Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-02-19 / 15. szám
KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE február 19 Uj rend a gazdasági : cselédek alkalmazásánál A gazdasági cselédek járandósága ' körül felmerülő viták kiküszöbölésé- j re Pestvármegye szabályrendeletet al- , kötött, mely a napokban már élet- j be is lépett. A szabályrendelet értelmében minden gazdasági cselléd részére a szolgálat megkezdésével egyidejűleg bér- levelet kejl kiállítani. A bérlevélnek1 tartalmazni kell a cseléd és a gazda nevét, a szolgálati idő tartamát, a cseléd részére megállapított bérj áram- dóságokat és a cseléd összes szolgálati kötelességeit. A bérlevelet minden egyes cselédnél két példányban kell kiállitaníl Egyik példány á gazdánál, a másik a cselédnél marad. A bérlevélbe be kell jegyezni a bérjárandóság kiszolgáltatásiénak idejét és a kiszolgáltatott bérmennyiségét. A kiadott béreiket a cseléd bérlevelének példányán, a gazda vagy megbízottja, mig a másik példányon a cseléd igazolja aláírásával. Ha a cseléd írni nem tud, két nagykorú tanú előtt kézjegyével látja el és ilyen esetben az egyik tanú írja le a tárni nevét. Ezenkívül a vármegyei szabályrendelet értelmében á város nyilvántartást vezet a cselédekről. A nyilvántartásba való bevezetés céljából minden gazda köteles bejelenteni, ha cselédet fogad, vagy ha az a szolgálatból kilép. Egyidejűleg a bérleveleket is be kell mutatni és azokat ott lát- tamozzák. A ki- és bejelentés elmulasztása, a bérlevél ki állí tásának és láttamoztaitá- sának elmulasztása kihágást képez. — A fekiela bálna című nagyszerű drámát mutatja be az Apolló maii előadásában. Emil Jannings még soha olyan hen nem játszotta szerepét, mint a Fe- I kete báhá-ban. Az előadás csak -felnőtteknek van engedélyezve. — Pénteken szombaton és vasárnap Mikszáth, Kálmán Szent Péter esernyője c. "regényének filmváltozata kerül ünnepi előadásokban bemutatóra. Mint a májusi ,har- matcsepp, olyan üde és tiszta, .mint a tavaszi verőfény, olyan édes és .Szivet- lelket meiegiítő Mikszáth gyönyörű regénye, amelyben1 a nagy iró .mesélő kedve, sze'id és nagyszerű humora -,a költészet legmagasabb régióiba vezet. Ez a költészet visszaesilCog á .vászonról is, ahová Siklósi Iván, a .szeenárium íróija és Cziffra Géza rendező szeremr esés qtletfjeili plántálták az örökéletü mesét a kopott, öreg esernyőről, pimely nak és boldogságot Veronikának, a pap áldást hoz a szerény glbgovai papiak - árvaságra jutott kis húgának. A darab főszereplői, élükön Gervay JHarica., Gombaszögi El’a, Z. Molnár, Köpeczy- Boócz, Makláry, Rátkai Márton, Bársony, Pethpis és Réíhy Any nagyszerűen játszanak. Mindent összevéve: egy nagyszerű magyar fűmben fog gyönyörködni Ha’as közönsége. Itt hozza a mozi igazgatósága a közönség tudomására, hogy vasárnap négy előadásban, 3, 5, 7 és 9 órakor kerül a film bemutatóra. Jó jegy csak elővételben kapható. — Márciusban kezdődni к mag a ló- vizsgálatok Halason. A városi hatóság közli, hogy a ló vizsgálatok Kiskunhalas városban a következő sorrendben, fognak az 1936. évben tartatni: Március 17-én reggel 7 órakor Felsőszálláson, Csikós Sándor tanyáján, délelőtt 11 órakor Pelsöszálláson Nagypál Ferenc tanyáján. — Március 19-én reggel 8 órakor Balotán Orbán Sándor tanyáján, délelőtt 11 órakor Balotán Schneider Ignác Utódai tanyáján. — Március 20-án reggel 8 órakor Elresztőn Babenyecz Cs. Vendel tanyáján, délután 1 órakor Alsószálláson Beirényi Balázs tanyáján. — Március 21-én délelőtt 8—11 óráig Kiskunhalas városiban a régi állat vásár téren. — Március 23-án reggel 8 órakor Bodogláron özv. Modok Benőné tanyáján, délelőtt 11 órakor Bodogláron Ónodi István tanyáján. — Március 26- án reggel fél 7 órakor Füzesien a Rá- dóczi-féle tanyán, délelőtt 9 órakor Fe- hértóm a város tanyáján, délután 1 órakor Rekettyén Baki Károly tanyáján. — Március 27-én reggel 8 órakor Zsa- nán Modok Ferenc tanyáján, délután 3 órakor Felssőszálláson Gyevi Antal tanyáján. — Március 30-án reggel xfél 8 órakor Fehértón Farkas Dezső tanyáján, délután 1 órakor Füzesen .Monda Benő tanyáján. — Március 31-én jéggel 7 órakor Felsőkistö'.iekiein Biró Mihály, tanyáján, dé’előtt 11 órakor Pirtón .a Sárközi Takarék tanyáján. — Április 2-án reggel 8 órakor Tájon Bábenyeez: Cs. Mihály tanyáján, délelőtt 11 .órakor Táj ón Halász Sándor tanyáján. HALASI GABONAARAK I : Február 18. Búza 16, Rozs 14, Árpa 16.50, Zab 16, Morzsolt tengeri 15.60 P métermázsánként. FERENCVÁROSI SERTESVASAR Nehéz 92—94 fillér, középes 86—90, fillér, könnyű 70—78 fülér kiíogra- monként. [ köszönetnyilvánítás • Mindazon rokonoknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, kik fellőj tbetetlen feleségem, édesanyám, leányom és testvérem tjemetéssén resztvettek és ezáltal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. BEGYIK ANTAL ÉS CSALADJA. 1 Anyakönyvi hírek — Február 9. — február 16. — SZOLETTEK: Bereczki István és Varga Máriának ! Mária nevű leányuk. Suba Benő és Kis : Faragó Margitnak Benő n'övü fiuk. Lakos Balázs és Király Gy. Idának Ida: nevű leányuk. Rokolya Károly Dezső és ; Zseni Máriának Katalin nevű leányuk. Font Péter és Hirsch Erzsébetnek Péter nevű fiuk. László Benő és Pámer Krisztinának Benő nevű fiuk. Gárgyás Lajos és Schneider Máriának Jenő nevű, fiuk. Tamás Imre és Csörgő Annának István nevű fiuk. Simon Sándor és Tóth Abonyi Erzsébetnek László nevű fiuk. Gajdos János és Brinkus Etelkának Margit nevű leányuk. Rab János (és Maczkó Juliannának Juliánná nevű leányuk. Kiss Ferenc és Sánta (Ilonának Juliánná nevű leányuk. Meggy esi Imre és Kazai Juliannának József n©vü fiuk. MEGHALTAK: Kurucz Sándorné Daczi Juliánná 75 éves korban, Tinnyei Sándor 71 éves, Hunyadi Cs. Piroska 2 éves, (Farkas Sándor 22 éves, Schneider Margit 28 éves, László Hona 12 éves, Sailay Istvánná Thuróczy Judit 75 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Kurján László Lajos kiskőrösi lakos Burián Eszter Évával. Kovács B. József Tegzes Zsófiával. Hudics Pál Berta Eszterrel. Banga Lajos Faragó Piroskával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: j Fodor Imre sóit vadkerti lakos Bara- nyi Etelkával. Zsigmond Lajos Puiai Margittal. Katona Imre Czékus Anna Rozáliával. Kecskés Károly Ferenczi Maliiddal. \ *» Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A forgatag sodrában Re gény I Folytatás ' 3 Alacsony mélyülő üregnél álltak meg. A bányaíámpa alig hogy világított. Nehéz a levegő! Csákányt le! 'Munkára! — hangzott a parancs. A rabok gépiesen1 odaál'.tak a bánya falához, egy-két ütés, döngölt, 'dübörgőit az ólomérc, csapkodott a korbács, de már alig pislákolt a bányaíámpa. — Fogytán a levegő. A bányászok vezetője hangosan káromkodott, pedig ő oxigéntömlőt viselt a fején, bírta erővel, de ezek a kutyák semmit sem dolgoznak. Jávorkia is éledezett, de inkább az életösztöne!. — Ne dolgozzunk... menjünk viaszai — súgták egymásnak a rabok, 'mert nincs levegő. A csákányok megálltak munkájukban és elhalt a dübör gések zaja. — Hát nem; dolgoztok, disznók! — kiáltotta a munkavezető és revolveréhez kapott. Irtózatos dörrenés dübörgőit és ordító jaj tört fel. A lövés valakit eltalált... A rabok egy pillanatig megdermedtek, majd emelkedett ©gy csákány, magasra lendült és iszonyatos erővel1 lesújtott a háttal álló munkavezetőre.'Az zuhanva vágódott és minit a zsák, hullott a főidre... A rabok egymást figyelték. — Talált? — kérdezték nyugtalankodva. Jávorka zászlós csúszott oda a halotthoz és rémülten: nézegette a csákány, borzalmas pusztítását. — Mindnyájan a halai fiai vagyunk; — mondta hangosan. — Mindnyájan puskacső e’é kerülünk. Csönd, csönd, majd megmozdultak a szerencsétlenek és utolsó erejüket megfeszítve menekültek kifelé a, levegőre. Mert ha levegő van, halál: nincs, — gondolták.. Mert ab№n: a pillanatban senki sem félt a haláltól, hiszen máris több a levegő és ha levegő van, talán élni is érdemes. És milyen vidoran haladtak kifelé. A félholtakba élet költözött,, de mi is fesz künn, ha, keresik vezetőjüket és majd felfedezik a gyilkosságot. Künn, a bánya bejáratánál azonban mégsem mertek a szabad levegőre kimenni. Hátha, ott az őrség; még nincs vége a munkaidőnek, az őrök gyanút fognak és akkor végük... Várták az estét és az jött is hosszú léptekkel. A SZÖKEVÉNYEK A tárna szökevényei ekkor előjöttek, egymás után' besurrantak a barakokba. I A vacsora melegvíz, sós hal, ,pené- I szes kenyér. Egy harapás, két harapás és már vége. De tenni kell valamit, szökni, erre: gondolt mindegyük... Jávorka zászlós nemi várta be társait. Ö külön indult. A batyuját felkapta, bányászbalta a hátán, 'fájás a csontjaiban, de élniskarás benne. Hegyek kékLienek balra, messze, arra nyugszik a nap is, mig a másik irányban ezüst arcú. a hómeiző. Ott kél la nap és sárga aranyat szór a hótakaróra. Jávorka zászlós az Őlombányák szökevénye dél felé indult. Réggé', semmit sem sej tetőén még lement a bánya éjszakai mélyébe, tatt-vett, színlelte a munkát és im, a napi munka végeztével, ahogy kikerült a szabadlevegőre, már indult' és bátran nékivágott ;az ismeretlenségnek. Helyén volt a szive, nem félt, fegyvere a, balta,, már kilómétereket hagyott magamögött, miár fáradt is és jaj, csak hamarosan1 emberi, lakott helyre bukkanjon... De csak síkság, síkság és mindig hó és mindig hó. Fogy,adózott már az élelmiszere i|S és fázott, fagyott még a lelke legmélyén is. Nem meirt lefeküdni, mert ha elalszik, biztos a halál. Ha behunyta a szemét, ijesztő koponyajarcu holttest-kísérteteket látott. A »nagy kaszás« — gondolta, és úgy éreztei, mintha az ezüstös fénylő kasza felé Villanna. »Most megfagyok« — gondolta. — »Vagy a vadállatok tépnek szét!« A hómezőkön ismeretlen vadállatok nyomai és kiújult a lábfájása is. Láz gyötörte. Az örök hó szemevHágát úgy betükröztei hogy szinte megvakult. Ha kinyitotta a szemét, vagy ha becsukta, néhány lépés közeire vidor füstű házat látott. Úgy látta, hogy bent tűz ég, meleg is lehet és talán 'fe is feküdhet. Ez a néhány, lépés semmi. Odáig még el is vánszorog. De ez az egy-két lépés csalóka hoszt- szu volt. Sohasem ért el céljáig. Nyúlt a kezével, látta, is a kilincset, sárgaréz, érintett© is, fogta, is... és bukott élőre, Inert a semmibe nyúlt, a hideg hó égette a kezét és már nem tudott lábraállni. Feküdt, állt vagy tovább ment (a hómezőkön: nem tudta? Gondolataiban otthon járt. Otthon. A menyasszonyai Agn®s várt rá 'Tiszántúl, talán éppen lesi, figyeli ja postást, még nem irt a vőlegénye és hallod... Ágnes énekel iis. Láthatatlan rádió hozza csengő-bongó hangját. Operaénekesnőnél is különb. Nincs baj semmi — izén te haza és bele is mondta a láthatatlan mikrofonba. Majd vége lesz ennek a szomorú rabságnak... És egyszerre úgy látta, és érezte Is, hogy menyasszonya lép melléje. Gyengéden felemelte a hóból, habkönnyű zsebkendőjével megtörölte az arcát és sirt, sirt szegény. Gyászruhát öltött. Azt hozta a postás — írva volt a rózsaszínű tábori lapon, hogy1 ő halott, tífuszt kapott és a százak közé meszes gödörbe került. Egyszerű a fakeresztje. Név sincsen rajta, csak egy ócska zubbony a kereszten1 és rajta a nagyezüst 1 vitézségi érem. A hómezőkön szélvihar és egy: fogoly halott fekszik itt, ismeretlen messziségekben, hazájától távol. Csak egy fogoly halott. * * Tán magyar volt, vagy talán1 lOSztrák, i ki tudjai, hol született, melyik országban, napsütéses tájon vagy az örök jég országában. Kit érdekel. Mindegy. És milyen jó itt a, 'Sirban, mélyen lent a földben aludni. Azt hitte, hogy meghalt. Pedig csak e’aludt, KÍNAI rablók között Apró lovak, zuzmarás a fejük, ügetve húztak egy: jól megrakott szánt. Egymás után tiz szán csengője yerfe a csöndet. Mindegyik szánon állatbőrökbe burkolózva, magas kucsmában két-két homályos raj zu emberféle. Bizony, kínai rablók iparkodtak biztonságba szánjaikon. Két nap óta meg. állás nélkül csilingeltek a, szánjaik. Var lahol jó zsákmányra tettek‘szert, vígan ügetnék, de az apró lovak, nézd csak, mmdunta’an felvetik a fejüket, nyugtalanságot éreznek. — Vagy ember, vagy farkas! Az első szán megállt. A 'két kis ló kiugrott a szán elől. Utána a többiek la megmerevedtek. A kínaiak leugrottak, elő a fegyverekkel. Talán üldözik őket. De hangtalan, csöndes a mező, a hó szüntelenül hullott és sehol élő 'ember. — Gyerünk tovább! — kiáltja az egyik. Az apró lovak azonban nem indítanak. Hiába az ostor és hiába az üt’eg. Csak rúgnak, kapálod znak. (Szombati számunkban folytatjuk). Helyi Értesítő Lap vállalat-nyomda, Kiskunhalas, Molnár ucca 2.