Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-12-04 / 97. szám
kKISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE december 4 Közel ezer darab hamis kétpengős kering a szomszédos Bácskában A bácsmegyei Tataháza község- , pásból edldig 936 darab került már ben az egyik kereskedő hamis két- | a hatóságok kezére s a hamist tót pengőst talált pénztárában, amit be- banda js: Zelimszki István és há- szolgáltatott a osendörségnek. rom társa már régebb idő óta lakait Megállapították, hogy ebből a ti- alatt vah. , I Uj moziengedélyek a láthatáron A belügyminiszter három évenként rendeletben állapítja meg az egyes- városokban és községekben engedődé tyezhe tó mozik számát. Hír szerint sok helyien, ahol a latosság lélekszámú emelkedett, vagy kereseti viszonyaik a belügyminisz 1 érium szerint javultak, jövő év elején újabb moziengedélyek kiadására van kiüáíás. Természetesen a belügyminisztériumban már szép számmal feküsznek moziengedély iránti kérvények, mert sokan még mindig kapkodnak B(z ilyen engedélyek után azon hiszemben, hogy az gondtalan megélhetést és műnkénél- i küü jövedelmet jelent. Ez a korszak azonban elmúlott. A nagy verseny megköveteli, hogy a mozihoz is érteni kell, d® főleg nagy töke kell hozzá, mert különben elhullik a hozzá nem értő a versenyben. Állítólag elsősorban a már jelentkezettek közül fognak az uj moziengedélyesek kikerülni, akük közt még mindig nagyon sok a nyugdi- jfas és azok özvegyei, bár az uj engedélyek kiadásának hiréie sok uj pályázó is jelentkezett, akik főleg érdemeik jutái ma ként szeretnének moziengedélyhez jutni. Öntözni is lehet mesterséges esővel Rendkívül érdekes találmányt mutattak be a Meteorológiai Társaságiban, mely első komoly tudományosain megalapozott lépés a mesterséges esőztetés megoldására. Rovó Aladár műegyetemi tanársegéd és Görög Henrik esztendőkig tartó munkával olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek lényege a felszálló légmozgások folytán előálló csapadék-sürüsödlási jelenségek megfigyelésén alapszik. A feltalálók kimutatták, hogy az állandó jellegű öntözőmüvek holdan- i ként és évenként körülbelül 25 pen- | gő terhet rónának a gazdákra. Az uj eljárás szerint évi 1 pengő költséggel a gazda 3—4 esőt kaphatna, amely bőven elegendő a gabona, a gyümölcs, az ipari, vagy kapás növények termeléséhez. Egy száraz év 500 mÜTő pengő mezőgazdasági kárt okozhat, amelyet 5 millió pengő költséggel meg lehet gátolni. A feltalálók az eljárás magyar Szabadalmát diijlalanul felajánlották a kormánynak, a Meteorológiai Társaság pedig bizottságot alakit az eljárás gyakorlati megvalóSitására. Disztábort és bálát tart december 11-én a halasi Turul Mint ismeretes, a Turul Bajtársi Egyesületnek Halason is alakult törzse a tavassz folyamán. A helybeli Kiskun törzs december 11-én, szombaton este farija meg bállal egybekötött levente-avató disztáborát a Polgári Olvasókör (Kis Kaszinó) helyiségeiben. Az ayató-disztábor és a bál már jóelőre széles körben nagy érdeklődést váltott ki az ifjúság körében városszerte. Az est érdekességét fokozza, hogy azon 'mind az országos fővezérség, mind pedig a szegedit alivezérség részéről sokan vesznek részt. Többek közt itt fesz dr. Gyur- ky Gyula szegedi kér. vezér, d'r. Szabó Gyula az Országos Propaganda ügyosztály vezére, Balla Sándor kerületi vezér, dr. Nagy Béla a szegedi Werbőczy vezére és számos baj társ Szegedről, Pestről egyaránt. A meghívók kibocsátása most van folyamatban. A széleskörű érdeklődést tekintetbe véve, minden remény megvan an a, hogy az uj bál egyike lesz a legsikerültebbeknek. Súlyos aggodalomsorozattá kezd válói az Alföldön a tiizifahiány Az idén július közepétől október elejéig tartottak a tanácskozások az ország téli tüzelőfaszükség'jetének fedezéséről. Amikor augusztusban és szeptemberben már teljes erővel meg kellett volna indulni a szállításoknak és az elraktározásnak, akkor még mindig folyt az érdekeltségek közötti harc, a szállítások későn indultak meg és most több országrészben, főképpen pedig az Alföldlön nagy tü- zelőfahíány lépett fel. Több vidéken nem lehet beszerezni rendes tüze- lőfát, csakis puhafát, amelynek fel- használása azonban nem gazdaságos és oly faínség van, hogy a lakosság fürészport, tengeri-csutkát és tengeri-szárat kénytelen beszerezni1. A kemény tüzelőfa minden vidéken drágult az utóbbi niapök alatt. Halason a kemény fáért 4.60, a puhafiiért 4.20, a szén mázsájáért 5, a faszénért már 16 pengőt fizet a lakosság. Kecskeméten a gyenge minőségű fa ária is 3.80—4.40 pengő. Szentesen a puhafa 4.20—430, a keményfa 4.60 pengő. Hódmezővásárhelyen és több alföldi mezőváros- ban a javadaími hivatalok már jegy- zíik a tengeri-csutka árát, amely 4—6 pengő a piacokon, a tüzelőinek való tengeri-szárat pedig 4—5 fillérjével j adják köfegenként. Békésmegye területén a hivatalos faárakat 4.32— 4.49 pengőben állapították meg, a megyei városokban 4.38—4.55 pengőben. Az ottani tűzifa kereskedők azonban nem tudnak elegendő árut beszerezni, miután a Sei román szindikátus beszüntette a szállítást. Az árak általában mindenütt 10—15 százalékkal emelkedtek. A legsúlyosabb fahiány a nagy szegedi körzetben lépett fel, ahol az 500 vagonnyi szükséglet helyett mindössze 237 vagon fog egy későbbi időpontban rendelkezésre álfán i, a—=======--------- , a miután a román faszindikátus szállításait vállaló hajózási csoport a köd miatt már nem akarja a szállítás kockázatait válla'ni. A szindikátus pedig a későn feladott megrendelésre való hivatkozással hárítja el magától a felelősség kérdését Most az a helyzet, hogy Szeged város és a szomszédos telepek részére ki- I utalt famennyiségnek még a bera- j kását sem kezdték mCg. A fahiány a szegedi körzetben oly súlyos helyzetet idézett elő, hogy az ottani kisebb péküzemek nem láthatták el magukat kellő készlettel és már csak néhány napra való tüzelőjük van. Ha sürgősen nem tudnak fához jutni, több pék kénytelen lesz beszüntetni a kenyérsütést, íme: ilyen súlyos nehézségeket idéz elő az ország lakosságának ellátásában az a körülmény, hogy a különféle egyedárusitási jogok ösz- saefoglaiásával elzárják a szabad beszerzés és a gondoskodás útjait. A tüzelőfa oly fontos, elsőrendű szükségleti cikk, amelynek beszerzéséről már a nyár folyamán gondoskodni kellett volna. Több alföldi és du- nementi város és mezőváros sokkal olcsóbban juthatott volna tüzelőfához, ha az előnyös hajózási forgás- lom felhasználásával, idejében szerezhette volna be szükségletét, most pedig drágán sem jut megfelelő tüzelőhöz. Az elsőrendű szükségletek ellátásában mutatkozó ily súlyos hibák és mulasztások zúdítják az általános drágu'ási folyamat lavináját az ország lakosságéi a. Képek és rajzok Halas életékéi LANYKÉRÖBEN Igen bőbeszédű, kicsi, d© törzs ember vö t Halason a miát század második felében Bodicsi Inu©, a »szalma király.« öregségére násznagyoskodó ember lett belőle. Egyszer egy szeid fiatalember, a Kopjás Lajos kórt© fel, hogy fogadná el a nászniaigyi tisztséget. Imre bá’ kapott rajlta s a megbeszélt időben a fiatalemberrel jó kocsiba fogva, el is indultak lánykérőbe, ki a messzi pusztaságba. Egy kulacs bort is vittek az útra, azt jói meg is ivogatták az útban, miközben kitartotta a fiatalembert, hogy miképen viselkedjen. — Te csak rám hallgass mindág! Ha ién majd föCiáiHok, hát te is állj fői,, d© ne szólj semmit, majd beszélők én he- Syötted is! Érted-©? — Értőm Imre bátyám! A tett helyre érve, fogadták őket szívesen. — Tessék íeszállni, aztán kerüljenek beljebb! — ügy is akarjuk, hallja kigyelm©d. A gazda vitt egy üveg bort s koceintgattak. Bent vo-t az egész háznép. A lányok is; a Juliska gs, akire a hálót kivetették. A násznagy ült belül az ágy mellett, mefetíe báliról a legény. A gazda ráköszönti az üveget a násznagyra (csakúgy pohár nélkül). — Köszönöm bátyám, majd előbb elmondomi, hogy mijáratban vagyunk. (Az üveget leteszi maga elé). Szétnéz s igy szól a legényhez: — No: á'lj föl fiam, aztán vödd i© a kalapodat! (mindketten hibáztak, mert a fejükön felejtették). így ni!... Hát a mi idegyüvet© ümk azért volna, hogy ha az Isteni is úgy rondát©, ahogy] mink akarjuk, hát szeretné ez a fiatal- embör a Juliskát —■ feleséginek!... Hát most nizzék mög jói ezt a legényt, úgy, ahogy állj, — előrül! i A család összenézetí, — aztán jói szemügyre vették a I©gényt, — No, most fordíts hátat fiam! A legény szótfogadott, — No nézz© mög k©ndtök hátulról is! Megnézték. — No hát most már láttak kendtök, hogy mennyi ©sze van!... Ezt lőhet forgatni, mint a fababát!... Hát ha akarják kendtök, neki adhatják a Ju-iskáH Aztán felvett© az üveget, ráköszön- tötí© a gazdára s jót köhnyittetít annak tartalmán s nyújtotta a gazdának. A gazda átmutatotft a legény felé: — Fogadja el öcsém ! Ivott a Jéglény is я megejnedt a beszélgetés, a borosüveg meg kiürü't. Közben] a leány intett az apjának s kilépitek, a konyhába. — Édesapám! Ha az egész Haas az üvé, énj ehhöz akkor se mék ám hozzá, hanem csak adjanak ki rajta hamarosan! i . , , { , A násznagy tudta, hogy itt már késni- való nincs, felállt s ezeket mondta: — Hát kedves bátyám, nagyon föíké- röm magikat, hogy a legrövidebb idő alatt adjanak választ! Kitámoiyogtak, I kocsira ültek, a gazda m©g elkezdés I közben igy szólt: — Hát kedves öcsém, köszönöm a mögemi éközésit mindkettőtöknek, hát ennél hamarább nem tudhatjátok mög a választ. Mögmondom itt helyben, hogy ebbüi nemi lössz semmi! Próbáljatok másutt szőrön.csét, — emit lelőhettek! ! , i * Egy másik násznagyi sorban meg a legénynek nemi tetsz tt a leány, öreg is vo-t, meg csúnya is. Nem is szóltak semmit lány kérésről. Mikor el kezetek s b megy a család, azt mondja az apa; — No- lányom, ©hhö'Z se adjak, de látom, hogy nem is ködessz ennek a tamburagyuránjak! , j, , JAKAB MISA INGE »Magára v-ötte a Jakab Mista inigit», mondják Hal ason, ha valaki lopni indui. — Ha ezt (az inget) vöszöm rám, — lopnj muszáj, pedig nem volnék rászorulva! — mondogatta többször Jaka|b Mihály (ezelőtt vagy 100 esztendővel). — Akkor hát az ingót köd itt elverni (rajtad!) — mondja neki egyszer a főbíró. ! ( i — Nemi kö’-l azt levetni! Kiáltom én így ÍSl 'I ; I > I (Folytatjuk)- Cz. L. Ha cipő, legyen SZABÓ CIPÓ!
