Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-08-04 / 62. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 4 Az építendő tanyai iskolák ügyében jövő héten Halasra jön a tanfelügyelő Mint ismeretes és mi is megírtuk, I kérdéseinek a helyszínien való meg- a kultuszminiszter öt uj tanyai is- ! beszélése céljából dr. Fekete Imre kofa építését határozta el Háláson, I polgármester meghívására a jövő hét amelyeket a városnak kell felépíteni, j folyamán Halasra érkezik vitéz Bar- Az építendő tanyai iskolák ügyé- nabás István Pest vármegye tanfelben és a felállítandó iskolák részlet- ügyelője. Az iparosok ismét instanciázzák sérelmeik megszüntetését Vasárnap tartotta évi rendes Jcözgyü- amelyek teljesítése az ipar ügyi minisz- fését az Ipartestetek Országos Köz- j (ériuip hatáskörébe tartozik^ gyorsain. ke- pontja. Papp József te'inök megnyitó- ; resztül fogják vitai, ha pedig má,s korbeszédében rámutatott arra, hogy sürgősen rendezni kel az iparosadósságok kérdését. Azit javtaao ta, hogy az OTI itarllaíékiai’ápjláibó!, amelyeket a gazdák megsegítéséire és a főváros szianá'ására is jgénybevetíek, évente hárommillió pengőt utaüljiamiak ki az eladósodott kisiparosok megsegítésére hosszúié járatú töriesztéses hitetek keretében. Petneházy Antal államtitkár az iparügyi miniszter képvise'eíé- ben kije tenltetfe, hogy pejndetet készül az iparosak gépeinek és szerszámainak a köztartozások miatti foglalások alóli mentesítéséről. Foko'zatosan be fogják kapcsolni az dlpairitesitületeket a köz- szá-litápokba. Az iparosokat a jövőben arcképes igazo ványokkal látják el. Igér- (te. hogy mindazokat a kívánságokat, mányitényezök hozzájárulása szükséges, oda fog hatni a minisztérium, hogy az iparosság fájó sebei minél előbb gyógyíthatók. (tegyenek. t Több felszólalás után Dobsa László dr igazgató ezután a nagyszámban beérkezett indítványokat: törlesztőit© elő. A legtöbbje az adóteher csökkentését, az árrombo'lás megfékezését, valamint az iparosok nyugdíjellátásának megvalósítását célozták. Ring Gyula a kéz- müvesiparosiság nevében azt a kérést terjesztette telő a kormányhoz:, hogy az ipairosnyugddij magva ősitásához számarány szerint ugyanannyit ádozzon, mint amennyit a fö dmüvesosztály szo- сТайз igényeinek, kielégítésére fordítani kíván. Megsürgette az jparosnyugdijkér- dés mego dását. A közgyü és végűt' megválasztotta az uj tisztikart. Evek és színek a régi halasi juhászélet romjaiból IV. I. Az eetirevaló juhász tehát nemcsak a bérébe járó birka tartásból származó gyapjú bárány s tejhaszpnbói pénzelt, hanem В gazdája tálkájából is, még pedig úgy, hogy »cseáteife« azit. Ez a mitett, könnyen evették a gombját (már mint a fejét). Ha a kárszenvedésira ilé-’t juhász a neszt észreveIte, oda lábbujjhegyezebt a horgossal a kiásott íjuk szája e’é s mikor a »koma« bujt vona be rajta, egy csap ásisfajl szétvág távé ét abban áttett, hogy a falka szépít- | a fejét. De а »котД«нпак is volt ám javát apróbb résztelekben eiadügaf!|a a magáé gyanánjt, tett légyen az anyabirka. cajjga, apá:Ö, vagy ürü.? Ezekről a szőréé yeget leosjpeztta g vett heíj ettük kisebb soványabb, de hasonló iv- ruakat, melyekre a gazda biliegét ráritá- nozlta. Ha pedig úgy tetszett, etese- ré gette a fa'ka javát apróbb, hitványabb birkákért az értékkülönbözetet pedig mindkét esetben minden tojfeii®- meretfurdaiiás nélkül zsebievágta. így ke etkezjelt jövedelmük évenként több- száz foriinltria js feUrugott, ami a biujgyelt '•árisukat jól megduzzasziotía. Vagyongyarapodáshoz segítette még a juhászokat a lopás. Nem is volt igazi < juhász, aki ebben jártas nem vöt. Megtanulták még bajtár korukban. A lopás leggyakoribb módja a »csőm des gamózás« vöt. Ez abban állott, hogy egyik juhász valamely alkalmatos éjszakán ellátogatott a szomszéd juhász ako jához; azt a sötét éjszakában kibontotta s a faiba közülj — miután pirított tarhonya szagával a kutyákat szél e’jó elicsaJKja a falkától, ő m|alga pedig edkerüt szél alá, — egy-egy Jö ürült a horgosra- kigamózott; azután a zsákmányt nyakába véve, agy ahogy jött, — szépen elinalt. > t i A lopás körülményesebb fajtája a »juhszin fe" verése« volt, ami már fiaiki- ásással járt. Ennek végrehajtásához is arkaltaatos, sötét éjiszakai idő keHéttt. Csöndes éjjel az effajta váltakozás nagyon kockázatos voüt. Tehát vigyázni 'betett a topónak, mert ha rajitayeszmagához vaó esze. Először a sapkáját nyomta e őre a horgos, vagy az ásó végén s a vaksötétben az ádozatul kiszemel juhász azt csapta Szét. Ha ez nem történt meg, akkor a másik percben már egy jó anyablrkává . vagy ürüvel loholt is a gúnya felé. Aztán üthették bottal a nyomát. A lopás más fajtája vollt még a »vásári lopás«. A régebbi időben majd minden juhász birkát áruíit a vásárokon. Közmondássá is lett, hogy »zsidó, cigány, ,meg juhász nélkül ninicis vásár.« Az éteitrevalóbbja a sok birka árus között össze-vissza hiajkurázta a maga fakóját miközben innen is, onnan is egy, v,agy több birka is beugrott a máséból a fa'ka közié. Az át ugratáshoz egy ügyes segítség is kívánta tolt. Mig a fa'kával háromszor, négyszer így végigjárta a vásárt, 8—10, sőt még több darabbal i,s gyarapodott az állomány. Szóval többet hajtoí|t kifelé, mijnt hazafelé. Közben mindenfelé káromkodott:. még pedig jó fennszóva-, hogy faijja van a csapa|tjiániak. ■ A vásárba érkezéskor a fakát o tthagyta a vásár szó én, a hajtó kezén. Maga pedig bement a biirkavásár sőréjére s »etogrott« birkái után tudakolt, mintha károsut volna. Pedig csák »szétnézett«, hogy merre lehet jobb siker reményével hajkurázni a fáik úját. Később meg az|t füíteütíe, hogy eug- rott birkáit melyik káros milyen eré-y- jel keresi. Ha megneszélte, hogy baj ' tehet s nehogy a kereső juhász az ö tálkájához is odaérjen, elkezdte a fat- kálját kife é tü№á a vásárból. Miközben ugyancsak hangoskodott. hogy nem érdemes itt tovább árusfcodini. Rossz a birka ár. meg nincs is jó vevő. Az egyik e (minit vásár után követke- 'ze-ttl a másik, a harmadik. A juhász for- télyes eljárása pedig etöllrüt és Ugyanúgy. A falta gyarapodott', a bugyelláris dudosodott. A föpáshoz tartozott még a »gödrö- zés« is. Ez a müveiét meg abban, állott, hogy egyik juhász a másik járásában a nyárfa suSnyók között^ vagy más sügelyes bercelbep, vagy az ©rdő vigá- josabb részén gödröket ásott; azokat zöd gallyal, vagy száraz gazaikkal, úgy, amint kívántatott. — letakarta. Este azután, vagy köddel, kiszedegette a gödrökbe potyogott birkákat s másnapra már tu» is adott rajtuk, vagy gyephantok a"á került, a húsúk, mire a másik) juhász a kárát észrevette!. Ilyen munkát vittek véghez a »poszo- gók« elften a gulyások is, hogy pólyahuzat élhessenek. i (Folytatjuk). - Cz. L. Tűzvész és óriási jégeső pusztított J3alota pusztán és Pusztamérgesen Vasárnap délután fél három óra tájban óriási elemi csapások látogatták meg Balota pusztának nagy részét, ugyanakkor Pusztamérgest és az azokkal még szomszédos tanya- usoportokat. Az elemi csapások okozta károk nagyságát ma még korántsem lehet megállapítani, de annyi tény, hogy különösen a kisebb emberek kihever- hetetlen katasztrofális csapásokat szenvedtek. Vasárnap délután fenyegető, sötét fellegek jelentek meg az égbolton, sürü villámlások és mény- dörgések között nagy szélviharban eredt meg a hatalmas záporeső, amely rövid percek alatt sürü jégesővel zuhogott a termőföldekre, a fák és a szőlők levelein ijesztően csapkodtak a mogyoró nagyságú jégszemek és a nagy, régen már nem tapasztalt hasonló jégeső után rendkívül szomorú képet mutattak a gyümölcsök és a szőlők. A jégeső Balota nagy részén, sok helyen csaknem száz százalékos kárt okozott, a szőlőkben és a nagyon szép termést ígért almafákban. Ugyancsak vasárnap a, fenti időben nagy tűzvész is pusztított Balotán, ahol Babó Béla birtokán kigyulladt a keresztberakott gabona és 270 kereszt gabonája valósággal porrá hamvad*. A tűzvész ügyében csendőr! nyomozás indult meg, mert az a gyanú merült flel, hogy az elégett gabona nem 'villámcsapás következtében gyulladt ki, hanem azt esetleg valaki felgyújtotta. A rokkantság "i-'i Uta-"." X és a betegség minden dolgozó és családfenntartó embernek veszedelmes sötét rém, amely ott ólálkodik mindenki mögött, de különösen sötét és reménytelen rémség volt eddig a magyar nép nagyobbik fele, a mezőgiazdasá- sági munkásság számára. Mikor a társadalombiztosítás törvényét megalkották, különböző érdekek miatt a föld népe kimaradt a nagy népgondozó tervezetből. Azóta elmúlt másfél' évtized és minden kormány lelkijsmeretie érzi, hogy társadalmi igazságtalanság van abban, hogy a magyar rögön dolgozó nép nagyobbik felének még módja sincs arra, hogy öregségére és betegség ide. jére önmagáról gondoskodjék. A kormány most kísérletezik a mezőgazdasági munkások betegség esetére való ellátásával és az öregségi biztosításnak a mezőgazdasági munkásokra való kiterjesztésével. Úgy haltjuk, hogy ilyen irányú törvény készül az őszre. Törvény, amely a földműves magyarnak is hosszú, fáradságos munka után elkövetkezett öregségére valami kis nyugdijat akar biztosítani. De éppen úgy, mint ahogy a földműves magyarság betegbiztosítása is félénken tapogatózik és kísérletezik, úgy ez az öregségi biztosítás is csak szerény kísérletnek és tapogatózásnak tekinthető, mert sem rokkantság esetére nem szándékozik járadékot biztosítani, sem pedig özvegyi és gyermeknevelési járulékról nem gondoskodik. Már pedig a mezőgazdasági munka keretében éppen úgy, mint az ipari munkánál, gyakori az idő előtti megrokjkanás, még ped.g balesetek következtében. Csép- lésnél, termésbetakaritásná! nagyon sok javakorbeli mezőgazdasági munkás válik munkaképtelenné és minden szociális belátás azt parancsolná, hogy ezeknek az ellátására igenis lehetőség nyittossék. De azt sem lehet szó nélkül hagyni, hogy az elöregedett apa halála esetén sokszor kiskorú gyermekekkel özvegyen maradt asszonyok semmit se kapjanak az öregségi biztosítás 'törvénybeiktatása után sem. A földműves nép minden oldalról kapja a bátorítást a többgyermek, áldás megbecsülésére. De hogyan képzeljük a gyermekek életképes felnevelését, ha az özvegyen maradt anyák ezután sem kapnak semmi segítséget? Méűffégi vásár augusztus 2-töi 14-ig Fischer Ernő rubaházában Női kabát 12.80 Legújabb divatu elsőrendű női tavaszi kabátoknál 20 % engedmény. Férfi öltönyök 20, 22, 24, 26 pengőtől stb. Csak készpénzért! Gyapjú női kabát Krepdesin béléssel 12.80 16.— 20-— 23-80 26 —
