Teljes tisztelettel: WEIDLICH EDE fényképész mester, I i j Kiskunhalas, Eötvös u. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom