Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-10-02 / 79. szám

i KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE október 2 Havonta 20 pengő aggkori ellátásban fognak részesülni a mezőgazdasági munkások A földművelésügyi minisztériumiban megindult a mezőgazdasági munkás­ság aggkotí biztosításáról szóló ja­vaslat előkészítése. Ennek a javas­latnak rendkívül nagy hordereje van, mert többmillió ellátatlan mezőgaz­dasági munkás sorsáról kíván gon­doskodni. A cél az, hogy a mező- gazdasági munkásoknak hatvanadik évük betöltése után havi 20 pengő aggkori ellátás legyen biztosítható. A biztosítás céljára igénybe fogják venni a törvényhatóságok és közsé­gek szegényalapjainak jövedelmeit, de valószínű, hogy a mezőgazdasági munkásokat is havi egy pengő biz­tosítási díj fizetésére fogják kötelez­ni. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a mezőgazdaságban igen níagy számmal vannak vándormunkások és olyanok, akik időnként ipari foglal­kozást űznek, úgyhogy az ellenőrzés meglehetősen nagy nehézségekbe fog ütközni, különösen abból a szem­pontból, hogy ne részesüljön mező­gazdasági aggkori ellátásban olyan, aki OTI-ellátásra jogosult. Alig van hordó s lassan folyik az intervenciós mustvásárlás Az intervenciós mustvásárlás igen j nek mustjukkal, amikor kitűzték, szűk keretek között mozog, mert Ma olyan hirek terjedtek el, hogy hordóhiánnyal küzdenek a bevásár- az állami vásárlás céljára odaadott! lök, akik kérik, hogy a must át;- j most árát lefoglalják adóba — ezek vételénél tartsák be a megállapított í a hírek azonban nem felelnek meg rendet s azon a napon jelentkezz®- | a valóságnak. Házassági ajánlatokkal üláözik a pár hónap alatt gazdaggá vált bankhivatalnoknőt Szegény leány volt Kalmár Irén nagykőrösi bankhivataínoknő és pár hónap alatt gazdag lett. Kétszer egymásután egészen rövid időközök­ben sorsjegyen nyert először 40.000 pengőt, utána pedig 80.000 pengőt Kétszeres főnyeieménye ország­szerte ismertté és irigyeltté tette Kal­már Irén banktisztviselő nevét. A népszerűségnek persze megvannak a hátrányai is. Levetek tömegeit kapja, legnagyobb része házassági ajánlat, a készpénz varázsos illata megmoz­gatta számtalan jeles honfiú szivét s egyéni kiválóságukat szép színek­kel ecsetelve vállalkoznak arra, hogy boldogítják a körösi lányt. Számos feltaláló kereste fel soraival, de van a levelek közt üzleti ajánlat, társu­lásra való csábdal és százféle tipp. A napokban a filléressel Gyöngyö­sön járt Kalmár Irén, egykettőre híre szaladt s az utcán egész tö­megek követték és bámulták meg. SÁRGULÓ HALASI FOTOGRÁFIÁK „A huszárok verbuválnak az utcán“ A Világosnál ránkszakadt éjszak» után az első hajnal hasadás akképen mutatko­zott Halason, hogy becsületes Bédi Jó­zsef uram nemzetlszánü zászlót dugott ki a háza végén, ott Cenm a sürü Tabániban, az 18614k esztendő elején. Nagy szó j vö t ez akkor, amikor imjég a német zsftn- , dárság mindenfelé »Kossuth betyárt«, meg dugott puskát keresett. Csak titok- [ ban, dugva társalogtak az emberek. Még ; ia disznótorokban is halkan dúdolva zten- ; gedezték az öreg kunok a Lukács evan- ! gé'.áuma 16-ík része alapján, hogy: Szerezz jó barátokat Szeresd híven azokat A barátság kebeű© Légyen örömmel tele Ha megcsal is egy vagy kettő álnok- í sággal Kipótolja a jó Isten igazsággaí... j Bédi uram záíszfóbéji cselekedetének * a hullámveréseképem Cseri, Imre bognár- J mester még aznap estefa é elkiáitotta j magát a »kvártélyház« előtt: »Le a ! sassal!« Aztán a gyülekező sokaság sze- i mélát tára leverte a kapubejáró' fölé sze- j gézétt kétfejű spst. (A régi járásbiróságj - épü-'et bejáró folyosójánál). A tömeg * fellélegzett. A tetteikből a jobb jövő i hajna’hasadását sejtették az emberek. Alig telit beié néhány esztendő, ur te|t|t! Hia'ason is a sok szép magyar nóta, de virágjába szökkent a pompás magyaros ö'tözködés is. Ekkor lett szállóigévé: Miagyar nadrág feszes dolmány Abb(a’ szeret az én babám ! Pengett a legények sarkantyúja az uccákon, meg a szép vigasságokban. Eökerültek újra a régi mintájú paszo- mántos, meg krepines női prusz’ikok. A lányok, menyecskék osörgős cipellőkben fejtették a táncot; maguk kötötte haris­nyáikon bokán fe'ül más színű, rózsa meg tulipán minta ékeskedett. Amikor elhozta az Isten a tavaszt, a paraszt á nadrágot levetette s hatszeles rojtos Íjon gatyára öltözött, a derekát meg zsinór­nál gazdagon kihányt fekete bandzsur diszitetite, az oldalvarrott keménySzáru csizmákon sarkantyú meg csörgős patkó !et£ a divatos. Csangős szekereken da­lolva ment a fiatalság a mezőre. Nem kellett kenyerét vinni sehová, adta a gazda az élelmezést mindenkinek jó- szivvei. Vág volt a nép, nem ilyen nyo­morult, szomorú, minit márna. * j i i Sok jeles huszárt adott a Palafinális Regimentnek a régi Halas. Szépséges fiaink ott hullajtottak vérükét idegen érdekekért a Buikus meg a Napóleon élleni nagy háborúkban. Gázon Lajos, 1848—49-iiki honvéd alezredies, a felső- zsotezai hős nagyapjának dsak a lovai jött haza a népek csatájából, — Lipcse alól. Vitéz Faragó Kis János, к nádor huszárezred 26 évig volt stázsamester® (kjt a tulajdonomban lévő rézfokosáról iS emlegetek) ugyanezen csatából csak futós lovának! köszönhette a szabadulást, pedig egymaga busz franciát levágott mái'. Nagy Czirok Sándor is 26 észten- döre szabadult. De nem tudott megbarát­kozni a ka sza-kap a tudománnyal s egy szép napon e Szókkal búcsúzott el atya­fijaitól (kik már tanyát is segítettek neki, épitteni a kihagyott klaQapéiri ta­gon): »Ha mögött© a némöjt a húsoméit — ögye mög a csontomat ip!« Aztán megszurta a sárgát s Inyatgiaiva indult a regimenthez. Jóideje máir ennék is, mi­velhogy még akkoriban a múlt század harmincas esztendeiben Írtak, de* azóta még nem jött hir felőle. A Lombardiá­ban, Solfierinó körül vagdalózó Négy Czirok tterzson huszár őrmestert őt is csak három szót írtak: »Nyugszik céd­rus-fák árnyékában.« (Folytatjuk). Cz. L. GAZDALEXIKON Hogyan lehetne és hogyan kellene a tanyai és általában a kisbirtokosok hitelellátását biztosítani A magyar mezőgazdaság s általában a falui népének hitelellátásáról évtizede­ken át a közel százesztendős magyar hi­telszervezőt gondoskodott A fővárosi, és vidéki bankok, váamint az egész or­szágra kiterjedő, fokozatosan kiépülő hi­telszövetkezeti; hálózat látta Öl ezt a nagy munkát, amelynek, eredményekép­pen a magyar fern nép© különösen a műt század kilencvenes évéi óta gazdai- ságiíag és politikailag megerősödött. Uj megélhetési lehetőségek nyíltok s kiala­kult a falusi törpebirtokosnak eiz a cso- oortja, me’.y a magyar röghöz való tán- tori Ihatatlan ragaszkodásával, a föld és é haza izzó szeret©tével a magyar faji gondolatnak és a magántulajdonra tá­maszkodó társadalmi rendnek egyik leg­nagyobb biztosítéka. Egymillió kétszázezer ilyen törpebir­tokos ét ma Magyarországon, amelyből 915.000 az öthodig terjedő »kisgaz­dákra«, míg 160.000 az 5—10 ho-das és 125.000 a 10—20 hodas gazdákra esik. i ; ; Egymillió kétszázezer tanyai és falusi kis egzisztencia.! Milyen hatalmas tábora a miagyar te­remtő miunkának s k;apadbatat.an for­rása a nemzeti jövedelemnek! De egyben milyen felelősség azok szá­mára, akik a nép legszélesebb rétegleinek szociális, gazdasági, kulturális és nép­egészségügyi jólétéről gondoskodni hi­vatottak. Nagy nemzeti érdekeik ápolásá­ról s magasabb szempontok védelméről van tehát szó mindem esétbejn, amikor a kormányzat figyelni)© a hatalmas ter­melő réteg felé fordul, de minden társa­dalmi osztálynak ip kötelesség© volna a magyar kisbirtokoPztály gazdasági és szociális boldogulásával törődni, aZt min­denképen elősegíteni, mert a kisblrto- kosSság jóléte és haladása aíz egész jövő boldogulásának előfeltétele. ősi igazság ez, melyre azonban csak későn és nagyrészben az egyre erősebben je­lentkező korszellem parancsszavára esz­méit fel a társadalom,. A magy ar vidéki hitelszervezet a maga részéről évtizedek óta gyakorolja a fa­lusi nép megsegítésének ezt a nagy gondolatát, s áthatva a falu népének és a magyar pénzintézeteknek hagyományos jóviszonyától, mindent elkövetett már a mű-tbian is, hogy a nép anyagi megerő­södését rendszeres hitelellátással szolgál­ja. * . ! Vidéki pénzintézeteink nagy része első­sorban mezőgazdasági hite ekkel fog­lalkozott s vannak olyan kisebb helyen működő takarékpénztárak, amelyeknek egész kihelyezése kizárólag gazdák öl- csönökből áll. Ez a hitelpolitika a múltban nem bi­zonyult rossznak a pénzintézetek szá­mára sem. A fa’uPi és tanyai kisgazda, — Ideértve az öthoUdon aluli törpebir­tokosokat is, — mindenkor kitűnő adós­nak bizonyult és ezek a kis (gazdakölcsö- nök votok a pénzintéze'tek legjobb ki­helyezései. A »kisember« pontosan fi­zetett, mert az a kemény munka, amély- tyel talpalattnyi kis földecskéjén ki ket­telt verekednie a maga mindennapi ke­nyerét, keménnyé formálta lelkiségét is. Ebben a nehéz kenyérharcban valami dacos becPtf©teisség fogamzott meg a telkében', amelynek egyik legszebb ékes­sége éppen a mindenáron való fizetési készség vo”t. Sokszor rongyosan, télviz idején könnyű izekében jelentkezett az adós, hogy lejáró váltóját pontosan ren­dezze. Vort valami, hősi vonás ebben a pédaadó becsületes к öteteisség telj esi - fésben, amelyre a hitelező százpercent- ben építhetett. , ; , , J ; , D© aztán jött a nagy világválság és vele különösen a magyar mezőgazdaság egyéni válsága, i , A tterményánaknak katasSztrófáÜs zu­hanása, az á llatának és egyéb mezőgaz­da sági termékek áresése s a föld érté­kének lemorzsolódása teljesén aláásta a magyar tanya és falu népének fizetési képességét és igy egyre több és több panasz jelentkezett a hitelezők részéről gazdaadósaikkal szemben. A hátralékos váltók ijesztő módon megszaporodtak és sajnos, egyre több és töbib árverés fenyegette a bajbajutott kisembereket. Nagy, országos veszedelem fenyegetett. Nem maradt egyéb hátra, mint a meg­szorult mezőgazdaság helyzeten erélyes kormányzati rendszabályokkal segíteni, így szütetett meg 1930 tavaszán a föld- teherrendezés gondolata, amelynek bi­zonytalan! első kísérletei után végre 1933- ban a kormányzat a, védettség intézmé­nyének életbeléptetésével gyökeres se­gítségre határozta él magát. Ezek a kormányintézkedések mélyen belenyúltak a hitelező és adós jogviszo­nyába és rendkívül súlyos áldozatokat követeltek a magyar pénzintézetektől és­pedig éppen azoktól, amelyek évtizede­ken át e sősorban a mezőgazdasági hitel művelésében látták természetes felada­tukat, de nem zavarták meg ftzt a ha­gyományos jóviPzonyt, mely ebben az országban a múltban a gazdát és a vi­déki takarékpénztárt egymáshoz kötöt­te. Voltak és vannak sajnos, élég Sokan, akik éket akartak verni az ország gaz­dasági ételének e két hatalmas ténye­zője közé, d© a hitelezők bölcs önmér­séklete és a magyar nép megrendithétet- len józansága fenn tudta tartani az évti­zedes sorsközösséget a gazda és pénz­intézet között Ma az a helyzet, hogy a védettségi in­tézkedések felszámolásával kapcsolat­ban a pénzintézetek köz© négy évi kény­szerű Szünet után újból felvették a me­zőgazdasági kölcsönök folyósítását s re­mélni lehet, hogy a hitelellátásnak Őzt a kontinuitását most miár semmi sem zavarja meg. Nagy nemzeti, érdek fűződik ehhez és á pénzintézetek a gazdavédelem keserű tapasztaltai és súlyos áldozatai elle­nére is mindent elkövetnek, hogy a falu népének zavartaran hitelellátása biztosít­ható legyen, mert csak egy állandó és minden megszakítás nélküli hitelélet ké­pes a tanya, fate: népének gazdasági boldogulását elősegíteni. t í S a tanya és a fate, jóléte, előfeltétel az egész ország boldogulásának. HOLDANKÉNT 10 KILÓ VETŐMAGOT TAKARÍT M£G ARZ0PAC • PORZOl TIUANTIN PORPÁCOLÁSSAL ÜSrÖGMENTESSÉG TERMESTÖBfälET lfát állított áron besz-ert-íhetö • Hattyú drogériában Щ )N A NÉVRE-MÁSSAL NEM HELVET IESITMETÖ CSAK EREDETI GYÁRILAG LE LÁRT DOBOZBAN VALÓDI I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom