Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-08-28 / 69. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 28 RÉGMÚLT FOTOGRÁFIÁK A HALASI TANYA VILÁGBÓL A BIBICI FALKANÄL A jmpt század meigyvtínias éveiben Írtak. Modok Anita’ bibid gazdaságában kuirta gullyáp' vol't az öreg Modok Péter. A faQkáját pedig Tiöbnyók Tófeiniék Pál tané gelte ш erdős, bUidkájs tegezni, a buromjárásos széeken. A két pásztonembier egyszer kora tavasszal!, — úgy Gergő мар táján, össze- iVágódik a piacon. Beszélgetés közben azt mondja Ternyák Pál a Modokntafc: — Péter bácsi, cßak kendlék is kigyü- jönjek Bibiébe (a tavaszi jószágkiverés utájn), mindjárt topót fogúink! i — Ne igyieközlz te topót fogni, — mondja neki Modiok, — csak jairr)a vigyázz mindég, ami eíöíted van ’(a W- kára)! A topó majd elmén a maga útjára. Kiverés után egyezer eCjjötlt haza a városra ruhát váltani a juhász, jtínek igein pötyke felesége vojit. Tisztán Ja tartotta az urai, — fényeis, fehér ruhában járatta, i i Mikor vasárnap esteié é kiért a Sajkához a juhász, megbámulták még a tanyabejek is, hogy m|ilyein Szép fehér ruha' van rajta. t. i Azon éjjé! megkeresték a tolvajok. Szép hOrdV|ilágos éjszaka volt. Az erdő széfen a serevémyesben áhított Térnyák Tófenék Pál, Onnan jó kilátása • völft naná messze a piken 'álló 'terebély|els öreg nyárfáig, щеЛу alá a tolvajok sze- mielá|ttára behúzódtak, hogy a Hold- fényben a fa árnyékában majd meghúzódnak, mig a juhász elcsendesedik. Alig kétszáz; lépésnyire volt a juhász gúnyáitól a juhász cserémy. Mikor a juhász észrevette, hogy te tolvajok az öreg nyárfa alól leselkednek, otthagyta a gúnyát, meg é fáikét s átjnaSt a gulyás (^erényhez s eképen adlta föU a szólt: С I i ■, — Péter bácsi, gyék kend a terítésit l Iltt vannak a tolvajok, >■— kergessük mög üköt! I : V i — Vittek-e már (birkát)? — kérdi Modok Péter. — Még neih vittekl — Mondtam, már többször, hogy csak arra vigyázz, ami előtted van! • No akarj te topót kergeitni! Eredj 'vissza, aztán vigyázz a fáik ára, hogy inog no topjanak! i i i i í A juhász szót fogado tt s újra letelepedett a gúnyához s látta, 'hogy a tolvajok még mindig a nagy nyárfa álaltt dever- nyézmiek. Mikor elunta a Lesekéi ődést, látva1, hogy a tolvajok nem «tártainak, újra átrugaszkodotit a gulyás cserény- hez. Csakúgy lobogott, zörgött riajjltla a fehér ing, gatya a holdfényes éjszakában. i , i (; • [f, — Péter bácsi, gyék kend fa terítésit! Nem mönltek ám, még él, v— kergessük mög ükét! ,Г , | | — Vittek-e már tül'ed birkát? <. — kérdi tőié megint; Módok Péter, la gulyás. c i . ,i — Még nem vittek! C I — No hát akkor ivincs a gúnyához, a^tán aminlt már égön sokszor mögrág- tam, — csak arra vigyázz, érni előtted van! Majd addig csavarogsz itt lábban az igön fehér iion gatyádban, hogy a tolvajok a fényös holdvilágon möglátják. hogy ott hagytad a fiaik át, aztán szépen meglopnak! , . < A juhász viaszasompoiygott a gúnyához, aztán az éjszaka a csöndes pusztát csillagfényes palástjával betakarta, * Hajnal on, mikor mosakodik a harangból Modok Péter, hát látja 'ám, hogy £ófenék Pál a harmatos füívön csapásai. Miikor a cserónyt megközéitette, a juhász átszóit: hozzá: f , , — Tára valami hiba v|an 'hét? ; — Az ám Péter bäcsj, ía terítésit! Elvittek hai birgémet, mag a gjunyát-jÜ az eteségot! i . Г.; — Ládd-e megmondtam, hogy vigyázz, na mönj sehová, majd étimén az a maga utján „ha nem vihet semmit! Dömötör) számoláskor 17 birkát, meg két szamarat fizetett a gazdájának Ternyák Tófenék Pál juhász. Dehát mindenáron topót akart fogni. (Folytatjuk). (Cz. L. Két lopás miatt tettek följelentést a rendőrségen A halasi rendőrkapitányságon esti- törtökön délelőtt özv. Bruncsák And- rásné Öregszőlők 169 szám alatti lakos feljelentést tett ismeretfen egyének ellen, akik lakásában lopásokat követtek el és onnan külön,-, böző holmikat vittek magukkal. Ugyancsak ismeretten tettesek ellen tett följelentést Halász Juliánná Széchenyi-utca 40. szám alatti lakos, aki elmondotta, hogy lakásáról tolvajok e’vittek különböző á gy nemde- két, egyéb holmikat, ezenkívül pedig az udvarán tevő termő barackfaját is kivágták. Az ismereten tettesek eilten a rend. őrség megindította a nyomozást. A jugoszláv kettősbirtokosoknak megengedték a vonaton való kiutazást A jugoszláv kettősbirtokosoknak az utóbbi években megtiltották a vonaton való közlekedést. A kettős birtokosok tavaly közbenjártak a jugoszláv belügyminiszternél s akkor egy rövid időre meg is engedték a vonaton való utazást. Elvben az idén is megvo’t a lehetősége ennek, de a jugoszláv határmenti hatóságok csak egy pár napig engedték meg, hogy a kettősbirtokosok vonaton is közlekedjenek, Dr. Szántó Gábor országgyü'ési képviselő nemrégiben küldöttséget vezetett a belügyminiszterhez a kel- | tősbirtokosok érdekéében s a miniszter most megengedte, hogy a jugoszláv kettősbirtokosok vonaton is utazhatnak Magyarországié. пжгакчт ^—уи-ятг-тг r nr nr яг i дии— Figyelem! Értesítem a hordó vásárló közönséget, hogy minden nagyságú hordd uj és használt állapotban 50—10.OO0 literig mérsékelt áron kapható Gyugel Sándornál KISTELEKEN. Halálra szurkálta imádottját Véres szerelmi dráma egy tanyán Megdöbbentő gyilkosság történt csütörtökön délelőtt az egyik átok. házi tanyán. i Koszó József 32 éves legény jegyben járt egy Ferenci Mária nevű leánnyal, aki a legénytől elhidegült. Koszó csütörtökön délelőtt elment a leány lakására "és megkérte, hogy menjen vele sétálni, nagyon fontosat akar közölni vele. A leányt Koszó kicsaíta a mezőre, ott rátámadt és I egy oltókéssel borzalmasan összeszurkálta, majd elmenekült. Mire Ferenci Máriáira rátaláltak, a szerencsében leány már halott volt. A gyilkost elfogták. Azzal védekezik, hogy nem' tudott a leány nélkül élni és amikor az könyörgésére sem akart visszatérni hozzá, elkeseredésében megszurká'ta. Koszó Józsefet te tartóztatták. Szeptember elsején életbelép az nj hitelrőgzitő egyezmény Julius 7-én kötötték meg Londonban az uj '‘hitelrőgzitő egyezményt,; amely három évre szabályozza a rövidtej ára tu külföldi banlkadóssá- gok kamatszo'gáltatatásáf és tőketörlesztését. Az egyezménynek julius 15-én kellett volna életbelépőé, azonban egyes amerikai nagybankok tjsztán technikai okokból még nem ratifikálták azt az egyezményt:, amelyet már elfő. g adtak. Szó sincs arról, hogy az ameűkaá bankok nagyobb engedmények ellenében nagyobb törlesztést kívánnak, mert tisztában vannak azzal, hogy ezt j csak a hitelrőgzitő egyezmény alap- l ján kötendő külön megállapodás alap- j ján érhetik éji. I Az uj egyezmény nevezetesen tor * bejövé teszi, hogy adós és hitelező között kuön megállapodás jöjjön létre a törlesztés meggyorsítására, ha ahhoz a Magyar Nemzeti Bank hozzájárul. Állítólag egy svájci és egy magyar pénzintézet között már létre is jött ilyen külön megállapodás. A külföldi hitelező bankok úgy tekintik, hogy az uj egyezmény már joghatályos, bár az amerikai ratifikálás elhúzódása miatt a régi egyezmény érvényességét augusztus 31-ig meghosszabbitották. Egészen bizonyosra veszik, hogy a jövő hét közepéig á2 uj egyezmény ratifikálása mindenütt megtörténik s az szeptember elsején életbe is lép. A Magyar Nemzeti Bank is akkor fogja az uj hitelrőgzitő egyezményt nyilvánosságra hozni. A városok forplmiadórészesedése, az államrenddrséoi hozzájárulás és a számvevőségek államosítása a városok kongresszusán A városok kongresszusának nagyjelentőségű ülése fejeződött be Mohácson. Ezen az ülésen a városok legsúlyosabb problémái kerültek napirendre. A kongresszus először is a forgal- miiadórészesedés kérdésével foglalkozott. Régi sérelmük a vidéki városoknak, hogy a fázLsrendszer bevCze, tése óta a városok forgaimiadóré-, szesedése nagy mértékben csökkent. Az uj adózási rendszer mellett ugyanis a forgalmiadót a gyártási helyen fizetik le, mivel pedig a legtöbb gyár Budapesten van, a rendszer megvá’toztatása Budapest jövedelmét növelte, a vidéki városok részesedését ellenben lényegesen csökkentette és ezért a veszteségért nem nyújt teljes kárpótlást az az államsegély, amelyet a kormány évről-évxe kiutal a városoknak. A vidéki városok hosz- szu esztendők óta Vívják a harcpí részesedésük fetemeléséért, most pedig akciót kezdenek, hogy a kor-< mány intézményesen biztosítson számukra megfelelő kárpótlást. A kongresszus napirendjének másik fontos pontja volt az államrendőrségi hozzájárulás kérdésének rendezése. A rendőrség államosítása alkalmával a törvényhozás igen su'yos hozzájárulás fizetésére kötelezte a városokat. E'eimte a jó konjunktúrák idejében, ez a hozzájárulás nem jelentett elviselhetetlen terhet, ma azonban és már hosszú évek óta, a gazdasági válság és a városi jövedelmek fokozatos csökkenése következtében a ’legtöbb város képtelen megfizetni a hozzájárulást. Az egyre szaporodó hátralék pedijg megbénítja a városok egész gazdálkodását. A városok most erőteljes mozgalmat indítanak, amelynek cé ja, hogy a városi háztartások szab adu'j anak ettől a súlyos tehertételtől. Napirendre körűtek a számvevősé- i ,gek államositásával kapcsolatos kér- \ dések is. A városi számvevőségek1' I államosítására most már visszavonhatatlanul sor kerül január elsején. Az állam azonban csak a fiatalabb számvevőségi tisztviselőket veszi át, az idősebbeket nem és igy azokat nyugdíjazni kell, viszont nyugdijuk a városi költségvetést terheli. E^t a városok természetesen igazságtalannak és méltánytalannak tartják és a kongresszus kifejezésre juttatta a városok erélyes tiltakozását. A kultuszminiszternek rendeleté a vitézek gyermekeinek nevelési és tanulmányi ellenőrzéséről A kultuszminiszter a vitézi rendnek azt a törekvését, hogy a vitézek gyermekeinek nevelését állandó figyelemmel kjsérje és támogassa, nyomatékosan óhajija előmozdítani, ezért úgy intézkedett, hogy az ösz- szes iskolák igazgatói! a vármegyei Vitézi Székek társadalmi bizottsága részérő' az intézetben megjelenő megbízottnak a legnagyobb készséggel adjanak felvilágosítást a vitézi gyér. raekek magavise’ete,’ jellemük kialakulása és tanulmányi elömenetelie felől. A miniszternek ezt a rendeletét az iskolafenntartó egyházak is kötelezővé tették a fönnhatóságuk alá tartozó iskolákra nézve.
