Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1936 (36. évfolyam, 1-104. szám)

1936-08-19 / 67. szám

6 KISKUNHALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE augusztus 19 HA építkezési anyagra szüksége van kérjen árajánlatot mert minden méretű faragott és fü= részeit épületfát, deszkát, lécet, ostar fát, fenyőrud, széldeszka, szőlőkaró, több mintájú cement* lap, konyhatégla és cserepek árait lényegesen leszállítottam A <11 e г Ignác fakeres kedő Jókai ucca Telefon : 84 — APOLLÓ MOZI. Bűn és büinhö- dés. Ha valamikor valaki megírja majd a hangosfilm első öt évének, a Sturm und Drang-korszaknak a történetét, ami­kor 0i vitáig minden részében rendezők, írók, színészek keresték a hangosfilmre alkalmas témákat, a hangosfilm legjobb' kifejezési eszközeit és mindent, ami a hangosfilmet művészetté teheti és teszi, akkor feltétlenül meg kei majd írnia, hogy a keresés közben a francia film­művészek közelítették meg legjobban az igazi lelki dráma megörökítésének ,]ПЛЭЧ uijTj btouejj вэлзу! a halasi közönség elé, de valamennyi érdekes, művé szí'eg küföritegep. Ilyen különlegesség az a film is, amelyet szer­dán és csütörtökön mutatott be az Apolló filmszínház. Dosztojevszkij Bűn és bünhődés című klasszikus regényét vitte filmszalagra Pierre Chenal orosz származású rendező. Különösen 'meg kell dicsérnünk a film nagyon szép, mű­vészi f ényképtechinik áj át és Honegger svájci zeneszerző kitűnő kísérőzenéjét, amely szintén nagymértékben hozzájá­rult a jbemutató komioly és jelentős sikeréhez. — Szombaton és vasárnap: »Istenek a tilosban,« Frissebb, yidá- mabb, ötletesebb vígjátékot hosszú idő ótai nem láttunk, minit áz Apolló aj filmjét, az Istenek a tilosban cimü sza­mát, Huszonkét évszázad porán és kö­dén keresztül csffog-ragyg hozzánk egy ókori zseninek, Plautasnak a művészete 1 ebből a vígjátékból, amelynek remek alapgondolatát Reinhold Schünzel, a da­rab írója és rendezője, egész eredieitiséi- getiten átvette és modernizáltál. — szí­nészek közül a legnagyobb meglepetés Willy Fritsch, aki örökké mosolygó filmbonvivánbó* kitűnő jelieimSziné-'Szé fejlődött Jupiter—Amphytrión kettős szerepében. Nagyon jó Adele Sandrock és mulatságos Paul' Kemp Merkur sze­repében. — Félirtiijígykedveztneny DEbrecenbe. Debrecenben, ai Tiszántúl legnagyobb városában augusztus 29-től1 szeptember 8-ig nagyszabású ipari kiállítás és vásár lesz. Az ipari kiállítás és vásár' egy­úttal gyüm'öleskiá’Mtással' és baromfi- kiáUitással van egybekötve. Úgyszintén légvédelmi kiá'litás is lesz. A féláru­jegy váltására jogosító igazolvány, mely egyúttal belépőjegyül is szolgál! a kiállí­tás területére, — 2 pengőért beszerez­hető a' városi menetjegyirodában, ahol bővebb felvilágosítással szolgálnak. — Ezen kedvezmény augusztus 25-én már igénybe vehető. GABONAARAK i Augusztuis 18. j Búza 80 kg.-os 15.35—15.50 P, rozs 12.50—12.70 P, árpa 12—12.25 P, zab . 13.20—13.30 P, tengeri 12.30—12.50 P j mázsánként. ' i FERENCVÁROSI SERTESVASAR Nehéz sertés 110—115, közepes 105— 106, könnyű 84—94 fillér kg.-kénjt. ' a im——— —»■ я i Anyakönyvi hírek — Augusztus 9. — auigusztuis 16. — ) SZOLETTEK: ? Kolompár Kálmán és Rostás Vilmának ! Aranka nevű leányuk. Bokor Sándor és Keresztúri Annának Sándor nevű fiuk. Szaithmári Antal és Bogdán Jú­liáim énük Ibolya nevű leányuk. Zajio Antal és Láda Margitnak József nevű fiuk. Dr. Zilaji István és Gyugeí Mar­gitnak László nevű fiuk. Márkus József és Vizity Katalinnak Erzsébet nevű ieá- nyuk. Faragó Dezső és Csontos Piroská­nak halva született leányuk. Horváth Pál1 és Simon Jójárt Juliannának Lajos nevű fiuk. Magyar István Sándor és Ki­rály Irénnek István nevű fiuk1. MEGHALTAK: Gál Juliánná Mar git 2 éves, Fehér Ilona 3 napos, Kolompár Aranka J napos. Takács Mihályné Míg G. Rozália 73 éves, Sziráczki József 1 hónapos, Ko­vács József 10 hónapos, Czirok Antal 14 éves, Stark Erzsébet 24 éves korban. KIHIRDETETT JEGYESEK: ökördi Sándor Kecskeméti Mártával. Magyar Kálmán Jovanovics Sarolta sze­gedi lakossal. | , HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dr. Kozma De-zső Pataki Katalinnal- Sárközi István Lakatos Máriával1. Ma­rosi László Mihály budapesti lakos Vár radi Mária Vilmával. В ... Felelős szerkesztő és kiadó: PRAGER JANOS A lélekkufárok Reg Folytatás 6 j — önök tehát nem idevalók? — foly­tatta az ember. — Nem. Chicagóból valók vagyunk, — füllentett vakmerőén Pinkerton és éles pillantással mérte végig a kérdezőt, — Hm. Chicago szép város. Voltam már ott. Nagyon sok a vágóhíd. Nemi­dé? — Meg’ehetősen, bár Newyorkban sin­csen sokkal kevesebb'. — válaszolt Pin­kerton közömbösen. — Úgy látszik, az urak nem nagyon lelkesednek ezen vére® mesterségért! — kacagott a másik ami meglehetősen kellemetlenül 'érintette a hét detektívet. — Nem bizbny, már csak azért is, mert vegetáriánusok vagyunk mind a ketten. — Vegetáriánusok? Talán szerzetesek az urak? | ] ! ! — Nem. Én tanár vagyok, az! öcsém meg orvos. — Hmi. Szép1, szép. Most bizonyára üdülni jöttek ide!? f — Eltalálta. Kifáradtunk az egész évi munkában. Keyport elég csendes helynek látszik. — Igen. Nagyon csendes, de hol laknak önök ? — Az Atlantics-száFodában. — Ah, az Atlantiéban?! Jó hely. Tisz­te és olcsó. Azt hiszem, hogy nagyon meg fog az uraknak felelni. — Igen. A szálloda meglehetősen' ké­nyelmesnek Ígérkezik és ha olcsó, annál' jobb, mert nagyon drágára nem igen telik. Az ember kénytelen a fogához é n у verni a garast, ha csak nem valahai milliárdos. — önök pedig nem azok, — kacagott az ember. — Nem bizbny, uram. Tisztességes ember ritkán jut eí odáig, — fefef.lt jámborul"' Pinkerton. — Már az igaz. Tudnék én is sok embert mondani, kik tegnap még szá­raz kenyeret majszoltak nagy igyekezet­tel, ha volt, ma pedig majd fölveti őket a sok pénz. Jó módjukban már azt sem tudják, hogy mit csináljanak; de szegény ember vagyok, mag aztán családos isv idős is, nincs meg bennem már az a fiatal tűz, amely akármihez hozzá mer lógni, hát hallgatok. Hej pedig, ha beszélni kezdenék! — Hm. Az okos ember mindig csak azt feszi, amit az 'érdeke kíván. Olyan időket élünk, amikor nincs önzetlenség. Senki sémi gondol másra, csak önma­gára. Én a magam részéről belátom en­nek helyességét. Tudok én is dolgo­kat, de olyanokat, hogy sok ember belezöídüne, ha beszélni kezdenék. — Gyilkosság, íeányrabllás, lopás, betörés, de nem ütöm az orrom másnak a dol­gába. Ha a rendőrség meg a többi nagyfejüek maguktól nem jönnek rá a dologra, minek beszéljek? Ha hallgatok, megkapom, a magam járandóságát, míg ha beszélek, legfeljebb csak egy golyót kapok a koponyámba. — Mit beszél? Gyilkosság, "eány- rablás? Mondok valamit, macskám, én is éppen ilyen helyzetben vagyok. Sza­kasztott ilyen helyzetben, csak az a kü­lönbég, hogy én nem kapok semmiféle járandóságot. Az én életem örökös ret­tegés, félelem, hogy megölnek. Ezért nem merek én beszélni. — Nem értem:. Ha miaga tud a do­logról, akkor meg kell őkiet fenyegetni, hogy beszélni fog, ha nem fizetnek. Maga, hairátocskám, nem mer a sarkára állani, ezért van mindez. (Maga az oka az egésznek, t .— No, több se .kellene, hogy én fé­nye getödzek ! Popoff menten kitekerné a nyakamat, . — Popoff? — csodálkozott a mester. — Ki az? Csali nem1 annak a hajó javító- műhelynek a tulajdonosa., kinek tábláját a kikötőben láttam? . — De bizony az a a. Az a Popoff és at én Popoffom egy személy. — Nem értem:. Ilyen gazdag ember. Mi szüksége van neki erre? Hiszen van pénze elég. . — Az ördög azonban sohasem alszik, azután pedig ez a hajójavító csak ür­ügy, mert eltakarja az eredeti foglalko­zását. i — S^épi história, mondhatom. A ma­gam résziéről torkig vagyok Keyport­tal. Hiszen itt az embernek egy nyu­godt órája nem lehet. Azonnal csoma­golunk és utazunk. i — Ejnye, de sietős -a dolog! Nem értem1, micsoda' pipogya emberek az urak. Hát már ez is megrémíti önöket? Hiszen isemmi bajuk sincs. A kutya sem törődik önökkel. t — De értse meg, uram! üy©n bűn- fészekben nem tudniék egy .nyugodt órát eltölteni. — Ez bűn fészek? Hát -gkkor New- york meg Chicago micsoda? .Miért fin­tor gatja az; orrát, amikor maga is bent van egy ilyen dologban? .Ekkora ál­szentet se láttam még világéllefembm. — Kedves uram, bocsásson meg, de az aggodalmam' sokkal nagyobb, sem­hogy végighallgathassam önt. Men­jünk. Azonnal csomagolunk és utrake- iünk. Isten önnel, uram. A viszonflái- tásra! Választ sem várva, Pinkerton karori- regadta Moreit és otthagyta a megle­pett embert. Gyors léptekkel siettek végig a tengerparton, majd befordul­tak egy uccába. Tiz perc múlva a szál­lodánál voltak. Mielőtt befordultak vol­na a kapun, Pinkerton hátra sandított, hogy nem követi-e őket valaki. Nepm csalódott. Az egyik saroknál megpillan­totta azt az embert, aki megszólította! őket. 'I — Buta dolgot műveltünk, Morei, — mormolta Pinkerton bosszankodva. — Ok nélkül felkeltettük a fickó gyanúját. Besietlek a kapun. Az ámuló portás­nak tudtál a adták, hogy elutaznak!. Egy félóra múlva a kikötőben voltak. Az illető mindvégig a nyomukban maradit. Beszálltak a hajóba. Csengetés hallat­szott. A kapitány méltóságteljesen emel­te fel karját. Az ócska alkotmány neki­indult. i — Kerülő utón kell vissza t érnünk, — szólt a defektiv. j * Csípős szél lengedezett a tengerpar­ton, A keyp'ortd templom órája már ré­gen elütötte a tizenkettőt. Az eget sürü, barátságtalan felhők borították. Vak sötétség borult a tájra. Egy motorcsónak haladt csendesen a keyporti kikötő elhagyott része felé. A gép csattogását a tenger nyugtalan hullámzása teljesen elfojtotta. Vihar volt készülőben. (Szombati számiunkban folytatjuk). csütörtökön Szent Istvánkor délután 4 őrskor és este fél 9 órakor a villanytelep előtti téren kc/di meg előadásait. 3000 embert befogadó vízmentes (naiv­vá sátorban 80 személyzettel, vadállatokkal és’lovakkal. Helyárak 30 fillértől 1'20-ig Helyi Értesítő LapváUalat-nyomda, Kiskunhalas, Molnár ища &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom