Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-01-16 / 5. szám
1937 január 16, szombat XXXVII. évfolyam, 5. szám / ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVREi Helyben ........ 12 P — Vidékre ........ 16 P EGY SZÁM ÁRA 12 FILLÉR Alapította: PRÁGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség: Molnár u. 2. — Telefon 45 Kiadóhivatalt Városháza épületében Nagyszabású népművelési ünnepség lesz február 3-án Alsószálláson Február másodikén este hét órakor Alsószálláson a Gazdakörnél Török István tanyáján nagyobbszabásu népművelési estet rendeznek. Ez az estély a halasi tanya világnak és a halasi tanyák népművelésének nagy seregszemléje lesz, amelyen az egy'és pusztarészek népművelői szerepelnek. i : ' . 1 П " U U .1 Erre a népművelési estre Halasra érkezik Teleki Mihály gróf országgyűlési képviselő, aki szintén részt- vesz, valamint a város vezetősége dr Fekete Imre polgár- mesterrel) Pest vármegye tanfelügyelője és Bocsánczy Lukács központi népművelési titkár, ugyancsak a fővárosi sajtó több képviselője is. Teljesen birtokába jutott székházának a Gazdásági Egyesület A Gazdasági Egyesület székháza ай Eötvös utcában egyharmad részben a Központi Hitelszövetkezet tulajdona' volt. { ! ■' ! I í A Gazdasági Egyesület már régebben elhatározta, hogy ezt a hiányzó egyharmad részt is magához váltja és ezt még a múlt évben meg is vette 4500 pengő vételárért. Ezt az egyharmadot most telekkönyvileg is átírták a Gazdasági Egyesület nevére és ezzel az Eötvös utcai székház teljes egészében a Gazdasági Egyesület tulajdonába ment át. Nyugalomba vonul Linzer Rézsű a kisszállás! uradalom jószágigazgatója Linzer Rezső gazdasági főtanácsos, a kisszállási uradalom jószágigazgatója súlyos betegen ffekszik egyik fővárosi szanatóriumban. Mint értesülünk, betegsége miatti Linzer be js adta nyugdijazftátása iránti kérelmét. Linzer gazdíasági főtanácsos betegségéről nagy részvéttel értesült Bácska közönsége, amely- , nek gazdasági életében mindig nagy szerepet töltött be, de bizonyára sajnálattal vesz a betegségről tudomást Halas is. Linzer ’Rezső nagyon szerette Halast, nagyon sokszor járt nálunk és élénk figyelemmel kisért minden ügyet, amely Halast érdekelte és amely Halas város élőhialudásiát szolgálni hivatott. Halas idegenforgalmáról és a csipkéről nyíl a t kozott József Ferenc kir. herceg Két és fél nincstelen földmunkás tengődik, nyomorog, koplal és fázik országszerte 1937. telén. Ezt a megdöbbentő, lélegzetelállító adatöt nem holmi hordó tetejéről szónokló demagóg állapította meg, de elmondották Pest vármegye ősi megyeházájának üléstermében, a vezérvármegye székházának komoly testületében. Elhangzott ez a hátborzongató megállapítás, amely tény és amely valóság, meglévő sors ma, amikor szerte az egész világon, széles kontinensünkön végig és !h azánkban is folyton szociális problémákról ankétezíimk, tárgyalunk, beszélünk, amely az osztályok között fennáll, legyen végre testvériség, legyen megértés, legyen szeretet, hogy mindezekből kifakadjon a békének és az egymás megértésének legalább is az a foka, ahol türhetővé válik mindenki számára ez az amugyjs any- nyi tüskével teleszurkált földi élet. És a sok szemfiorgatás után, a sok kenetes szónoklat nyomán, íme, mint nyitott seb lép elő a dbhos odúkból, a nyomor tanyáiról, pz éhség és züllés felé rohanás országú tjéről az prszág területén ez a két és fél millió nincstelen földmunkás korgó gyomorral, kenyértelenül, fűtött szoba nélkül és ruhátlanul. Előlép és irtózatos ítéletet mond1 némaságában is arról a társadalomról, amelyből kihullt a szív, kihűlt a lélek és elsorvadt a szeretet. Krisztustalan és léha és korcs ez a társadalom, kihalt belőle az érzés minimális foka is és állattá sülyedt benne az Isten képmásába teremtett Ember. Csaknem három millió nincstelen koldus, mlunkátlan földmunkás, éhségre és tehetetlenségre itéljt acélos férfikarok, amelyeknek rugalmas izmait a nyomor sorvasztja. Szégyen és iszonyat kimondani, csak könnyező szemekkel l)ehet mindezt papírra vetni, hogy a megkövesedett szivü vagyonok aranyait nem indítja meg már az éhező gyermekek, kenyérfélén apák és zokogó anyák réme sem. Bizalmatlanság, gyanú, féltékenység, irigység lepi el ezt az amúgy is eléktelenedett világot, arculatát torzra festi a vigyorgás szelleme, jövőjét ássa az érzéketlenség tobzódása. Amikor nyugodtan alszunk, nyugodtan emésztünk, amikor vagyonok még mosolyogni tudnak ekkora kataklizma láttán, akkor újból és időszerűen felmerül a nagy, ma igazán mindenkorinál időszerűbb kérdés : »merre mész ember?« j ; ; ! : 1 1 ; • ■! ; Kiss Endre dr polgármester, a Városok Országos Szövetsége idegen- forgalmi szakosztályának elnöke szerdán este Budapesten előadást tartott Kecskemét és Bugacpuszta idegen- forgalmáról. Az előadást szokatlanul nagy érdeklődés előzte meg és azon a közélet számos vezető egyénisége jelent meg. Az előadáson József Ferenc főherceg, a Baross Szövetség idegenforgalmi szakosztályának elnöke ís részt vett, aki a megjelenteket is üdvözölte. . 1 : i Ezután gróf Ambrózy György tartotta meg előadását a gyümölcstermelésről, értékesítésről és a gyümölcs idégenforgalmi vonzóerejéről. Kiss Endre dr polgármestert a kir. herceg kérte fel előadásának megtartására és a kecskeméti polgármester másfél órás előadásában nagyon "érdekes dolgokat mondott Bugac Ide- gonforgahnáról. Figyelemre méltó | volt előadásának a következő része: I — Bugacion 19334» május 17-én volt a sajtobemufatő, amelyen menü- ! csak a budapesti hanem a vidéki sajtó is megjelenít. A budapesti napi apók számo’mk be az átütő sikerről. A siker, hála Istennek, nemcsak sajtó- siker volt. Az IBUSz élesszem!! vezetősége néhány csoportot Kecskemétre irányított s az első évben, 1933-ban 1209 külföldi járt Kecskemétem. A következő évben 3307, 1935-ben 5917, a múlt évben pedig 9515-en fordultak meg. Ezzel kapcsolatosam a belföldi idegenforgalom is megé’énkül s a Gazdasági Vasúinak Statisztikája szerint az 1932. évben 84.000-re 'esü-ly- lyedt utasszám a műit évben már majdnem eléri a 130.000-et. A vasút bevételei 86.000 pengőről' 118.000 P fölé emelkednek. Persze, közbem folyton történt intézkedés az idegenforgalmi érdekek kielégítése céljából. — 1934-ben már négynyelvü prospektus tkezérszámra kerül1 szetostásrh. Ugyanabban az évben épült egy kis raktárhelyiség, amely a következő' évben már egy kis miniatűr szállóvá bővül vízvezetékké'' és modern mja- gyar bútorokkal berendezve'. Vasárunkon a gőzüzemet átalakítottuk Ganz — Jendrassik - féle benzinmotorok!pl Nagy segítségünkre volt a nemzetközi betonút kiépülése 1934 őszén. 1936-ban hivatalos helyről is megkaptuk az ekein érést, hogy Bugac minden külföldinek nagyon tetszett, ott minden időben felkészülve várják őket, anélkül, hogy csinált ize lenne a dolognak. A négy év alatt Kecskeméten és Bug&- con járt 20.000 vendég között tényleg a világ minden részéből kerültek! hozzánk. I i i Az előadásra meghívták dr Fekete Imre polgármestert is, aki a város képviseletében azbn részt jg vett. ; ; ' j т r Az előadás után József Ferenc királyi herceg hosszabb beszélgetést folytatott dr Fekete Imre polgármesterrel. A kir. herceg melegen érdeklődött Halas idegenforgalmáról, különösen pedig a beszélgetés során.' nagy érdeklődéssel' kérdezősködött a halási csipkéről. A beszélgetés további részében a halasi csipkének a külföldön való propagálására érdekes eszmét vetett fel. I !t A főherceg végül megígérte a .polgármesternek, hogy tavasszal Halasra jön és ellátogat a halasi tanyákra. 42.038 pengő 63 fillérrel virilis a Kisszállási uradalom Most tették közzé Bács megye különböző községeinek legtöbb adót- fizetöit éS leíbből kitűnik, hogy a kisszállási uradalom az első vírífög Kisszálláson. i j Az uradialbm 42.038 pengő 63 fillér adót fizet. j ! í ’ 1 f
