Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-05-05 / 36. szám
május 5 . KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Halas problémái a Házban Teleki Mihály felszólalásában ránt sokkaf nagyobb a szaporaság a tanyán, mint a belterületeken. A halasi tanyaviiág helyzetképe Hivatkozom e tekintetben Kiskunhalasra, melynek 112.000 kát. holdas határában, a lakosság fele e városban (15.314), fete tanyán (15.201) lakik, viszont ötévi átlagban a tanyai szülések szarnia 53.4 százalékát teszi ki az öszInkább legyen deficites a költségvetés, semmint a Nemzet életérdekeit háttérbe szorítsák Teleki Mihály gróf Halas város országgyűlési képviselője szombaton a képviselőházban a költségvetés vitája során nagyobb beszédet mondott. A képviselő a gazdasági életnek legaktuálisabb kérdéseit vetette fel és beszéde végén Halas különböző problémáit . is felemlítette. Teleki Mihá'ly gróf beszédét az egész Ház osztatlan érdeklődése követte. A beszédet főbb vonalaiban alább közöljük: Áz' á 'ami költségvetés egyensúlya n.3gyjefentőségü az ország gazdasági itabHtfca siempontjábó1, de szerény véleményem szerint inkább legyen az deficites; csak jusson pénz a nagy nemzeti, szociális és gazdasági célakra, minthogy a 0firanciá ős szempontok mindenek. feé kerekedve, a nemzet életérde- kelt .háttérbe szorítsák! Ezek előrebocsátása után meg kell ál- tepiter.om, dacára, hogy a beruházási törvényjavaslat tál együtt több irdnt'90.5 millió pengő jut a legfontosabb beru- házá okra, aminek folytán a munkanélküliség csökkenni fog, a; gazdasági1 vérkeringés élénkebb lesz, a béső fogyasz- tópiiac felvevőképessége emelkedni fog, az uj költségvetés jobb egyenleget mutat, mint a taVaCyi s a deficit csökken. Sőt a gazdasági helyzet remélhető további javu'á a folytán ez a kontemp- ilált deficit is el fog tűnni, hisz az 1936- 37-es kö tségvetlés: év e’sö ki'enc hónapjában, az e-öző év megfelelő időszakához viszonyítva, körű betű 8 százalékos bevételi emelkedés látható, igy megvan az a após remény ennek tovább: folytatáséra nézve is. A gazdasági fellendülést eddig csak az ipar élvezte A gazdasági viszonyok hazánkban általában javultak, ámbár meg kell állapítani, hogy a gazdasági fellendülés merni ért e. még minden réteghez s ezt eddig fő eg áz ipar é’vezte. A mezőgazdáság az áremelkedést tulajdonkép csak az: á latárak tekintetében könyvelheti el saját javára^ a gabona áremelkedését, sajnos, csak kis mértékben élvezi,- hisz adóhátra ékái fizetésére kénytelen, volt aratáskor gabonáját, a mainál jóval olcsóbb áron piacra dobni; moderne lett, a múlt évivel szemben a mezőgazdaság helyzete ás javult, mert országos átlagban a termés tűrhető volt s takarmányban még bőség is tapasztál- ható'. . •. , Ná'unk a termés eredményétől függ a akosság vasánlóképessége, a mezőgazda, ságnak kell a ternfelési ágas között . ia. primus inter pa r es-nek lenni, ezért örömmel oi vasiam a kő’(s ég vetés á ta'ános indokolásában azon tény le- szögezését, hogy »a mezőgazdaság helyzetének javuám mindenesetre legfőbb tényezője- vö t annak, hogy az 1936-os évben" az ipar és kereskedelem helyzete' is átarában javulást mutat. Elfogadom a költaégve* test, de azért vele szemben a tárgyilagos kritikát is gyakorolom Javuló gazdasági' viszonyok, javuló államháztartási helyzet jnellett széles nép- rétegek helyzetének javítása, a kisembere« gazdasági erejének fokozása kel, hogy a cél legyen s ezt a benyújtott kötségvetés meg is teszi, tehát azt nyugodt lelk'i.smere ttel elfogadom. Ez ■azonban nem zárja ki azt, hogy megfelelő .tárgyilagos kritikát ne gyakoroljak vele szemben, s ne hozzak fel olyan kívánalmakat, mélyeket már e költség- vetés keretében is meg ehet valósítani, vagy amelyek jövőre megoldhatók tesznek. I . f-ii.i |.'i im 1' и..A gazdasági válság bekövetkeztekor „a gabonaárak zuhanása arkámáivai!, a kormány a fcote-tltávál kívánta a búza árát entehi, most azonban, midőn réméibe tö'eg annak áátám3szttásáxa a világpiacon észlelhető áremelkedés m att,nem esz szükség, reá kívánok mutatni egy oyan mezőgazdasági produktumra, mely erre re ászom1', ea a tej. ; A tej a kisgazdaságok produktuma Míg búzatermésünknek csak körülbelül 53 százáéin teram a 100 holdon .aluli birtokokon, addig a tej kimondottan a kisgazdaságok pToduk|tuim|a. Ezért randkivüi jelentősége van annak,hogy a tej termed: ára megfelelő tegyen s ezért enek elérésére, biztosítására minden eszközt fel kell használni. A tej- r érdelet ériemében vidéken 11.5 fűiért fizetnek a szövetkezetek, ebbő a gyűjtés, szállítás költségeit levonva., körülbelül 10—10.5-es istállói ár alakul ki, .ami rendkívülien alacsony, hisz a tej termelési költsége 15.5 fillért tesz ki. Feítéttenü1 szükségesnek tartom, tehát, hogy a tej termelői ára legalább a maó szinten, tartassák s épp ezért mivel a támogatás eddigi rendszere bevált, — látható volt, hogy évi1 másféímilSiiáfd liter tej értékét pármii 'jóval tehet szabályozni — a fokozódó tejtermelés mellett ez az eddigi mértékben tartassák fenn, sőt ha kél, az ár alátámasztásra szükséges pénzösszeg a jövőben, emelj- tassék fe. Ez, úgy hiszem, könnyen megvalósítható, miivel a búza árát, úgy látszik, nem fog kdleni alátámasztani. A költségvetésben a fogyasztási adók elmén tetemes emelkedés van. .előirányozva., ez a forgalom növekedésének aiz eredménye; dacára annak, hogy ez a tegianCloéáliijsább adónem,, ennek fenntartása a mai pénzügyi helyzet mellett sajnos, szükséges, m-égis itt e cukoradónál nagyobbfoku mérséklésre van szükség- , . Cukorfogyasztásban csak még két állam helyzete rosszabb a miénknél A mjail magát cukorárak tetjeten lé- hete titenné teszik azt, hogy e fontos — különösen й gyermekek táplálására, fejlődéséire igen szükséges — é'e'mlcikk a szegényebb néposztáyok között megfelelő fogyasztásira ta'á'jon, ennek következménye .atz, hogy náunk a fejenkénti cukorfogyasztás csak 9.5 kg., míg az ©uírópiaá át ag 23 kg., vagyis a mi. fogyasztásunk 57 szá:a ékka: van az európai átlag alatt s csiak két állaimban rosszabb a helyzet, mint nálunk. De még e minimális fejkvóta mellett a fogyasztásunk majdnem teljesen a városi akosságra esik, ipart az egész fogyasztásnak körű belül 50 százaléka. Budapestre esik, a vidéki városokra 30 száza ék jut s magáira a falura csak 20 százaék. Minden eszközzel fokozni kél a belföldi cukorfogyasztást, tehetővé kell tenni, hogy azok a falusi rétegek, melyeknek oroszlánrészük van a texmeesben, bekapcsolódhassanak a fogyasztásba. ; . . A cukorár csökkenése esetén a magánháztartások is .sokká1- többéit fogyasztanának befőzésre, ma a háziasszonyok ezen munkája majdnem te’jje- san kiment a divatból s igy ahelyett, hogy foyton növekvő gyümölcstermésünknek egy értékesítési ehetőséget biztosítanának, télen déligyümc*csöt importálunk, Vaiahogy nincs meg itt a teljes összhang a gyümölcstermés fokozása és annak értékesítéséről való gondoskodás között! A cukorár erőteljes mérséklése ez államnak terméspóiitlkai és feü kiereskede'ml szempontbó* is sokat jelentene. A cukorrépáról és a kiskunsági vadvizekről A cukoiYépávaí kapcsolatosan megkívánom említeni azt az igazságtalan del- got, hogy j|tt a termelők fizetnek forgalmi. adót s ezzel 450.000 pengő külön adót fizetnek; minden forgalmi adót a vevő fizet m|eg, épp ezért feOtétlienüí az tenne az igazság, hogy ez a forgalmi adó a gyárakra hárittassék át. örömmel látom, hogy a kormány nagyobb összeget szán beruházásokra^ kü önfé'e vlzs zabái) о zásokra, öntözésiekre s igy reményem, hogy a Pest- vármegyei Dunavögy Lecsapoló és öntöző TársuPait által sújtott vidék helyzetén is módja tesz segíteni. Ez a csatorna, melyet joggal átokcsatornának neveznek, minden tavasszar kiönt s rém geteg káft okoz, már évek óta hangzik a gazdák jajszuva Ócsátói Akasztóiig, de. az idei állapot щМеп képzeletet felülmúl, 36 község lakossága tehetetlenül nézi a búza, rozsvetéseket, szántásokat e'lepő víztömegeké t, már a kétségbeesés apáthiiává váEtozoft át, mert évek óta felhangzó jajjukat csak igen ki-mértékben veszik figyelembe, A tanyáknak adófillérjeiből vajmi kevés jut Mielőtt befejezném beszédemet, mint tunyán é ő gazda, minit egy nagy tanyai határra’’, rendelkező város képviselője, föl kívánom, a kormány figyelmét hívni a 1any akár désre. Több mint 1.800,000 igaz, derék magyar 'akik szétszórva, az Alföld tanyavilágában, föltétlenül szükséges, hogy ezek helyzetének a javítása érdekében a msgiéelő lépések megtétessenek, ezek épugy fizetik az adókat, m№ a faun., városban!lakók s a dófillére :kb öl saját helyzetük javítására vajmji kevés jut. A kütierütetó be v éteteket elnyeli a be'-te- rü'et s ha vatemlí megakarnak vaíósi- tani ezt az általános szolgáltatásokon fe üli összegből, önerejükből kénytelenek megvaősitani. Az utiigy a lánya legégetőbb, legfontosabb probémája, mert hiába építünk iskolákat, ha, a gyerekek tél víz idején r.em tudnak odamenni1, hiába propagáljuk a gyümölcstermelést, ha nincs ut bz értékesítés céljaira, de enélkü* az egészségügyi kérdések, közigazgatási kérdések sem oldhatók meg. Saját kerületemből tudom a tanyai iskolák furcsaságait A körig’z^atáfi kérdések mega dásába nézetem szerint a tanyai tanítóság okvetlen bevonandó, de mivel a tanítók itt fokozott munkát végeznek, jobb előmenetelt, vagy valamilyen pótlékot keltene nekik adni s lehetővé tenni, hogy ha gyermekeik isko’áztffltása ezt szükségessé teszi, betegyenek helyezve a faluba, városba. Ma az a helyzet, hogy a tanyai tanító, messze a kü torától, sokká-, . nehezebb heyzetben van, mint falusi, városi kollégája, sokkal1 több dolga js van, eizt saját kerületemből tudom., ahol a városi elemi iskolákban 44 gye. rek esik egy tanítóra, ezzé! szemben a tanyai isko ákban 48, itetve az ismét lőis- ko'ásókat beleszámítva 70. A tanyai egészségügyi szó'gálát is sürgősen mogo dandó s ennek érdekében nyújtson az álam segítő kezet, építsen orvosi rendelőket, orvosi Lakásokat, szervezzen orvosi, szü észnői állásokat a tanyán, mert e tekintetben hihetetlen emaradt állapotok vannak még dacára аптек, hegy a statisztika tanúsága szeszes szüléseknek; a sokgyermekes anyák közül is 126 tanyán lakik s csak 93 a városban. Ezen az óriási területen, mely egy fél vármegyével felér, úgy a be'- mint külterületen a hatósági orvosi szo'gátatot csak két orvos, egy állami s egy városi tátja el, de tekintetbe kelt még azt is venni, hogy 21 állami éfemi isko'a van a külterüeien, némelyik 25 km.-re a várostó', ezekben is a gyerekek egészségügyi fe'ügyetetiélt szintén az eimíételit két orvos kell, hogy elássa. Megjegyzem, még egy külterületi trachoma orvos is rendelkezésre áh a határban, de ő csak ezzel á kérdéssel foglakozik. Véleményem szerint ezlt a kü- önböző orvosi szolgálatot összhangba к é lene hozni s ami a legfontosabb, az álamnak föltétlenül még legalább két orvost kellene itt alkalmaznia, s egyes tanyai körzeteket bízná az orvosokra, kék az álam áltat felépítendő egészsége ügyi házakban hetenként 1—2-szer orvosi r endetest tartanának ott a pusztán. A tanyavi ágban fokozott gond fordítandó az anya- és csecsem öv éde’emr-e s ezért fő'tétlenül szaporítani kell ott a védőnők és szüésznők számát; szomorú dolog, hogy ma még a. szülések 25 százáéká a kül terű eleken b ába közreműködése nélküL zajlik le. 1 Rendezni keli a tanyák állategészségügyi viszonyait Rendezni ke'l az áha-egészségügyi ku területi körzete beosztást, mert m,a az a he'yzet, hogy ha például Hódmező- vá.sárhíly haitá-ának Legtávolabbi részén váamilyen ragályos állatbetegség fordul elő, úgy az egész 132.000 holdas határt tezárják s viszont példám«. Baranyában, ahol 2—3 km.-re vannak a falvak egymástól, egy fato lezárása dacára a szomszédos szabadon szállíthat. Ezt az igazságtalanságéf, mely az Befödi tanyavilágot sújtja, meg kell szüntetni s a száfitás betiltását biaonyos- szám|u kilométerre korlátozni, Lehetettén, hogy itt egy ragályos állatbetegség 40 —50 khi.-Ге eső részieket is sujtison. A Dujiia-Tiszaközí Mezőgazdasági Kamara érdeme a tanyai kérdésnek a fe’- vetése, de ennek a magyarság egyetemét érdek'ő kérdésnek a megoldását a be'ügy miniszter úrtól várom s épp ennek fontosságára való teleinket tel kérem ai kormányt, hogy a tanyái kérdés meg- o’dására nagy gondot fordítson, — ide tartózik még a posta, telefon is — s ta'á'jon anyagi fedezetet a tanya egészségügyi, kulturális és közigazgatási kér- dé.cinek a mego’dúsára. j , Alkossa meg a kormány a régen várt szesztörvényt Befejezésül azt kérem, hogy a gazdia- közönség részéről már régemvárt szesz- törvény minél előbb kerüijön benyújtásba s ne egy uj adókódex lásson napvilágot, hanem egy adóreform, mely a mainál igazságosabban, progressiv alapon fogja meg majd az adózókat s .ahol az ingó vagyon, nem tud majd В kettősfeönyve'és labirintusában elbújná a finánc szama elől! örömmel látom, hogy a kormány a többgyermekes .alkiámaiottak családi pót ék át felkivánja emelni, ezt én csak egy kezdő lépésnek tartom, melyet remélhetőleg idővel követni fog a meg- ébékés költségének emelkedése folytán ia tlisztviseők, főleg az písóbb fokozatunk, fizetésének méltányos ernietee. Pártállásomnál fogva elfogadom a kő trégvetést, de megteszem ezt azért ás, mert látom, hogy a kormány mindent megtesz az ország ügyeinek eliőbbr©- vltele érdekében, megtesz minden tehetőt erőnkhöz képest gazdasági he.yze- tünk javitá a érdekében, munkaalkalmakat teremt, megieielő beruházásokat cszközö1, egyszóvail a jó gazda gondosságává- sáfárkodik az ország pénzügyeivel, i j _j._ . , I ÚJ i ^
