Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1937 (37. évfolyam, 1-104. szám)

1937-03-17 / 22. szám

4 KISKUNHALAS HELYI ÉITBSITOJB március 17 Volt halasi hadifogoly, aki értékes adatokkal járult hozzá a kiskőrösi Petőfi muzeum relikviáihoz Zoltán János a Petőfi Kör elnöke, lapunk illusztris cikkírója közli a Petőfire vonatkozó dokumentumok gazdagodását mólnak be haláláról: ■ j nádi farkarok veszedelmének Jvolt k|­»Szkurka György, Vilmos-ezreibeli vén j téve az utas. , huszár, aki urdo-nánc-legény volt Bem j — Mpjd azzaJ érvelnek a cikkírók, jnjeriétt s Igiy jól1 ismerhette Petőfit, eU­Egy voit halasi hadifogoly, Horváth. Ferenc, aki sokáig volt Szibériában és érdeklődési köre kiterjedt oíyan (erekre is, доа'уек most gazdag adatokkal já- ruInjaik hozzá Petőfi Sándornak, a legnöj- gyo-hb miagyar költönjelk portréjához. A vo’t halasi hadifogoly most ezeket a* adatokat Zoltán Jánosnak, a kitűnő író­nak és a kiskőrösi Petőfi Kör elnökié­nek birtokába juttatta, aki viszont az alábbiakban ismerteti velünk ezt a gaz­dag anyagot, amely mindenképen ér­dekes és kimagasló értékű. Mint a levél közti, a hadifogoly Hor­váth sokat hallott a fogságban Petőfi­ről, akit a segesvári ütközetben sebe­sülten foglak el az 'oroszok és a szibé­riai óembónyák egyjkébe deportálták. Itt dolgozott, sínylődött haláláig, ami 1917-ben következett be 94 éves korá­ban. ■ ; i j f. ! i í к i. , Elmondja a levél még azt, hogy Pe­tőfi meg sem kísérelhette a szökést, olyan szigorúan őrizték, de ha ez sike­rült volna is, oly távol vélt hazájától, hogy (azt éive nem tudta volna elérni, A fogságban rengeteg irománya ma­radt, mert: hacsak tehette, verseket fa­ragott ,de ezek halála után elkallódtak. Eddig a levél! De sokások hasonló levelet крр Zoltán János az ország minden részéből, ez is mulatja, hogy a magyar nép legendakörrel övezi még ma is Imádott költőjét. \ A nép nem méreget ilyenkor, hall vja'amit és továbbmondja, — de eikép- zeihetöto jaz, hogy bármilyen erős, dél­ceg magyar 68 évig kibírja a szibériai ő’ombányák ha túlvilágát. Nem! Tény és valóság az, hogy az oro­szok — a reánk nézve oly szomorúan végződő segesvári ütközetben, ahol Bem párezer honvédje harcolt az ötszörös lu’erö eben, — 500—600 honvédet fog­tak el, fűztek rabláncra és vitték őket Szibériába. Hiszen a világháború orosz foglyai között is akadtak ilyen 48-as honvédiapátói származó, magyarnevü Oroszok, (akiket messze idegenben át­alakított a sons. Bem, a veizér, maga is majdnem fog­ságba esett, a végzetes segesvári csa­tában. Kocsija fe’fordult és ő egy mo- .csanas árokba borult. Itt magát halott­nak tettetve, hevert, amivel kikerüd© a kozákok figyelmét. Éjjel aztán visszor lopódzott a csatatérre:, négy Vilmps- huszár hosszas keresés után ráakadva, kimentették a bűzös mocsárból az ősz vezért. : I ; ; t j , . j: \; j ; Egykorú leírások Petőfi haláláról Petőfi is ekkor tűnt el. 1860-ban kezd­tek a költő halálának körülményeivel foglalkozni. Egykorú leírások így szá­Uraim! öltönyt! Árban a legolcsóbbat, anyagban a legjobbat, szinben a legszebbet, fazonban a legdivatosabbat készi» tem 3—4 havi részletre Hegyes Venues úri és egyenruha szabó Kossuth u. 13 sz. mondta, hogy mikor a futás megkezdő­dött, ő sebzett lován Kőhalom felé vág­tatott, egyszerre cisalk utoléri az »ájjur tánsot«, jaki egyedül futott. A vén hrjj- szár ráismert Petőfire. Galléron ragadta a kötőt, aki viszont a kengyeltvasba kapaszkodott és öles léptekkel futott a ló mellett, j De a közeiben; már feltűnt: két musz­ka lovas és egyre közelebb ért hozzá­juk. — Attj meg! — kiáltott Petőfi és elengedte a kengyelszijat. Mikor a huszár tovább hurcolta., újra rákiáltott: 1 j ( — Bocsáfes, engem az Isten se ment meg. i [: , Azzal kirántotta magát Szkurka kezé­ből s Ыа%ач a nagy mezőre ugorván, a hegy o'diaion a kukoricás fellé futott. A két muszka tovas utána. Akkor — mint Szkurka beszéli: a fegyvertelen Petőfi, aki nagyon fáradt lelhetett, megállt s szembefordult ja, kozákokkal. Emelt fővel várta a csapást. Az első kardvágásra nem esett el, a második ütésre elterült p, földön s ekkor még egy csapást mértek rá. ‘ 1849 augusztus lián Csont® János fet- héregyházi gazdaember, aki a halottak összeszedésével volt megbízva, a buni híd malett egy kecskeszakáiíu, borzas- hajú, vászonöltözstü fiatal amber i talált, akit, mi vet halottnak vélt, szekerére tett és a sírhoz vitt. Itt azonban az ifjú nyöszörögve megszólalt: — Élek, meggyógyulja tok... Petőfi a nevem. Segítsetek! ­( Dei ja temetésire felügyelő orosz kjaitona nemj kegyelmezett, batpsziloéta a sírba, holttesteket dobolj: rá... S vége volt... pl ha'ottakkai teCit gödörre, meszel szór­lak s aztán feíhiamitbílták. Ezt a hajmeresztő elbeszélést megerő- sitette Sándor János unitárius lelkész, pki fotó. ■ temetés pi bánatában egy gyer- gyószentmiklósi honvédtőr baííötta. Bizonyos, hogy egész legenda támadt Petőfi nyomtalan eltűnéséről, költők msgénékófték s p nép még sokáig re­gélte, hogy Petőfi él és raboskodik va­lahol Szibériában. [ 1 „Csata“ a költő születése körűi De nemcsak halála körül szárnyal le­gendakor, szüetése fölött is dúl »a toll- csiata.« Cikkek könyvek jelennek meg, hQgy Bugpcon, a csárdában született, a másik verzió szerint F élegyháza határá­ban a szekéren és igy tovább. Mindig pkadnak regélő pásztoremberek akiknek déd- és ükaojai elmondott valamit, ép­pen úgy, mint a jóhiszemű szibériai hadifogoly, Horváth, a költő haláláról. — Józpn ésszel éji sem, képzelhető, — mondja Zoltán elnök Petőfi születésére célozva — hogy 18—20 fokos télben, hófúvások idején útra ke'jen egy váran­dós asszony, még ma sem, a modern időkben, midőn autó, vbnat stb. ált rendelkezésre, nem akkor, midőn rázós szekéren, rossz, uttplan útiakon, Rózsa Sándor ép Bogár íny* bandájának ás a hogy babaksiengyét ment vásárolni Pefc- rovicsné Fébgyházára, mert nem tudta azokat Kiskőrösön beszerezni és ezen útja aik-aArnávall! született meg a költő. Okmányokkpl igazolható, hogy ebben, az időben igenis, jónéhány olyan üzlet volt Kiskőrösön, phot ezeket a dolgokat, be­szerezhette. i Csodálatos azonban, hogy pont az utolsó órákban kelt útra Petrovücsnié és még inkább ,az, hogy mégis Kiskörösön tartották Petőfit a keresztvíz alá. Mert, hogy ez igy V,an, azt nem lehet, e:’viv- tatni. errőt .tanúskodik az evangélikus egyház tulajdonában, 1 fekvő születési tanyakönyv, melynek 127»ik oldalán-bárki megtalálhatja a bizonyságot Petőfi szü­letésére. i i ! Tudjuk pzt, hogy a kis Sándor na­gyon gyenge, vézna legényként jött a vi’ágrp, nem vjojt meiiette orvos, tanár, egész szanatórium, melengető viEanylá- dikókkpl!, A gyenge teremtést langyos ecetes vízben erősitgatték és igy is félő vjolt, hogy nem éri meg pj másna­pot. Éjfélkor született és reggel már vit­ték: iis keresztelni, hogyha esetleg meg is hpl, ne pogány módra kel- jen elte­metni. Az pkkiori szokásoknak megfele­lően, három, keresztszülő fogad'a ke- resztfiául Sándorkát, ;aki|t a keresztszü­lők nevében Mpr-timí Ludovikp, az ak­kori kiskőrösi evangélikus félkész test- vérhiuga, tartott keresztvíz alá. El tudjuk,-© képzelni- azt, hogyha tény­leg egy más viáros közelében születik meg a kis, gyenge, beteg gyermek, hogy p szülők tizennyolc fokos hidegben neki­vágnak a izord téli éjszakának, csak azért., hogy pont Kiskörösön keresztel­hessék meg, mikor már úgyis remény­telen volt, a gyermek helyzete? De nem is tehet ezen vitázni, eldön­tőt ték már ezt erre igazán hivatott sze­mélyiségek. De Petői egy írása, is bi­zonykodik erről, minit a pápai reformá­tus iskola könyvtárnoka írja, Petőfi sa­játkezű eg irfp be adatait az iskola em- lékkkönyvébie és azon Kiskőröst jelölte még születése helyé®. Aki pedig bizonyitékokpt akar, eredeti okmányokkjall készséggel rendelkezésére á l bárkinek Kiskőrös városa, az evangé­likus egyház és a kiskőrösi Petőfi Iro,- daimi Kör. >. I ' ; , i' i V A kiskőrösi muzeum Most Petőfi-erekJyemuzeum felállítását tervezik a költő szülőházában, magára é$ cisa'ádjára vonatkozó emléktárgyak­ból. Az 'alakuló muzeum legszebb da­rabja az ja több mint kétszáz éves k-ej- resztelőmedence KHz, amely fölött a kiskőrösi evangélikus 'templomban 1823 január elsején Petőfi Sándort kereszt­anyja, Martini Ludovüka keresztvíz alá tartotta, i , г Továbbá fáz az ónkancsó, amelynek vi­zével a betegen vlíágrajöít, gyenge testalkatú költőpalántát Martini Mihály, pkkori vezető lelkész megkereszteUte. A re’ikviäkpt a kiskőrösi evangélikus egyház engedte át az uj múzeumnak és azokat most márciue 15-én ünnepélyes Vásároljunk cipőt 5 HAVI 6 részletfizetésre Zoltán cipöiizletében Szolid kiszolgálás Nincs rábeszélés keretek között helyezték el a, köütő szü­lőházának abban í a szobácskájábán-, amelyben Petőfi először pillantotta meg a napvilágot. , Eb-ben a (fehérre meszelt, gerendáé, kis szobában felaggiatotlt koszorúk tömege hirdeti a hódo atot. Nemzet-szín szalag- erdő borítja a fáikat és öleli körül a a hires biuboskiemenoét, melynek meleg-éj­nél ott ringatta kebelén »Nótás Zsuzsi« laz ő kis Sándorkáját. »Nótás Zsuzsi«, igy nevezték Petőfi dajkáját, Kurucz Zsuzsannát. A bu-boíkemence melegénél mennyi-mennyi szép m-ese és dal hang- ziottt, pl a dajikjb ajkáról s agyermeki szív hogy megértette a dalnak szépségét, erejét, nagyságát. Benne sírt a magyar bánat, a magyar öröm, a magyar élet. Nótára ébredt, nótával" aludt eí az ő drága Sándorkája. Fogékony gyermek- lelke megittpsult tőle. Az evangélikus temetőben alussza örök álmát ez az áidbttSleffim asszony, Petőfi dajkája, Kurucz Zsuzsanna-. Alma édtes tobet miint volt hajdani élete, mi­dőn még a már azóta híres-nevezetessé vát dlaiat, »Cserebogár, sárga csere­bogár« (altatta az ő Sándorkáját. A Pe(- tőfi Irodalmi Kör márványtáblát helye­zett sírjára, s rajta Petőfi »Szülőföldiem« című költeményének egy szakasza dísz- lük: Hazamegyek, ölébe vesz dajkám, Az altató-nóta hangzik ajkán, Hallga'omi s félál-omb-au vagyok már, Cserebogár^ sárga cserebogár... Kiskőrös leány ifjúsága nagyon szép munkába kezdett. A po gáristák és gaz- dlaleányok szorgal-masan, szinte áhifato- San do gozgatinak egy kézimunkán. Pe­tőfi szü őházát hímezik ki ragyogó, *zt- nes fonalakkal. Mintha szivüket, gondo­lataikat is odaöntemék ehhez a nádfe- deles kis házhoz, melynek nincs párja seho1 széles e vS'ág-on, mert ott szüle­tett a kötők fejedelme, Petőfi Sándor, gyors, pontos, szakszerű kidolgozása GROSZ ANTAL fotószaküzletében Kossuth-utca, Horváth«ház Fényképészet! cikkek nagy választékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom