Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-11-11 / 91. szám

ь KISKUNHALAS HELYI ÉRTESITOJH november II vagy a naptári évvel izárják zárszá­madásukat és azokat az egyesület Szám tartási osztályával kívánj ák el­készíttetni, hogy ezt a szándékukat már most jelentsék be, mert a mun­kálatokat csak a jelentkezés sorrend­jében tudják vállalni. A zárszáma­dások elkészítése nemcsak az adó­zás szempontjából fontos, hanem lázért is, hogy az üzemek jövedeli- miezősége megállapítható legyen. Ugylanesak felhívást intézett Az Omge igazgatósága a gazdákhoz azért is, hogy fuvarleveleket és gyógyvényei- ket a túlfizetések elkerülése végett küldjék fel s azok ellenőrzését a vasúti díjszabásiroda végzi el, ÉRTESÍTIK a város közönségét, hogy az október 29 és 30-га kitűzött és a m. kiír. gazdasági felügyelő személyében történt változás miatt elmaradt apaá-lat- vizsgálatok a következő sorrendben fog­nak megtartatni. November 12-én dél­előtt fél 9-kor Füzes pusztán Babó Benő tanyáján, 10 árakor Fehértón Farkas Dezső tanyáján, 11 órakor Fehértón a város tanyáján, délután fél 2-kor Rekety- tyén Baky Károly tanyáján, — Novem­ber 13-án délelőtt 9 órakor Fete ők iste­neken Bíró Mihály tanyáján, 11 órakor Pirtón Tóth G. Imre tanyáján, délután 2 órakor Felsőszál’Jáson Csikós Sándor tanyáján, d. u. 4 órakor Felsőszáll'áson Gáspár Mihály tanyáján. — Figyelmezte­tik az érdekelt gazdaközönségef, hogy a vizsgálatokhoz az apaálltatokat bünte­tés terhe alatt vezessék elő. GABONAARAK November 10. Búza 80 kg .ős 18,10—18.35, rozs 14.45 —14.55, árpa 14—14.50, zab- 16.40—16.60, tengeri (uj) 9.50—9.60 P mázsánként FERENCVÁROSI SERTÉSVASAR Nehéz sertés 111—112, középes 95— 100, könnyű 84—88 fillér kilónként. NYÍLT-TÉR (E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség). Tuda,tom a közönséggé!, hogy fefeáíéi- gemnek, Batiz Fonémáik senki: hitelt vágy kölcsönt ne adjon, mert értei fele­lősséget nem vál'a’pk. MÁDI JÓZSEF szabó, i SPORT Sokkal jobb volt a KAG mint ellenfele... KAG Izsáki Előre SE 3:0 (2:0) Vezette: Mihály (Izsák) Vasárnap délután Izsákon szerepelt и KAC és bajnoki mérkőzés során köny- nyen győzte te otthonában is az izsáki. csapatot, Izsák: sporttelep© gyönyörű fekvésével, sima zöldgyepü labdarugó- pályájával egyike a Legszebbeknek a Kiskunságban. A szép pálya és ragyogó napsütés úgy látszik, jó hatással volt játékosainkra:, akik fárasztó üt után is nagy gólaránnyal győzték te komoly játékerőt képviselő ellenfelükét. A ha­lasi csapat igy álült fel: Bakos — Győri, Kristóf — Vanyiska, Tóth, Király — Andreánszky, Csincsák, Gsatáry, Dervai- derits, Ho’ló. A játék elején még kiegyensúlyozott a küzdelem, de már az első tiz pérc meg­hozza a győzelemhez szükséges dugó­kat. Előbb Derviaderits, majd Holló lö­vés© jut a kapuba nagyszerű összjáték után. A félidő hátralevő részében a helyi csapat is sokat támad, de Bakos tartja kecskeméti nagy formáját. Lanyhuló irammal indu® a második fél­idő, de a játék irányítását egy pi lamtra sem engedi ki( kezéből a halasi csapat. A fedezetsor fölényes tudással tartja a lelkesen küzdő izsáki csatársort és igy a KAC győzelme egy pillanatig siem vitás. A 35. percben nagyszerű összjá­ték után születik meg a halasi csapat 3-ik gólja, A labda útja ez volt: Kristóf — Király — Tóth — Csiatáry — Csip- csák — Andreánszky. A szélső iveit be­adását Derviaderits nagyszerű fejes gól­lal értékesíti. A KACüban a védelemnek Úgyszólván alig volt dolga. A csapat legjobb része a fedezétsor volt. De komoly munkát és szép játékot mutatott a balszárny is eredményesséjge nfe’tett. A jobbszárny kevés labdát kapott és igy nem tudott eredményes játékot produkálná. Anyakönyvi hireli — November 1. — november 8. — SZÜLETTEK: Dági András és Modo к Juliannának Ju­liánná nevű leányuk. Bárány József és Dobó Etelkának Erzsébet nevű leányuk. Bánóczki Lajos és Figura Juditnak La­jos nevű fiuk. Miklós Illés Pál és Ba­racskai Júliáiméinak Etelka nevű teár nyuk. Lencsés Antal és Anidóczí Balog Annának Anna nevű leányuk. Löki Nagy Balázs és Szabó Margitnak Imre nevű fiuk. HoTó János és Meszes Jusztinának József nevű fiúk. Sziegi Tóbiás és Szettel© Teréziának Jusztina nevű leá­nyuk. 1 [ MEGHALTAK: \ Rékasi Mihály 1 hónapos korban, Kis 1 LBjosmé Vas Juliánnal 75 éves, Megy- gyesi János 50 éves, Baky Gedeon 99 éves, Sibkár József 70 éves, Szőke Zs. Vendel 72 évé?, Magyar István 2 hóna­pos, Csömör Irén 1 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: Fekete Sándor félegyházi lakos Paplógó Piroskával. Vőneki István Rózsa Ju­liánná szegedi lakossal. Jfas Gábor Mi­hály kiskun dorozsmai lakos Pap Annái­val. Kazi Ádám Födi Etelkával Zsiga Béla foktői lakos Gondi Rozáliával. Lakos Béla Pintér Gy. Erzsébettel. Dobra Fe­renc Kovács Erzsébettel. Kormos Kál­mán kiskunmBjsiai lakos Kormos Máriá­val. Szabadi Imre soltvadkerti lakos Babenyecz MatÜddal. Cserháti Nyerges Etek kiskunmajsai lakos Hegedűs Lu­cával!. Temesvári Imre Varga Rozália szegedi lakossial. Borbély József Németh Zsófiáival. Kispál Vitae© prón,ayfalvai la­kos Bakos Honával. Daczi János kecs­keméti lakos Opóezki Máriával. Tőrbe József Varga Erzsébeti©1. Gömböcz Já­nos Gyulai Eszterrel. Fenyvesi István Binszki Teréziává1. Fetter Antal Dohonyil Juliannával. Dudás Sándor Bereczki Ju­liannával. Tegzes Imre Bóna Zsuzsan­nává!. Dicső Ferenc Hegyi Etelkával. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Mészáros B. Imre Németh Buhin Ju­liannával. Veibl József győri lakos Gyu­lai Ilonává'. Dr. Bmncsák András Hu­nyadi Margittal. Danesó István Bóka Er­zsébettel. Patyi István Paprika Judit­tal. Belényi Béöa Czombos Margittal. Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS C' i i A. A titokzatos PP no Folytatás 3 Most már a kiszolgáló személyzet is behatolt a szobába és borzalommal pillantott la szép fiatal nő hullájára. A rémület felkiáltásaiba belevogyültek az elcsípett gyilkos átfeozódásai. — Hogy kerül ön ebbe a szobába? — kezdte va'latásál Pinkerton hidegen, — fe’téve, hogy csakugyan öngyilkos­sági eset forog fenn. — Tudtam, hogy a hölgy vár valakit ebben a szobában. — De már vo't itt egyszer? — kérde Pinkerton. — Nemi — jelentette ki Burger, de hangja habozást árult el. Pinkerton erre kivonta a pikkolót a tömegből és odaállítottá Burger elé: — Nos, fiacskám, — kezdé — láttad-e ezt az urát már az előbb errefelé jár­kálni? — Láttam, — felelte a fegényk© meg­félemlítés nélkül, — itt járt bent, égő cigarettával a tála"óban és 6 idézte fel az egész szerencsétlenséget. Burger arc|ä hamuszint váltott. Az­után hamar összeszedte magát, mialatt a beszédes fickóra dühve', telt pillantást töveit. — Már emlékszem, — fakadt ki, — tényleg itt voltam;, már egyszer és csak­ugyan égő cigaretta volt kezemben. — Mit keresett itt? — kuta­tott tovább Pinkerton. — Be akartam menni a szeparéban várakozó hölgyhöz, de haboztam ki­nyitni a Szoba, ajtaját, — valotta be a báró. — Hát akkor miért jött másodszor is Regény vissza? I — Nem vo’t nyugtom. Beszélnem kel­lett vei©, — felelte Burger báró. — Micsoda érdek fűzte önt ehhez a szerencsét'enhez? — fürkészett a de­tektív közelebb lépve a holttesthez és megtapogatta ennek lelógó karját, mely­nek jéghidegsége elárulta, hogy a halál legalább negyedóra előtt állott be. — Nagyon kedveltem őt, — szólt a »braziljai« rekedten, — és egy őt fe. nyegető nagy veszélyből akartam ki­menteni. — Micsoda nagy veszélyről beszél ön? — kérdezte Pinkerton. — Szegény nőnek rendkívül' szép hangja vo’t és színpadra készült. Elmondta nekem, hogy nagyszerű ame­rikai ajánlatot kapott. Én azonban jól tudom, mennyire csalókák az ilyen ter­vek... : , I f — És talán e külön szobát azért vá­lasztotta:, hogy óvatosságra intse? Azt nem. De megtudtam, hogy e he­lyiségben döntő megbeszélésre van az impresszáriójával és azért jöttem én is ide. i , — Most pedig azt á’litjia, hogy a leány valószínűleg öngyilkos lett... csakugyan remekül rendezett el mindent és igazán nincs semmi oka a szökésre! — gúnyolódott Pinkerton. — ön kételkedik szavaimban? — for- tyBnt fel a »brazíliai« — én Burger báró vagyok és ön elégtételei tartozik nekem! — Én pedig Pinkerton vagyok, — vá­laszolta a detektív, — és nekem 'felada­tom üldözni a bűnöst, tartozzék bármely társadalmi osztályhoz. Én kételkedem a szép és tehetséges leány öngyilkossá­gában, aki előtt, éppen az ön val’omása szerint a legfényesebb jövő ált. Én gya­lázatos, pokoli ravaszsággal kieszelt gyilkosságban hiszek! A jelenlévők fenyegetései kísérték a detektív kijelentését. — Letartóztatom önt, — folytatta; Pinkerton. — ön a bűnös és visszajött ide, hogy a függönyégés folytán bekö­vetkezett zűrzavart felhasználva, eltün­tesse gaztette' valamelyik nyomát. Ezzel Pinkerton gyorsan lehajolt és felvette a padlóról a véres tőrt, mely még ott hevert az áldozat lábainál1. — Ezt a kést akarta eltávolítani.! — mennydörögte a detektív hangja Bürger báró felé, aki a gyilkos fegyver láttára halálosan ©'sápadt és szinte e’altellva tán­torgott vissza. De ia detektív erőteljes rázása csakhamar magához térítette1 a »brazíliait.« — öné ez a kés? — szólt rá élésein a báróra. ' ; j (1 i I — Nem.! — kiáltotta Burger, — ez a kés nem tartozik hozzám... esküszöm! »Ez a kés nem tartozik hozzám:!«... E sajátságos meghatározás még sokáig visszhangzott |a detektív agyában. Mi­csoda fura, nyakatokért kifejezés. Mi­lyen ’titok lappang emögött,? Pinkerton azonban feléTSgPsnek tar­totta Burger további vallatását és a többiek kih&'lgiatásáva’ és helyszíni ku­tatásával remélt újabb adatokhoz jutni. — Nem halottak Sikolyt? — kérdezte a Személyzethez fordulva;. — Nemi jelentette ki a tekintélyes fő­pincér. ?• í — De én halottam valami tompa kiál­tásfélét, — szólalt meg a pskkoló, — ennek körülbelüli félórája. Pinkerton megint bébizonyitottrjak látta tapasztalatát, melyet más vizsgáló- közegek is osztottak. Ezek a 15—18 év közötti fiatal gyerkőcök a legjobb meg­Helyl Értesítő Lapvállaiat-oyomda, Kiskunhalas, Molnár ucca t. figyelők, egyrészt örökké lobogó kíván­csiságuk miatt, másrészt mert érzékeik még frissebbek és ébBrebbék a szol­gálatban eltompult és gondokkal küzdő idősebb évjáratokénál. — Úgy fiacskám, — fordult a fiúhoz és megsimogatta szőke fejét, — ki­áltást haltottál? Hált miért nem kutattad az okát? , i A pikfcoió elpirult és kissé Szégyen­lősen. fefe te: — Kérem, a szeparékbam sok tréfát űznek a vendégek és külö­nösén a dámák sikonganak gyakran és ilyenkor nem kell éppen gyilkosságra gondolni.! i í í i — Kitart tehát a tagadás me’lett? —< fordult a detektív1 újra Burger báróhoz. — Vezessenek a rendőrségre, — válar szo'ta komor elhatározottsággal a báró, — ott majd beszélek, magához azonban nincs több szavam:. — Nincs is szükségem a vallomására, — jelentette ki Pinkerton — majd talá­lok én itt a helyszínen ©jegendő bizonyí­tékot, — Ezzel nekiállt a falak és a szobapadló tanulmányozásának, a »bra­zíliai« riadt tekintetétől kísérve. Az­után behatóan tanulmányozni kezdte a meggyilkolt fiatal leány halálos sebét, majd némi tűnődés után, hirtelen újra a báró felé fordult és megragadta a kezét. V — ön a kezeit nejmrég megmosta, még pedig közönséges szappannal. Ér­zem a szagát, — jelentette ki. Alig hallva meg a szavakat, a helyes pikkoló nyilgyorsan kisurrant a szobá­ból, de pár pilanat múlva már vissza is tért és pár szót Búgott a detektív fülébe. í i t , — Hisz te megbecsülhetetlen kölyök vagy! — kiáltott fel Pinkerton — szü­letett rendőrzssni! Szóval a mosdószo­bában vérnyomokat fedeztél fel és bi- zonyitékként ott a szappan és a tö­rülköző. ■ (Szombati számunkban folytatjuk).

Next

/
Oldalképek
Tartalom