Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-01-23 / 7. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 25 SZEMÜVEGET olvasáshoz, védő, szí­nes, munkás pápaszemet HACZ PATI­KÁBAN vegyen, Kossuth ucca 1. sz., (Takarék épültet). j » NAGYOBB mennyiségű takarmány- répa, valamint széna ejacLő. Értekez- j hetni Dohány u. 3. az. alatt, MODEBN háromszobás lakás teljes j komfortba/tadó. Vásártér 11. sz. alatt. | MEGELŐZI az influenzát, ha iszik ! SCHÖN-féle LIKÖBT vagy PALINKAT! ! Petőfi uooa 19. HUSZAB AMBBUS hentes és mészá­ros húsár jegyzéke: Marhahúsok, vese­pecsenye és pecsanyehusok 1.40 P, te- veshusok 1.20 P, pörkölt 1 P. Sertéshú­sok: comb, karaj, tarja és lapocka 1.40 P, zsír 1.80 P, háj és szalonna 1.60 P, kocsonyahús 1.20 P. Friss felvágottak állandóan kaphatók, üzlet: Eötvös u., Makai kalapos házában. Kérem a n. é. közönség szives pártfogásét. Tiszteletbe!: I Huszár Ambrus. NAGYOBB mennyiségű nyárfa hasáb vagy dorongot megvételre keres a Kis­kunhalasi Tejüzem, Fűrész uoca. ISMEBETSÉG hiányában ezúton ke­res iparos kisbirtokos család háziasán nevelt leányának férjet. Vaigyemitafanság 1 nem határoz. Levelet »Házasság« je- | ! igére a kiadóba kérünk. 2 SZEM TOMOBY-féíe DODÓ dragée \ a legtöbb embernél már megbaszi в ha- j tást és rendbehozza emésztését. Székre­kedés bélrenyheség, rossz emésztés \ szabályozására vegyen be este 1—3 ! Szem Tomory-féle DODÖ drageét, reg­gelre megkönnyebbül. Egyedül TOMO- RYNÁL topható. HOL járvány, ott hörpintés, hot hör- pintés, ott nincs betegség. SCHÖN, Pe­tőfi ucca 19. DOHÁNYOS nőknek és férfiaknak OZOM »nikotinoldó« FOGPÉP a töké­letes fogápolójuk. Egy tubus 60 fillér. Készíti BACZ JANOS laboratóriuma, Kossuth ucca 1. sz., (Takarék épület). SZILADY Áron ucda 27. sz. lakóház eladó. Ugyanott egy ebédlő és hálószoba berendezés, bőrgarnitúra,, virág- és könyvállvány, ládák és krumpli eladó. A VABOS HIVATALOS HIRDETÉSEI: A városgazdái hivatal értesíti a la­kosságot, hogy febinuár 4-én reggel 8 óraikor a városháza udvarán 50 öl ve­gyes tölgyfa tűzifát ad el ölemként dob­szó utján, melyre a veanii szándékozói- tot a jelzett időben és helyre meghívja. Az árverési feltételek a helyszínem hir- dettetmek ki az árverés megkezdése előtt. I 1 í ' [ i ;: i j I { A váno gazdui hivattál értesíti a la­kosságot. hogy a fehértói törzsigyümöl­csösben az uji te'epiltásetabeln!, mént köz­tes terményt az idén is burgonyát kíván vettetni. Fe'hivja tehát mindazokat, akik ott burgonyát kívánnak termelni, hogy ázom szándékukéit a városgazdái Ыуа|- talbam jelentsék be, mert szükséges a vetőburgonya felfrissítése s azt a bur­gonyát, melyet esetleg %en cél na tették d, vetésre ott nem használhatják feP. A VABOSI hlaltóság felhívja a mező­gazdasági alkalmazottakat, tartó munka­adókat, hogy kereseti adóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint a gaz­dasági a’torknazottak szolgálati füetmé- nyei után járó kereseti adót átalány összegben kel megállapítani. A pénz­ügyminisztérium azonban к ön etn.de été­vet megengedte, hogy az őstermelő, laki a kereseti adó átalány szerinti meg- ájllapitásehak eflőnyércl; az összes gaz­daságii aito'ma'zolttalixa nézve lemond és ebbéli szándékát min.den.kor jlanuár vé­géig bejieilemti, úgy az alkalmazottak ke­reseti adóját, nem átalány összegben, hjamem (te e réndjeflébtét ssaabályzloltt mó­don róhatja lé. A bejelentés megtéte­lére a munkaadókat azzal hívják fel, hogy a bejelentést saját érdekükben te­gyék meg. Egyidejűleg fe hívják mind­azon dohánytermelőket, akiknél'.: az egy- dohánykertészre eső terűiét, szintén na­gyobb 2 holdnál, hogy alkalmazottaik bejelentésére ők is kötelezették. A VABOSI hatóság értesíti a lakos­ságot, hogy az 1937. évi ébadő lajst­rom fébruár 3-iig a városi adóhivatal 14. Számú szobájában közszemlére ki vlan téve, ahol az esetleges észrevéte’ék a híva totes órák alüatt megtehetők. A kiskuinlhalasi №. járásbíróság, mint tkvi hatóság. 7029-1936. tk. sz. ABVEBÉSI HIBDETMÉNYI KIVONAT I Halasi Gazdasági Bank Rt. végrehaj'- tatónak Pék Imre végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a itkvi1 hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881 :LX. te. 144, 146, 147. §4al értelmében elrendeli a vég­rehajtási árverést 350 P tőkekövetelés és jár. és az árverési kérvényéit ezút­tal megalapított 18 P 40 fillér költség, valamint a csatlakozóttnak kimondott Vida Mati’di 500 P tőkekövete’és és jár. behajtása végett, a kiskunhalasi №. já­rásbíróság területén lévő, Kiskunhalas m. városban fekvő s a kiskunhalasi 1094. sz. betétben A. x. 1. sorsz. 23886 —8. hrsz. 1536 n.-öl szőlő (laz adó és becslési bizonyítvány szsrint kert), a Rekettyén Pék Imre nevén álló ingat­lanra 258 P 50 fillér kikiáltási árban, ugyanott A. x. 2. sorsz. 23887—3. hrsz. 182 n.-öl u|t a Rekettyén Pék Imre nevén álló, az adó és értékbecslési bizonyít­vány szerint becsérték nélküli ingatlan­ra., ugyanott A. x. 3. sorsz. 23903—1-f. hrsz. 04 n.-öl ut a Rekettyén1 Pék Imre nevén álló, az adó és becslési bizonyít­vány szerint becsérték nélküli ingatlan­ra; ujgyanott А. I. 1-2. sorsz. 23889—1, 23889—2. hrsz. 1063 n.-öl szőlő, az adó és becslési bizonyítvány szerint kert, 490 n.-öl szántó (az adó és becslési; bi­zonyítvány szerint kert) a Rekettyén Pék .Imre nevén álló ingatlanra. 261 P 50 f. kikiáltási árban; ugyanott А. II. 1-2. sorsz. 23886—6-b, 23886—7. hrsz. I 391 n.-öl legelő, 885 n.-öl szőlő a Rekety- ty,én Pék Imre nevén álló ingatlanra 447 P kikiáltási árban; ugyanott A. III. 1-2. sorsz. 23890—1, 23903—1-hhrSz. 1 hold 599 n.-öl legelő, 34 n.-öl üt a Re­kettyén Pék Imre nevén álló ingatlanra 27 P 50 f. kikiáltási árban; ugyanott A. I IV. 1-3. sorsz. 23888-1, 23888-2, 23888-3, j 23903-1-g hrsz. 1444 n.-öl szőlő, 849 n.-öl legelő, 951 n.-öl legelő (az adó és becslési bizony it vány szerint szántó), 55 n.-öl ut a Rekettyén Pék Imre nevén álló ingafanra- 786 P kikiáltási árban, i A tkvi hatóság az árverésnek a tkvi hatóság hivata’ois helyiségében megtar­tására (I. em. 2/a ajtó) 1937. FEBBUAB 27. (HUSZONHÉT) napjának d. e. 10 (tiz) óráját tűzi ki és az árverési felté­teleket az 1881 :LX. te. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a Halasi Gazdasági Bank kérelmére, Ьд minden ingatlan eladatSk, a kikiáltási ár kétharmadánál, ha pedig csak egyes ingat'anok adatnak el, a kikiáltási ár kétharmadánál ugyan, de legalább 400 pengőnél, Vida Matild kérelmére pe­dig bármelyik üngíatán 900 pengőnél alacsonyabb áron el nem adható. 2. Az árverezni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben vagy az 1881: LX. te. §-ábian meghatározott árfo­lyammal számított óvadékképes értékpa­pirosban a kiküldöttnél: ’etemmé, vagy. a bánatpénznek dőtegesen bírói íetétbe- helyezósérő'ii kiállított letéti elismer­vényt a kiküldöttnek átadni és az árve­rési feltételeket aláírná. (1881 :LX. te. 147, 170, 150. §-ai; 1909 :XLI. te. 21. §). j Kiskunhalas, 1936. október 24. j Dr. BOROSS sk. kir. jbiró. — A ki- I admány hiteiéül: Mészár о s irodia- 1 tiszt. Felelős szerkesztő és kiadó: PBAGEB JANOS «e Regény Folytatás ? — Jó, jó, — integetett vissza Pin- | kerten, — erről még beszélhetünk, hi­szen a jövő héten úgyis errefelé lesz a dolgom. Pinkerton eltűnt a fák között. Útközben még megtapogatta zsebeit hogy mindent magához vette, amire szüksége lehet. Nem hiányzott semmi. Revolver, kés, egy pár erős acéUbÖncs, Péters tárcája és a többi apróságok, mind a helyükön voltok. Most egy kis zsebtükröt húzott etó és a hold gyenge világánál elkezdte magát vizSgálgatni. Megelégedetten mosolygott magában. Körülbeul egymagiasságu volt az öreg Pétersseí és a sötétségben könnyen össze lehetett vee téveszteni. Hamar keresztül sietett az erdőn és pár perc múlva a ház elé érkezett. Három rövidet koppantott az ajtón. Odabenn semmi sem mozdult. Pinkerton újra ísmételle a jelet, de most már erélyesebben. Végre kinyílt az emeleti ablak és meg­szólalt az ismert hang: — Az ördögbe is ki van itt? — Ki volna, hát nana ismersz meg? Én vagyok, a Hudson hollója! — Mi az, mit jelent ez, hogy vissza­jöttél? Csak nincs valami veszedelem? — Siess, nyiss ajtót, majd mindent elmondok! Elmúlt egy rövid perc, majd kemény lépé-ek hallatszottak. Újra megcsikor- <Jult a kulcs a zárban és Pinkerton a küszöbön szemben találta magát a ha­talmas néger a szonnyaí. A ház bejáratában, ahol Pinkerton a négernővel talákozott, teljes sötétség uralkodott. Ez éppen jót jött Pinker- tonnak, mert nem kellett félni, hogy ál­ruhájában felismerik őt. — Goddam, mi történt? — súgta a négernő Pinkerton fülébe mély, férfias hangon, — talán a nyomunkban varatok, vagy valami rossz hírt kaptát? Vagy tá­lán azt a detektívet szabadították a nyakunkba, akiről az előbb beszéltél? — Margit, hol van Margit? — do­hogta Pinkerton, az öreg Pété.-« hangját utánozva. — Azonnal beszélnem kél vele. — Na és nekem nincs semmi mondani­valód? Lehet, hogy Margit már régen elaludt, mert nem léptem be a szobá­jába, miután megígértem neked. Pinkerton nem akadt sokat beszélni és megindult felfedíé a lépcsőkön. — öreg, hát merre mész? — ragadta meg karját a néger nő, — hiszen tu­dod, hogy a pincében tartjuk őt! — Persze, persze, — motyogott Pin­kerton, — siess, nyisd ki a pincét, mert sürgős az ügy! Az asszony egy kulcsot húzott elő a köténye zsebéből, megindult és Pinker­ton követte öt. Szívesen engedett volna hátulról egy golyót a vén csoroszlyába, de egyenlőre visszatartotta magát és revolverét visszacsusztolta a zsebébe. Amint a kikopott lépcsőkön lefelé ha­ladtak, panaszos sóhajtozás ütötte meg a fülüket. — A mintíenségét, — mormogta a néger nő, — ha eiz Sokáig igy tart, ak­kor a kezeink között fog meghalni. Siess öreg, intézd el vele a do'godat, addig én fent megvártak. E szavakkal megindult felfelé és be­csukta maga után a pinceajtót. Pinkerton egyedüli maradit a sötét pin­cében Margittal. Ezt a földa’atti helyiséget valamikor konyhának használhatták, mert az egyik sarokban egy nagy tűzhely állott. A j tűzhelynél egy kis falócára kuporodva ; ült. összetörve, sápadtan a leány. \ Pinkerton nyugodtan várt, mig a lép- 1 tek fenn e’hiangzotíak és mikor már ! abban a biztos tudatban volt, hogy a néger nő odafenn nem haügatódzik. kő- I zelebb lépett a leányhoz és halkan meg- j szólította: — Kisasszony, uralkodjon magán és ne lepődjön meg, ki fogom menteni ebből a börtönbő'! — Nyomorult képmutató! — kiáltott fel a leány és riadtan egy sarokba me­nekült a feléje nyújtott karok elöl, — hozzám ne nyúljon a szennyes kezeivel. Maga mer nekem reményt nyújtani, aki ebbe a piszkos odúba hurcolt és itt, mint egy rabot, őriztet? De ha csak egy gyenge leány is vagyok és emberi segítség nélkül nem is tudok innen ki­szabadulni, az Isten büntetését nem fog­ják elkeni ni, sem maga, sem pedig a fia. — Igaza van, a büntetés rövidesen eléri mind a két gazembert, — súgta Pinkertons miközben az öreg Péters ru­háit levetette — de nézzen már rám, nézze, milyen ügyes áíöi főzetben jutot­tam be magához. — A négernő azt hitte, hogy az öreg Péterst vezette be, de a vén gazembernek csak a ruhája volt’ rajtom. Én Pinkerton vagyok, a new-у önki rendőrség delek tivje. Margit majdnem feisikoltott az öröm­től, de Pinkerton gyors mozdulattal be­fogta a lány száját: — Az Istenre kérem, egy szót se, különben mind a ketten elvesztünk! Meg fogom menteni, de e’őbb kérem, mondja et röviden, hogy került ide? Hogy volt szive atyjának ilyen fájdalmat okozni? Nem gondolt arra, hogy mi történhetik, ha evvel a Péters Ivánnal megszökik ? — Én Péters Ivánnal!? — kiál boti fel a lány, — hiszen gyűlölöm azt az em­bert! — D$ volt idő, amikor nem gyűlölte, sőt, szerette őt, — válaszolta Pinker­ton, — hiszen a naplófeljegyzései is ezt bizonyítják! — Maga olvasta a naplómat és Iván­ról talált benne sorokat? Lehetetlen! — kiáltott fe' a lány. — De igen! Emlékezzen csak vissza ezekre: t Amikor ma elmentem a rács előtt, Iván féltékenyen tekintett fel reám. Ugy- látszik, Iván^ jót érzi magát körünkben. NoíS, emlékszik már? — Ezeket a feljegyzéseket valóban én írtam, de — Istenem, milyen rettene­tes tévedésbe estek! — kiáltott fát a leány, kezeit összecsapva. Ne nevessen ki azért, amit most haliam fog tőlem. A fiatalabbik bátyám, ki jeleneg Egyip­tomban tartózkodik, pár hónappal ez­előtt egy gyönyörű papagályt küldött nekem ajándékba. Magam sem tudom miért, a madárnak Iván nevet adtam. Oly okos lés tanulékony volt, hogy na­gyon megszerettem őt és a feljegyzések, amiket a naplómban talált, mind Ivánra, az én kis papagájomra vonatkoznak. — Oh, — kiáltott fe; Pinkerton ne­vetve — ezen .az estén édesatyj.a is jól fog mulatni. De most magyarázza meg, kedves Margit, hogyan, került ebbe a rettenetes helyzetbe? (Következő számunkban folytatjuk). Helyi Értesítő Lap vállalat-nyomda, Kiskunhalas, Molnár цссо Ш, J jj j§

Next

/
Oldalképek
Tartalom