Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-01-09 / 3. szám

KISKUNHALAS HELYI ERTESITÖJB január 9 • • Ötszáz pengőt adományozott özv. Szatmáry Sándorné a ref. Önképzö Körnek Özv. Szatmáry Sándorné nemes szívű adakozásait újabb jótékony ado­mánnyal bővitetle. Értesítette a Ref. Önképzö-Kör el­nökségét, hogy 500 pengőt adomá'- nyoz arra ia célra, hogy ebből: az ősz- szegből a kör adósságait törte szt- bvssék ; ; |. j ;j .1 I j [ J A nemesszivü adományt dr Gusz- tos Károly h. polgármester, a Kör elnöke és a ref. egyház uj főgond­noka kisebb küldöttség élén a laká­sán köszönte meg özv. Sziaitímáry Sándórnénak, akinek ez már nem az első adománya a Ref. önképZö- Kör számára. I ■ • i , j A GAZDAÉRDEKELTSÉGEK NAGYJELENTŐSÉGŰ BEADVÁNYA A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER ELŐTT A mezőgazdasági kamarák az Országos Mezőgazdasági Kamarával az élen akciót indítottak a drágaság letörésére Baíotáról ellopott birkákat akart eladni a városban A Szabadkai-uti Paprika-féle hen­tesüzletben megjelent egy ismeretién férfi és ott több birkát kínált él­adásra. A mészárosnak gyanús volt a birkát kínáló férfi, jelenhette az eseteit a rendőrségen, ahova előálli- toitták a bir'kás embert. Az illetőt Fekete Istvánnak hív­ják és bevallotta a rendőrségen, hogy a birkákat Balo>t]apusztán topta el Czinkóczi Károlyitól. A rendőrség, tekintettel arra, hogy az előállított többszörösen volt bün­tetve. Feketét letartóztatta és a ka­locsai ügyészség fogházába kísér­ték- . " . I. : ih'l : . N ; ! •[ ы A HALASI ADÓHIVATAL KÖZLI Mindenkit érdekel: mit kell tudni a kereseti, jövedelmi és vagyon= adókról? A fennálló törvényes rendelkezések szerint az általános kereseti, valamint jővedelem és Vagyonadók mindien év január havában felmondhatok és az adó­alapoknak újbóli megá lapitása kérhető. A feimondássiat nemcsak akkor ke 1 élni, hia az adózók jövedelmi forrásai kiseb­bék lettek, hanem ,műnde|n otyBln esétbíén, mikor a kereseti forrás bármily oknál fogva megszűnik. Minden év jianuár havában, tehát a folyó évben is fel ke‘I mondani az adót a harmadoisokniak, feleseknek, ha­szonbérlőknek,, аЩкщек harmados, fetes, vagy haszonbéres földjük az előző év október végével megszűnt. Fel kél mon- dani abbian ,az esetben is, ha más gazdá­nál kaptak harmados, feles, vagy hiaj- szonbéres földet. Végül fel kiefi mondani abban az esetben, is, ha a feles, harmai- dos, vagy haszonbére® jogviszony bár­milyen tekintetben változott, a harma­dos. feles, vagy haszonbéres földterü­let kevesbedett Vagy nagyobbodott | A felmondás elmulasztása nem zárja ki a későbibi adótörést, azonban ha a felmondás nem történik meg, a rögzített adókat újból kivetik s ez esetiben a fél külön kérelmére, csak hosszas és költ­séges utánjárás után következik' el a törlés, illetve a kétszeres adóztatás he­lyesbítése. i A felmondással nemcsak a mezőgazda­önnek még nincs villanyvilágiíása ? Szereltesse havi részletre. Bővebb felvilágosítást nyújt bármelyik képesített szerelő vagy a Halasi villamossági R. T, sági ágban elhelyezkedettek éi-hetelek, hanem mindazok, akik kereseti, jövéde­tem.,adó fizetésére kötelezettek: iparo­sok, kereskedők, • — kik iparu­kat beszüntették, üzletüket feladták, ál­talában, akik kereseti adót, vagy jöve­delmi és vagyonadót fizettek, kereseti forrásuk, jövedelemforrásuk, vagyonuk megszűnt, vagy csökkent. ; • : j A szükséges nyomtatványok a meg­állapított 10 filler térítési dijak éUené- ben a városi adóhivatal illetékes körziei- tében kaphatók. • I , ■ Akik jövedelem- és Vagyonadójukat mondják fel, a szükséges igazolványo­kat (bankadósságok fennállása) előre szerezzék meg, mairt a fe’mondásokhoz ezeket az igazolásokat csatolni kel. • A felmondás iránti kérelmeket és be­vallási iveket a m. kirí. adóhivatalnál kell legkésőbb január végéig benyújtani;. Azok a földhaszonbérlők, feíéshiaszon- bérlők, akik 20 kát. holdnál kevesebb földbirtokot béreinek s béretekben, aní- niafc terjedelmében változás állott be, adókivetésük helyesbítése céljából je­lentkezzenek a városi adóhivatalinál piert adóelőírásukat hivatalból helyesbítik. Azok pz iparosok, kereskedők, saeMef- mi foglalkozásúak, földbérlők, stb., akik általános kereseti adó a’á eső foglakozá­sukat 1936. évben kezdték, vagy eddig megadóztatva nem voltak, ált. kereseti adóbevallásukat a városi adóhivatal ille­tékes adókörzeténél február 28dg köte­lesek benyújtani. Bevallást kötelesek beadni azok a ke­reseti adó alá eső adóalanyok is, akik foglalkozásuk után csak 1936. évben vol­tak .először megadóztatva,. [ : — Karácsony OroSzorSzágbán> Oroszországban most ünnepeltek az orrtodox karácsonyt. A Moszkvában még meglévő harminc temptom egész nap Sjzinte életveszélyesen zsúfolva A mezőgazdasági körökben általános örömet és megelégedést váltott ki a kormánynak az Árvizsgáló Bizottság fe- éllitásáróli^ifetve hatáskörének kiSzétesd!- tóséről kiadott rendelíete. A mezőgazda- sági körök különösen azért vették szí­vesen ennek a remdeletnék kiadását, miért számtalan olyan iparcikket használnék, amelynek ára jelenleg a békebeli árnak többszöröse. Külön,cjsen azok a cikkek drágultak meg, melyeket a mezőgazda­ság elkészíteni nem tud, hanem, azokat kénytelen az előáíliitó gyártói, vagy ke­reskedőtől megvásárolni1. Az Árvizsgá’ó Bizottságról’ intézkedői rendelet megjélénésa után a különbözői vidéki mezőgazdasági kamarák, élükön a budapesti Országos Mezőgazdasági Kamarával azonnal "hozzáláttak, saját, ha­táskörükben, azoknak az Ipari cik­keknek lajstromszerü összeállításához, amelyek szerintük a békeidők óta lénye­gesen megdrágultak. Ezek közé tartoz­nak a vas és vasaszfcözök, a juta és Jenaruk, a petróleum,, benzin, ásványi kőolajok és zsiradékok, kátrány, karbo- lineum, szén, tégla, mész, cement, épü- tetflaanyagok épületfa, cukor, rizs. ecet, gyufa, élesztő, szappian, fugfcő, mosó­szóda, bőr, gyapot és gyapottal kevert felső & alsó ruhanemű anyagok, gyapju- és posztóáruk, len- és kenderből készült áruk. emberi1 és álllafi gyógyszerek, em­beri és állati szérumok és oltóanyagok. Mindezeknek, a cikkeknek: részletes fel­sorolásává* arra kérik a mezőgazdasági kamarák az Arvizsgáló Bizottságot, hogy hatáskörénél fogva vizsgálja ki az azo­kat előállító gyáriak árkalkulációit és a fogyasztási árakat ’ehetö'ég mérsékelje. A mezőgazdasági kamaráknak; nagy horderejű és általános feltűnést keltő beadványukban az előbb felsorolt cik­kek között megemlítik például azt is, hogy a rudvas ára 71 százalékkal drá­gább, minit volt a békeévekben. Az áremelkedés term egyébként jaz árré- kordot azok a cikkek tartják, ame­lyek ruidvasbői készültek. Legejsősorban tehát a mezőgazdasági kamarák a rud- vas áralakulásának magvizsgárását kí­vánják. Jellemző ugyancsak a mező- gazdaságban használatos iparcikkek árá­nak emelkedése a kasza, árának a'iákm- lása is. 1910—1913-rn években a kasza adagára 1.50 pengő volt, Őzzel Szemben most egyes vidékeken 4 pengőiért kémy- tefenefc a gazdák, kaszát vásárolni. Az Országos Mezőgazdasági Kamara a zsákárak. iiíefye, a jiitaárak árpo'L'íkaja miatt több héttel ©ze’őtt már panaszt tett a f öld,mi veié sügyi minisztériumban. Értesülésünk szerint a földmive'íasügyi mimiiS'ztiériiumi intézkedése a’apján az Ar­vizsgáló, Bizottság rövidesen foglalkozni fog a zsák árakkal, mert az Országos Mezőgazdasági Kamara panaszát a föid- mivelésügyi minisztérium az Arvizslgá!ó Bizottság elé utálta. A mezőgazdasági kamaráknak éttől' az akciójától igen sokat vár a gazdatár- sadalmon kívül úgyszólván, az ország minden fogyasztója. Általános ugyanis az a panasz, hogy az élelmezési cik­kek áremelkedését jóval' meghatod ja az iparcikkek árának növekedése, viszont Ugyaniakkor a fogyasztótömegek tekinté­lyes hányádénak jövedéme meg sem közelíti az 5—6 évvel ezelőtti nívót. Az egyes iparcikkek árának növekedése végeredményben odavezetett, hogy a foi- gyasztóközönség mindinkább kevesebbét vásárol, holott a helyes ár- és üzletpoli­tika az lenne,, hogy olcsóbb árakon nagyobb tömegekben vásárolhasson a közönség. Az ilyen üzletpolitika vég­eredményben. az előállító gyárak és a kereskedelem részére nem jé’énténé ki­sebb bevételit mert a mal- gyobb forgalommá'! pótoTmii tudja azt a hiányt, amivel az árakat leszállítja. Amellett tehát, hogy a fogyasztóközön­ség vásárolni tud, az ilyen üzlet,politika még munkaalk a'makat is jelent, mert az olcsóbb cikkeket nagyobb töme­gekben tudják vásárolni és éppen ezért azoknak gyártásához több munkáskézre lesz szükség. íj.,! ! vajn. J L JJ Befagyott a mocsár­ba egy jómődu kiskőrösi gazda Futó István 68 esztendős rrngyva- gyonu, kiskőrösi glazda disznótorra ment ki kocsiján feleségélvét éjs gyermékeívéii á csábori határban lakó nős fiához. Éjfél körül az idős ember fértonekédiett s azzal köszönt eí a mulatozó társaság­tól, hogy kicsit szelíőzködni 'és mozogni ákar s ha majd később felesége és gyermekei utolérik, ő is feliül a szekér­re. Az asszony és a gyermekek rövid­del ‘fezután indultak is1 hazafelé a sze­kérrel. Futait azonban hiába keréslték. Mikor hazaérve, otthon sem akadtak nyomára, lámpásokkal felszerelve, gya­log indufiafc vißiszä a koromsötét éjszai- kában a csábori tanyák felé. Nem messze fia tanyájától égy befagyott mo­csár jegén találtak rá Futai Istvánra, aki azonban akkor már halott volt. A bernit I colás fogjía tisztázni, mi okozta a vagyo1­1 nos ga,zda haláláfiajki egyike volt a köz­ség legtiszteltebb padárainak. , , i — ' ! Szigorú rendelkezés a vitézi birtokok felszerelésére Az Országos Vitézi Szék rendeletet adott ki a vitézi telkek felszerelésének beszerzése ügyiében. Kimondja a rende­let, hogy minden ezidőszerint saját ke- zélésben levő vitézi t|eT|ejk minimális ingó felszerelésé jianuár esőjétől számított legkésőbb három év alatt beszerzendő. További határádőmeghöslsrabbltást az Országos Vitézi Szék semmi körülmé­ny ék között sem engedélyez. Haszon­bérbe adott, zár alá vett téliek tu’ajdo- rnoSa a jövőben telkét csak akkor veheti I saját kezelésbe, ha a telek teCjiefi ingó- felszerelésiének beszerzését a zár felol­dásától. iTetve a saját kezeiésbévétel|tjő* számítandó hároméven belül hiíéítérdem- Iciea bizonyitani tudja. , | . ; ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom