Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-11-24 / 94. szám

б KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 24 köszönetnyilvánítás Mindazon rokonoknak, jóbarátokniak, ismerősöknek és a KAC vezetőségének, kik drágajó feleségőm, illetve édesanyám] elvesztése felett érzett nagy gyászunkat a temetésien valló szives megjelenésük­kel igyekeztek enyhíteni, ezúton mon­dunk hálás köszönetét. ( IVAN SÁNDOR ES FIA. köszönetnyilvánítás Alulírott gyászoló család hálás köszö­netét fejezi ki mindazon rokonoknak, is­merősöknek, jó szomszédoknak, kik fe­lejthetetlen jó édesanyánk, nagyanyánk, özv. Berkf Imrémé temptésén megjelení­tek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek. , , i í , ■; i í BERKI-CSAL ÄD. D— - ---------П NYÍLT-TÉR (E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség). Tudatom a közönséggel1, hogy felesé­gemnek, Lengyel Máriának senki hitelt vagy kölcsönt ne adjon, mert érte fele­lősséget nem vállalok s azt ki nérm fize­tem. 1 i : ■ > i ; „ i i j «i- FARAGÓ BENŐ. SPORT Súlyos vereséget szenvedett ia tarta­lékos KAC vasárnap Nagymünyoki SE—KAC 11Ю (5:0). Vezette: Molnár. Á kalocsai 7.-0-ás eredmény óta n®m érte olyan súlyos kudarc a halasi tabdai- rugást, mint vasárnap Nagymányokon. Ez a vereség az idei rossz szereplés betetőzése. Milyen jó volna lándzsát tör­ni a vezetőség munkája felett, milyen könnyű dolog volna a halasi testedzés ellenzékének most betörést .csinálni és megbuktatni azt. Az első szándékot el­söpörné a halasi sportnak közismerten mostoha viszonya, a másik — elméleti — próbálkozásnak az volna az akadálya, hogy sajnos a halasi sportnák még vezetői is ia’4g vannak, hol lehetne ellenzéket találni? Ez a vasárnapi súlyos vereség ismét eszünkbe juttatja a haasí sport 'fájó sebeit. Sporttőlepkérdés, anyagi és er­kölcsi támogatás hiánya, a fiatalságunk nemes törekvéseit észre sem veivő közöny azok az okok, amelyek ezt az eredményt meghozták. A KAC igy ált feli: Bakos — Győri, Kristóf — Szabó K., Lagler, Eidmanm — Juhász, Kovács B„ Csatári, Winter, Virágh. Ha az összeállítást figyelembe vesszük, akkor lehet csak megérteni az eredményt. Szabó K„ Eidmann, Ko­vács B. és a formán kjvüli Virágh és a nemcsatár Winter nagy hátrány taz otthon nagyon is jó NSE ellen. De nemi szabad megfe'.ejtkezni arról sem, hogy három éve nincs hozzáértő edzője a csapatnak. A többi egyesületiek pedig fizetett edzőt állítanak a játékosok mel­lé, ebben a dermesztő hidegben fütött öltöző, meleg viz, masszőr és kifogás­talan felszeretés teszi harcképessé játé­kosaikat. A lerongyolódott, figyelemre se mélta­tott halasi fiuk nem. tudtak elíentállni a nagymányoki csapat rohamainak, ügy hulltak a gólok, mint a záporeső és mi, akik az eredményt látjuk, de tudjuk azokat az okokat is, amelyek előidéz­ték, nemi tudjuk ezeket a lelkes fiukat okolni. Mert ők megtették kötelességü­ket, többet nem várhatunk tőlük, mint telkes játékot, a mostoha viszonyok kö­zött és kitartást a memzetnőve’-ő testied- , zés mellett. . i 1 : Vasárnap Baján szerepé! ia KAC. utolsó őszi bajnoki mérkőzésén A KAC vezetősége csütörtökön dél­után 6 órára játékos értekezletre hiy.ja a futballistákat a Szabó Mihály-féle vendéglőbe (villanygyár mellett). 'A já­tékos értekezletre a, következőket hív­ják meg: Bakos, Kulcsár, Kedves, Győri, Mészáros, Kristóf, Szabó K., Winter, Ki- f rály, Lagler, Eidmann, Virágh, Kmeth, Csatáry, Ba ogh és Holló. A csapat autón megy Bajára, hogy a Bácska elleni utolsó őszi mérkőzését lejátssza. A vezetőség szurkolókat is ! visz magával. Utazásért 2 pengős dij fizetendő. Jeentkezni lehet Hé'lér Jénő intézőnél. - ] A bajai mérkőzésre via’-öszinüleg a következő csapat megy: Bakos — Győ­ri, Mészáros — Winter, Király, Lagler j — Juhász, Kmeth, Kristóf, Csatáry, j Holló. A fentieken kívül átmegy Bajára j Balogh, Eidmann, Szabó K. és Virágh is. f Anyakönyvi hirek ^ November 15-től november 22-ig j SZOLETTEK: Láda Károly és Jakus Máriának ! Juliánná nevű leányuk. Nyerges Sán­dor és Busa Margitnak Ferenc nevű fiuk. Ábrahám Gyula és Gömböcz Juliánnának Juliánná nevű leányuk. \ Horváth Lőrinc Gyula József és Kiss j Erzsébetnek Miklós nevű fiuk. Mar- í kovics Gyula és Csonka Etelkának ; László nevű fiuk. Harkai Mihály és Vas Erzsébetnek Etelka nevű leá- j nyuk. Bíró János és Nagy Judifanak j halva született leányuk. Horváth Sán- í dór és Kamra Jolánnak Sándór nevű j fiuk. Makai István és Pándi Máriá- ! nak János nevű fiuk. Nagy Sarkad: László és Paprika Rozáliának Sán- ; dór nevű fiuk. Stadler János és Mor­vái Rózának Éva nevű leányuk. Dé­nes Mihály és Fülöp Teréziának Jó­zsef nevű fiuk. Vavrek István és Faddi Veronikának István nevű fiuk. | Szabó V. Lajos és Lasancz Erzsébet­nek Erzsébet nevű leányuk. Huszár József és Dózsa Eleonórának Juliánná nevű leányuk. Zsebi János és Szálai ; Margifalak János nevű fiuk. Fnam- czio János és Elő Jusztinának János nevű fiuk. Hódi Mihály és Hegedűs Matildnak András nevű fiuk. Tatai István és Virág Juliánnának Tibor nevű fiuk. Zámbó Benő és Tajti Ju­liánnának Erzsébet nevű leányuk. Bor Kálmán és Szálai K. Juliánnának Kál­mán nevű fiuk. Honti János Pát és Jenovai Eszternek Irén nevű leá­nyuk. Csányi József és Miklós Ju­liannán эк Juliánná nevű leányuk. MEGHALTAK: Nyerges Ferenc 2 órás. Sándor Ist­vánná Vili Juliánná 57 éves. Horváth Sándor 2 napos. Iván Sándorné Rabi Erzsébet 37 éves. KIHIRDETETT JEGYESEK: Komlós Sándor Monda Teréziával. Tóth József Barta Margittal. Tóth József Kálmán Balint Margit kjä* kunmajsai lakossal. Puskás Illés buda­pesti lakos Orbán Máriával. Veréb Béla Szappanos Eszterrel. Maruzsa Mihály Rokolya Eszterrel. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Sütő Sándor Molnár Máriával. Mol­nár István Borbémyi Zsófiával. Rácz Illés Kurucsai Jolánnal. Kurucsai Nán­dor Dudás Máriával. Richter László Ferenczi Jolánnal. Rácz Ferenc sze­gedi lakos Kapás Franciskával. Teg­zes Balázs Sziládi Katalin Francis­kával. Herczeg Mihály János Ocskó Juliánnával. Mészáros Károly Kocsis Zsófiával. Kocsis Antal Lakatos Ilo­nával. Daczi Antal Mondovics Vero­nikával. Mészáros Benő László Nagy- pát 'Eszterrel. Hegyi Vince Kószó Ilona Juliannával. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS ETEKTIV IJOKTOR D Angol bűnügyi regény — Irta: C. ROWLAND VÉCSEY LEÓ FORDÍTÁSA Folytatás i П ; 4 Harley Hapgood vállat vont és alz orvos felé fordult A szeme csupa két­ségbeesés volt: i — Istenem, uram, — felelte, — ha akadt olykor köztünk, mint ahogyan nem is 'összetűzés, de némi ellentét előfordul ez a legjobb családokban is. Ez azonban sohasem volt olyan mérvű, hogy efölötti elkeseredésében, vagy el- kedvetlenedésében emiatt öngyilkosságra szánta volna magát. Nem, kiérem', erre igazán nem' tartottam őt képesnek; sok­kal jobban ismertem az alaptermészetét. A fiatalember elhallgatott és gondol­kodva bámult maga elé. — Tulajdonképpen ezéírt, — folytatta aztán vontatottan, — ha alaposak utána gondotok... igazi komoly pörlekedés sohasem volt köztünk! Hiszen akkor nem is jöttem vo'na le hozzá hétről- hétre. Ami ellentét volt köztünk, az csupa jelentéktelen apróság miatt tá­madt. Apám egy elmúlt kor gyermeke volt, akinek még más fogalmai lehettek a pénzről és vagyonról, mint nekünk, ő azt tartotta, hogy az ember Londonban is megélhet annyiból, mint itthon s mini­dig kikelt ellene, ha meg akartam győz­ni, hogy azóta mm nagyot fordult a világ kerek® s más az élet Londonban;, mint a kis városban. — Legtöbbnyire tehát anyagi termé­szetű vitáik voltak? — érdeklődött to­vább az orvos. — Igen. Sokszor bizony hiába kér­tem pénzt. Szegény apám, nem egyszer alaposan megmakacsoltai maigát. Sehogy- sem bírta megérteni, hogy a nagyvárosi élet milyen .drága. * — S ön hogy viselkedett ilyenkor? — Hát, Istenem... igyekeztem meg­győzni szegény apámat s amikor lát­tam, hogy hiába minden', akkor — hallgattam! Hangsúlyoznom kell azon­ban, hogy az ilyenféle pörlekedés ßo- hasem ment túl a csendes beszélgetés keretein. Hangos jelenetre nem is emlék­szem... i i A fiatal Hapgood lehajtotta a fejét: — Persze, most mindent egész más és nagyon szomorú színben látok! — Igen, igen! — bólintott az őrmes­ter. — Ezt megértőm jól ! Én is nem­régiben vesztettem efi az édesapámat... A doktor felállt helyéről: — Hát bizony, — jegyezte meg, — az ilyen viták bizony manapság mindenna­posak az apák és fiuk között. De azért még nem dobják el maguktól az életet, meglett kom úriak, kedves barátom. — Igen, ez az érthetetlen! — szólt közbe Billings rendőrőrmester is. Az orvos szeme megvillant. — No mindegy, — mondotta és a kalapja után nyúlt, — majd a vizsgálat során akiad talán az öreg urnák vajami feljegyzés®, ami világosságot dérit erre a rejtélyes ügybe, őrmester ur, azt Tű- szem, itt az ideje, hogy bemenjünk a rendőrállomásra s megírjuk a jelenté­seinket. A vizsgálóbíró reggelre itt Lesz... — Igen, igen! — készülődött Billings is. í . — ön velünk tart? — fordult most a doktor a fiatal Hapgoodhoz, friss ér­deklődéssel, — vagy itthon marad, a hatott mellett? Hariey Hapgood riadtan nézett körül. A pillantása akaraltlatnur a kenevőt felé rebbent, ahol az édesapja holtteste he­vert, felkötött állat. — Nem, — én, — izé, —n®lm, nőm maradok itt! Kihozom a kézitáskámat a kocsiból1 és szobát nyittatok éjsza­kára a Vörös Oroszíán-ban. Zárjuk le a lakást, a Kulcsot átadom önöknek, őrmester ur, úgy sßm szándékozom visz- szajönni ide, amíg le nem folyik a vizs­gálat. __ — Helyes, én is jobb szeretem igy! — bólintott Billings, — legalább a vizs­gálóbíró érintetlen épségben tjalái min­dent. Lezárták a lakást és elindultak a rendőrállomás felé a vaksötétben. Far­rar doktor előrememt, a fiatalember és a rendőrőrmester kissé hátramiaradtak. Egyikük sem beszélt egy szót sem a rö­vid ut alatt. A rendőrállomás kis, vörös téglaépület volt, a Piac-tér sarkán. Bil­lings őrmester bevezette a doktort és j Hapgoodot a belső szobába, i — Nos, uraim, — szólt az őrmester, • — most már helyben is volnánk. I Az orvos teült az íróasztal mellé, paj- ! pirt vett elő, a fiatal Hapgood!ól ee- I ruzát kért és írni kezdett. Az őrmester I is hozzálátott, hogy a jelentést meg­írja. Eközben Har ey Hapgood, reszkető kezekkel cigarettára gyújtott. orvos végzett hamarább. Fejébe csapta ka apját és átadta' a hiva.atos írást Billings őrmesternek. — Kedves őrmester ur, — mondotta aztán, — kimehetnénk a hátsó ajtón? Nem akarok a fő épcsőn távozni, mert ha meglátnak itt a téren, legalább szá­zan, mindenféle kiváncsi kérdéssel fog­nak gyötörni. — Hogyne, kérem. Tessék, erre, ©zen az ajtón át, a celláik menőit végig, ott van egy kis ajtó, ahol minden feltűnés né kül kijuthat a hátsó mellékuccára. , Bi’Jings őrmester előremient és mu­tatta az utat. A doktor követte s mi­után nem' búcsúzott el Hap good tói, a fiatalember is nyomokba szegődött. — Minden cellánk üres, — magya­rázta mosolyogva menetközben a jnend- őrőrmester. — Swinwood Anglia leg­rendesebb és legtisztességesebb vá­rosa. i A kis folyosó egyik oldalán három nehéz vasajtő vert: a három cella ajtaját Szélesen ki volt tárva mind1 a három, mert ilyenkor, ha nőm akadt lakójuk, rendszerint állandóan szellőztetni szok­ták a cellákat. ' ' I t i 1 Farrar doktor hirtelen megtorpant» - Karonfogta a mellette haladó Hapgoo­dot s megállt velő az egyik kitárt cel- laajtó ásitó szája mellett: — Látott már belülről ilyen cellát valaha? — kérdezte vidáman. — Nak gyón érdekes látvány. Hatley Hapgood érdeklődő kiváncsi- Sággal nézett körül1, majd1 belépett a nyitott ceHaajtón: — Nem még, soha életemben. De mondhatom... E pillanatban Biz orvos erőteljesen hátra lökte, úgy hogy a fiatalember be­indult a cella túlsó oldalára. Ugyanekkor a doktor hirtelen bevágta utána a nehéz vasajtót, amelynek modern, önműködő zárja hangosan kattant egyet. Hariey Hapgood fogoly volt a rendőri őrizetes cellában. — Nos, most ön van soron, barátjá L _ az erénynek, — kiáltotta diadalmasan az orvos —• s lesz rá ideje bőven azon tűnődni, hogy miért került ide. (Következő számunkban folytatjuk). Nyomatott a Kiskunhalai Helyi Értesítője Lep vállalat nyomdájában. Molnár u. 2. — Műszaki verető: Mészáros Dezső.

Next

/
Oldalképek
Tartalom