Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-09-15 / 74. szám
л KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 15 CIRKUSZ őógorság-komaság, avagy a protekció lényege és fejlődése Sok szó esik manapság a protekcióról. Akármiíelle á.ilásra pályázatot hirdetnek, a jelöltek és közvetlen hozzátartozóik mozgósítják a család ^élharcosait, a minisztériumi összeköttetésekkel bíró nagybácsit, a sógorurat, aki pertubarátja a főispánnak, a komaurat, aki egy ezredben szolgáit a polgármesterrel, a keirésztpa- pát, aki osztálytársa volt az apátur Legbizalmasabb emberének, a kereszt;- maimát, aki bejáratos a Misszióba és a nagynénit, akiinek egy gyerekkori barátnője minden karácsonyi vásárkor a nagy tiszteletű asszony közvetlen szomszédságában árulja a habcsókot és a karácsonyi vásár kiemelkedő sikeréinek egyéb zálogait^ A családi fökortes körülhordozzai a véres kardot és »mindenki a fedélzetié!« kiáltással megindul a hajsza a protekcióért. Lázas munkában sógor s ág, komaság, kinek-kinek kiosztják a befolyással gyanúsítható közéleti nagyságot és rábeszélnek, Ье- dumáinak főznek és gyúrnak. A sok ajtónyitogatástóí kilincsek letörnek, sarokvasak tövig kopnak, lábtörlők cafatokká rongyolódnak s a pergő tűz alá vett szerencsétlen áldozat a a legkisebb zörrenésre már úgy rezzen össze, mint Arany János sürü- söté't balladájában Kanizsa, Rozgo- nyi. Amikor aztán megvolt a kinevezés vagy választás és jelöltünk ismét temaradt, a családi tanács elkeseredetten állapítja meg, hogy a tehetség és a protekció harcába (i isfrnét az a piszkos protekció győzött, hogy nem sül le a bőr a képéről elfogadni az állást^ amikor mindenki tudja, hogy a nevét se tudja leírni és hogy csak a protekciónak köszönheti, annak a piszkos protekciónak, mert ebben a mai piszok világban csak az érvényesül, akinek van bőr a képén kilincselni, akinek protekoiójia van. Olykor-olykor magasra lobog a felháborodás lángja, a lapok epébe ' mártott toliakkal cikkeznek, megin- j dúl a papír- és tintahenger korunk rákfenéje, a protekció elten, felbuzdult miniszterek és egyéb nagyságok kijelentéseket tesznek, olyasmiket mondanak, hogy mostmár igazán tűrhetetlen és a protekciót, ezt a száz- fejű hidráját kiirtják a föld színéről. És a legközelebbi kinevezés és választás alkalmává! ismét akcióba kezd a láthatatlan front és ismét a »protekciós a'akok« kerülnek be. Aki a protekció kiirtását jóhiszeműen igén, az vagy nem gondolta meg, mire adott szót, vagy nincs tisztában a protekció lényegével. Kilátástalan szélmaíomharc. Amíg alkalmazottat, tisztviselőt emberek választanak, neveznek ki, vesznek fel, ' addig kiirtani nem lehet. Ha én J például kocsist akarok gazdaságom- j ba felvenni és apróhirdetésemre kettő jelentkezik, melyiket veszem fel ? Azt-e, amelyikről azt sem tudom, kicsoda, vagy azt, amelyiket egyik jóismerösöm vagy rokonom ajánl s ezzel mintegy jótáll érte? Ha egyiknek sincs ajánlója, akkor megkérdem, kinek a fia s ha egyiknek az apját ismerem és tudom róla, hogy megbízható ember, akkor már fél is vettem. Ha semmiféle közelebbit nem tudok, akkor magam járok utána, informálódom, keresek valakit, aki ajánlani tudja az egyiket. Itt a protekció legegyszerűbb példája: első esetben az ismerős, a rokon, másodikban az apa volt a protektor, a harmadik esetben pedig magiam kerestem a megnyugatató protekciót. Súlyos tévedés azt hinni, hogy a protekció az utóbbi évtizedek szülötte. A protekció egyidős az emberiség történetével. A családi protekcionizmus legklasszikusabb példáit a dinasztiák nyújtják, a sógorság-ko- maság történelemformáló hatásaival, ba a mu tba visszagondolunk, iépten- nyomon találkozunk. Hogy került magyar trónra a Habsbuirg-ház? Tiszta családi alapon. Zsigmond király, aki mint Nagy Lajos veje ült a trónra, leányát, Erzsébetet Habsburg Albert- bez adta feleségül. Albert volt az e;ső magyar király a Habsburg-ház- bót. Vagy Mátyás, az igazságos. Köztudomású, hogy nagytekintélyű rokonságának döntő szerep jutott trón- raü tetősében, nagybátyja, Szilágyi Mihály volt a fökortes. Mátyás példája egyébként arra is fényes bizonyíték, hogy a s ó gór s á g -ко m ás ág nem mindig érdemtelent juttat állásba. S ugyancsak Mátyás példája int larra, hogy a hatalmasok protekciója is csak életükben ér valamit, A inagy uralkodó hiába akarta természetes fiát, Korvin Jánost utódául, hiába fogadtatta el trónörökösnek a { főúriakkal, azok, mihelyst Mátyás le- ’ hunyta szemét, cserbenhagyták a fiút, még a nádorságot sem tudta elnyerni. Hasonló az eset korunkban nemcsak akkor, ha a nagy protek; tor meghal, hanem akkor is, ha nyugdíjba megy. Védenceinek régen rossz. i I j I Száz példát lehetne felhozni, de száz szórnak is egy a vége, pro:- tekció mindig volt s mipidfig tesz. És én mindezek ellenére is merem vállalni, hogy egy tollvonással megszüntetem. Éhhez bátorságot az a közlemény ad, amit a váci polgár- mesteri választásról hoztak a lapok. A két jelölt, Intzédy-Meiszner János főügyész és Gurszky Rezső egyaránt 33—33 szavazatot kapott. Erdélyi Lóránt alispán erre sorshúzást rendelt el, az lntzédy;-Meisznemek: kedvezett és ő tett a polgármester. Itt a megoldás. Amíg emberek döntenek, mindig tesz protekció, ki kell tehát venni a döntést a gyarló földi akarat alól. El keü törölni a kinevezést, a választást, döntsön a sors. Korunk úgy is a szerencsehajhászás kora, ma mát- senki sem bízik a lassú meggazdagodásban, mindenki a fönyere;- ménytől reméli anyagi helyzetének jobbraforduiását. Soha ilyen alkalmas nem volt a légkör a lutri törvény- beiktatására. Egyszeribe vége a kitin cselesnek, a protekcióhajhászásmak, nagybácsik és keresztpapák h'ába udvarolnak, ha átíásbetöttésre kerül sor, a pályázók nevét be .erakjuk egy tanácsnoki vaskaLapba és ama fehér- ruhás szűz kihúz egyet. A többinek pedig elküldünk egy kimé.etes kör;- ле vetet: . i j [ »Sajnálattal értesítjük, hogy az Ön száma nem nyert.« Zoltán CipöOzlet értesíti a vásárló közönsönséget, hogy az egész országban közismert kitűnő minőségű Rádió gyermek és női [cipők árusítását üzletébe bevezette. Jelszó: Drága,dejó! Mgy halasi fiatalember kétszer ráütött prénayfalvai menyasszonyára A rendőrségen különös bejelentést tett Vágó Ferenc halasi cipészsegéd. Elmondotta, hogy Prónayfalván járt és ott menyasszonyára revolverből kétszer rálőtt. A menyasszony Szél- pá‘ Anna, aki azonban Vágó bejelentése szeriint nem sebesült meg. A merénylő azt is elmondotta, hogy miután a leányra ráüött, maga elten fordította a fegyvert és magára de ő sem sebesült meg. A rendőrség a jelentés alapján értesítette a prónayfalvai csendőrséget és igy igyekszik tisztázni az esetet, nemkülönben annak okát is, amely mögött minden bizonnyal szerelmi féltékenység húzódik meg. RÉGMÚLT FOTOGRÁFIÁK A HALASI TANYA VILÁGBÓL KASA LEHÖCZ 1 и* i A mű t század negyvenes esztendeiben í pajzánkodott az idő motolája. Szent j Iván havában jegyezgetnek az íródeákok. A zsanai eserény címer tájának tetejében © nyu’vesszőbokrétát pirítja a reggeli Npp, melyet az bábok már jól feltoltak a közeli, nyájasok tetejébe. Az ezercsmgős barom csakúgy usák a kör j vér legelőben. i t i öregbujtár — Kása Lehőcz — h át tail a Napnak, a barom elején lépeget. Lassan engedi a jószágot a baromkut Mé, ahol a kisbujtár, ia Pampu a Laci kezeli a ! vödröt. Neki van gyürkőzve s már a negyedik száz vödörrel; huzza, hogy mikorária a barom eleje ai kúthoz ér, — teli legyenek a vajuk. V , j Igazlátás a rövid szóváltás után otthagyva a bárímpí, a nem messzi cserény fe’é tart az öreg bojtár, ahol Száki János bairmosguiyás teszi mosianában ,a »lakos« szolgaatol. Éppen reggeli főzéssel bajmoló-dik. Most vágja a ’leves nyaka közé a bográcsba az utolsó marék »pattogatott kukoricáit (szárított húst), i i I i i i . — Ne sajnálja ám kend! (már mint a belevalót, a huskát) — veti oda a szót Kása Lehőcz. r i — Nincs itt már .sajnálni való! — fe di egykedvűen á lakos. , — Hogy-hogy? j — Megfogyatkozott a húsúnk! — Hát áz a kos hús? — Hát (abból főztem tegnap a Búza biztosnak mög a legényeinek!... > A többi mög elmönt szögénytegénykótya. vetyébe!... Hanem még úgy níög pem dicsérték — hallod; — a főztömet, mint tegnap a Búza!... Mondta is ám, miikor elkezeitek..hogy: »ögyetök, igyatok, .topjatok. — csak az én járásomat kiméljétök! No* mög arra vigyázzatok, hogy nekünk is jusson!« Kásia Lehőcznek a lakos szavaiból csak az a pár szó érintette meg aí feje- hártyáját, hogy: »Mögfogyiatkozott a húsúnk.« . , J Emelgeti a gyaphainitokat, a hantok (alatt szomporgó iszákókat. Csák a sza- tonnás is zakóknak v meg a kásás, tarho- nyás tacskóknak dobár a hasuk, a húsos iszákok bizony üireskések. A kerekes ládát is fölnyitjia* de húsnak nyoma sino5-., i ,. — Ezök ;aiz élhetetlen posaogók (juhászok) is most hajtottak el a vidékről... |a Nagydorogi mög úsztat a Ciprusnál!... — mormolja úgy félig magában, — de ia lakos ijs hallja... — Már pedig Pistái, a jé é'etmódöt a cserénknél iaz öregbujtárnák kőül fönntartani! , — Ezt én is tudom! — fe'elte vissza Lehőcz, (aztán botodmagávai indult a barom fáé. t i ; • A juhászok messze ütöttek íjanyát. Csöndes g.amó zásra, gödörrel fogásra, vágy e'árnyékolásra hamarosan nincs kiáás. ffiábá no! Itt mönni, aztán szőrözni kök Még früstökhöz: sem ültek, már Pampu’a Lacival kifőzték a tervet. * 1 ! , , ■ i | ; Vacsolra után az idő. Laci nyergei« a Dunyhát, mög a Szajkót. Jó kedvvel, mintha csalt bába indulnának, — fonja Tovább á beszéd fonalát Kása Lehőcz... Jó, hogy az éjszakának nincsen szöme! Fönn jártunk már Kaapáirban, mikor az efső juhászt föl tapogat tiuk. Ott parazsait a fiával a szárnyék előtt... A ló- dobogásra eordítja magát a kutya, ,á juhász mög csak kanyarodik ám ki1 н subából. A vezérürü nyakán mög- csöndii t a kolomp... Oda köszönök, amúgy kurázSCsan. A poszogó fogadja, aztán mindjárt kérdi is, hogy mii járatban ,a pajtás urak? — Azt is megmondjuk!... Egy jó vágó kő lene hasszükségre!... Föladja kend, aztán itt se voltunk! — De hát tegnap is ilyenforma szőrű- bőrű embörök jártak ám itt! A múlt hétön is két furbic!... Ha mindég adok, akkor mi marad heköm?! — Ne kertölijön kend, hanem adja föl (azt a jó birkát, d© szaporán ám!... Addig, még máskép nem beszélgetünk! — Erídj hát fiam1, hozd ki azt a törött sz|arvu,t! A Laci mög kiszól ám a Szőr közül, hogy: — Nem egyet, hanem négyet! — No, ha négy kőül, há|t egy sincs ! — eresz,ti; ki a szót a poszogó a bajusz atol. Én mög mondom a Lacinak: — Szállj fe. aztán adogasd föl azokat и birkákat! i ' 1 c í . I l i (Folytatjuk)., Cz. L. Nagy választékban Férfi szövetek minden igényt ki* elégítő olcsóbb és finomabb kivitelekben szí Idényre2 SCHUN textil-lizletében, Piao-tér, (Városház épölet)
