Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)
1937-04-03 / 27. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE április 3 A vármegye megsemmisítette a városi Képviselőválasztást A választás alapjául szolgáló névjegyzéket újból el kell készíteni a városnak — Utána lesz meg az uj választás Ma reggel egy olyan leirat érkezett a vármegyeházáról a városház zára, amely bizonyára széles körben feltűnést fog kelteni. A leirat a vármegye törvényhatósági bizottságának határozatát foglalja magában, amely a városi képviselőválasztást megsemmisíti és uj választást rendel eT. A városi képviselőválasztás ügye már több fórumot megjárt, végül a múlt év novemberében a halasi igazo- lóváüjetsztmány foglalkozott azzal és a vájtajsztást jóváhagyta. Már mindenki azt hitte, hogy ezzel a döntéssel a kérdés lekerül a napirendről, ezért meglepetésszerüleg jött a vármegye határozata, amelyet Rásonyi Papp Gedeon fellebbezésére hozott, aki az igazolóválasztmány határozatát fellebbezte meg. A vármegye döntését szószerint a következőkben adjuk: Rásonyi Papp Gedeon megfelebbezte a jóváhagyott választást Kiskunhalas m. város igazoló választmányának 1936. évi november 3. napján tartott ülésén hozott azon határozatát, melyben Kiskunhalas m. város képviselőtestületi tagvá- iasziása elka benyújtott fellebbezéseket elutasította, Rásonyi Papp Gedeon fellebbezése folytán felülvizsgálat alá vettük. Etmnek eredményeképpen a fellebbezésnek helyt adva, az 1935. évi képvise'őtesfiileiti tagválasztás a’apjáui szolgáló községi választói névjegyzéket újból még- alkotni rendeljüki továbbá az 1935. évi december 22-én mag- tartott képvisé'ö.estöJefti tagválasztást megsemmisítjük és eí:erdeijük, hogy a községi választó névjegyzék jogerőre emelkedése után a községi képviselőtestületi t’gváasztás megtartása iránt sürgősen tétessék intézkedés. Ezen véghatározátunk ellen a kézbesítés napját követő naptól számított 15 napon belül a m. kft*, közigazgatási bírósághoz panasszal lehet élni, amely Kiskunhalas m. város polgármesterénét nyújtandó be. Mivel indokolja a vár* megye feltűnést keltó határozatát Kiskunhalas m. város képviselőtestületét részben újjáalakítandó, 1935. évi december 22-én képviselőtestületi tagválasztást tartott. Ezen választást Babó Imre és társai, valamint Rásonyi Papp Gedeon fellebbezéssel! támadták meg, melynek folytán a választást a vármegye törvényhatósági kisgyülése 768—1936. kgy. számú határozatával megsemmisítette. Ezen határozatot panasz folytán a m. kir. Közigazgatási Bíróság 3395 1936. K. számú végzésével megsemmisítette és az ügyet I. fokon a városi igazoló választmány elé Utalta. Nevezett fellebbezése ézén igazolóválasztmányi határozat ellen irányul és fellebbezésében a választás megsemmisítését kéri. Szabálytalan választási névjegyzék Fellebbező .kérelmében utal előző felebbezésére, melyben előadta, hogy a községi választói névjegyzék szabálytalanul állitta tóit össze, az szabályszerűen közhírré téve nem volt, abból azokat, akik adófizetési kötelezettségüknek eleget nem téttík, jogtalanul kihagyták, a választó fél szavazólapja fejére rá volt vezetve, hogy az illető hol köteles szavazni, a sza- vaaatszedés délután 4 óra után is tartott s az egyik választó annak dacára, hogy a választói névjegyzékben fel volt véve, a választási elnök; által szavazásra nem bocsáttatott. A város polgármestere által felterjesztett eredeti községi választói névjegyzék áttanulmányozása Során megállapítottuk, hogy az szabálytalanul állíttatott össze. Ugyanis a 4615—1929. В. M. számú rendelet előírja, hogy a közSégi választói névjegyzék az országgyűlési választói névjegyzékből készítendő el oly módon, hogy az országgyűlési névjegyzékből tintával keresztül huzandók mindazok, akik a községi választói joghoz megkívánt szükebb feltételeknek meg nem felelnek. A névjegyzéken a tör* lések nem tintával, ha* nem színes ironnal tör* téntek Megáilapitottük, hogy a névjegyzékben ezek a keresztül húzások nem tintával, hanem színes írónnaf eszközöltettek, továbbá azt is, hogy az országgyűlési névjegyzékből ’töröltettek mindazok nevei, akik adófizetési kötelezettségüknek eleget nem tettek, holott nem az adó megfizetésének ténye, hanem csupán az adókivetése képez jogalapot a községi választói jog gyakorlása szempontjából. A ’jogorvoslat gyakorblhatása céljából az 1886. évi XXII. te. 39. §-a előírja a községi választói névjegyzéknek 5 napon át való szabályszerű közhirrététélét, továbbá azt, hogy a névjegyzékre végérvényességi záradékot kell vezetni. I Minthogy a hivatkozott névjegyzék a kihirdetés tényleges megtörténtét, továbbá annak végérvényességét igazoló záradékot nem tartalmaz, az jogerőre nem is emelkedhetett, már pedig a hivatkozott törvény előírja, hogy községi választást csak jogerős névjegyzék alapján lehet megtartani, ezért az ily névjegyzék alapján sza► bálytalanui megtartott választást meg kellett semmisiteni. A választás megsemmisítésén túlmenően el kellett rendelni p. névjegyzéknek újból szabályszerű formában történő összeállítását is azért, mert ez a fentiekből megálliapithatőlag helytelenül és szabálytalanul állíttatott össze s mert jogerőre emelkel* dés hiányában az újból való összeállításnak jogi akadálya nincsen. » Bár jogerős névjegyzék nem létében a választást amúgy is meg kellett semmisitenünk, m'ndezefi dacára már csak a jövőre szóló irányelvek megadása céljából is szükségesnek látjuk a választás ellen bev nyújtott jogorvoslatban előadottakra vonatkozó’ag érdemben állást foglalni : A törvény által előirt titkosságot is megsértették Fellebbező kifogás tárgyává tette, hogy a szavazó lapokon az egyik párt a szavazóknak kiosztott és általuk fel is használt szavazólapjaiknak, fején feltűnő módon fel volt tüntetve az a körülmény is, hogy az illető szavazó hol tartozik szavazni. Adandó joggyakorlatot képez, hogy minden olyan esetben, amikor a törvény által előirt titkosság megsértetik, a választást meg kell semmisíteni. Jelen esetben pedig "ném vitás, hogy a titkosságot megsértette akkor, amikor a választó által át-| nyújtott szavazólap fején történt rávezetés következtében a szavazatszedő küldöttség bármelyik tagjának módja nyi'ott megállapítani azt, hogy az illető a fent hivatkozott pártra szavaz, arra a pártra, mely a szá- vazó cédulát megjelölte. Záróra után is szavaztak, már ezért is meg kellett semmisiteni a választást j Egyebekben az 1886. évi XXII. *c. 48. §ja kimondja, hogy a választás reggel 9 órakor kezdődik s délután 4 óráig bezárólag tart. Minthogy a tárgyiratokból megállapithatólag a szavazás délután 4 órán tűi 'is tartott, ezen körülmény egymagában is semmiségi okot képez. Tyukody Jenő szavazatszedő küldöttség! elnök kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv- 1 bői megálliapithatólag nevezett három választót kizárt a szavazásból azon az alapon, hogy azok a névjegyzékbe felvéve nincsenek. A tévedés kiderítése után ezek közül kettő leszavazott, a harmadik azonban szavazati jogát nem gyakorolta. j Fekete nevezetű emberré terelődött, aki a gyilkosság előtt napon be-{ kéredzkedett a tanyába, 'a gyilkosság után pedig nyomtalanul eltűnt. Nemsokára elfogták ezt az áriitólagos Feketét, akiről kiderült, hogy nem is Fekefe, hanem Sipka Lajos rovott- multu béres. Sipka bevallotta, hogy ő végzett Antal Istvánnal. Elmondotta, hogy január 9-én vándorlás közben bekéredzett Antal tanyájába, hogy ott egy kicsit megmelegedjen. A házbeliek szívesen fogadták és ő ezt a fogadtatást azzal hálálta meg, hogy szorgalmasain dolgozott. Ottmaradt éjszakára is és másnapra annyira jóba lett a gazdával, hogy az elvitte korcsmázlni is. A bor hatása alatt összevesztek! és annyira ment a dólog, hogy a íainyaudvarra érve már dühösen kergették egymást. Antal felkapott egy lapátot, azzal akarta leütni őt, majd amikor ez nem sikerült, dühében a, tanya falát verdeste és más szerszám után nézett. Antalon közben erőt vett a bor, úgy hogy ájultam összeesett. Erre a vendég összekötözte és bevonszolta az istállóba, ott a jászol elé kötötte, majd nekilátott, hogy alaposan elverje, ütötte, verte, rugdalta Antalt, majd amikor az már nem tudott mozdulni, lehúzta ruháit és elmenekült. Menekülése közben lopásokból, betörésekből tartotta fenn magát. Sipka Lajos ellen az ügyészség szállt dékos emberölés és1 rablás büntette címen emelt vádat. A bíróság 17 tanú kihallgatása után erős felindulásban elkövetett szándékos emberölésben mondbtta ki bűnösnek Sipkát és ezért hat esztendei fegy- házra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Ma iskolai szünet volt a halasi iskolákban Wlassieh Gyula báró, volt kü íuszmi- niisztert ma, pénteken délelőtt temették el. A temetés napjára Magyarorlszág minden iskolájában szünnapot rendeltek el. A hiaílasi iskolákban sem vo t tanítás. Szombaton minden iskolában megemlékezés törílénik a nagy ha öltről. — Tűz voiJt Kömpöcz pusztán. Március 19-én, az esti órákban kigyulladt Kucsora István tanyája. A jángok elpusztították nemcsak a fő, hanem a melléképületeket is. A csen- dlörség erélyes nyomozást indított a tűz okának megáliapiíására. lat évi (egyházra ítélték a vendéget, aki egy borzalmas éjszakán összekötözte és agyonverte a vendéglátó gazdát Egy borzalmas éjszaka története 1 tálló jászola elé kötve holttan tat- elevenedett meg a szegődi törvény- 1 láltá'k. A ynomozás során megáUapi- szék Molnár-tanácsa előtt. tolták, hogy a szerencsében erriber4Januárban történt, hogy Antal 1st- nek jóformán minden csontját ösz- ván szeged-tanyai földművest az is- szetörte a gyilkos. A gyanú egy Vásároljnnb cipőt 6 HAVI 6 részletfizetésre Zoltán cipöiizletében Szolid kiszolgálás Nincs rábeszélés Ki m dij Kisg; házn Ti oki. APÓI Vasái 4 én Hétfő olt assz fél A Jan xzne áai Glac f к A 4 fiilét Biok Af szer P P'
