Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-11-25 / 95. szám

9 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE november 25 — Uj községi pénztáros Kelabián. Ke- ^ Iebia község 'eddigi pénztárosa, Dudás Fábián Kecskemétre költözött. Most Ko z la Félix 'volt közgyámot válasz­tották meg 'községi pénztárossá. U-=r---------- у GABONAARAK November 24. Búza 80 kg.-os 18.50—18.85 P, rozs 15—15.15 P,' árpa 14—14.50 P, zab 16.45 —16.65 P, ^tengeri. (uj) 9.70—9.90 P má­zsánként. ' FERENCVÁROSI SEBTESVASAB Nehéz sertés '106—107 fill., közepes 92—98 fill., silány 84—90 fűt kg.-ként. — A 'vásár élénk volt. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak, j szomszédoknak és ismerősöknek, kik fe- ! lejthetettan jó feleségem, "’testvéréin té- metésén resztvettek s ezáltal nagy fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton ; mondunk hálás köszönetét. SZABÓ GARB AI IMRE. Karteien kivüli barcikai kályháfütö loo kg. házhoz szállítva Grünwald Holló ucca 1. SPORT 0 ф ^ 0 UTOLSÓ MÉBKŐZÉSÉN KIKAPOTT A KAC JTE-KAC 1:0 (0:0). BÍRÓ: BENKő »Kemény« küzdelem után győzött va­sárnap a jánoshalmi »őserő« a halasi nagyobb technika és tudás ellen. A JTE csapata revansot vett a tavalyi 7:0-is vereségért és ezzel a győzelmével nyílttá teilte a íigiabajnoki küzdelmet. A KAC csatársora vesztette el a mér­kőzést, mert a védelem és fedezetsor most is jól működött, i CSÜTÖRTÖKÖN ATLÉTIKAI ÉRTE­KEZLET LESZ A KAC atléta szakosztálya csütörtö­kön választja meg tisztikarát. Az egye­sület vezetőség® felkéri a szakosztály tagjait, hogy lehetőleg teljes számmal jelenjenek meg a Szőri-féle vendéglőben levő klubhelyiségben feste félhét óra­kor. * A téli tornát december 1-én kezdi meg a KAC. A téli tornö beosztását legkö­zelebbi számunkban1 közöljük. NYILT-TÉR (E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség). Tudatom' a közönséggel, hogy fele­ségemnek, Bagó Erzsébet na к senki hitelt, vagy kölcsönt ne adjon, mert érte felelősséget nem vállatok s azt ki nem fizetem. HARKAI IMRE. Anyakönyvi hírek November 15-töl november 22-ig. SZÜLETTEK: Varga Lajos Ferenc és В alia Esz­ternek Zsófia nevű leányuk. Donátit Béla és Spitzer Jolánnak Ferenc nevű fiuk. Bárány Benő és Illés Ju­liannának Károly nevű fiuk. Tóth Sándor és Nagy Irmának Erzsébet nevű leányuk. Lázár János és Fe- renczi Annának Krisztina nevű leá- { nyuk. Fekete István és Szalai K. Esz­ternek Eszter nevű leányuk. K. Mol­nár Kázmér és Tóth Máriának De­zső nevű fiuk. Muesi Mihály és Ko­vács V. Juditnak Mihály nevű fiuk. Czibolya Balázs és Eke Erzsébetnek Erzsébet nevű leányuk. Léder Lu­kács és Ördög Veronikának Ilonja nevű leányuk. Krisztin Németh Jó­zsef és Kis Annának Erzsébet nevű leányuk. Babinyecz Zoltán és Kürti Jolánnak Zoltán nevű fiuk. Feketü István és Miklós Ülés Jolánnak Jó­zsef nevű fiuk. Kuti József és Wep- pert Jusztinának Erzsébet nevű feá- j nyuk. Rasztik Imre és László Kecs­keméti Máriának Károly nevű fiuk. Oltott Kovács József és Bata Erzsé- ! beinek Etelka nevű leányuk. Csikós Ferenc és Bukovszki Erzsébetnek Fe­renc nevű fiuk. Erdödi Ferenc és Orcsik Juliánnának Ferenc nevű fiuk. Fekete Ülés és Dózsa Máriának Ist­ván nevű fiuk. Bakró Nagy Gábor és Pap Takács Juliannának Anna nevű leányuk. MEGHALTAK: Berki Pálné Szabó Anna 76 éves korban. Svéda Benő 66 éves. Kertész Kovács Terézia 1 hónapos. Csányf Ilona 2 éves. Barma Györgyné Tóth D. Judit 74 éves. Szabó Garbai Im- réné Molnár K. Mafia 81 éves. Szán­tó Ferencné Balog Juliánná 87 éves, özv. Musa Benőné Berky Mária 82 éves korban. \ { KIHIRDETETT JEGYESEK: Sziládi Gábor Kálmán Erzsébet­tel. Huth István Surján Rozáliával!. Angeli János Rokolya Teréziával1. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szilágyi Mihály kiskundorozsmaí lakos Szécsi Veronikával. Juhász Já­nos Brecska Elzával. Simon Jenő Hubaffy Csilla Katalin Gizellával. Bo- dó Antal Herédi Emíliával. Daczi Sán­dor Gusztos Erzsébet Zsuzsáiméval. Hamóczi Kálmán Kocsis Eszter Jo­lánnal. Szarvas Mihály jánoshahnai lakos Csurgó Máriával. Csordás Já­nos Kiri Piroska szegedli lakossal. ; Kauz György Galambos! Rozáliával, j Harkai Péter Bulázer Erzsébettel. . Krizsó János Szálai Máriával. Dózsa ! Móricz Martonosi Emíliával. Balázs András keceli lakos Pató Bertával, i Temyák Lajos Romsics Erzsébet kis- j szállási lakossal. [ Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A titokzatos ßß no Regény Folytatás i 7 I így hát fe jómtadár keze újból oda- j tévedt, ahol fe pénztárcát sejtette, mi­közben Laura lágy karjait szerelmesen fűzte az fangol nyaka köré. Pinkerton j belátta', hogy [fennek a jelenetnek véget f kell hamarosan rvetni Természetesem, ■ nem leplezte le detektív mivoltát, mert j ez máskor megnehezítené éjjeli portyá- j zásait... neki [végig kell játszania az ; angol gentleman szerepét. Villámgyorsan megragadta (tehát a fiatal gazfickó tapogatódzó kezét és se­gítségül véve a dzsiu-dzsitsu birkózásban való nagy tudását, hatalmas erővel lódí­totta a 'helyiség kőkemény padlójára, ahol SzilváS-Guszti /súlyos koponyája kétszer is nagyot toppant. — Angolt nem szabad sértegetni, — £ebegte Pinkerton, 1— epgol boxolni tud... well!... a j Laura sikongva (vetette magát ájült an heverő »vőlegényéire« (és képte'en volt felfogni, mikép tudta letepiemi ez az an­gol az ;ő erős barátját, akinek hatalmas ökleitől rettegett az egész környék. A főpincér (is felébredt a lármára és felelősségre akarta vonni Pinkertont. A detektív'odalökött eléje egy huszmár- kást fizetés1 gyanánt és amikor a főpin­cér rendőrséggel kezdett fenyegetőd zni, ügyes mozdulattal őt is úgy odakente a falhoz, hogy forogni kezdett előtte a világ. i Azután e ^szavakkal: — Angol em­ber boxol... (well! — gyorsan hátat fordított a hírhedt helyiségnek. ösztöne, mely ^ritkán hagyta cserben, szinte csalhatatlan (biztossággal: azt súgta neki, hogy Máriát azért gyilkolták meg, hogy (valaki felvegye halála után életbiztosítását. 1 ( — Ez a gyilkosság nem bosszú müve, | — állapította meg, — mert az előre j megfontolt bűncselekmény minden jelét j magán viseli. A féltékenység, bármeny- ! nyíre elhomályosítja valakinek gondol- 1 ко zását, azért mégsem szemelné ki a bosszú színhelyéül egy mulató különszo- báját, legfeljebb, ha ott fedez feL1 várat­lanul valami okot, ami haragját felkelti. Ez azonban itt nem forgott fenn. Mária egyedül volt a szobában. Burger tehát nem találkozhatott 1 vefelytársával, aki felingerelfce, hi'sz az esetben kikerülhe­tetlen lett, voűnaia: a lármás magyarázko­dás, az pedig okvetlenül feltűnést kelt. Pinkerton idáig eljutva halk mono­lógjában, hirtelen megállt, nem törődve azzal, hogy a havazás nagy heves­séggel megindult. — Sajátságos, — mormolta miagában, — hogy a többi szoba, egytől-egyig üres volt fansiang derekán egy olyan helyi­ségben, melyet jóformán csak könnyel­mű leányok és világfik látogatnak. Váj­jon tudta,-© ezt Burger báró már előre? Mindenesetre elhatározta a defektiv, hogy elsősorban az életbiztosítási ese­tet tisztázza. Hja, Mária élete csakugyan nagyobb összegre volt biztosítva, akkor kétségtelenül bűneset forog fenn, mert ugyan mii vihette volna különben ézt a könnyelmű teremtést arra, hogy Séfet- í biztosítást kössön. Hogy fényt derítsen i e kérdésre, Pinkerton tétovázás nélkül abba a borozóba sietett, ahol tudomása j szerint a Jfövér orvos sokszor töltötte éjszakáit. És csakugyan, most is ott j ült a joviális mulatós ember, három j barátja társaságában. — Mondja meg kérem a doktor итак, hogy hivatom. 'Életveszélyesen súlyos beteg asszonyról van szó, — e szavak­kal küldte be a detektív a pimeémőt, kit előzőleg magához intett. Pár perc múlva visszajött a fiatal leány. — Azt izemi a doktor ur, hogy men­jen az ur a pokolba, — jelentette vi­gyorogva p, leány, — ő ilyenkor nem kezel. Pinkerton kitépett egy lapot jegyző­könyvéből és néhány latin szót vetett a pBpirm i j — Ezt vigye be a doktor urnák, — szólt a leányra villogó szemekkel. A leány csak tétovázva vette át a cédulát, , melynek tartalmára szörnyen kiváncsi jj volt. Az orvos erre mégis megje’ent j néhány perc múlva. Kissé zömök, de ! azért nagyon elegáns világfi volt, a > borélvezettől vörös képpel és megállt ; a vendéglő bejárata előtt, ahol a hó- | pihék mind sűrűbben kezdtek hul'ani. í — Meggyilkolták Máriát — jelenítette ' Pinkerton kurtán. — Szörnyű! Rettenetes! — rayögdii- ; csélt© az orvos, — olyan helyes kis leányka volt... ( — ön honnan ismerte öt? — kérdé Pinkerton az orvostól. — Meg kell ezt mondanom? — felelte kissé habozva. ' — Nagyon kérem. Rendkívül fontos, — válaszolta a detektív komolyan. — Nos... egyik biztosító társaságom megbízásából megvizsgáltam őt. Ekkor ismerkedtünk meg, a leány nagyon tet­szett nekem... agglegény vagyok... mi van ebben? Talán még azzal gyanúsí­tanak, hogy én öltem meg? — Nem, niem, doktor ur, — mondta Pinkerton. — Arra kérem, szíveskedjék gyorsan megadni a kérdéses biztosító­társaság nevét, nehogy kénytelen le­gyen itt a havazásban még tovább' iá álldogálni1. — Az »Északi Csillag« nevű biztosító­társaság ügynöksége volt, — felelte az orvos mélyen felsóhajtva és szivéből örült, hogy vége van a társalgásnak. Helyi Értesítő LapváJlaiat-nyomda, Kiskunhalas, Molnár ucca J, Pinkerton bejegyezte könyvecskéjébe: »Északi csil’ag« ügynökség. Most végre lakása felé tartott, mert rövid szendfen- gésre akarta hajtani fejét, mert holnap mozgalmas nap várt reá. \ Azonban még halálos fáradtsága sem akadályozta meg abban, hogy meg ne szemlélje mégegyszOr azt a íemezt, melyre a meggyilkolt leány nyakát lefényképezte. Hirtelen diadalkiáMáSban tört ki — Megvan *n rejtély kulcsa! — kiál­totta izgatottan, — nagy szemeket me­resztenek majd a szakemberek, ha meg­látják, mire képes egy modern detektív. Végre mégis ágyba került Pinkerton és mély álomba merült. Másnap tíz; órakor tetőtől-tialpig elegánsan kiöltöz­ködve, ott állt frissen és tettrekészen annak a vizsgálóbírónak szobájában, aki­nek kezéhez osztották ki a meggyilkolt Mária esetét. _ — Hozta , Isten, Pinkerton ur, —i fo­gadta barátságosan a detektívet. — Var lóban mestermüvet hozott létre... nos; jó pár évi fegyházbüntetés vár a hi­res báró ferra... gyilkosság, de lehet, hogy csak féltékenységi fellobbanásbam elkövetett emberölés... 4 — Bocsánat, vetette ei'en Pinker­ton hűvösen, — az én véleményem sze­rint rablógyilkosságról van szó. — Hogy-hogy? Talán elraboltak va­lamit étitől a Máriától... ékszerét?... — óh, szegénykének az ékszer© a fil­léres bazárból származott... az egyet­len nagy ferték, melytől megfoszthatták, élete volt... és én meg vagyok győződ­ve, hogy a most annyira dívó életbizto­sítási gyilkosságok egyikévei állunk szemben. — Ez nagyon érdekes. És mindezt ily rövid időn belül fürkészte ki? — Úgy van. Most pedig az illető ügy­nökséghez kell sietnem, hogy bővebb felvilágosításhoz jussak. Azonban előbb még a báróval szeretnék egy-két szót váltani'. i Щ j -j (Szombati számunkban folyta tjük).

Next

/
Oldalképek
Tartalom