Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)
1936-09-30 / 79. szám
2 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE szeptember 3o Halas áldozatkészsége 430 pengőt hozott a Stefániának Vasárnap ismét jelentős napja volt Árt az esű a szőlőnek a darazsak Szombaton esterelé megérkezett az leső Halasra is és kevés szünet után hétfőn is esett egész napon át. Ennek az esőnek nem nagyon örülnek a szőlősgazdák, mert erőben elősegíti a szőlő rothadását és a szüret alá kerülő borok minőségéj; is rontja. Ha az eső hamarosan megái, akkor még a kár nem olyan nagy, mintha további esőzések jönnének. ! i I A szőlőkben a halasi gazdák sokat panaszkodnak amiatt, hogy az A belügyminisztériumban a napokban döntöttek a városi alorvos kinevezése ügyében. ; A halasi városi alorvosi kinevezésnél előtérben állott egy szolnoki orvos kinevezése és most, mint meg- bsizható helyről értesülünk, ezt a kinevezést elejtették és Gesmai Jói— sok kirí okoztak is Baloson idén a fürtperonoszpóra mellett a darazsak is nagy károkat okoztak. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a legjobbkor jött ez az őszies eső. Ugyanis az: őszi vetéseket sok helyen megtartották már, ezeknek nagyon keltett már a csapadék, de az ezután elvetendő gabonára is jó hatással lesz az esőzés. Sietteti a, kikelést és más szempontból is előnyös eredményt hoz az eső. Egyébként a szüreti kilátások Halason változatlanul rosszak. zsef dr. városi alorvos állását halasi orvossal töltötték be. ! A kinevezés rövidesen hivatalos) formában is megjelenik és a hivatalos lap egyik legközelebbi száma is közölni fogja, hogy a városi alorvosi állásra dr. Szombaty Károly orvost nevezte ki a belügyminiszter. Halasnak, szép, emlékezetes és megkapó nap, amikor több esemény zajlott le, valamennyi megérdemli, hogy mgemlékezzünk róla beszámolóinkban, amelyeket lapunk több más cikkében is megtalál az olvasó. Talán legszebb és legmegbatóbb volt a Stefánia gyűjtése, mert ez telítve volt szociális gondoskodással, apostoli lelkülettal, azzal a hittel' és buzgalommal, hogy az elkövetkező nehéz és súlyos téli időszakban a szegény rászoruló gyermekek ne ma- ' radjanak meleg ruha és éltető tej nélkül, hogy ne kelljen a legzordabb évszakot nélkülözésekkel végigszen- vedniök. Ezért fakad1 áldás és hála mindazokból a fillérekből, amelyek pengőkké változtak a lelkes áldozat- készségből, amiből- a város minden rendű és rangú polgára igyekezett dicséretes buzgalommal kivenni a maga részét. A város lakossága részéről nagyszerű gesztusban nyilvánult meg az az adakozó lélek, amely a gyűjtések során 730 pengő 41 fillért hozott össze a legnemesebb jótékony célra, ■ A város közönsége átérezte a nehéz időket és azt a kötelességet is im- ! pozáns módon, hogy segítségére si- | essen a Stefánia szegény gyermekeinek, ezzel támogatta a Stefániáit is, amely az utóbbi években igazi Telkes odaadással, vigyázva strázsál azért, hogy a város területén na legyen éhező és nélkülöző szegény gyermek. A város társadalma elismerésre méltó módon adta tanujelét jóságának és részvétérzületének. Ezt a Stefánia gyüjtőnapot dicséretes körültekintéssel és agilis érzékkel rendezte meg dr Fekete Imréné a Stefánia elnöknője és lelkes vezérkara. ; i i Egészen az esti órákig folyt a gyűjtés, a gyüjtőhölgyek nemes, fáradtságot nem ismerő agilitással folytatták a gyűjtést, hogy ők is leró- hassák minél intenzivebben a szegények iránt való szív és emelkedett létek adóját. A Stefánia a Csipkeháznál kitűnő büffével várta egyébként a vendégeket, ahol apró kis óvódás léányok kedves, bájos és mindvégig pompás számokkal mulattatták az idteérkezet- teket. Kis apró gyerekeik voltak ezek, ők is szorgoskodtak, mintha érezték volna, hogy ez az ünnep az övék gyermekeké, a magyar reménybeli szebb jövő virágos kertjeié. A valóságban vannak még hadiárvák - ezek megsegítését sürgeti egy komoly országos akció Külföldi vendégek élénk érdeklődése melleit folytak le a halasi vasárnapi ünnepségek Szombaty Károlyt nevezték ki városi alorvosnak 1 Ki hinné, hogy 18 évvel a háború befejezése után még mindig sok panaszra van okuk a hadiárváknak és hadiözvegyeknek, mert az 1933nas ha- (dsrokkanttörvényt egyes hivatalok mem úgy értelmezik, mint azt a törvényalkotók szem előtt tartották. Mindenekelőtt itt vannak a hadiár- Viák. A törvény úgy intézkedik, hogy la hadiárvákat 16 éves korukig, különös engedéllyel 24 éves korukig |celi segélyezni. Érthetetlen módon azonban hivatalos helyen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ma, 18 léwel a világháború befejezése után poinesenek már hadiárvák. Ezt a felfogást aztán szigorúan érvényesítik; minden vonaton. Ennők következtében sorra megszüntették a hadiárva nevelő intézeteket és azokat más célokra rendezték be. így a hadiárvák >m már csak a rokonok, vagy 0 társadalom jószivére vannak utaívfa. A hadiárvák, sajnos, igen nehezen Számíthatnak a rokonok támogatására, mert hiszen apjukát, anyjukét már évekkel ezelőtt elvesztették- és így tulajdonképpen szertefoszlott 0Z la kötelék, aqjely rokonságukhoz fűzte löket. Illetékes helyen elfetejtik, hogy hadigondozottaknak kell tekinteni a hadirokkantnak a háború befejezése Után született gyermekeit is, akik bár még csak 6—8 évesek, mégsem juthatnak nevelőintézetbe, mert ezeket már megszüntették. Sok bajt Okoznak a hatóságok azZal is a hía- diárváknak, illetve hadigondozottaknak, hogy túl szigorúan alkalmazzák a törvény ama rendelkezéseit, amelyek Szerint egy-egy vállalatnál, múzeumokban, fővárosi, állami intézmé- Bjyekné! tíz százalékban hadirokkantakat, ” illetve hadigondozottakat Tfóelf alkalmazni. Igen sok esetet tudunk, amikor a hadirokkant annyira munkaképtelen, hogy nem lehet munkáira alkalmazni. Helyette 0 hatóságok azután nem veszik tekintetbe gyermekeit vagy a feleségét a munkaalkalmak megnyitásánál. A beteg hadirokkant gyermekié nem mehet dolgozni a tíz százalékon belül, mert nem hadiárva. Előáll az a tehetet- I ten helyzet, hogy a családnak hátrá- I nya az, hogy a családfenntartó még ' él1 1. Ha meghalna, gyermekét hadiárvának nyilvánítanák és beszámítanák a tíz százalékba. Igaz ugyan, hogy súlyos indokok alapján méltányosí- ságból a munkaképtelen, dolgozni nem tudó hadirokkantak gyermekeit is alkalmazzák, de amíg ezt fia ügyet elintézik, hetek és hónapok telnek el és rengeteg szaladgálást, izgalmat, látási-futásit kell elszenvedni a családnak. És a közbenlévő időben nem keres senki a családban. Igen sok panaszuk van a hadiözvegyeknek is, hiszen egy legénység állományú hadiözvegy havi járandósága öt pengő. Nagyrészük ma már megöregedett,, megrokkant és most ebből az öt pengőből kell tengődnie és rá van utalva a városok inségak- ciójára. A szomszédos Ausztria ér- dkes módén oldotta meg a kérdést. Ott bizonyos évi jövedelmen félül megvonják a hadirokknntaktöl 0 járadékot és ezt az igy megmaradó összeget egy alapba utalják be, 0 melybői 'támogatják nemcsak a hadiözvegyeket, hanem a 25 százalékos hadi,rokkantakat is. így aztán a szomj- széd államban a hadiözvegyek Ugyanolyan járadékot kapnak, mint a 75 százalékos hadira kfcantak. Ezzel szemben nálunk gazdag hadirokkant-földbirtokosok, gyárizagzatók, bankárok felveszik a maguk járadékát, bár nincs rá szükségük. Valószínű, hogy ia gazdag hadirokkantak lemondanának a havi pár pengős jövedelmükről, ha tudnák, hogy ezt az összeget szerencsétlen hadiözvegyeknek és az alacsony százalékú rokkantaknak juttatnák, hiszen minden anyagi áldozat nélkül lehetne segíteni a nyomorgó badigondozlottaikón. Kis nemzetközi társaság a városháza körül, a halasi uccán, vasárnap délután három órakor. Angolok, lengyelek, svédek, németek, tizenegy külföldi vendég, akik az IBUSz. autó- éarján vasárnap délben érkeztek. Járják a halasi utcát, a Nagyvendéglő magyar szobájában eltöltött hangulatos ebéd1 után várják a Stefánia felvonulását. Érdekes jelenség, nem mindennapi kép, Halas egy idegenforgalom központjában. Néhány évvel ezelőtt még senki sem gondolta volna, talán mosolyogtak volna azon, ha valaki ezt előre bejósolja, hogy külföldiek a világ minden részéből utbaejtik ezt a várost. A halasi csipke és az ezzel 'kapcsolatos propaganda hozta ezt az érdekes idegenjárást és remélni tehet, hogy az országba jövő külföldiek ezentúl mégjobban programjukba veszik Halast. 1 I Amint járjuk az utcákat és a Stefánia színes felvonulását nézik a külföldiek, újabb érdekes kép kelt figyelmet. Hatalmas, külföldi rendszámú autó áll a vendéglő elé. Az angol soffőr meséli, hogy egy angol házaspár jött szétnézni Halasra és megtudjuk még, hogy szombat óta több más angol is tartózkodik I már a városban. A külföldi vendégek látszólag jól érzik magukat. A polgármesterrex az éten, a halasi kalauzolok mindent megtesznek, hogy jó emlékekkel 800 filléres 1 i ! Vasárnap délelőtt filléres gyors is jött Halasra körülbelül nyolcszáz Utassal és ezen jöttek Harsra a Magyar Ujsegirók Turista Egyesületének tagjai, húsz fővárosi hírlapíró, akik délben Adóm Dávid szőlőbirtokára (mentek ki, ott voltak ebéden, délután pedig dr. Fráter András szőhagyják el a várost. Ez ugyiátszik sikerül is, mert este, amikor elmennek, nagyon szívélyes bucsuzkodás és meleg közvetlenséggel köszönnek el tőlünk. A külföldi vendégeknek, ami Halason csak nevezetesség, mind megmutatják; megérkezésük után a Csipkeházat nézték meg és ólt láthatólag nemcsak gyönyörködtek a halasi csipkében, hanem sokat vásároltak is. A másik programpont volt a Schneider Ignác utódai cég telepének megtekintése. Körülbelül egy óráig voltak kint. A cég főnökei rendkivüli szívélyességgel fogadták a vendégeket és megmutatták nekik a hatalmas üzemet. A hatalmas hütoház, tároló és egyéb modern üzemek nagyon megnyerték a külföldiek tetszését és különösen Johann Richter (müncheni professzor jelentette ki, hogy már ezért érdemes volt Halasra jönni és helyes lenne, hogyha az Európaszerte ismert cég üzeméi minden idejövő idegennek bemutatnák. Innen a külföldi vendégek a csendőrlovasosztály laktanyájához mentek, ahol megnézték az istállókat és megmutatták nekik a pompás magyar lovakat. Végigjárták a csendőrllaktanya egész területét és különösen tetszett nekik a kommunizmus alatt elesett vértanuk emlékeit hirdető emlékfák. Már egészen besötéfedett, amikor visszainidultak Budapestre. fás Halason lőtetepére (menteik át, ahol barátságos uzsonna várta 'őket. Este a Függetlenségi Körben tartott szüreti mulatságon vettek részt, •мммамммис Hirdessen a Helyi Értesítőben I Tánc Értesít juságo Ipart« a Ián megki Tanitá; hétfő, pónt 8-1 Októbe szombt 8 órak körben érdekle folyj Arany sz. alia mc Októ Vasár 8-12 gyakori estet Iparte Külön és uji mérsé a< Kisgy házná Tiszl Béres oki. t
