Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-04-24 / 33. szám
2 KISKUNHALAS KELTI ÉRTESÍTŐJE április 24 Drágább le$z a rádió ősszel A rendkívül ’kedvezőiden márciusi hónap után a rádiógyárak és keres- kedők között megindul a tárgyalás az őszi kampányra vonatkozólag. A nyersanyagárak nagy emelke-s dése folytán tetemesen meg fog drágulni a rádió. Ez bontakozik ki a tárgyalásokból!. ' t Megdrágult a réz és vasanyag, a speciális fémanyagok, amelyek a rádiókészülék értékének körülbelül 50 százalékát teszik ki. Egészen bizonyos, hogy őszre a rádiók 10—20 százalékkal drágábbak . lesznek, de a gyárak még Így is te. I temes áldozatot lesznek kénytelenek magukra vállalni a fogyasztók érdekében. Meg fog drágulni a népvevö készülék is. A gyárak nemcsak a közönség, ha- nem a rádiókereskedelem problémáival szemben is nagy megértést mutatnak és a Rádiókereskedők Egyesülete által ölőterjesztett különböző kívánságok közül, amelyek a lehetőség határain belül teljesíthetők voltak, elfogadták és teljesítették is. A rádió- kereskedelem helyzeté remélhetőleg könnyebb lesz a jövő szezonban, a melyre technikailag is nagy előkészületek folynak. A kormány 17.400 hold mezőgazda- sági ingatlant szerez meg telepítés céljaira A földművelésügyi minisztérium költségvetése 7.2 millió pengős kiadást irányoz elő mezőgazdasági ingatlanok és házhelyek megszerzésé- rej ' A tervek szerint a megszerzendői mezőgazdasági ingatlanok területe hozzávetőleg 17.400 kát. holdra tehető. Ezenkívül nagyobb tételt (százezer pengőt) kíván fordítani a kor* mány az állásukat vesztett mezőgazdasági alkalmazottak birtokszerzésének előmozdítására és a gazdasági felszerelésekre adandó előlegekre, illetve kölcsönökre. Az alap jelentősebb kiadási tételei között szerepel még a földbérlő szövetkezetek támogatására szánt 50 ezer pengő, továbbá a megszerzett ingatlanok rendezésévei, fönntartásával' és fejlesztésével1 kapcsolatos teendőkre (útépítés, fásítás stb.) szánt 75 ezer pengő. Halas állatkivitele az első negyedévben Érdeklődésre számottartó értesülést kaptunk az állatorvosi hivatalban, ; hogy Halasról mennyi állatot szálli- ' Itottak el az első negyedévben, te- j hát január 1 -tőt április 1-ig. Megtudtuk, hogy a sertésszállitás nagyban csökkent. A fenti idő alatt vasúton januárban elszállítottak 411 1 hízott és 26 soványsertést, február- i ban 443 hízott és 15 söványsertést és márciusban 254 hízott és 60 soványsertést. Különféle sertést gépkocsin elszállítottak januárban 100, februárban 180 és márciusban 97 darabot. Az év első negyedében egyetlen darab élő baromfit sem szállítottak el. : ; Most mír hamarosan megépül a halasi tíidfikírhíz szegedi földön az öreg Vesztelkia, ki jó ismeretségben s barátságban élt az ör?,g i Darányi Ferenccel, de miégCnkább abe- ' nyárokkal. Ide komasäg, oda komaság, egy csöndes tavaszi estén elküldte fiait a Szultánért Füzesre. , Darányi Sándor mint máskor is, az i istá’lóaj tóba feküdt, de a keresztvasat nem tette fel. Apjának, ugylátszik, rossz ; Jeföérzete volt mert mint a krónikás, j Darányi István uraim, a Sándor fia beszéli, odaszólt a fiának: ! • — Mért nem; löszöd föl1 a köpöszt- variat? I 1 j — Óh, édösíajpám; mitől fél kend, ha' én iltt alázok a küszöbön?! I — Akkor Vagy embör, ha állsz! Ne fektődbüí morogj, minit az öreg kutya! Ha leülsz, fél embör vagy! Ha lefékező!, senki se vagy tovább!... I De biz a keresztvas nem fett felrakva^ hanem hamaroian letakarkta á felső az alsót, aztán húzta a lóbőrt a fagyon Darányi Sándor. Elaludt. Egyszeresek arra ébred fel, hogy a Szultán lép rajta keresztül, de már hiába ugrott fel s kapott a feerhel’ő után, a lovas elvágtatott a SzuDíáhnial. A kis Szultán kéznél voOt agyiam, meg futós is volt olyan, hogy a nyiuTlat is elérte, a széffel! meg verseny tszaladt, de mint fiatal csikó, nem bírta soká Дг iramot. A rabló a sötétben lel'tümit, üil- dözését meg sem, lőhetett kísérlem. — No megmondtam ügy-le*, hogy baj tesz, azt az ide-odáját! — feddte fiát az öreg. — Ne búsuljon édösapám! Möghozom a Szultánit! — védekezett a fia. Szürkületkor felnyergelt a kis Szultánra s elindult az éjjeli csapáson, ár- kon-bokron keresztül. Egyszercsak odaért a szegedi határba a Veszelkai-ta- nyára, ahová a gyanúja volt s ahol jól ismerték lovastól. Úgy früstökön ай az idő. A kapu be voh zárva, frenem zörgetett erősen. — Te vagy az körösztfiam?! — szólította meg az öreg Veszelka, amikor megpillantotta. — Én vagyok köröszta'tyám, csak nyissa kend kí » kaput! — Kinyitom fiiam, ha már te vagy! — Beköthetménkje a kis Szultánt az ist átlóba? — Nem lőhet fiaim! — szabadkozik az öreg Veszelka. — El van most foglalva! A tanya előtt volt egy eperfa, odakötötték a kis Szultánt. Még a terhelőt se tágította meg rajta Darányi, csak a vendégszárat. A zablát se vette ki a szájából. — No most már gyere be fiam, éppen ftüstökölühk! — biztatja váratlan vendégét Veszelka. Erre beléptek a konyhába, ahol hat , betyár ült subákon egy nagy bokráncs I hús körül. Zsákra Üstévé, meHettük a kenyér s bicskiahegyezjk a hu,st egyaránt. — No1 fiam, van itt naköd Is helyi Vödd elő (a bicskádat, aztán ögyél velünk! A vendéget háttal akarták'" Ugyan ültetni a konyhaajtónak, de ő nagy ügyesen lakként telepedett a bokráncs mellé, hogy az istáPIőajtóra is rálásson, meg a lovára is. Esküdni mert volna rá, hogy ide hozták az öreg Szultánt, ped'g rég elvesztette a nyomát. Am£let|í laz is feltűnt néki, hogy az istái ó ajtaja be van téve. i , Alighogy ia;z evéshez hozzáfogott, — látja ám, hogy a nagyistáíö kettős ajtaja kitárul s egy lovas ember jön ki az istállóból. Utána a második, majd a harmadik is, — az öreg Szultánon. Uccu vesd el magad, a bokránesot keresztül- u górva rohant a kis Szultánhoz, a szemben ülő betyárt fel is döntötte a bok- ráncs mellett. Még a bicskáját is elhajította. Közben a két Szultán már össze- nyeritett. Pár pillanat a aí|t a kis Szultán hátán termett s vágtatva indult a betyárok után a Kereseti pusztának. Ott volt Macska kapitány birtoka is. — Fiam, ne menj sehová, gyere vísz- sza! — kiáltott utána Veszelka. — Körös zaty ám! Mért mönjek vissza ? Most még elbírom őket fogni! — Én vagyok felelős mindönért! — erősködött Veszelkai. Erre Darányi egy kört vetve, visszatért a (anyába, Vieszelka pedig kalappa- integetett a betyárok után, akik hátra is figyeltek. Vargabetűt vetve a betyárok is visszatértleik. Egymásmellé kötötték a két Szultánt, aztán valamennyijén a bokráncs mellé telepedtek. Darányi Sándor pedig megköszönte Veszelka szívességét, aztán ugrott a nyeregbe. — Ezt csak meköd tölteni fiam! — mondotta Veszelka. Azzal jó utat kívánt váratlan vendégének. Délre már Füzesen volt Darányi Sándor a két Szultánnal. — No édösapám, miit mondtam, amikor lelindutam? Hogy möghozom a Szultánt! — kérkedett az apja előtt. — Most már látom, hogy errfbör vagy fiam! — Örvendezett öreg Darányi Ferenc. Megsimogatla a Szultánt, aztán tisztito'ita tovább a rézbékókat. Sándor fiia meg abrakoszsákot húzott a ßzutanok fejére s rágyújtott kedves nótájára: Viadiud fészek körül vagyon libával Az én sziveim babám bubánatával... Az idő pedig nem akar leszá'lrti vasparipájáról. Száguto tovább és tovább, — elhagyva' maga után mindent; a feledés hideg takarója meg a hajdan virágzott pásztor-Jbietyárélet minden szép emlékét, egyre eiszánfcabhan takargatja. (Vége). Cz. L. Halas város közegészségügyének legfontosabb és elsőrtanguságában mindent mást megelőző kérdése rövidesen már a megvalósulás stádiumába fog jutni. Halason egyre növekszik a tüdőbetegek száma, akiknek egészségi : ügyi ellátását megnehezíti, Sőt majd- j nem lehetetlenné teszi az a szomorú , tény, hogy még ma sincs a város- , ban megfelelő tüdőgondozó kórház, j Az ügyben annak idején mi is . megírtuk, hogy a tüdőkórház kér- 1 dése a legfontosabb közegészségügyi kérdés és ezt tette magáévá minden fórum is. A tüdökórház céljára a város a mostani kórház mellett, Illetve mögött fekvő egyik házat jelölte ki és az építésnek ma már pénzügyi akadályai sincsenek. Illetékes helyen úgy értesültünk, hogy az ügy most járjla a végső felsőbb hivatali helyeket, úgyhogy a közeljövőben már építésre kerül a város legfontosabb egészségügyi intézménye. Május 10-ig hosszabbították meg az őstermelői igazolványok kiváltását A városházáról nyert értesülésünk szerint még mindig többen vannak olyanok, akik uj őstermelői igazol- | ványukat nem váltották ki, illetve a régit nem hosszabbitatták meg. Tekintettel arra, hogy az őstermelési igazolványok kiváltásának határ- i ideje már lejárt, a város most újabban május 10-ig hosszabbította meg a kiállítási időpontot. Felhívja a vä- I ros mindazok figyelmét, akiknek az őstermelési igazolványuk még nincsen meg, hogy május 10-ig ’feltétlenül Váltsák azt ki a kataszteri nyilvántartói hivatalban, mert ezt a határidőt már nem fogják meghosz- szabbitami és aki őstermelői igazolvány nélkül marad, az már csak nagy nehézségeik árán fogja azt be. szerezhetni május 10-íke utáni időpontban. HALASI EMLÉKEK j A régi pásztor - betyárélet romjaiból И1 и 1 -( i и. ' i A szultánt elkötik Addig Siarklantyuzta a Szultánt Darányi Sándor, hogy éjfélre Bajára ért. Ott a börtönőr segítségével nagy nehezen beszélhetett a cimborákkal, ami elegando volt ahhoz, hogy el ne fújjon a szél a talpuk aTlatt. Hajnalt harangoztak, mikor a Szultánon visszakért a lakodalomba, ahol édesanyja olyan szépen eligazított mindent, hogy jóformán senkisem kérdezte tőle, hogy ho?’ is volt idáig. Ahogy az idő a sors kerekének kül- lieiit dagasztotta, a Szultán híre mindég nagyobbodott. Kikerült a Szultán a mérgesi cserényhez is, hol az ötvenes évek derekától már a gazdája — Darányi Sándor parancsolt. Két szép barom, meg egy szilajménes volt a kezére bízva s 26 bujtár hallgatott a Szávára. Sok jó szolgálatot tett ott is a Szultán. Akárhogy szorították, egyhu- szonnégy óráig nem tágult meg rajta a heveder. Még ki sem került a síkra, -miikor már »gázát vetettek rá« (rátettek a célt) a szegedi betyárok. , * 1 Ebben az időben hires ember volt a Május 8-án többezer egy* napos csibét osztanak ki Halason A Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara a kecskeméti baromfikeltető központból többezer egynapos csibét osztat ki halasi gazdák közt. Az egynapos csibeakciót Medveczky Károly gazdasági főtanácsos közbenjárására intézték el eredményesen és azokat május 8-án a Gazdasági Egyesületben osztják ki azok közt a gazdáik közt, akik annak idején igényléseiket bejelentették. , ; : i ; ; , A kiosztás a fe;nti napon délután j háromnegyed két órakor történik és azon résztvesz Ottó Ernő gazdasági felügyelő, aki a csirkék felnevelése körüli kérdésekről előadást is fog tartani. Részt vesz még a kiosztásnál Vásárhelyi Gábor, a kecskeméti baromfikeltető felügyelője és Gouth Ernő, a kamara titkára. A jelentkezett gazdák személyenként öt ven darab csibét kapnak és felkérik őket, hogy a csibék elviteléhez Szükséges kosarakat vagy ládákat vigyenek magukkal a Gazdaság! Egyesületbe. ! ! i . j Apoll Apr, Szó ml 24=én Vasé 3,b Ujd mag) mii 1. Ti! magya 2. Ga magyf 3. A fairen^ 4. lg tett a raj miszti Liszt 5. Vi je UJ 6. Kí И hi FOX Par hi Olcsó Blokk Fi Ká Ól a gazd épület re ü inga, zset szemt vála Brillit ezü aranj (tör magas órát pont*
