Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-06-05 / 45. szám
4 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE junius 5 HALASI EMLÉKEK Adomák és jellemző vonások a régmúlt időkből GYÖNGE ANDRAS PULYKÁI 60 djrb pu’yka' eladásával bízta meg й; .feesége .Gyönge Andrást. András gazda, hogy Imiinél előbb pénzhez jusson, nem sokat teketóriázott, hanem eladta a .pulykákat a legelső vevőnek, úgy ahogy kérte. Azitán beült a Pokolba, hofi ja pulykák árát ainniak rendje és módjai szerint ..bevételezte, üvegeket is tört. a bandát meg félábra áhította. A ni|igy ..murinak, hamar híre futott. Megvitték a kiirt .a feleségéinek is. aki rögtön kullogott ..is az uráért s e szókkal! nyitott rá: ; — Hált .kend? — Kitiisztj'íottiam magamat a pulykák árából! fete’ie Gyönge András. CSÖRGŐ KATA MANKÓJA Még a 80-as években történt. A templomba igyekezett (Csörgő Kata néni. A jtemp'omiaj tóban vette csak észre, hogy mankóját (aminek segélyéve’ szokott kéregetni) ,otthon felejtette. Rögtön hátaitforditott a templomnak s indult iis visszafelé .miközben nagyhangon, — Csodálkozva sóhajtoltt fel: — Ejnye! Én mög a mankómat otthon fe’ejtettem! .■ NINCS MAR HAZIIPAR Háztüznézőbe ment К aj vero Sándor, affére házasodási lázában. Arra volt kiváncsi legjobban, hogy milyen foglalkozásban találja az éaidóiányt. Az meg bizony regényt olvasgatott. Hazaérve ekfeépem nyújtotta panaszát édesanyjának: { — Nem érdemes mia már házasodni! Nem dolgoznak a lányok! Nincs már háziipari * 'EGYED URAM Jó százesztendővel ezelőtt történt a regimentnél: 4' Kérdi az ^bester (nyi’ván németül), a halbak előtt .öpt álló Egyed Izsák Józseftől: — Me’yik a valódi családneved? Egyed, vagy az Izsák ? ő pedig restellvén, hogy az óbestert meg nem becsülő kifejezést használjon {az Egyed szót), — csak hallgatod és gondo kozott. i — Mondd .kői m^r, ha keserű is! — biztatta az óbester. Erre őkigye’me megadta a ;feleletet: — Egyed ipáim! SZILADY LÁSZLÓ A VÁROSHÁZÁN A Bach-кор szakban egy darabig Gróffy Sándor jut B| kapitányi székiben, ki pgyszer gondolt egylet s i§iz ó- temetőben (ja ^gimnázium he’yén) egy jégvermet áslaitolt az egyház megkérdezése nélkül. 4 Mikor őzt .Sziládу László lelkész megtudta, kiment a helyszínre s a vermiet beíemettette, a csontokat meg vissza- helyeztette. A történteket hírűi vitték a kapitánynak, ki .azonnal hivatta! a tudós piapojt. Szilády .pedig nem, menjt tájára sem,. Ekkor .ujria hivatta Gróffy. Néhány nap múlva betűzött a kápi- tányi hivataba .Szilády s Ojtt se szó, se beszéd, galiéironfogta az idegenből idevezényett s már azon okból is népszerűtlen kapitányt, kiemelte székéből s a földhöz teremtette. (T. L roppant erejű ember „volt Szilády László).-- Mitjakarsz te énvélem, semmiházi! Ki vagy te? Hogy nélkülem rendelkezel. ! 4 Azzal1 bevágta az ajtót Szilády, — Gfóffy pedig hamarosan épárolgott Halasról. ' ,| ERESZTöl DISZNÓÖLÉS Id. Király Gy. Ferencnél a 80-as években a jbö iérek már előre jól besze- szeltek. öles .végeztével a biztat letakarták számával s bementek a tanyába fa’atazmj. A zsíros fölöstökömre megint nagyokat jltanak. Mikor munkához láttak, a tartalék szfa! marak ásókat gyújtották jneg, nem amelyek a’att ia hízók voltak. A szalmák efégése után csodálkoztak, hogy a hízók nincsenek sehol. Mindent felkutattak, fe hányták ja hízókért s csak nagysokána áradtak rájuk az eredeti szia! marakások alatt. í ! SUBA MIHÁLY VITÉZSÉGE 1866-ban Suba .Mihály is oda volt Königgrátznél. Kii |s tüntette magáit. MiaigBi mellé véve 9 huszárt, 30 németet vágtak lehiuszártempóban, BÄLVÄNYFÄ KOCSI Id. Ónodi íJános gazda egy szép kocsit rendé t (Horváth István bognárnál. De hogy ;jó is legyen a kocsi,, arról nem volt szó. V Horváth a rende’ésniek megfelelően valóban csinált is egy szép kojcsif, de tiszta bávány .(ecet) fából, ami tüz|re feem jó. (össze is tört az el ső zökkenőnél. i.; . j i Ekkoir vette (észre ónodi uirlam, hogy megtréfáUák. >, Lett is erre-arrája a mesterembernek. V (Folytatjuk). Cz. L. Az egyik solfvadkerfi tanyán súlyosan megsebesítette a kutya — a halasi kórházban fekszik Solitvadk,értről a halasi kórházba szállítottak egy Vida Sándor nevű negyven éves vándoriparosit súlyos sérülésiekkel. Vida Sándor vándorló útjában be. (tért az egyik vadkerti tanyára, ahol a kutnál vizet akart inni. A tanyában a kutya szabadon volt, dühösen nekiszaladt a mitsem sejtő embernek és úgy megharapta, hogy rajta súlyos sérüléseket ejtett. A megha- rapott ember kétségbeesetten kiabált segítségért és az odarohant tanya- belieknek sikerült még idejekorán a veszélyben forgó embert kiszabadi- itami ki nos és szorongatott helyzetéből. A kórházban megállapították, hogy Vida Sándor ka’ocsai ember és a rajta okozott sérülések rendkívül súlyosak. Az orvosok remélik, hogy a kutyaharapástól súlyosan sérült embert j sikerül megmenteni az életnek. Tartott, Iá árak voltak az illitvállna, ipa gyesit forgalmú volt a kirakoáívákr OKVETLEN Zoltán cipőüzlet fehér kirakatát 6 HAVI 6 részletfizetés Szerdán és csütörtökön tartották meg Halason a nyári országos áltat- és kirakodóvásárt. A vásáron elég nagy volt a forgalom, de még inkátip az érdeklődés. Az érdeklődés a vásár iránt úgy az állatvásáron megvolt, mint a kirakodóvásárön és meg lehet álapitani, hogy a mostani vásáron tartottak vo’tak a jószágárak, ugyanakkor pedig nagyon gyenge forgalmú volt a kirakodóvásár. A felhajtott jószágáHomány szép példányokból állott és a forgalomra, illetve a gazdát cserélt állatokra vonatkozóan adatul szolgál az a tény, hogy a most lefolyt vásáron 1376 passzusátirás történt. A város helypénzbő! az ^latvásá- ron 1500 pengőt vett be, mig a kirakodóvásáron 618 pengő 16 fifér volt a helypénz bevétel. Bűnügyi eset ezúttal a vásáron nem fordult elő, zsebtolvajlásokról sem ’kapott jelentést a rendőrség, csupán szerdán szolgáltattak be a kapitányságra egy darab 1 pengőst, amely gyanús volt, de erről is kiderült, hogy nem volt ham,is pénz. A halasi állatvásáron a különböző állatok az alábbi árakon cseréltek gazdát: Sertések árai: 6 hetes malac .páronként 24—26 P, 3 hőnapos malac páronként 35—40 P, 6 hónapos malac páronként 60—65 P, 1 éves malac páronként 110—120 P, öreg disznó páronként 180—200 P, kövér sertés prima kgr.-ként 89—90 fillér, szedett közép kgr.ként 80—82 fillér. Lovak árai: i éves csikó drb-ként 150—200 P, 2 éves csikó drb-ként 260—270 P, Prima ló drb-ként 800 —850 P, igás közép drb-ként 280 —300 P, príma vágó drb-ként 100 —ПО P, selejtezett drb-ként 70— 80 pengő. Szarvasmarhák árai: 1 éves borjú drb-ként 70—80 P, 2 éves borjú drb-ként 170—180 P, fias fejős tehén drb-ként 350—370 P, vágó borjú kgr-ja 1* 1.10 P, vágó marha kgr-ja 70—80 fillér, ökör páranként 800— 900 pengő. Juhok árai: bárány drb-ként 10— 14 P, bárány kgr.ja 68—70 fillér, birka drb-ként 26—36 P, birka kgr-ja 64—66 fillér. M6ZAIK Rózsa Sándor csillagbörtöni törzslapját „áruba“ bocsátották Baján Amit alább megírunk, az úgy kísért bennünket a miatt század 60-as 70-es éveiből, mint valami rossz emlék, vagy a gond boru,s felhője. Rózsai Sándorról lesz alább szó, akiről Móra Ferenc oly meghat can szép regényt irt s akiinek emléke el!ég gyakran ötiik fel két emberöltő régiségből, Rózsa Sándorhoz Bácskának és Bajának is van köze, de talán Halasnak és Halas környékének méglnkább, mert • szegémylegényeskedéseit, utonáhásait, i teizen a vidéken is űzte, Illetve bonyoh- ' tette Jet „ j És amikor fe'merü! a százados múlt ködös távlatából Rózsa Sándor emléke, akkor mindig megjelenik előttünk Jókai Mór hires regénye is: a Lélekiidomár és pedig a betyárviiág, a betyárromani- tikia külrtőja: gróf Ráday Gedeon, meg Liaucsik Gusztáv „ Wesszeo vszky Sándor stb. neve. j Valami csodálatos dolog, hogy Rózsa Sándor mily szilárd, komor egyéniség vbt. Tört. de nem hajlott. Kelepcébe 1 esett, börtönbe vitték, de a telikébe soha nem engedett bepillantást. Nem volt közönséges rablógyilkos, bár vaí-ószinüleg vér is tapadt a kezéhez, fő’eg, amikor baindavezéri mivoltában szó gáltatott igazságot s amikor saját kezüeg llelőtte egyik-másik bandatagját, vagy társaivá’, kivégeztetett valakit. Hiszen Rózsa Sándorról még a magyar história ás megemlékezik, amikor mezítlábas, kéksipkás betyárjaival —karikás ostorrá! vett részt fegyver hiányában a szabadságharcban és pedig éppen Bácskában, Szenttamás környékén a szerbek ellen. Rózsa Sándor emékével 1918—19-ben találkozom eőször Péterváradon, ahová a Kazamattákba túszként vittek le a szerbek. A mi födbevájt börtöncel- i'ánktól a negyedik mindjárt az ajtó mej-lett, ahoi ez a oellia mindig az őr szeme előtt volt, — arról volt hires, hogy ott sok évet tő-tett Rózsa Sándor a ^szabadságharc után. Bizonyos misztikus homá.y áramlott ki ebből a cellából, ahová tagadhatatlan megillietődött- séggei léptem be akkor. Akkor még mi Rózsa Sándorban nem annyira a haranalavezért láttuk, mint inkább a magyar szabadságharc egy.к fiatáos elképzelésünkben legendásnak álmodott hősét. : i ; j j És most ismét találkoztunk Rózsa Sándor emékével. A napokban Baján járt valaki akinek valahogyan birtokába került Rózsa .Sándornak a szegedi Csillag-börtönben készített törzslapja s azt Baján árusítótte. .Nem kért érte sokait. Húsz pengőt. De nem akadt rá vevő. Valahogyan ma már nincs varázsuk ezeknek a betyáremékeknek. Vitéz Tolnai Márton delektivnek is kiírná'ta megvételre. Neki sem kellett. Azt mondta: — Én csak régi pénzeket gyűjtök a numizmatika^ gyűjteménybe, nem pedig betyárent ékeket. Szegeden egy ilyen ritkaságokat gyűjtő egyetemi tanárnak, ajúnotta fel. Az sem vette meg. Azt mondta: — Rózsa Sándolr mégsem az a nemzeti hős, vagy nagyság vö t, akinek a reikviált érdemes összeszedni, megőrizni és javval dicsekedni. így került .Bajára ez az okiraitkurio- zum, ez a törzs apkülönlegesség. Megtekintettük magunk is a Csi-Iag-börtön 70 évve. ezeiött kiállított törzslapját, ame.yen ez áU, hogy neve: idb. Rózsa Sándor, 1867-ben fogták e és 1878-ban halt még a szegedi Csil-ag-börtönben. Egyébként Szegeden született a műit század eején törvényes házasságból. A törzs-apón a foglalkozási rovatiba ez vöt beírva: (betyár. (Úgy látszik, hivatalos megítélés szerint akkoriban ez bevett és .e. ismert, bár üldözött foglalkozás volt). Irnii-olvasni nem tud. A bűntett és dtétet rovatban régies nyelvezettel ez volt beírva: többszörös rab- íógyiikosság ,rablás .és lopás miatt kö- íé-ájtaú bajára telt ítélve, majd kegyelem utján életfogytiglani fegyházraiett büntetése átvá-toztatva. <. A törzslapon még két kitöltött rovat vout. Az egyik: Vjeki állap óta:« az volt beírva: kedé-yes, ^nemtörődöm természetű. Hát igen, Sándor bácsi ilyen kedélyes, %eni burzsikóz huimoru volt, aki nem törődötti veie^ sőt fitjyet hányt annak, hogy .öt egész életére bekaszkzták. A másik rovat »a lelkipásztor megfi- gye.ései«-bö-I és (bejegyzéseiből állott. Ezt a rovatot így tö-totJék ki: semmiféle fogalma .sincs a jogról, a törvény szeleméiről s nem mutat fogékonyságot az erkölcs iránit. Hát ez csakugyan1 igy is volt. A s»- re’me juhszélen nőtt, mint a subagal- ’ér. Rendesen a csárdásnéknál kötött ki a betyár.; Viszont az is igaz, hogy nem tudott különbséget .tenni az enyém, tiéd és övé fogalma között. A betyár ebből csak egyet ismert, azt. hogy minden az övé. ( I , i 1 j. DaT-iás idők, amik elmúltak. Az organizáció kiirtotta .a betyárromantikát. Emlékük ma már csak néhai Fráter Lóránt híres belyáxnótájában kisért. mint rég letűnt .korok vérgőzös lidércnyomása. u ..vi, (—11
