Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-05-08 / 37. szám
4 KISKUNHALAS KELTI EITBSITOJB májú > 8 HALASI EMLÉKEK Bajuszos Kis József lakodalma Keserves versekbe szedte: _ KIS ILLÉS IMRE »halas: szerencsétlen versfaragó.» *) Még gyerekkoromban régen észrevettem A tánevigd’omra nagyon rátermettem, Mikor én táncoltam, meglehetett nézni JobbrapbaTra szoktam, olykor tekjntgetni, Megforgattam a nőt Isten igazába, Nem maradtam iadós senkinek a táncba. Vo’t is kitartásom józanul viselve, Kerek fehér képen bajszom kipödörve; A hajam pediglen kerekre volt vágva, Hószinfehér nyakam feO volt borotválva, örültek a lányok, mikor én táncoltam, Az volt a szerencsés, akit én elhúztam, A többiek pedig felmásztak, e pántra Még a szakácsnők is Jöttek Hátasomra. A gazdálkodáshoz nem sokat értettem, Az tanyám, birtokát szépen tönkretettem Soká gazdálkodtam, lovakat tartottam Éveken keresztüli hatot is lenyúztam. Soká voltam, legény és tiszta jellemű Nem; vortam csapodár, sem ftes'ett életű,, Most már félszázados leventévé lettem Éis a fo'yó évben már meg is nősültem. Oly szerencsés vagyok amint régen vár- ■ . I i tam, Gyönyörűi szép ifjú leányra találtam, Azt mondták gazdag lány miaga falójába Sok szép pénze is van az árvakasszába. Kevés lánynak van ma olyan gazdagsága Ezer birka néz rá szegedi határba A juhászok nevét ugyan még nem tudom A juhász gazdától majd kipuhatolom. Nagy 'lakodalom ’esz,mondok a Tabánba Tátva marad ottan minden ember szája Szói majd a muzsika, büfög a bunbairdó Örömébe huhog az éjjeli; bagó. Gondoltam hogyha nagy lakodalmat csaI i punk A vendégektől is fiók táncpénzt bekapunk A táncpénzből aktán kifogunk teleim És majd a tavasszal elfogunk szelein! Deákok is lesznek Karakányi fajta, Kiknek nagyobb fétis, debreceni forma, Hát Csongrád megyéből nőmnek rokonai Még azok is fognak a tuszliiba nyúlni, Mert nem is szegények ^bekellaZt vallani Tápé községében szoktak kubiko'íni. És ha én ezekkel tánca kerekedem, Kitánco ja magát az én szép kedvesem. Akkor a nép mondja, tapso'va kiállja, Éljen, éljen, éljen bajuszos Kis Jóska. Az esküvés után, mikor hazaértünk, Az ángyom, házánál mind letelepedtünk, ősi szokás szerint az asztalhoz ültünk, Pálinka s bor fölött kissé beszélgettünk Azután megszólalt szépen a muzsika ; Magam ugrottam ki a nép példájára, Jartam, a verburgóst, sarokra fordulva Melyet rég tanultam a lakodalmakba, Csudálták a népek, mily könnyen ugrottam, Csipőreteít kézzel mily szépen táncoltam, És hogy a nép látta, kedvüjk emelkedett, Az egész vendégem táncra kerekedett Táncolunk, vigadtunk, én sem tágítottam, Mint huszár fig'imiont középütt táncoltam Tánco tam, ugrál iám, egész könnyűséggé Miként Kinizsi Pál táncolt a tör ökkel. Mikor feíteiégem, fejét bekötötték Korhely m,!voltóimul jól megijesztettél! El is vágódott a feje tetejére, Hogy az lehajtott ott menten a mellére. Úgy kellett ráhágni a porcogó} ára, De rögtön felugrott mind a két talpára Sz'ép siller borunknak jó volt a zamatja Ki abból jót ivott, tátva maradt a szája *) Bajuszos Kis József 1849-ben Bem táborában szobáit. Mint rendkívül jó táncost mindenütt kedvelték. Honvédtek verbuvá ásáná! is vo’t előtáncos. E tréfás verset sógora irta a 70-es években. VÁSÁRI PROGRAM: vasúton Budapestre saját OPEL autón haza De hát nem is csoda, mért én úgy bönl- ' ! 1 géziem Amit más elhagyott összeszödögetfem , Kicsavartam, pedig a dér már meg- j csípte, j A törkölyének már volt hetedik leve. A menyasszonynak is úgy megjött a kedve, Az udvaron végiigtáncott mint a medve. I A szép lakodalmat csakhogy bevégeztük, Anyám hiajlájlát j$ éppen megérhettük. Meghalt szegény anyám, könnyeket hullajtott, Hogy üyien, ártatlan két családot hagyott. A szegény anyámnak erdejét, szőlejét Aznap árverezték, hogy ötét temették. Így legalább nem kell beszázaíéko-ni És a testvérekkel nem lesz min osztozni Már szegény anyámtól tisztára megvál- I I ; i 1 I tam Koporsódeszkát is a várostól kaptam. Árva vagyok most már, mint a gólyamadár Ki tüsök fészkében egyíábon álldogál A házassággá’, is én ugyan megjártam, Hogy a ragyvagyonak nekibo'ondulfam. Vö tam ís már nézni a nőmnek vágyónál Nem bírtam fölelni a valódit nyomát Az én feleségem niélkem itt azt mondta ! Van négyszáz forintja az árvajkíaBszábá Dehát az az ©"Jnök aki számonvetfe 1 Az már réges-régem el is van temetve És azt a pénzeket szerié sóét osztották Feleségem nevét sehol sem találták ’■ Leesett az álam, mikor ezt hallottam A feleségemet csakhogy ott nem hagy- I tam Az ezer birkának még nyomát se láttam A juhász gazdára sehol sem találtam. Pedig már előre pénzeket is kaptam Hogy nőmvagyonábó’ majd kifizetgeíem Már most a többihez odáöhet inni Majd a Tevagy áldott kifogja fizetni Úgy jártam, hát miiként к szegény csii'ige Aki egyhónapig mászott egy tökére Onnan visszaesett a fejteágyára Éppen én úgy jártam nőmnek vágyó• ! ( nába. Csak a,z egyet bánom;, hogy elhíreszteltem Hogy ma jd ham arosan gazda 'esz tele fara Most se birka, se pénz, épp semmit sem kaptam Üres 'ev3gővd vissza Is ballagtam. Egész világ előtt most csúfra maradtam Már pedig egy tanyát régen megalkudtam Már te kell majndaníi, kapádnak szület- j tam, De azt is csak bírnám, de rolszul telettem Keresztény társaim már most bevégeztem Elég ebből ennyi, amit elbeszéltem. Cz. L. Miért nincs iparosodás a vidéken Kevés a szakmunkás, sok a pótadó, mindent Budapesten kell elintézni -- mondják a városok — Bornemisza előtt a vidéki városok felterjesztése Tisztelettel értesítem a n. é. közön' séget, h ogy tavaszi és nyári sző» veteim nagy választékban megérkeztek. 6 h а V i részletre készi • tek öltönyt, felöltőt, Eay öltöny fazon munka* dija kétszeri próbával 3o pengő 3 A t. közönség szives pártfogását kérve, maradtam tisztelettel GRÜNWALD SIMON úri szabó Hol folynak uíépiíések Pest megyében Az útépítési munkák Pest megyében ,a kedvező időjárás következtében nagy erővel' megindultak. Földmunkái! folynak: a nragykorös— alpári ut 7—10 km, soltvadkert—szegedi ut 20—28 km. szakaszain, a gá ■ dóriak—zádori, a halas—öltöm,ősi, cin- kota—rákoskeresztúri és a maglód—pécsi utakon. i. KőszáKiások folynak: a félegyháza— pákái és tanyasori, a gátér—tömörkényi, a nagykörös—alpári, a jászkarajenő— ujkécskei, nyársapáti—nyiasi, soltvadkert—bócsai, ka'ocsa—dunapalaji, kun- szer.tmlkiós— lachizai, monor— nagyká- •tai, afcony—tápiószentmártoni, ócsa— mendei utakon. Hengerlések folynak: a felegyháza— szer.tkuti, cegéd—letétien, nagykörös —szo nokíi, izsák—féíegyházai, a buda- pest—nagykőrösi, irsa—nagykőrösi és a szada—mogyorósi utakon. Ezenkívül folyamatban vannak az 1937. évi fedanyagszái-ti,tások jis» A sajtó hetekkel ezelőtt megírta, hogy a kormány mélyreható intézkedéseket szándékozik tenni a vidék iparosodásának előmozdítása érdekében. E célból az iparügyi miniszter leiratot intézett! a Magyar Városok Országos Szövetségéhez és felhívta, közölje ,a kormánnyal azokat az okokat, mélyek eddig meggátolták az ipar decentralizálódását. A Városok Szövetsége a miniszteri leirat 'birtokaiban felkérte "a vidéki polgármestereket a kért adatok összegyűjtésére és beszolgálta-i tásána. I A válaszok beérkeztek, ezeket a szövetség feldolgozta és most felterjesztésben adja az iparügyi miniszter tudomására a városok észrevételeit és kívánságait. A felterjesztés közli, hogy a vidék iparosítása érdekében indított akció támaszt talál azokban a statisztikai adatokban, melyek a magyar ipar centralizált e'helyezkedését tüntetik fel. Ez adatok szerint Budapest lakos, ságának 64 százaléka, a fővárost környező városok lakosságának 74 százaléka iparos, ezzel szemben az ösz- szes többi magyar városok lakosságának csak 44 százaléka iparos. Az iparosodást gátló általános okok legelején található a fogyasztóképesség nagymérvű csökkenése. A városok nagyrésze hozta fel okul ezt ,a súlyos körülményt. Azt irják, hogy a városokban csatlakozó mezőgazdasági területek ’akossága olyan alacsony színvonalon áll, hogy ezek mellett a kézműipar nem lehet fejlődőképes. Sok város, elvesztette felvevőpiacát, amit esek súlyosbít számukra az a körülmény, hogy a megmaradt kis Magyarországon ipari téren Budapest körül következett be a centralizáló* dájs. A főváros nagyobb felvevőké- pes,sége, a nyújtott termelési és szállítási kedvezmények, a jó közlekedési feltételek olyan tényezők, melyek a legtöbb vidéki városnál hiányoznak. A vidéken az iparosság nehezen jut hitelhez. A vidéki városokban az ipar. telepek azért iS' telepszenek ritkábban, mert nehezen jutnak szubvencióhoz. A legtöbb helyen a magas közterhek is nyomasztóan nehezednek az ipa- ' rosiSág fejlődése elé. A társulati adóra kivetett pótadó olyan magas terhet jelent, melyet a ; vái'a'atok nem tudnak elviselni. A( 1 városok jelentéséből kitűnik, hogy az ipari decentralizációnak kétségkívül1 súlyos akadályai a közlekedési nehézségek. Éhez járul a szállítási költségek magas volta. A vidéki iparvállalatoknak Budapestről kell a nyersanyagot beszerezniük, ugyancsak Budapestre kell a kész áru zömét szál itaniok és ezek a szállítási költségek igen nagy terhet jelenítenek. A vidéki városok r.agyrésze nem rendelkezik nyersanyaggal. Addig, amig a magyar föld javarészt csak gabomanemüeket termel, nem is hihető, hogy nagyobb iparfejlődés indulna a vidéken. Szükség van az ipari nyersanyagtermelés nagymérvű kiterjesztésére. Sok város az iparfejlődés akadályát abban látja, hogy a magasabb ■kormányzati szervek túlságosan Buda- pestre vannak centralizálva és nem rendelkeznek vidéki fiókhálózatokkal. Különösen ma, a kötött gazdálkodás idején, súlyos nehézséget okoz a vidéki válla’atoknak és kereskedőknek a behozatali és kiviteiii ügyeké ben mind gyakrabban szükséges budapesti utazás. Egyes városokban még vámhivatal sincs. Panaszolják az uj minimális munkabérrendszert, mely csak csekély különbséget tesz a budapesti és vidéki munkabérek között, úgyhogy ezáltal megszűnik a vidéki olcsó munkáskéz előnye. Hivatkoznak arraa is, hogy vidéken kevés a szakmunkás, ezért szakmunkásképző intézeteket kellene felállítani. I A Városok Szövetsége ezekután a fent elmondott panaszokat és kívánságokat 13 pontba foglalta és azok figyelembevételével ajánlja a kormánynak a vidék iparosodásának előmozdítása érdekében. Másfél millióval több adó folyt be az idén márciusban A pénzügyminiszter március havi jelentés© szerint egy hónap a'alt 62.7 millió pengő vö t az álam bevétele, szemben az 1936 márciusi 61.1 millió pengővé.'. A javulás elsősorban az egyenesei dókná. mutatkozik, amelyek az idén márciusban 14.3 imí-ljó pengőit eredményeztek, szemben, ai tavalyi 13.9 millióvar. A tórga miadók összege az általános kereskedem,! megélénkülés következtében 10.8 miPlió'róii 11.3 millióra, az iietékek össziege 7.9 millióról 9.4 milii óra, a vámjjövedék bevétele 3.8 zimiUió- ró- 4.1 millióra, a sójöve,déki bevétel 1.4 mpió'ról 1.5 millióra', a szaharínból és osztá ysorsjátékból eredő bevételek összege pedig 125 eze'r pengőről 215 emerre em|e5kedett. Visszaesés csak a dohány jövedéknél mutatkozik, melynek bevétele д tavaly márciusi 10.4 millió pengővé1- Szemben az idén márciusban 9.2 má'iió pengő volt. A fogyasztási adók össziege (8.5 miliő) nagyjából a tavalyi szinten mozog. > . i , Elegáns, fóminőségü cipő nagy választékban Zoltánnál 6 HAVI 6 részletfizetésre
