Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-12-15 / 100. szám

2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 15 qlosszák Európa fölött uj veszedelem fel­hői tornyosulnak. A nyugati államok­ban olyan ijesztően lépett fel a száj. és körömfájás, hogy sok helyütt az egész állatállományt veszélyezteti. A betegség félelmetesen pusztít Angliá­ban, Franciaországban, Hollandiában és Németországban. Két hónap alatt Németországban négyről 691-re ug­rott fel a fertőzött községek szánnia. A magyar gazdatár sadialom még élénken emlékezik az 1911. évi jár­ványra, amelynek során a szarvas­marhaállomány 58 százaléka, a ser- ítésállomány 17 százaléka betegedett meg. Ma hasonló járvány 25—40 mil­lió pengős károsodást jelentenie a gazdatársadalomnak, ép ezért rend­kívüli fontos az erélyes és alapos védekezés a járvány behureolása el­len. A mostani járvány terjedése, főleg Franciaországban és Németország­ban, az egész lakosság ellátását ve­szélyeztetheti és fokozhatja a gaz­dasági és szociális feszültséget. * A Gabonatőzsde hírei: AuSzjtirjia kétezer vagon amerikai búzát vá­sárolt. Folyamatban van búzaexport Svájcba és rozsexport Németország­ba. A tengeri elhelyezését az északi államokban megnehezítette a jugo­szláv tengeri megjelenés a dán pi­acon. Románia felemelte a rozs árát s igy remélhető, hogy Ausztria rövidesen magyar rozsot fog vásá­rolni. Érthető meglepetést keltett a ga­bonatőzsdén az a hír, hogy az osz­trák malmok nagyobb mennyiségű rozslisztet számítottak Magyarország­ba. Köztudomású, hogy Ausztriai nem tesz eleget a kereskedelmi Szer­ződésben vállalt kötelezettségeinek, arra azonban senki sem gondolt még egy-két év előtt, hogy Ausztria lisz­tet tudjon eladni Magyarországnak. * A múlt évben a javuló gazdasági helyzet ellenére Magyarországon a fejenkénti buzafogyasztás 151 volt, 11 kilogrammal kevesebb, mint az előző évben. A rozsfogylasztáS SS csökkent 68 kg-ról 53 kg-ra. Ezek az adatok mutatják, hogy a javulás nem volt érezhető Széles rétegeknél, sőt az árak emelkedése miatt visszaesett a fogyasztás. Fontos kormánytiejBlentOs törtéit а ШтШ Mei kongresszuson Vasárnap tartották- meg Kecskemé'jera az útügyi kongresszust nagy érdeklődés1 méltót. A kongresszust Rakovszky Iván titkos tanácsos, ny. beügyminiszter (nyitotta meg -és foglalkozott beszédében az útiak óriási jelentőségével!. A naigy tetszéssé’ fogadott elnöki megnyitó után Aigyay-Hutoer Pál állami- titkár emelkedett szólásra és minisztere I nevében üdvözöl t® a kongresszust. Ki­jelentette, hogy a kormánynak törek­vés© az útépítés iránti igényeket "eh©- töfeg kielégíteni, sajnos azonban a gyors fej ődésnejk elieirmliniak az agya­giak. Az útfenntartáshoz csia|k igén cse­kély összeg áh rendelkezésre, de a helyzet javuk Az Úthálózat fejlesztésénél nagyvonalú, gyors eredményt csak úgy fehet elérni, ha a költségeiket intézmé­nyesen, törvényileg lehetnie biztosítani1. Az utak kjépitéiséniét mutatkozik hala­dás, de ez nem ki|áegitő, ha az országi- inak a többi országokkal! szemben nincs is szégyenkeznivalója. A fejlődés o’.y- nagy, hogy azt az Útépítéssé: követni fizikai fehetetfeniség. Mindenesetre az utak 36 száza éké már ki vára építve. Gróf Teleki Mihály, a gazdakamiariai első alelnökié a kamara útügyi kívánsá­gait terjesztetté ©ö. Kifogásolta, hogy eddig az utak és vasutak Budapestről egy contra mb ól indultak ki, holott a decentralizáció tenné a szükséges, a| vi­déki városok utakkal ellátása, hogy, aziok gazdasági, kereskedelmi élete lük­tetőbb •tegyen. össze kiéül kötni a vidéki városokat akként, hogy éziok nie Buda­pesten keresztül! tudjanak egymással közíekedni. Éfcs szavakkal követelte a vidéki városok köyezetvámjogáraak eltör­lését, mely minden idegenforgalom viSz- szafej esztője. A kongresszuson több felszólaló mél­tót beszédet tartóit MeivOczky Károly gazdasági főtanácsos is. , Az útügyi íértekezfiet után közebéd vöí't, majd dr. Fekete Imre poigárm©!ster és Medvecziky Károly gazd. főtanácsos dr. Nyul-Tóth Páí kecskeméti h. pol­gármester kalauzolása méltót miegtekin- tet ék Kecskemét város 40 vagonos hü- tőházát. — Budapesten lesz 1940-beo a nemzetközi városkonnresszus A Magyar Városok Országos Szö­vetsége hétfőn délután öt órakor tar­totta rendes évi közgyűlését a buda­pesti városháza közgyűlési termében. Sziendy Károly dr. polgármester megnyitó beszéde után betöltötték a megüresedett tisztségeket, majd a-z illetékes minisztériumok leiratát tár­gyalták. Ezután Lukács Ödön ügyvezető el­nök közölte, hogy a Brüsszelben szé­kelő nemzetközi városszövetség el­nökségétől értesítés érkezett, amely­ben közli, hogy az 1940-ben tartan­dó nemzeközi városkongresszust Bu­dapesten kívánják megtartani. Fel­szólítja a Magyar Városok Szövetsé­gét, nyilatkozzék, baji'andó-е Buda­pest a nemzetközi kongrasszusniajk! székhelyéül szolgálni. A szövetség ve­zetősége érintkezésbe lépett a kor- mányha'tóságokkial és a belügymi­niszter értesítette a szövetségeit, hogy minisztertanácsi döntés alapján öt­venezer pengőt ad a kormányzat az 1940-Ьещ Budapesten megtartandó nemzetközi kongresszus költségeire. A közgyűlés ezütán magáévá tette a választmány határozatát a nemzet­közi kongresszus költségvetésével kapcsolatiján. Mit tárgyal a város csütörtöki közgyűlése ? Mezőgazdasági kivitelünk jele­ne nem ad okot aggodalomra, jövője annál inkább. Éppen azok, az álla­mok, amelyek ma még legnagyobb vásárlók, erőteljesen kiépítik az ön- ellátási politikát. Olaszország, Német­ország és Ausztria hatalmas erőfeszi- Itéseket tesz, hogy elsőrendű szük­ségleti cikkekkel való ellátásukat mi­inél jobban függetlenítsék a külföldtől. Ausztria felé már is nehézségiekkel kell küzdenünk, mert az osztrákok nem veszik iát a kereskedelmi szer­ződésben megállapított áriakat; ez- iziel megterhelik fogyasztóikat s meg­nehezítik saját ipari ámfeleslegeik­hek kivitel utján való értékesítését • A Népszövetség gazdaságkutató osztályának jelentése szerint 1929 óta Csak öt ország tartotta meg válutáfís egyensúlyát, közöttük Magyarország. A nyersanyagtermelés a fegyver­kezés miatt Európában 34, Távol-Ke­leten 73 százalékkal emelkedett. Az Ipari ’termelés emelkedése a legna­gyobb volt Hollandiában és Magyar- országon; az árak emelkedése leg­nagyobb volt Franciaországban és Hollandiában, j * : : ‘ !_, j.tó i Megírtuk már, hogy a város képvisel- . Hőtestütóe csütörtökölni közgyűlésit tart. j A csütörtöki közgyűlés tárgysoroza- j tára a következő pontok szerep© nek: 1 Városi tisztvise ők és egyéb' alkalma­zottak iletményiemiek és nyugdíjasok és özvegyek, ellátási dijainak rendezése tár­gyában keit rendelőt. . A bé ügyminiiszter réndetete Berki Ká­roly városi erdőőr műszaki altiszti állás’- | ba vá"ő besorozás tárgyában. A belügyminiszter rendelőt© szerződé- j ses к ért őszi álás szervezés© ügyében. j A Bessenyiei-kórházná1 kisegítő orvos , alkalmazása tárgyában a kórházbizott- í Ság javastata. j Pest vármegye th. kisgyü-ése végjha- ! tározata, mellyel az építési engedélye- | kért befizetett össz0gne|[ a törzsvagyon- : aűapbó1 való kivonását engedélyezte. | A vármegyei atjispán rendeflete a köz- ‘ iségi közdüőutak háiióziatánlak megáUiapi- l falsa tárgyában. Pest vármegye határozata Tóth János ' üzfetb'ériő részére engedélyezett bérmér- | sék'tes tárgyában bejelentés.. Törvényhatósági kisgyüés véigjhutáro1- j zata Gondánl Imnénó-fée telekvásárlási ügyben. A tisztviselők és egyéb alkialmiazottak- mak juttatandó Ikarácsionyi segély tár­gyában kelt beadvány polgármester jia- vaeSatávaít. i ; ■ V ' ; , Az 1937. évi: pótköltségvetés, polgár­mester javaslatával'.. A Máv. átirata ai kövezetvámok ke­zelése tárgyában kötött egyezmény 5. pontjának módosítása tárgyában. A tajói iskola építési számadásának bemutatása. A Bethen-téri elpusztult: kút megjaví­tására polgármesteri, javaslat. 1 A 'Vásártéren egy, oédufeház és Cgy ásott kiút építésére polgármesteri javas- iát. ’ 1 Városi mérnök kérelme a sürgősen végzett műszáki munkáknál segítségéire vot't mérnöknek tszteletdij kiutalása iránt. A gazdasági továbbképző népiskofei tanítók óradijlai tárgyában kelt gondnok­sági megkeresés. Cigány tankötelesek beiskolázása tár­gyában! kelt iskolai gondnoksági meg­keresés. ■ : j Függőkölesönök vlsisizáfizetési határ- idejének 1938. évi december 31-ig való meghosszabbítása az a'appai szemben fenná-ió kölcsönök visszafizetése. Közig, igyakornokiok i ietmányeinek felemelése iránti kérelem!­Az 1938. évi legtöbb adót fizetők név­jegyzékének összeálitására kiküldött bi­zottság jelentése. ; Az al'lsóiszénáskert megszüntetései tár­gyában dr. Thuróczy Dezső és társai ajándékait vegye Martinov és Kovácsnál (a Piac térrel szemben) j kérelme a szénásként további fenntar­tása iránit. Tömösközy Béá írnok kérelme nyug­díjazása iránit. ­Karner Ágoston kérelme nyugdíjazása iránt. Szanyi Mór hy. pénztámok nyugdíj- helyesbítés© ügyében, számvevőség jelen­tése. Dr. Szombathy Károly városi orvos kérelpi© 9 havi, fizetéses szabadság №,- igedé'yezése és hatyettiesiliése iránt. Az iniségpénztár terhér© előirt segé­lyek törlése tárgyában számvevőség je­lentése. Mintákért meiatjti vizek halászati .jo­gának bérbeadására vonatkozó szerző­dés bemutatása. Kisipari kölcsönhöz hozzájárutes és fedezet kimutatása polgármester javas­latával. Boldog öröm Teleki Mihály gróf családjában Közvetlen lapunk zárta előtt vet­tük a hírt, hogy gróf Teleki Mihály Halais város országgyűlési képviselő­jének családját boldog öröm érte, Felesége ikreknek adott életet, az egyik újszülött fiú, a másik leány. Mindkét gyermek makkegészséges, nemkülönben a boldog amya is. A gólyának ez a kedves kiaráesonyielőtti ajándéka pedig természetesen boldog örömmiét érte az apát is, a hozzánk olyan közel álló képviselőnket. A családi öröm alkalmából dir Fe­kete Imre polgármester a város közönsége nevében is, meleghangú táviratban üdvözölte gróf Teleki Mi­hály országgyűlési képviselőt. ÉRTESÍTÉS! A Halasi Hitelbank Részvénytársaság, Kiskunhalas, 1938 január 1-től kezdődően meg­alakítja a k­ЬеШгЫшг __________ keretében a 11. évtársulatot ! az elsővel teljesen azonos fel­tételekkel. Részletes felvilá­gosítást a bank pénztára, illet­ve a kibocsájtott hirdetmények adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom